Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-28 / 150. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N EPUJSAG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JÜNIUS 28., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM 150. SZÁM Ma tartja alakuló ülését az új országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány 28. paragrafusának 5. bekezdése alapján az ország- gyűlés alakuló ülését június 28-án, ma délelőtt 10 órára összehívta. A Magyar Népköztársaság' legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, a 386 megválasztott képviselő­ből álló országgyűlésnek ez az első, alakuló ülése napi­rendjében, feladataiban el­tér ,az egyéb ülésszakoktól. Az alakuló ülést — a par­lamenti ügyrend értelmében — az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Ezután a korban legidősebb képviselő szemé­lyében kijelölik a korelnö­köt, aki az alakuló ülés első szakaszában vezeti az ülést, s munkájában kijelölt kör­jegyzőként a két legfiata­labb képviselő segíti. Az alakuló ülésen az Or­szágos Választási Elnökség elnöke beszámol a június 8-i általános választások és a 22-i pótválasztások előkészí­téséről és lebonyolításáról. Ezt követően az országgyű­lés 7 tagú mandátumvizsgá­ló bizottságot választ, amely a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálja,' hogy a képviselők megbízólevele megfelel-e a választási tör­vényben előírtaknak. A man­dátumvizsgáló bizottság tag­jainak megbízólevelét a kor­elnök és a körjegyzők vizs­gálják meg. Az új országgyűlés — mi­után meghallgatja a man­dátumvizsgálatról szóló je­lentést — első tanácskozásán megválasztja tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket és a jegyzőket. ~~Az alakuló ülés másik fon­tos aktusa lesz a népköztár­saság Elnöki Tanácsának megválasztása. Az ország- gyűlés tagjai sorából vá­lasztja meg az Elnöki Ta­nács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tag­ját. Ha az országgyűlés nem ülésezik, a parlament jog­körét az Elnöki Tanács gya­korolja; megbízatása akkor szűnik meg, amikor az or­szággyűlés az Elnöki Taná­csot újonnan megválasztja. Az alakuló ülésen kerül sor az Alkotmányjogi Ta­nács, a parlament állandó bizottságai, valamint a men­telmi és összeférhetetlenségi bizottság megválasztására is. Az Alkotmányjogi Tanács — amelyet első ízben 1984. április 13-i ülésszakán vá­lasztott meg az országgyű­lés, és azóta soraiban tíz or­szággyűlési képviselő, vala­mint öt más közéleti szemé­lyiség tevékenykedett — feladata a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkot­mányosságának ellenőrzése; s jogosult felfüggeszteni az alkotmánnyal ellentétes ren­delkezések végrehajtását. A parlamenti élet eddigi gyakorlata alapján várható, hogy az Elnöki Tanács már az ülésszak idején megtartja alakuló ülését, majd javas­latot tesz az országgyűlésnek a Minisztertanács megvá­lasztására. E javaslat alap­ján választja meg azután az országgyűlés plénuma a kor­mányt, valamint a Legfel­sőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az alkotmány paragrafu­sai értelmében a Miniszter- tanács védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait, biz­tosítja a törvények és tör­vényerejű rendeletek —mint legmagasabb szintű jogsza­bályok — végrehajtását; irá­nyítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehan­golja tevékenységüket, irá­nyítja a tanácsokat, ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét; biztosítja a nép- gazdasági tervek kidolgozá­sát, gondoskodik a megvaló­sításukról; meghatározza a tudományos és kulturális fej­lesztés irányát, biztosítja a szükséges személyi és anyagi feltételeket; meghatározza a szociális és egészségügyi el­látás rendszerét, gondosko­dik anyagi fedezetéről; nem­zetközi szerződéseket köt és hagy jóvá. Feladatának ellá­tása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Működéséért a Miniszterta­nács az országgyűlésnek fe­lelős, munkájáról köteles rendszeresen beszámolni az országgyűlésnek. Az újonnan megalakuló országgyűlés megbízatásának most következő, öt esztendős időtartama alatt nem folya­matosan tartja tanácskozása­it, hanem a feladatok diktál­ta időközökben ül össze. Az alkotmány előírása szerint azonban az országgyűlés évenként legalább két ülés­szakot tart. Ülést tartott a HNF Országos Elnöksége Kállai Gyula elnökletével tegnap ülést tartott a Haza­fias Népfront Országos El­nöksége. Az ülésen megje­lent, és felszólalt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Az elnökség meghallgatta és jóváhagyta Pozsgay Imre főtitkár beszámolóját az or­szággyűlési és tanácsi vá­lasztások tapasztalatairól. Az országos elnökség meg­tárgyalta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Közp<jnti Bizottságának állásfoglalá­sát az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslato­kat elfogadta. Ügy határo­zott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságával közö­sen az illetékes testületek elé terjeszti. Az elnökség úgy határo­zott, hogy 1985. július 12-re — elfogadva a javasolt napi­rendet — összehívja a HNF Országos Tanácsát. Városvédő és -szépítő egyesület alakult megyénkben Tegnap, Kendra János el­nökletével, hiánypótló ta­nácskozásra került sor a HNF városi székházában Bé­késcsabán. Ezen dr. Jelinek Lajos, a városi tanács osz­tályvezetője ismertette a Bé­késcsabai Városvédő és Szé­pítő Egyesület alapszabály­tervezetét. Amint mondotta, e közösség létrehozásának célja: a város védése és szé­pítése, történelmi és termé­szeti értékeinek megőrzése, gyarapítása, továbbá a hala­dó hagyományok ápolása, a városlakók szocialista haza- és városszeretetének fejlesz­tése, valamint aktivizálása. Ezután az egyesület felada­tairól, szervezeti felépítésé­ről, a tagsági viszony feltéte­leiről és egyéb jogi kérdé­sekről esett szó. A tervezet megvitatását követően a tanácskozás köz-» gyűléssé alakult át, majd Banadicsné Loránd Ibolyá­nak, a HNF városi titkárá­nak javaslata alapján a résztvevők nyílt szavazással az egyesület elnökévé dr. Sonkoly Kálmánt, titkárrá Kiss Jánost és alelnökké Mankó Andrást választották. Rajtuk kívül további hat tag került a vezetőségbe, és megalakult az ellenőrző bi­zottság. A munkabizottságok létrehozására egy későbbi időpontban kerül majd sor. Egyébként az egyesületnek minden 14 éven felüli ma­gyar állampolgár tagja le­het, ha a célkitűzésekkel egyetért, és az alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A 18 éven aluli tagok és nyugdíjasok 20 fo­rint, a 18 éven felüli tagok 100 forint és a jogi szemé­lyek (intézmények, vállala­tok stb.) 1000 forint tagsági díjat fizetnek évente. Köte­lességük közé tartozik az egyesület munkájában való részvétel, az alapszabály, a közgyűlés és a vezetőség ha­tározatainak megtartása, és olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi őket az egyesületi tagságra. Egyelő­re az egyesület összejövete­leinek a HNF városi bizott­sága ad otthont, a Kiss Ernő utcai székházában. —y —n Békéscsabán, a Kner Nyomda kiállítótermében tegnap délelőtt megnyílt a X. alkalmazott grafikai művésztelep műhelykiállítása. A két hétig nyitva tartó tárlatot dr. Virágh László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg Fotó: Kovács Erzsébet KISZ MB ülés A diákok és az ifjúsági mozgalom A KISZ Békés Megyei Bi­zottsága tegnap, csütörtökön délután ülést tartott, melyen elsőként a tizenéves diákfia­talok körében folytatott munka tapasztalatairól szá­molt be Lipták Pál, a KISZ Békés Városi Bizottságának titkára. A békési KISZ-bizottság három iskolai KlSZ-bizottsá- gon keresztül 33 alapszerve­zetet irányít, melyeknek mintegy 811 tagja van. Az iskolák tanulóinak összlét-j száma 950, tehát a szerve­zettség 88,5 százalékos. Lip­ták Pál részletesen elemez­te a diákok körében végzett ideológiai, és politikai neve­lőmunka, az iskolai demok­rácia és érdekvédelem, a ha­zafias, honvédelmi nevelés eredményeit, feladatait. Kér­désekre válaszolva elmond? ta, hogy a tizenévesek alap­vetően pozitívan kötődnek á KISZ-hez, negatív tény vagy jelenség nem akadályozza a kapcsolatot. Beszélt arról is, milyen tényezők határozzák meg az iskolások hangula­tát. Szabó Béla, a KISZ MB első titkára elismeréssel szólt a békésiek munkájáról, hangsúlyozva, a megyében itt az egyik legszínvonala­sabb, legtartalmasabb a di­ákfiatalokkal való foglalko­zás. Ezt követően Bakos Sán­dor, a KISZ MB titkára ar­ról tájékoztatta az ülés részt­vevőit, hogy milyen hatással vannak- az új vállalkozási formák a KISZ-szervezetek munkájára. A főmunkaidőn túli tevékenység kétségkívül a szabad idői csökkenti, ám az a tapasztalat, hogy ahol aktív KISZ-élet folyik, ott a gmk-k megjelenése sem vál­toztatott a helyzeten. Eset­leg a gyengébb KISZ-mun­kát végzők között hivatkoz­nak olykor a túlmunkára. Általában az a fiatalok vé­leménye, hogy jobb lenne in­tenzívebb munkával a fő- munkaidőben megkeresni azt a plusz jövedelmet, amit most másodállásban, gmk- ban kénytelenek megtermel­ni. Kozák Fereric, a KISZ MB titkára az 1985. évi taninté­zeti értékelő taggyűlések . és küldöttgyűlések politikai ta­pasztalatait ismertette ez­után. Megyénk középfokú oktatási intézményeiben, 487 alapszervezetben Í2 ezer 689 tanuló KISZ-tag. összessé­gében megállapítható, hogy a rájuk háruló feladatokat rendben, szervezetten teljesig tik a KISZ-szervezetek. Végezetül az idei, III. ne­gyedévi tömegpolitikai fel­adatokat vitatta meg a tes­tület.---- SZÍ ---­K orszerű Tüzép-telep Békéscsabán Végre! Üj, korszerű Tü­zép-telep épült Békéscsabán. Bizonyára sok házépítő, il­letve vásárló könnyebbült meg a hír hallatán, hiszen ez az esemény jó ideje vá­rat magára. Mindezt koránt­sem ünneprontásnak szán­juk, de valahogyan kifeje­zésre kell juttatni, hogy a rengeteg erőfeszítés meg­hozta a gyümölcsét. A június 27-i ünnepélyes megnyitón ott volt többek között Csatári Béla, a me­gyei pártbizottság titkára. Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese, a vá­rosi pártbizottság és tanács vezetői, képviselői. Szép Ká­roly, az Alföldi Tüzelőszer­és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat igazgatója rövid be­szédében elmondotta, hogy az utóbbi tíz év legnagyobb vállalati beruházása való­sult meg Békés megye szék­helyén. A 62 ezer négyzet- méteres telep 47 ezer négy­zetméter burkolt úttal, több mint egy kilométer hosszú iparvágánnyal, és 2900 négy­zetméter fedett raktárral rendelkezik. Ezenkívül szo­ciális helyiségek, bemuta­tóterem áll a dolgozók, il­letve a vásárlók rendelkezé­sére. A csaknem 100 millió forint költséggel felépült te­lepen tüzelőszereket és épí­tőanyagokat árusítanak. Megtalálható itt az osztrák betoncserép, az Uniform, a Thermoton, a kisméretű tég­la, a Poroton falazóblokk. Minden igényt kielégítenek nyílászárókból. Van elegen­dő faanyag, különböző épí­tőipari vegyitermék, és Er- dért-faházakat is kínálnak. »Figyelemre méltó, hogy ki­függesztették a megye épí­tőipari kisiparosainak a névsorát és lakcímét, így a családi házat építők tudják, hogy kihez forduljanak meg­rendeléseikkel. A mesterek termékeit, munkáit is bemu­tatják az érdeklődőknek. Persze, az lenne az igazi, ha ezeket a termékeket a Tüzép közvetlenül forgalmaz­ná- S. S. A korszerű Tüzép-telepet július 1-én, hétfőn vehetik birtokukba a vásárlók az északi ipar­telepen Foto; Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents