Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-27 / 149. szám

1985. június 27., csütörtök MHSZ-élet Jobb feltételek Szeghalmon és térségében Sorkötelesek honvédelmi versenye Füzesgyarmaton Az elmúlt év novemberé­ben adták át rendeltetésének a korszerű, minden igényt kielégítő, új MHSZ-székhá- zat, amelyről annak idején képet közöltünk lapunkban. Amint Tóth Antal városi tit­kár most, ottjártunkkor el­mondta, a Béke u. 15. szám alatti tanácsi bérleményű épület már egyáltalán nem felelt meg a követelmények­nek. Jelenleg üresen áll, s valószínű, hogy az általá­nos iskola szükségtanterme­ket alakít ki benne. * * * — Milyen közösségek munkájáért felelős az itteni vezetés? — Szeghalmon kívül még tíz település tartozik hoz­zánk. Ha például a Bucsától Körösnagyharsányig terjedő területet vesszük szemügyre, világosan látható, milyen nagy körzetben fejtjük ki te­vékenységünket. Egyébként összesén 14 honvédelmi, két rádiós és egy modellező klub működik. Ezeken belül 14 lövész, és öt tartalékos szak­osztály tevékenykedik. A községi honvédelmi klubok­nak külön tárolóhelyiségeik vannak, ahol technikai fel­szereléseiket őrzik. Hadd jegyezzem még meg, hogy bázisunk ad helyet a model­lezőklubnak, amely egy re­pülőmodellező szakosztályt működtet. Ez eléggé eszköz- igényes, s ezért együttműkö­dési szerződést kötöttünk a városi ifjúsági és úttörőház­zal, valamint a művelődési központtal. Ily módon az anyagi erőforrásokat felhasz­nálva igyekszünk eredmé­nyesen dolgozni. A , közsé­gekben hasonló a helyzet. A különböző MHSZ-rendezvé- nyeknek szintén a helyi mű­velődési ház, illetve tanács biztosítja a feltételeket. Ide Szeghalomra már szakirányú képzésre járnak a fiatalok. Többek között részt vesz­nek a 20, illetve 80 órás ál­talános honvédelmi képzé­sen. Mezőtúron, a bennünket patronáló honvédségi ala­kulatnál is sor kerül fog­lalkozásokra. Például hadi- fegyver-lőgyakorlatokat tar­tunk. /— Mi a helyzet a gépjár­művezetők képzésével? — Ez nálunk mint szolgál­tatás jelentkezik. E vonat­kozásban az említett tíz te­lepülésen kívül Vésztő is hozzánk tartozik. Évente át­lagosan 240—250 ember sze­rez magángépjármű-vezetői jogosítványt, 80—85 tanfo­lyamhallgató pedig hivatásos gépjárművezetői engedélyt kap. őket főként a hadse­regnek képezzük ki. Igen jelentős azoknak a száma, akik segédmotor-vezetői kép­zésre jelentkeznek. Az okta­tás az MHSZ-bázison folyik, amelyet vizsgahellyé nyil­vánított a felettes hatóság. Most már megvan a lehető­sége annak is, hogy a hiba- elhárítási ismereteikről itt nálunk adjanak számot a hallgatók. Ez azért előnyös, mert ebből a tárgyból eddig Békéscsabán kellett vizsgáz­ni. — Kik látják el a honvé­delmi oktatással, kiképzés­sel kapcsolatos teendőket? — Területünkön — a szak­osztályvezetőkkel együtt — mintegy 70 társadalmi tiszt­ségviselő tevékenykedik, akik klubszinten valami­lyen funkciót töltenek be. Lövészet vezetőink csaknem ötvenen vannak, ők anyagi elismerést nem kapnak, a klubtitkárok is csak igen szerény tiszteletdíjban ré­szesülnek. Ennek ellenére már évek óta nincs fluktuá­ció. Becsületes munkájuk erkölcsi elismerésére viszont nagy gondot fordítunk. így például minden évben 15— 20 aktivista vesz át különbö­ző jutalmat, illetve minisz­teri kitüntetést. Sőt, akad­nak olyanok, akiket katonai rendfokozatba is előléptet­nek. A tartalékosok leg­utóbbi kiképzésében is megmutatkoznak az ered­mények, amelyek eléréséhez Pálfi Endre, a munkásőr­ség városi egységparancsno­ka és Elek István századpa­rancsnok nyújtott segítséget. A területi döntőben egyéb­ként Okány csapata győzött, míg a zsadányiak a második, s a füzesgyarmatiak a har­madik helyezést szerezték meg. Rádiósaink szintén jól szerepelnek a versenyeken. Ä Lenin Ifjú Távírásza or­szágos bajnokságon 1983-ban Ibrányi Tibor füzesgyarmati úttörő első helyen végzett, s őt Szarka Zsigmond klubtit­kár készítette fel. Egy évvel később Deim Ferenc, a szeg­halmi klub versenyzője a rövidhullámú rádióverse­nyen világbajnokságot nyert, és társa, Baracsi Ferenc pe­dig tagja lett a világ gyors- távi rászklubjának. Egyebek között úgy is fogalmazhat­nék : vannak kiemelkedően dolgozó klubok, mint pél­dául a füzesgyarmati, körös­újfalui és az okányi, de a többiek is igyekeznek meg­felelő szinten teljesíteni a honvédelmi és sportjellegű feladatokat. Bízunk abban, hogy valamennyi klubunk elnyeri az élenjáró címet. A sorkötelesek megyei ösz- szetett versenyén Szeghalom területi csapata 2. helyezést ért el, és egy női résztve­vőnk, Fekete Ilona, a honvé­delmi versenyen első helyen végzett, és így bekerült az országos döntőbe. —’ Vállalnak-e társadalmi munkát az MHSZ tagjai? — Igen, éspedig a szocia­lista versenymozgalom kere­tében. Elsősorban a műkö­dési feltételek javítását szol­gálják az ilyen jellegű cél­kitűzések. (A raktárak biz­tonságossá tétele, a megle­vő létesítmények karbantar­tása, bővítése stb.) Tervünk az, hogy elegendő fedett lő- állású lőtér legyen. Tökéle­tesíteni szeretnénk a szeg­halmi. kiképzőbázist is. A tereprendezésen kívül fel­állítunk egy 30 méter ma­gas árboctartó ' oszlopot, amelyen forgatható rádió- antennát helyezünk el. Kö- rösladányban és Füzesgyar­maton fedett lőállású lőteret építünk, s magasítjuk a lő- dombokat több községben. Ami pedig rendezvényein­ket illeti, például a' fegyve­res erők napját kiállítással, s technikai bemutatóval kí­vánjuk emlékezetessé tenni. Mind á politikai és szak­mai felkészítésben, mind a különböző összejövetelek, versenyek szervezésében a párt-, állami és társadalmi szervek mellett nagyszerű segítőtársaknak bizonyul­nak a fegyveres testületek képviselői. Bukovinszky István Körösladányi versenyzők közlekedési ismeretekkel kapcsolatos feladatokat oldanak meg (Archiv felvételek) Öselefánt-maradványok Süttőn Ritka őslénytani leletre, egy édesvízi mészkőbe zárt masztodoh, közismertebb ne­vén őselefánt csontmaradvá­nyaira bukkantak a Kőfara­gó Vállalat süttői bányájá­ban. Egy 80 centiméter hosz- szú és 10 centiméter átmé­rőjű agyar, egy hatalmas zápfog, és az állat alsó áll­kapcsának töredéke került napfényre; Az ősmaradvá­nyokat egy 8 köbméteres kő­tömb kiemelésekor, illetve átszelésekor vették észre, s remélik, hogy az őselefánt­nak még további csontjai is előkerülnek a fejtésre váró kőtömbökből. A bányászok példamutató módon azonnal értesítették a Magyar Tudományos Aka­démia és a Nemzeti Múzeum szakembereit, akik a hely­színen „kipreparálták” a kő­be zárt csontmaradványo­kat. Mint megállapították, a lelet tudományos szempont­ból rendkívüli értékű, a mintegy másfél-kétmillió éve képződött édesvízi mészkőből ugyanis hazánkban eddig még nem került elő ilyen ős­lény maradványa. A süttői kőbányában ed­dig főként ősszarvasok agancstöredékeit hozták fel­színre a vágógépek, ezenkí­vül különféle rágcsálók, töb­bek között egy rég kihalt ta­rajos sül, továbbá medvék, vaddisznók, tapírok csont­töredékei kerültek elő. Ezek az állatok a feltevések sze­rint a mai kőfejtő környékén levő egykori mocsarakba ful­ladhattak bele.'Az itt mű­ködő langyos források az idők folyamán vastag mész­kőpadokat raktak le a víz­gyűjtő medencékbe, s ebben konzerválódtak az ősállatok maradványai. Szentágothai János—Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia Próbára tette a szép köny­vek alkotóműhelyét, a Kner Nyomda gyomaendrődi üze­mét is a negyedik átdolgo­zott kiadásban megjelenő háromkötetes, összességé­ben csaknem kétezer olda­las, hatalmas munka, a Szentágothai János—Réthelyi Miklós: Funkcionális anató­mia című kiadványa. Szent­ágothai anatómus neve or­szághatárainkon túl is jól is­mert. A Kossuth- és állami díjas, Apáczai-díjas tudós kísérleti agykutatással, fő­leg a szemmozgások, az egyensúlyi működések és agytörzsi reflexek ideg­mechanizmusának tanulmá­nyozásával foglalkozik. Je­lentős kutatási területe még az idegi gátlás szerkezeti alapjainak, és a magasabb idegközpontok szerkezeté­nek elemzése. A már 1971-ben, 1975-ben és 1977-ben megjelent, 1985- re átdolgozott háromkötetes könyv az emberi test szer­kezetének és fejlődésének le­írását tartalmazza. Jó.l kéz- reálló, nem lexikonméretű könyv formájában . jelent meg. Illusztrációs anyagá­ban több mint 400 ábra, mű­melléklet és sémás rajz segí­ti a megértést. Alcíme: Az ember anatómiája, fejlődés­tana, szövettana és tájanató­miája. Szakít a klasszikus anatómia hagyományaival, és az általános orvos szá­mára is nélkülözhetetlen for­mában tárgyalja, a modern funkciós szemlélet közve­títésével a bonctant. — Ezt a könyvet a sebé­szek, traumatológusok és belgyógyászok egyaránt ha­vgotiiai János mnxvi MiKi.os tonális atóinia szonnal forgathatják — nyi­latkozta egy könyvbarát szakmabeli, dr. Csikász Jó­zsef osztályvezető főorvos. — Nem száraz leírás a ma­nuális szakmák részére az élettan és kórélettan ismer­tetése. A hagyományos ana­tómia külön-külön tárgyalja az ismereteket, e könyv nagy érdeme, hogy szintézisbe vonva a tudnivalókat, a kü­lönböző rendszerek együttes működését a funkció oldalá­ról elemzi. Természetesen alapanatómiai ismereteket feltételez, de az orvostan­hallgatók is jól hasznosít­hatják. A Medicina Könyvkiadót és a gyomaendrődi nyomda­üzemet hosszú távú, jó kap­csolat köti össze. Ennek egyik értékes bizonyítéka a Martyn Ferenc festményrész­letével díszített borítójú Funkcionális anatómia is. B. Zs. Hz alváskutatás újabb eredményei Magyar alváskutatók amerikai tudósok eredményeiből kiindulva kimutatták: az agyalap egyes részei jelentős szerepet játszanak az alvás szabályozásában, az alvás irányítói lehetnek. Felismerésük — miként dr. Obál Fe­renc egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egye­tem élettani intézetének igazgatója az MTI munkatársá­nak elmondta, azért jelentős, mert bár életünk nagy ré­szét alvással töltjük, annak funkciójáról, szabályozásá­ról még keveset tudunk, s az alvási zavarok lassan nép­betegséggé válnak, és rohamosan emelkedett az altató­szer-fogyasztás. Másik következtetésük: az alvás —amely csökkenti a test hőmérsékletét — a szervezet egyfajta védekezése a meleg ellen. Az álmosság enyhe melegben fiziológiás reakció, s ennek baleseti és munkaegészség­ügyi következményeivel számolni kell. Az intézet szak­emberei több ország — köztük a Szovjetunió, Svájc — kutatóival együttműködve vizsgálják az alvást szabályo­zó fehérje természetű anyagokat, azzal a céllal, hogy elő­segítsék olyan „ideális” altatószer előállítását, amely az alvást természetes úton idézi elő. Az alváskutatás másik fontos hazai laboratóriumá­ban, az ELTE összehasonlító élettani tanszékén a belső szervi működések és az al­vás kapcsolatára mutattak rá. Mikroelektródás kísérle­teikkel újabb adatokat sze­reztek az agy egyes részei­nek az alvás és az ébrenlét szabályozásában betöltött szerepéről. Az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet­ben végzett kutatások ered­ményei új megvilágításba he­lyezték az ébrenlétért és az alvásért „felelős” folyama­tok kölcsönhatását. A kutatási eredményeket a 8. európai alváskongresszu­son ismertetik a szakma kül­földi képviselőivel. Az Eu­rópai Alváskutató Társaság A debreceni nyárnak az idén is leglátványosabb ese­ménye lesz az augusztus 20-i virágkarnevál, amelynek végleges programját a na­pokban fogadta el a szervező bizottság. Az idén tizenhét kompozíciót vonultatnak fel a színpompás menetben, amelyben részt vesz tíz kül­földi és hat hazai művész- együttes, valamint hét kö­felkérésére a Magyar Elekt- roenkephalographiai és Kli­nikai Neurophysiologiai Tár­saság, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem, a Szegedi Akadémiai Bizottság rendezi ezt a nenjzetközi tanácsko­zást Szegeden, a következő év szeptemberében. Ezen a fórumon az európai és a tengerentúli országok kuta- -tói megvitatják az alvással kapcsolatos élettani, neuro­lógiai, pszichológiai, pszic­hiátriai vizsgálataik legújabb eredményeit. Az előrejelzések szerint a kongreszuson megvitatják az alvászavarok okait is. Lé­nyeges ugyanis megkülön­böztetni azokat az alvásza­varokat, amelyek valamilyen testi funkció kóros megvál­zépiskolás csoport. A kar­neváli menet a hagyományos útvonalon halad végig a vá­roson, a nagyállomástól a nagyerdei stadionig. Ott lát­ványos bemutatót rendeznek, és sor kerül a veterán autók és motorok felvonulására. A karnevál napján a nagy­erdei szabadtéri színpadon nemzetközi folklór gálamű­sor lesz, a város több részén tozásával kapcsolatosak, a környezeti hatások és az azokhoz való rossz alkal­mazkodás következményei, illetve az alvást szabályozó rendszerek károsodásán ala­pulnak. Szólnak majd a je­lenleg forgalmazott altatók hatísáról is. Egyre több adat szerint ezek a szerek nem a fiziológiás alvási folyamat serkentése révén hatnak, s tartós fogyasztásuknak sú­lyos következményei lehet­nek. A hőszabályzás, a kerin­gés, a légzés alvás közbeni működésével is foglalkoznak majd a tanácskozáson. Az alvás idején a légzési rend­ellenességek — különösen az újszülötteknél — halálozási okok lehetnek, a keringési változások pedig hozzájárul­nak a szívinfarktus kialaku­lásához, a szívműködés rit­musának kóros változásai­hoz. Az álom keletkezésének és funkciójának értelmezéséről is tájékoztatják egymást a kutatók, mivel újabb ered­mények születtek az alvás közbeni tudati működés jel­legzetességéről, arról, mi­ként épülnek be az álomba az ébrenlétben szerzett él­mények, mitől függ, hogy visszaemlékszünk-e álma­inkra, az alvó ember kör­nyezetében zajló események hogyan jelennek meg az ál­mokban. Megbeszélik az al­vás alatti mozgásjelensége­ket és ezek kóros vonatko­zásait is, így beszámolnak az alva járással, az alvás köz­beni beszéddel kapcsolatos újabb vizsgálatokról. térzene szórakoztatja a kö­zönséget. A Kölcsey parkban nemzetközi táncházat ren­deznek, amely 21 órakor tű­zijátékkal fejeződik be. A Bartók-teremben japán ike- bana-bemutató és kiállítás várja a látogatókat, a mű­velődési központban Virág­csendélet címmel festmény- kiállítás nyílik, a pallagi kí­sérleti teleperr pedig két hek­táron, több mint ötvenezer canna-virágot tekinthetnek meg az érdeklődők. Elkészül! a virágkarnevál programja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents