Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-22 / 145. szám
NÉPÚJSÁG 1985. június 22., szombat A rómaiak i. e. 35-ben terjesztették ki uralmukat Pannóniára. A hódítások után megkezdődik a latin gyarmatosítás. Először a Lajta— Rába közét népesítik be. majd i. sz. 50-ben Claudius megalapítja Savariát (Szombathely). Domitianus (81— 96) idejében alakulnak ki a Duna menti táborhelyek: Aquincum (Óbuda), Arrabo- na (Győr), Solya (Esztergom) és a többiek. A második században válik teljessé a Pannóniát védő dunai vonal, a Bécstől Eszékig létesített erősségekkel. Négy légió táborozik állandóan Pannóniában, így a biztonság érzetében már nemcsak a jelentősebb városokban, hanem vidéken is letelepszenek a rómaiak. A légiók részére épített utak mentén sorra épülnek a népes telepek, szállásoki Az Itáliából Pannóniába vezető főút Alsó-Lendvánái ér dunántúli területre és halad Szombathelyig, a dunántúli római utak központjáig. Savárián kívül Shophianae (Pécs) volt a másik fontos gócpontja a korabeli utaknak, A kiterjedt úthálózat jelentős vonala az egyik sa- varia—aquincumi út, amely a tapolca—Veszprém—palotai törésvonalon vezetett Tapolca, Lesencetomaj, Nagyvázsony, Baláca, Szentkirályszabadja, Litér és Várpalota helységek irányába. A római utakon lebonyolított katonai és kereskedelmi forgalomtól, az egymás mellett fekvő telepek római életétől volt hangos négy évszázadon át vidékünk, s hogy ez a római élet mennyire fejlett kultúrát jelentett, fényesen tanúsítják a balácai ásatások eredményei — írja Gutheil Jenő Az Árpád-kori Veszprém című könyvében. * * * A Veszprémtől néhány kilométerre elterülő — a nemesvámos—veszprémfajszi országúttól északra eső — Balácapuszta a XIII. század óta ismert római lelőhely. A római telep ásatásai — bár a területnek még csak egy részét tárták fel — a legértékesebb római kori emlékeinket eredményezték. A feltárások első szakasza 1906- tól 1926-ig tartott, ekkor hozták felszínre a Dunántúl legjelentősebb villagazdaságának maradványait. A veszprémi múzeum által végzett ásatásokat Rhé Gyula irányította. A főépület egyik helyiségének színes mozaikját 1925-ben helyezték el a Magyar Nemzeti Múzeumban, A feltárások 1926-ban befejeződtek, s az azóta rétként használt mintegy 16 hektárnyi területen 1976-ban kezdődtek újra a régészeti munkák. A telep központjában egy esztendeje építették fel — a föld alatt talált falmaradványok alapján — azt a főépületet, amely a hajdani földbirtok tulajdonosának díszes lakóháza lehetett. A 2400 négyzetméter alapterületű házat körülbelül a II —III. században alakították ki. A téglalap alakú épületnek belső udvarát, átriumát oszlopos folyosókkal határolták. 'Az ásatások során mitológiai jeleneteket, növényi motívumokat ábrázoló falfestmény-töredékek is előkerültek, amelyek eredete az I—II. századra tehető. A villa pincéjében találták azokat az amforákat, tálakat, fazekakat, vas- és üvegleleteket, amelyeket a beszakadt mennyezet maga alá temetett. A főépület fölé a falak, mozaikok, padlók megóvására Hajnóczi Gyula tervezett védötetőt, amely csak jelzi a régi római ház formáját. Az érdeklődők előtt immáron egy éve megnyitott restaurált villa és a benne található kiállítás október 31-ig várja a látogatókat. Kép, szöveg: Hornok Ernő A restaurált római kori lakóépület körül folytatódnak az ásatások • • // •• •• nnrf Tf AfTVI rvi TJLTTT* SZÜLŐFÖLDÜNK Atrium Hyatt Az első Hyatt egy kilencven szobás motel volt, melyet 1957-ben épített Hyatt von Dehn. Ma már az USA- ban 59 szállodát működtet a Hyatt Corporation, mintegy 30 ezer szobával. Tizenkét évvel ezelőtt kezdte meg működését ennek társvállalata, a Hyatt International. Ez a lánc a nem egyesült államokbeli Hyatt-szállodák ügyeivel foglalkozik. — A szállodák nem csupán ágyvárak, hanem a társadalmi élet központjai — vallja a Hyatt-hotelek építészeti standardjének megalkotója, Portmann, amerikai építész. — ,,A modern szállodáknak ötvözniük kell a középkori piacterek életstílusát a XX. század komfortjával, luxusával.” Az Atrium Hyatt Budapest tervezője Zalaváry Lajos, és belsőépítésze, Németh István, simulva az amerikai elgondoláshoz, európai szemmel talán szokatlan, de mindenképp látványos és magával ragadó épületet alkotott. A hagyományosan középfolyosós belvárosi szállodákkal szemben az Atrium Hyatt Budapest fedett belső udvaros szerkezete elegánsan, rafináltan egyszerű, a szálloda minden 'pontjáról egy pillantással áttekinthető. A szállodai hall funkcióját ellátó előcsarnok, és az átriumot képező fedett udvar egy közös légtérben van, így a főbejáraton érkező vendég szeme előtt azonnal feltárul a szálloda mozgalmas, sokszínű belső világa (képünk). E belső világ sajátossága, hogy a vendéget kiszolgáló munkahelyek, de még a lift is a tér belső dekorációja. A földszintről Szemirámisz függőkertjéhez hasonlóan megkomponált lépcsők vezetnek fel a galériára, az éttermi szintre. Itt márványasztalkák és fonott székek együttesében, óriási gyűrűkbe ágyazott 3—4 méteres fák, egy 120 éves óriáspálma, és mindenütt színes virágok láthatók. Az. emeleti körfolyosók mellvédjéről zöld növényfüggöny csüng alá. Az átrium légterében függesztették fel Horváth Ernő repülőgépének —- a Közlekedési Múzeumban fellelt, és korabeli tervrajzok alapján készített — másolatát. Ez a gép repült először Budapest házsorai és az Adriai-tenger felett. Prodam Guido pilótával a fedélzetén, 1911-ben. Érdekes színfolt a három, egyenként 18 főt befogadó panoráma üveglift az átrium északi oldalán. A liftező vendégek felülről is szemügyre vehetik az óriási hallban folyó életet. A tízemeletes épületben 356 szoba és 28 lakosztály várja a vendégeket. A szobák legtöbbjéből a Dunára és a Budai Várra nyílik remek kilátás. Egy egészen különleges Hyatt-sajátosság található a szálloda 8. emeletén, 38 szobával, és két lakosztállyal: a Regency Club. Ez tulajdonképpen egy külön szálloda a Hyatten belül. A nyolcadik emeletre csak külön liftkulccsal lehet feljutni. A Regeney Clubban külön hostess teljesíti a vendégek kéréseit. A földszinti Bu- sinnes Centre szintén Hyatt sajátosság, amely az utazó üzletemberek számára pótolhatja saját irodájukat. Folyamatosan nyitva tartó vendéglátóhely az Atrium Terasz elnevezésű kávéház- étterem. Az elegáns Old Timer főétteremben ebédet és vacsorát szolgálnak fel, nemzetközi ételkülönlegességekből. Gyulai Líviusz és Kovács Lajos alkotásai díszítik az éttermet. A cilinde- res, békebeli urak, lornyonos hölgyek, régi típusú autók a század húszas éveinek hangulatát idézik. A Balloon Koktélbár specialitásai az aperitifek, pezsgők és a koktélok. Egy, a bárpulttal egybeépített zongora teremt egyedi hangulatot. A bárban Péter Vladimir alkotásai, a történelmi Montgolfier hőlégballon színes plasztikája, és a mennyezetre, oldalfalra szerelt, térbe függesztett modelljei idézik a lebegés hangulatát. A szálloda bankett- és kongresszusi központja az első piceszinten osztható bálteremből, és három különteremből áll. A termek technikai felszereltsége, építészeti, gépészeti kialakítása lehetővé teszi nemzetközi kongresszusok, sajtókonferenciák, divatbemutatók, bálák rendezését. Az előtérből egyenként három, 50—80 férőhelyes különterembe vezet az út, melyek Ciol- kovszky, Kármán Tódor, és Wright, a repülőtörténet úttörőinek nevét viselik. , A Széchenyi-különterem komoly kör alakú faasztalával, bársonyszékeivel, szűk körű megbeszéléseknek ad elegáns környezetet. A névadó fnunkásságáról és koráról mesél Hajnal Gabriella Progresszió című óriásgobelinje. Az 1982 júniusában átadott szálloda kivitelezője az osztrák Universale-Porr. A beruházás összértéke 2,4 milliárd forint. A szálloda tulajdonosa a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat, valamint a MALÉV. Az ötcsillagos szállodát a Pannónia üzemelteti. Ungíir Tamás (Kép: Fazekas László) Mozaikok, amforák, falfestmények... Római kori villagazdaság Baláca-pusztán Erdészeti múzeum Sopronban Sopronban, a belváros legszebb részén működik az ország egyetlen erdészeti, faipari és geodéziai gyűjteménye, amelynek fenntartója a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem. A múzeum gyűjtőkörébe erdészeti, faipari és földméréstörténeti tárgyi emlékek, iratanyagok, fotók és könyvek tartoznak. Erdészeti múzeum megala-i pításának gondolatát már több mint száz évvel ezelőtt, 1883-ban az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlésén felvetette Pisó Kornél állami faraktárkezelő tiszt. Az 1885. évi mezőgazdasági kiállításon az ott elhelyezett erdészeti anyagból egy bizottság — Bedő Albert, neves erdész szakember vezetésével — kiválogatta a megalapítandó múzeumba szánt tárgyakat. Az értékes anyaggal bíró múzeum 1892ben — pénzügyi nehézségek miatt — sajnos feloszlott. A soproni főiskolán az 1920-as évek második felében létrehozták az úgynevezett „fejlődéstörténeti gyűjteményt”. Ez a gyűjtemény a bányász, a kohász és az erdész szakmák anyagát is gazdagon képviselte. Ám a II. világháború eseményei, majd az azt követő évek sűrű átszervezései szétzilálták ezt a gondosan őrzött és gyarapítóit anyagot. A múzeum gondolata azonban a legutóbbi évekig eleven volt az egyetemen. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen a szakmai tanszékek mellett főleg a központi könyvtár gyűjtötte és őrizte a szakmatörténeti emlékeket, dokumentumokat. E gyűjtőmunka és szakmatörténeti kutatómunka eredménye, hogy az egyetem 175" éves jubileumára megnyílhatott e muzeális gyűjteményi kiállítás. (Az egyetem könyvtára 250 éves, s mint szervezeti egység az egyetem jelenlegi felépítésében a legrégebbi.) A múzeum erdészeti szobája a közös bányász-erdész múlt emlékeit, botanikai és zoológiái könyveket mutat be. Megemlékezik a hajdani főiskola (Selmecbányái, illetve soproni) színes, diák- hagyományoktól gazdag életéről, és a régmúlt erdő- gazdálkodásáról. A faipari szoba fűrészipari, asztalos- és kárpitosemlékeket tár elénk. A bemutatott gattermodell az 1900. évi párizsi világkiállításon is szerepelt. A geodéziai szoba a régi földmérő eszközök és műszerek tára. Teodolit, busz- szola, planiméter, pantográf található itt többek között. A gyűjtemény becses darabja a Krippel Móric professzor által szerkesztett szögfelrakó. A kiállítás helyszíne a volt Esterházy-palota — jelenleg a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság otthona. Ez a középkori eredetű ház (1612 —1645 között birtokolták az^ Esterházy család fraknói ágának leszármazottai) Sopron egyik legszebb műemlék épülete. A mai barokk képe a XVIII. század közepén alakult ki. E házra vonatkozóan a legkorábbi adat 1561- ből való, amikor js I. Ferdi- nánd király Oláh Miklósnak, a neves humanista érseknek adományozta Lánzsér várát, és a hozzá tartozó uradalmat. (Ez magában foglalta a szóban forgó soproni házat is.) Az érsek 1568-ban meghalt. Valószínűleg örökösödés révén 1591-ben Derssfy Ferenc főpohárnok, sárosi alispán birtokolja a házat, aki 1604-ben 10 évre bérbe adja Hetyei Bálintnak. Derssfy 1608-ban meghalt, s az özvegyen maradt Derssfy Orsolya (aki a korabeli feljegyzések szerint igen mutatós asszony volt) 1612. szeptember 12-én megy feleségül Esterházy Miklóshoz. Az Esterházy család 1945-ig nemzedékről nemzedékre bír-, tokolta a palotát. A palota első osztályú műemléknek számít és teljes felújítás előtt áll. A felújítás tervei készülőben vannak és a közeljövőben várhatóan. egy megszépült épületben fogadhatja a látogatókat az ország egyetlen erdészeti, faipari és geodéziai szakgyűjteménye. (borbély) A múzeum udvara
