Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-05 / 130. szám

NÉPÚJSÁG 1985. június 5„ szerda Regionális hatáskörrel Szegeden Megalakult a rendőrség gazdasági rendészete II clown kacsintásai Négy pillanat a másfél órából: a „Főnök”, Angyal János, Sas „Rózsika”, Heller Tamás és Halász László — no meg a zenészek Fotó: Kovács Erzsébet Nem akarok nyelvészeti vitákba bonyolódni, mégis'le kell írnom: az angol clown szónak nincs igazi magyar megfelelője. Valahol nagyon hamis, sőt, sértő is bohócra fordítani. A clown több, aki tiszteletünket érdemli ki, aki színész is valamennyire, aki csalásaiban őszinte" mert csalásaival — kikacsintásai közben — a csalást, a ha­zugságot leplezi le, aki: nos, aki humanistán tud és mer, akar és szeret szórakoztatni, mesélni, tanítani. Sas József is clown. Má- sabb és maibb minden előd­jénél. Sas-clown, az ember. Aki megénekelt groteszkjeit a politikai kabaré álarca mö- ,gé rejti. Vigyázva arra. hogy észrevehessük ennek az ál­arcnak a talmiságát. Ezért arathatott taps'os sikert hét­főn délután és este három előadásban is Békéscsabán, alkálmi társulatával. Jól szerkesztett, érdekes, mindig megújulni képes műsort hoz­tak el nekünk, amelynek ta­láló címe Sas-taps volt. A szereplők listája rövid. A „főnök” (most sem lehet kihagyni ezt a poént: lassan egy hete már ő a Mikrosz­kóp Színpad igazgatója ...), Heller, Tamás, Halász László és Angyal János . lépett szín­padra, két zenész kíséreté­ben. Az éppen másfél órás műsor számait talán felesle­ges felsorolni; közülük van olyan is, amelyet már hall­hattunk a rádió hó eleji ka­baréiban. Az igazi meglepe­tést Halász László jelentette. Valljuk meg: csak tudunk róla, hogy. ennél a zsebszín­háznál dolgozik, de hogy hogyan, azt a vidékiek aligha ismerhetik. Hogy Halász László neve is felírható a nagy elownok sorába. Elő­adói tehetségének nagyszerű­sége kitűnő műsorszámok­ban mutatkozhatott meg, s ez a tehetség a közönség reagálására való újahb rea­gálásokkal; együttgondolko­dásra való hajlandósággal tudott párosulni. De hát miről is volt szó ebben a másfél órában? Pél­dául a járványszerűen ter­jedő nyafizásról („Anyu, én nem ilyen szocializmust akartam!...”), s persze, az előbbivel összefüggő kibic- kedésről („Könnyű ott kos­nak lenni, ahol nincsen fal!”) is. Régi vicc: önmagunkon tudunk a legnagyobbat ne­vetni . .. (nemesi) ' A korrupciós jellegű jog­sértések, vesztegetések, a fo­gyasztói érdekeket sértő cse­lekmények megszaporodása miatt az MSZMP Politikai Bizottsága tavaly február 28- án hozott határozatot az ilyen jellegű esetek kapcsán a személyes felelősség meg­állapításának szigorításáról és a következetes felelősség- revonás alkalmazásáról. Ezt követően 1984 júniusában hozta létre a Belügyminisz­térium a Budapesti Rendőr- főkapitányság egységeként a Gazdasági Rendészetet, or­szágos hatáskörrel. Az új szervezet azóta 78 alkalommal rendelt el nyo­mozást, a legtöbb esetben vesztegetés, üzérkedés és árdrágítás miatt. Az ered­ményesen tevékenykedő szer­vezet továbbfejlesztése ér­dekében döntött úgy a BM vezetése, hogy ez év július 1-től Gazdasági Rendészetet hoz létre regionális hatáskör­rel az ország öt megyei vá­rosában — Pécsett, Miskol­con, Szegeden, Győrött és Debrecenben —, valamint a Balaton környék; hatáskör­rel Veszprémben. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád • megyei illetékessé­gű Gazdasági Rendészet teg­nap, kedden alakult meg Szegeden. Pontos elnevezése: Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság Gazdasági Rendészete. (Címe: Szeged, Kossuth Lajos sugárút 22— 24. Telefonszáma; 23-011.) Az alakuló ülésen részt ve­vőket dr. Barna Sándor ez­redes, Cs&ngrád megye rend­őrfőkapitánya köszöntötte. Bejelentve azt is, hogy a Gazdasági Rendészet meg­alakulásától függetlenül to­vábbra is valamennyi rend­őri szerv feladata marad a gazdasági jellegű bűncselek­mények felderítése és üldö­zése. Dr. Kopetty Lajos ezredes, a BM Országos Rendőr-fő­kapitányság népgazdasági és társadalom-tulaj donvé­delmi osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a gazda­sági rendészetnek — így a szegedi székhelyűnek is — kötelessége fellépni személy­re és beosztásra való tekin­tet nélkül, minden népgazda­ságunk, és ezzel egyben né­pünk, lakosságunk érdekeit megsértő ember ellen. Ez nagyon nehéz, sokrétű szak­mai felkészültséget igénylő feladat. Az idén január 1-én élet­be lépett gazdasági szabá­lyozók megfelelő szankcio­nálási lehetőségeket is tar­talmaznak, amelyek követ­kezetes alkalmazása szük­ségtelenné teszi — teheti — a rendőrségi beavatkozást. Természetesen nem cél a tisztességes munkából szár­mazó jövedelemszerzési le­hetőségek elleni fellépés, ám a gazdasági fejlődést gátló, azt hátrányosan befolyásoló jelenségek ellen következe­tesen eljárást kell kezdemé­nyezni. Az ORFK osztályve­zetője azt is elmondta, hogy napjainkban a gazdasági bű­nözési okok között első hely­re került a hiánygazdálko­dás, ami előtérbe hozta a korrupciós, spekulációs és harácsolási magatartási for- <mákat. Dr. Horváth Sándor, a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság helyettes ve­zetője így summázta a há­rom megye területén tevé­kenykedő gazdasági rendé­szet legfontosabb teendőit: következetesen feltárni a gazdaságban tapasztalható negatív jelenségeket, felku­tatni a munka nélkül szer­zett jövedelmek forrásait, le­leplezni a harácsoló, a kor­rupt és a spekulációs tevé­kenységet folytatókat, vala­mint az eddiginél is gyor­sabb és hatékonyabb ügyin­tézéssel reagálni a gazdasági élet különböző területein je­lentkező visszaélésekre. A megbeszélésen Szente István alezredes, a Békés megyei, Határ Mihály alez­redes a Bács-Kiskun Me­gyei Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalom- tuladonvédelmi osztályai­nak vezetői arról számoltak be, hogy a korábbi években is eredményesen működött együtt a három megye rend­őrsége. A most megalakult új szervezet garantálni fogja a közös bűnüldözési tevé­kenység továbbfejlesztését. Zrinyi Péter Bergman-filmek a klubmozifcan Geofizikusok világkoogresszusa A Békés Megyei Moziüzemi Vállalat rendezésében nyári filmklub-sorozatot indítanak a békéscsabai ifjúsági házban mű­ködő Bemutató Klubmoziban. A kortárs filmművészet egyik élő halhatatlanjának, a svéd Ingmar Bergmannak hat alkotását lát­hatják az érdeklődök kétheten­ként, hétfői napokon. Első alka­lommal. június 10-én az 1969-ben forgatón Szenvedély című szí­nes alkotással kezdenek. Ezt kö­vetően az Érintés (1970), a Szem­ben önmagunkkal (1975), a Kí­gyótojás (1978). majd a Jelene­tek a bábuk életéből (1980) kö­vetkezik. A sorozat zárófilmje Bergman utolsó, 1983-ban ké­szült Fanny és Alexander című svéd alkotása lesz augusztus 19- én. A vetítések este fé* 9 órakor kezdődnek, s ezekre bérletet le­het már most — kedvezményes áron — váltani. Nemcsak a Rózsafáról van szó A békéscsabai Rózsafa vendéglővel évek óta harcban áll kör­nyezete. Tavaly átalakították a Rózsafát, s azóta bentről nem szűrődik ki a zene, viszont az érkező és távozó vendégek zaja még mindig zaklatja a közelben lakókat. A Rózsafa mutatós, jólmenő hely. Percenként jönnek-mennek az autók, s főleg a hétvégén az ajtócsapódások, motorzúgás i-túráztatás), a fékezések, s persze a beszélgetések folyamatos zajforrásként működnek. Természetesen akadnak a felsoroltak­ból kilógó, még kellemetlenebb hangok: ordítozás, éneklés, ve­rekedés és hasonlók. A városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya a múlt hét szerdáján véleményeztető beszélgetést szervezett a Rózsafáról, melyen a Békés Megyei Vendéglátó Vállalat, a városi rendőrka­pitányság, a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a kerületi HNF képviseltette magát. Hosszú volna felsorolni a tarthatat­lan helyzet megoldására szóba kerülő javaslatokat. És felesleges. Merthogy mind megtorpedózható. A panaszosok amúgyis ragaszkodnak a 22 órás záráshoz. Ha győznek, a Vendéglátó szerint a Rózsafának vége. S ezt annál is inkább fájlalják, mert hasonló panaszok és az azt követő kor­látozások miatt a múlt évben öt üzletben több mint négy és fél millióval csökkent nyereségük, nem szólva arról, hogy a Rózsa­fái súlyos milliókért újították fel, s akkor e kiadás soha meg nem térülne. A vendéglátó mentséget keres Ügy érvel, hogy a zajok egy része a nyolcvanas években már urbanizációs zajként is felfog­ható. Ebben van némi igazság. Hiszen az urbanizációs zajok egy város mind nagyobb területeit zaklatják, s ezzel a városlakóknak számolniuk kell. Csak nem biztos, hogy itt. A csendes kertváros mégsem lehet hangosabb, mint a városközpont. Az is igaz, hogy a városközpontban még többeket zavarna a zaj. Megoldhatatlannak tűnő helyzet. Főleg, ha a szórakozni aka­rók sorsát szívünkön viseljük. Mert ha nem. könnyű a dolog. Csukjunk be minden szórakozóhelyet, amellyel baj van, és kész. Csakhogy tudomásul kell venni, a zenés éjszakai szórakozóhe­lyekre szükség van. Azt hiszem, az sem zorul bizonyításra, hogy például a diszkókba járóknak csali nagyon kis százaléka javítha­tatlan rendbontó, legtöbbük kulturáltan kívánja idejét eltölteni. A rendbontók miatt viszont ők is bűnhődnének Azt sem kívánhatja senki, hogy egy vagy két rendőr egész éj­jel ott álljon, és a törvények patikamérlegével döntsön: adott hang jókedvnek, alkatból eredő hangos beszédnek vagy csendhá- borításnak minősül-e? No meg, az már úgy sem altatja el a leg­szebb álmaiból felriadót, hogy a hangoskodót megbírságolják. Más a megoldás. Ha nem a Rózsafa gondját akarjuk orvosol­ni. hanem az egész városét. A megfelelő fórumon minden érde­keltet meghallgatva kell megvitatni a megyeszékhely zenés éjsza­kai szórakoztatását. Aztán egy átfogó, az igényeket (no és a há­tulütőket) jól ismerő terv kell. Tudom, hogy egy ilyen terv meg­valósításához sok pénz szükséges. Am a toldozás-foltozás hosszú távon — még többe van. Merthogy egy átalakítás meny­nyibe kerül, vagy mennyi a nyereségkiesés, az számokkal köny- nyen kimutatható, ám a környékbeliek nyugalmának és egészsé­gének árát lehetetlen pénzben kifejezni. Ungár Tamás Kedden a Budapesti Vi­gadóban megkezdte munká­ját a Kutató Geofizikusok Európai Szövetségének (EAEG) idei. világkongresz- szüsa. A szövetség első íz­ben rendezi kongresszusát szocialista országban: a négynapos rendezvény házi­gazdája a Magyar Geofizi­kusok Egyesülete. A tanács­kozásra a világ több mint 40 országából csaknem két­ezer szakember érkezett, hogy áttekintse a geofizikai kutatás legújabb nemzetközi eredményeit. Az ünnepi nyitóülésen Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd Szabó Imre ipari ál­lamtitkár tartott előadást. A négy nap során a szén­hidrogén-kutatással; az ás­ványi nyersanyagkutatással; a különböző geoelektromos, gravitációs és mágneses ku­tatásokkal, valamint a mély­fúrásokkal foglalkozó szek­ciókban több mint 200 elő­adás hangzik el. A kongresszus kiegészítő programjaként csaknem há­romezer négyzetméternyi kiállítási területen 98 cég mutatja be a geofizikában használatos legkorszerűbb terepi mérőműszereit, vala­mint különféle geofizikai be­rendezéseit. A kongresszus szerdán szekcióülésekkel folytatja munkáját. Könyvek a Knerböl 0 napokban hagyták el a nyomdát Kolozsvári Grandpierre Emil: A rosta (Magvető) — Lammel Annamária—Nagy Ilona: Parasztbiblia (Gondo­lat) — Köpeczi Béla: Magya­rok és franciák (Szépirodal­mi) — Novalis és a német romantika költői (Lyra Mun- di-sorozat, Európa) — Johan Ludvig Reneberg: Hanna (Európa) — A néma barát megszólal (Magyar Hírmon­dó-sorozat, Magvető) — Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához (Magyar Hír­mondó-sorozat, Magvető) — Verancsics Faustus: Machia- ne novae és más művei (Ma­gyar Hírmondó-sorozat, Mag­vető) — Ivan Canev versei (Új Pegazus-sorozat, Euró­pa) — Uwe Kolbe versei (Új Pegazus-sorozat, ' Euró­pa) — Balaton (Corvina). A sarkadi cigányóvodában a gyerekek kultúrműsorával ért veget az óvodai év. A 25 fős csoportból kilenc gyerek ősszel az általános iskola első osztályában kezdi el az óvodainál ko­molyabb ismeretek megszerzését Fotó: Fazekas László Magyar űrhajós-megemlékezés Kedden a Magyar Néphad­sereg művelődési házában megemlékezést tartottak, amelyen megjelent Rácz Sándor altábornagy, honvé­delmi miniszterhelyettes, Márta Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé-, mia alelnöke, a néphadsereg tábornoki karának több tag­ja, valamint az MTA Inter- kozmosz Tanácsának képvi­selői. A találkozón Márta Ferenc méltatta a közös űr­repülés érdekében és végre­hajtása során végzett tevé­kenységet, áttekintette az űrrepülés főbb eredményeit, valamint a magyar űrhajó­soknak az Interkozmosz- programmal kapcsolatos to­vábbi tennivalóit. A Honvédelmi Miniszté­riumban tegnap ünnepí&gen emlékeztek meg az első-szov­jet—magyar űrrepülés ötö­dik évfordulójáról. Ez alka­lomból Oláh István vezérez­redes, honvédelmi miniszter Farkas Bertalan alezredest, a Magyar Népköztársaság űr­hajósát ezredessé, Magyari Béla őrnagyot, kiképzett űr­hajóst alezredessé léptette elő. II környezetvédelem ipari háttere A környezetvédelem ipari háttere címmel négynapos rendezvénysorozat kezdődött kedden az Ipari Reklám- és Propaganda Vállalat bemu­tatóházában. Az Ipari Mi­nisztérium, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal, az MTESZ és a Cse­peli Központi Munkásfórum Akcióbizottsága közös ren­dezvénye szakmai kiállítás, vitafórum és előadássorozat keretében a hazai környezet- védelmi eszközökből, beren­dezésekből, technológiákból nyújt ízelítőt. Körtvél.yes István ipari miniszterhelyettes a kiállítás ünnepélyes megnyitásakor hangsúlyozta, hogy a terme­lés intenzívebbé tétele ma még gyakran együtt jár a káros környezeti hatások fo­kozódásával. A szakemberek most olyan, az iparfejlesztés­hez kapcsolódó aktív környe­zetvédelmi stratégián dolgoz­nak, amelynek eredménye­ként a környezetvédelmi technológia már az eredeti gyártási, eljárás szerves ré­szévé válhat. A kiállítás megnyitásának napján került sor a témával kapcsolatban megrendezett vitafórumra is, ahol bejelen­tették: vállalati környezet- védelmi szakemberekből Környezetvédelmi Társaság alakul, amely a termelés közvetlen környezetvédelmi problémáival foglalkozik. A rendezvények program­jába illeszkedő kétnapos környezetvédelmi előadásso­rozat csütörtökön kezdődik. A kiállítás péntekig látogat­ható, reggel 9-től délután 5 óráig, a Rákóczi, út 5—7. szám, alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents