Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-05 / 130. szám
1985. június 5., szerda Június 8-án, szombaton belpolitikai életünk kiemelkedő jelentőségű eseményére — az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztására — kerül sor. A választók nyilvántartásában szereplő állampolgárok értesítést kaptak arról, hogy melyik szavazóhelyiségben szavazhatnak. A választók a május 29-én kifüggesztett hirdetményekből is tudomást szerezhetnek arról, hogy hol vannak a szavazóhelyiségek. A szavazás reggel 6 órakor kezdődik és 18 óráig tart. A választási elnökség, ha a helyi körülmények indokolják, elrendelheti, hogy a szavazóhelyiségeket már reggel 5 órakor kinyissák, és ettől kezdve szavazhassanak a választók. A szavazatszedő bizottság pedig elrendelheti, hogy a szavazás 19 óráig tartson. A fővárosi kerületekben. a városokban, valamint az üdülőhelyi és turistaforgalmú községekben — az ideiglenes tartózkodási helyükön igazolással szavazni kívánók érdekében — a hely, választási elnökség' kijelölt egy-egy szavazókört, ahol a szavazás akkor is 18 óráig tart, ha a választók nyilvántartásába felvett valamennyi választó- polgár már szavazott. E szavazóhelyiségek címeit az ideiglenes tartózkodási helyen szavazók a már bezárt szavazóhelyiség bejáratánál elhelyezett hirdetményből tudhatják meg. A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavaznak. Választójogát mindenki személyesen gyakorolhatja. A szavazatszedő bizottság megállapítja a szavazó személyazonosságát, és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Ezért a választók vigyék magukkal személyi igazolványukat, vut lamint a választói' nyilvántartásba történt felvételükről szóló értesítést, és ezeket mutassák be a szavazatszedő bizottságnak. Azok, akik ideiglenes tartózkodási helyen szavaznak, illetve a választók nyilvántartásának lezárása után változtatták meg lakhelyüket, mutassák be a személyi igazolványukat, és adják át a választójogosult- ságról szóló igazolást. Az állandó lakhelyükön szavazók három szavazólapot kapnak. E három szavazólap az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltek (nagyobb alakú, világoskék színű); az országgyűlési választókerületben induló képviselőjelöltek (kisebb alakú, rózsaszín színű); valamint a tanács. tagjelöltek (kisebb alakú, sárga színű) megválasztására szolgál. Az ideiglenes tartózkodási helyükön szavazók csak az országos választási lista szavazólapját kapják meg. Az országos választási listán szereplő jelöltekre' szavazni nevük meghagyásával lehet. A választókerület ország- gyűlési képviselőjelöltjére és tanácstagjelöltjére úgy lehet szavazni, hogy a választó- polgár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja érintetlenül, akire szavazatát adja. a másik jelölt nevét pedig 1 1 HAZAFIAS NÉPFRONT URSZÁUtOELÉM KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1985. június 8. ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI USTA Szavazólap BARCS SÁNDOR MAND1TY MARIN BARTHA TIBOR MÁRK GYÖRGY KIRÓ ISIRE nAnAsi iászlo BOGNAK JÓZSEF NÉMETH KAROLT • DDSCHÉK LAJOSNÉ ÓVÁRI MIKLÓS GÁSPÁR SÁNDOR PEST A LÁSZIjÓ GYESE» ANDRÁS PÉTER JÁNOS HAVASI FERENC POZSGAY IMRE HÁMORI C8AHA REGER ANTAL JAKAB RÓBERTXÉ RAIAJO LÁSZLÓ KATONA IMRE SÁRIISTVÁN KÁDÁR JÁNOS STRAUB F. BRÚNÓ K.ÁI.DY ZOLTÁN SZABÓ ISTVÁN KÁLLAI FERENC SZAKÁCS JÓZSEF KÁLLAI GYULA SZENTÁGOTHAIJÁNOS KISS JÁNOS TRAUTMANN REZSŐ LÁZÁR GYÖRGY I mmmm. fal VARGA IMRE Az országos választási listán szereplő országgyűlési képviselőjelöltekre a világoskék színű, nagyobb alakú szavazólap változatlanul hagyásával adható le a szavazat. (A szavazólap- mintán az országos választási lista jelöltjeinek nevei szerepelnek) áthúzza. Ahol három jelölt neve szerepel, ott kettőét, ahol négy jelölt között választhat a szavazó, ott háromét, át kell húzni. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. A szavazólapra a jelöltek neveit abc-sorrendben vették fel, tehát az nem tükröz jelölési, minősítési sorrendet. A választó a szavazólapokhoz borítékot is kap. A szavazás a titkosságot biztosító szavazófülkében . történik, ahol a szavazó a fenti szabályoknak megfelelően jár el, és ezt követően a szavazólapokat a borítékba teszi. A szavazófülkében a szavazón kívül senkj sem tartózkodhat, kivéve, ha a szavazó írni, olvasni nem tud, vagy testi fogyatékossága akadályozza a szavazásban. Ezekben az esetekben ugyanis más választójogosult, esetleg a szavazatszedő bizottság egyik tagjának segítségét igénybe veheti. A szavazófülkéből kilépve a választó a szavazólapokat tartalmzó borítékot a szavazatszedő bizottság előtt az urnába helyezi. A kórházban, illetőleg a lakásukon fekvő betegeket szavazatuk leadása érdekében — kérésükre — a szavazatszedő bizottság két tagja felkeresi. A szavazás titkosságáról ez esetben is gondoskodnak. Ha a szavazó a szavazatszedő bizottság valamely intézkedésével nem ért egyet, kifogásával a heljd választási elnökséghez fordulhat. Ennek címe a szavazóhelyi- scj^ben megtalálható. Cikkünkben bemutatunk három szavazólapmintát. Az egyik az országos választási lista szavazólapja. A másik kettő pedig a választókerületek országgyűlési képviselő- jelöltjei és íanácstagjelöltek olyan, szavazólapmintái, amelyeken kettő, illetőleg három jelölt neve szerepel. HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS .1985. június 8. Szavazólap BUDAPEST FŐVÁROS • számú országgyűlési választókerület jelöltjei: ■Foson jAwoowfi TÓTH ZOLTÁN HAZAFIAS NÉPFRONT tanácstag választás 1985. június 8. Szavazólap SZEGED MEGYEI VÁROS 201. számú tanácsi választókerület jelöltjei: FODORNÉ RÓDER ANNA <fiQPOn '»AMOONft ZAMDOm BTBLK-* TÖTII EOLT'AW A rózsaszínű szavazólap az országgyűlési választókerületek képviselőjelöltjeinek megválasztására szolgál. Ezzel úgy kell szavazni, hogy a két jelölt közül a megválasztani kívánt nevét érintetlenül hagyják, a másik nevét kihúzzák. (Ugyanígy kell eljárni a helyi tanácstagok kettős jelölésének esetében is a sárga színű szavazólappal) A sárga szavazólappal a tanácstagjelöltekre lehet szavazni, akiknél ugyanúgy, ahogy az országgyűlési választókerület képviselőjelöltjeinél, csak egyetlen név maradhat érintetlenül; a többi nevet ki kell húzni. (A kettős és hármas jelölést feltüntető szavazólapmintán a feltüntetett nevek képzeletbeliek) Munkaversenv-mozgalom — új követelmények H ol alig hallhatóan, hol pedig magasra csapva gyűrűzik a vita a versenymozgalom körül. Olykor szélsőséges érvek szegeződnek egymásnak. Korábban egyszerűbb volt a tétel. A munkaverseny-mozgalom akkor született, amikor a termelésben a mennyiség dominált. Napjainkban á minőség került előtérbe. Üj fogalmak honosodtak meg; gazdaságosság, hatékonyság, anyaggal, energiával való takarékosság, tért hódít a korszerű technika. Beleszólnak a termelés folyamatába a számítógépek. Sőt, nem elég csak termelni. az árut el is kell adni. A piac értékítéletének egyre nagyobb szerepe van a jövedelem alakulásában. Sok olyan tényező került előtérbe, amelynek korábban alig volt súlya. Vajon a termelés egy-egy részfolyamatára kiterjedő munkaversenynek ilyen feltételek mellett milyen szerepe van? Azt viszont aligha lehet vitatni, hogy társadalmunk egyik lényeges vonása, hogy minden téren, így a gazdasági célok megvalósításában is növekszik a dolgozók aktivitása. Ennek az aktivitásnak egyik igen fontos alkotóeleme éppen a munkaverseny, állapította meg Békésen a városi párt végrehajtó bizottsága. A közelmúltban értékelte ugyanis a szocialista munkaverseny és az ehhez kapcsolódó kongresszusi munkaverseny tapasztalatait. A városban és környékén a gazdasági egységekben foglalkoztatott 9473 dolgozó . közül több mint 3 ezren vettek részt a szocialista brigádmozgalomban és 2453-an a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben még különvállalásokat is tettek. A kezdeményezők elsősorban a szocialista brigádok voltak. Több helyen csatlakoztak a felhíváshoz más brigádok is. A vállalások a tervek lelje-, sílésére, a minőségi munkára, az energiatakarékosságra épültek. A munkaverseny komoly eredményeket hdzott. A szocialista brigádok jelentős társadalmi munkát végeztek. A munka értéke mintegy másfél millió forintot tett ki. Az alapszervezetek megfelelően mozgósították a kommunistákat a példamutató helytállásra. Gondoskodtak a társadalmi szervek és a gazdasági vezetés versenytevékenységének összehangolásáról. A szocialista brigádok munkájának szervezésében kiemelkedő munkát végzett a Hidasháti Állami Gazdaság, a Keviép és a kosárgyár párt- és gazdasági vezetése. A tapasztalatok összegzése egyértelmű. A brigádmozgalom fejlődik. A fejlődés azonban felszínre vet különböző problémákat, melyeket meg kell oldani — állapította meg a békési párt végrehajtó bizottsága. A munkaverseny irányításában, szervezésében tovább kell növelni a párt-, az állami, a KISZ-szervezetek és a szakszervezetek felelősségét. Együttes tevékenységük fel kell hogy tárja a gazdálkodás belső tartalékait. El kell érni, hogy a munkaversenyben való részvétel az eredményekkel arányosan nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsüléssel járjon. Inokai János, a városi pártbizottság első titkára úgy fogalmazott a tapasztalatokat összegezve, hogy a termelés fokozásában nagy jelentősége van a versenymozgalomnak. Több helyen a gazdasági munkaközösségek is bekapcsolódtak ebbe az egészséges vetélkedésbe. A szocialista brigádmozgalom és a versenymozgalom azonban fordított helyzetben van egymással. Nem a munkában elért eredmények határozzák meg olykor, hogy hány brigád kap bronz, ezüst vagy arany fokozatot. A minősítés annak függvénye, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre erre a célra. Éppen ezért nagyon is indokolt a végrehajtó bizottság következő állásfoglalása: az üzemek, a vállalatok párt- és gazdasági vezetése következetesen érvényesítse a teljesítményelveket a munkavégzéssel összefüggő versenyvállalás tartalmában, az értékelésben és az ösztönzésben. A munkave'rseny-vállulás a munkaköri kötelesség átlagos színvonalát meghaladó teljesítmény elérésére irányuljon. Legyenek meghatározóak a munkavégzés minőségi tényezői, az anyaggal, az energiával való takarékosság, a műszaki fejlesztés, az újítás, a korszerűsítés. Meg kell valósítani a munkaverseny és a gazdasági terv szorosabb egységét. A brigádok a gazdaságiterv-feladatok és az ezeket alátámasztó munkahelyi versenycélok ismeretében tegyék meg önkéntes vállalásaikat. M indez egyben a munkahelyi demokrácia teljesebbé válását igényli. Csak így tudnak megfelelni a változó valóság új feladatainak. Mert ezekhez az újszerű követelményekhez kell igazítani a versenymozgalmat, más szóval továbbfejleszteni. Vagy ha úgy tetszik, az itt-ott mutatkozó akadályokat megszüntetni. Serédi János Belkereskedelmi tanácskozás Kedden a Belkereskedelmi Minisztériumban — Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter vezetésével — a XIII. kongresszus határozataiból adódó kereskedelmi feladatokról, és az áruellátás időszerű kérdéseiről megbeszélést tartottak a megyei-fővárosi tanácsok elnökhelyettesei és kereskedelmi szak- igazgatási szerveinek vezetői. Az értekezleten Andrikó Miklós államtitkár az áruellátás javításával, a kereskedelmi tevékenység továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekről, valamint a közeljövő néhány időszerű feladatáról tartott vitaindító előadást. Elmondta: gondoskodni kell arról, hogy a lakosság az ország minden településén megtalálja az alapellátást szolgáló termékek teljes választékát. Alapvető feladat, hogy az alacsonyabb jövedelműek keresletét olcsóbb, jó minőségű cikkekkel, ki tudja elégíteni a. kereskedelem. Különös figyelmet fordít a "tárca a zöldség-gyümölcs ellátás kereskedelmi feltételeinek javítására, és arra, hogy a lakosság tüzelőellátására a kereskedelem időben készüljön fel. A megyei tanácsok szak- igazgatási szerveitől azt várja a minisztérium, hogy tegyenek meg mindent az ellátás javítása érdekében. Kezdeményezzék a szükséges piacfelügyeleti intézkedéseket, készüljenek fel a? új vállalatirányítási formákból adódó feladatokra. Támogassák az új üzemeltetési formák elterjedését. Fordítsanak fokozott gondot arra, hogy a napicikkellátás a kistelepüléseken is megfelelő színvonalú legyen. A lakosság közérzetét jelentősen befolyásolja a kereskedelem etikai helyzete. Ezért szükséges a minisztérium által kidolgozott etikai program végrehajtása. A vásárlói érdeket sértő magatartás elleni fellépés mellett erősíteni kell a kereskedelmi dolgozók munkájának elismerését. A lakossági áruellátást a jövőben is elsősorban a hazai termelésre kell alapozni. Ez az ipar és* a kereskedelem jobb színvonalú együttműködését igényli. Ennek érdekében olyan új módszereket kell kialakítani, amelyekkel a kereskedelem jobban érvényesítheti keresletközvetítő szerepét, javíthatja marketingtevékenységét, növelheti a termelésre gyakorolt befolyását. Szóba került az idegenforgalmi szolgáltatások kínálatának bővítése.
