Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-19 / 142. szám

1985. június 19., szerda o Régi házak — új tervek Békés városban 1965 és 1980 közölj 1600 lakás szűnt meg. Ezek túlnyomó többsé­gét az egyre gyakoribbá váló belvíz, árvíz és a földren­gés miatt kellett lebontani. Emiatt Békésen, a IV. és az V. ötéves tervben 1500-1500 családi ház épült, s a VI. öt­éves tervben is csaknem ezer lakást építenek magánerő­ből. Az. hogy a város méreté­hez képest ilyen nagymérvű lakóházépítésre volt szükség, .a minőségi szempontokat, háttérbe szorította. Ez min­denképp ártott a város ar­culatának. A jövőt illetően pedig nem sok jóval bizta­tott az ajánlott tervek or­szágos jegyzéke sem. hiszen azok az elképzelések nem vehetik figyelembe egv-egy város sajátos építészeti ha­gyományait. Ezért Békés Város*Taná­csa.— a megyei tanáccsal, és az ÉVM-mel karöltve — pá­lyázatot hirdetett a békési városrészekben fellelhető építészeti formákat megőr­ző, korszerű családiház- típusok tervezésére. Az Élő­víz-csatornától nyugatra le­vő városrészben kellett a pályázóknak kiválasztani egy-egv olyan házhelyet, melynek szomszédos telkein megőrzésre érdemes és vár­hatóan megmaradó épület van, s ezekkel harmonizáló terveket kellett készíteniük. A pályázat meghívásos volt. vagyis akik a kiírás szellemében tevékenyked­tek. költségtérítésben ré­szesülnek, még akkor is. ha nem lesznek díjazottak. A titkos pályázatok elbírálásán a zsűri már túl van. Az eredményt július első nap­jaiban hirdetik meg. azt azonban már közölhetjük, hogy hat díjat osztanak majd ki. 40 ezertől 10 ezer forintig. Makoviczki Jánost. Békés Város Tanácsának elnökét árról kérdeztem, hogy is­merve a beérkezett 10 pálya­munkát, elégedett-e? — Mindenképp. A terve­zők eleget tettek a kiírás szempontjainak. A hat díja­zott pályamunka színvonala­sabb, mint a típustervek — kezdi a tanácselnök. — A tervezők a kiírás azon pont­jának is eleget tettek, hogy a házakat a mai feltételek­nek megfelelő gazdasági épületekkel együtt tervez- 'zék meg. s dolgozzák ki a telek intenzív hasznosítását./ Ügy hiszem, ezzel a pályá­zattal sikerült megtennünk az első lépést a családi há­zak sematizmusa ellen. — Végül is, a terv meny­nyire kötelezi majd az adott telkekre építkezőket? — Senkit nem lehet köte­lezni, ez csak ajánlott terv. Azt viszont megakadályoz­zuk. hogy a városrész han­gulatától, esztétikájától * el­ütő épületeket tervezzen va­laki. Ezek a miáltalunk ajánlott tervek. Békés más részein is alkalmazhatók lesznek majd — fejezi be a tanácselnök. Várjuk az eredményt. Mi­vel a pályamunkák a kihir­detésig nem fotózhatok, be­mutatunk néhány képet az említett városrész régi épü­leteiből. (ungár) Száz éve szabadalmaztatták Négynapos jubileumi kon­ferencia kezdődött kedden a transzformátor feltalálásának 100. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Aka­démia kongresszusi termében. A Ganz Villamossági Művek és a Magyar Elektrotechni­kai Egyesület által rende­zett tanácskozáson mintegy 250 hazai és száz külföldi szakember előadássorozat, valamint szakmai viták-kon- zultációk keretében emléke­zik meg a transzformátor­gyártás, -fejlesztés történeté­nek legfontosabb állomásai­ról és napjaink legújabb kutatási-fejlesztési eredmé­nyeiről. A konferenciát Virág Jó­zsef, a Ganz Villamossági Művek vezérigazgatója nyi­totta meg. majd Gábor And­rás ipari miniszterhelyettes tartott előadást. Hangsúlyoz­ta, hogy a Déri Miksa. Bláthy Öttó és Zipernovvski Károly által 1885-ben szaba­dalmaztatott transzformátor és a hozzá tartozó energia­elosztó rendszer nemcsak az egyetemes műszaki előrehala­dás szempontjából tekinthető mérföldkőnek, hanem a ma­gyar villamosipar kialakulá­sának is döntő tényezője volt. A szabadalom bejelen­tése után egy- évvel már száz trafó elkészült Magyarorszá­gon, 1889-ben pedig az ez­redik darabnál tartottak. Mindez a maga korában a világ egyik vezető elektro­technikai gyárává tette a Ganz gyárat. E gyártási ha­gyományokat folytatta a ha­zai ipar a második világhá­ború után is, és például a néhány éve üzembe állított albertirsai 750 kilovoltos transzformátor világviszony­latban is az egyik legkorsze­rűbb referenciamunkának számít. Gábor András előadását követően neves külföldi szakemberek üdvözölték a kongresszus résztvevőit, majd szakmai előadásokra került sor. Mozgó ebédlők, önjáró zuhanyzók A szakszervezetek képvi­selői ezekben a napokban mindenütt részt vesznek a nyári betakarítási munkála­tok előkészületeiben. A ME- DOSZ tájékoztatása szerint több száz munkavédelmi fel­ügyelő, szakszervezeti meg­bízott járja elsősorban az állami gazdaságokat, hogy feltárják az esetleges hiá­nyosságokat, és intézkedje­nek megszüntetésükről. A szakszervezeti megbí­zottak kiemelten foglalkoz­nak a berendezések bizton­sági előírásaival, részt vesz-, nek a gépszemléken. Ez an­nál is indokoltabb, mert a traktorok, kombájnok, rako­dógépek, szállítóeszközök egy része elöregedett. Az üzemeltetéshez csak körül­tekintő vizsgálat után adják meg az engedélyt. A balese­ti krónikákból kiderült, hogy gyakran a szállítás a legfőbb veszély forrása, s itt is az emberi figyelmetlenség idé­zi elő a bajt. A MEDOSZ megyei bizottságai felhívták az üzemek vezetőinek fi­gyelmét a balesetvédelmi ok­tatás fontosságára. A tapasztalatok szerint az elmúlt években sokat javult a szociális ellátás, az aratók a korábbiaknál általában jobb munkakörülmények között dolgozhatnak. Vala­mennyi gazdaság biztosítja számukra — amennyiben igény van rá — a napi öt­szöri étkezést, s egyszer főtt ételhez is hozzájuthatnak. A mezei munkások kulturált étkeztetésére Bács-Kiskun, Baranya, Szolnok és Somogy megyében már mozgó ebéd­lőkét rendszeresítenek. Az állami gazdaságok néhány teherautó platóját alkanm étteremmé alakítják, s a ga­bonatábla szélén asztal mel­lett ebédelhetnek majd az aratók. A tmk-műhelyek sok helyen „önjáró” zuhanyozó- és tisztálkodókocsikat építe­nek, ami az esetek nagy ré­szében nem is annyira pénz, mint leleményesség kérdé­se. Öriásgát épül Tad/üikisztán- ban, a szovjet energiaprog­ram részeként Három művelet A Budapesti Bútoripari Vállalat (Bubiv) gyulai 8. számú gyáregységében 500 garnitúra fehér Álba elne­vezésű hálószobabútorhoz nemrég kezdték el az alkat­részek gyártását, amelyeket az encsi 10. számú gyáregy­ségbe továbbítanak összesze­relésre. A sötét Álba háló- szobabútort Gyulán állítják elő. Ebből az idei terv 250 garnitúra. Mindkét termék amerikai megrendelésre ké­szül. A bútorfiókokat előbb még kézzel színezték, néhány napja azonban ez a munka már géppel történik. Rácz József üzemvezető az új módszerről röviden a követ­kezőket mondja: — A lakkba keverik a pá­cot, és így három művelet helyett csak egyre van szük-r ség. Sok időt és anyagot ta­karítunk meg, ráadásul a minőség is lényegesen jobb. Az újításért elsősorban Nagy Miklós művezetőt ille­ti elismerés. Nagy Miklóst főként a lét­számhiány inspirálta arra, hogy keressen olyan megol­dást, amely a termelést meg­helyett egy gyorsítja. Régebben foglal­kozott már a lakkszínezés­sel, szakmai folyóiratokban sokat olvasott róla, s ezek­ből merítette a gondolatot. —- V ár hatóan mennyi lesz az újításának az éves gaz­dasági haszna? — kérdezem tőle. — Az idén — bár csak nemrég vezettük be — szá­mításom szeufnt legalább 100 ezer forint. — Van újabb elgondolása? — A pácot tőkés import­ból szerezzük be. Ezt a Ti­szai Vegyi Kombinát termé­keiből is elő lehet állítani. Két előnye van: nem kell valutával fizetni érte és biz­tonságossá válik a beszerzé­se. — Elkészült az újítás? — A szaklapok tanulmá­nyozásával és sok kísérlete­zéssel sikerült megvalósítani. Doma Gábor főmérnök nem­csak buzdított, hanem a fel­tételeket és a szükséges anyagokat is biztosította a munkámhoz. . — Mikor vezetik be a má­sodik újítását? — Hamarosan. A próbák jó eredményt igazolnak. — Mennyi gazdasági ha­szonra számít? — Ez sem lesz kevesebb, mint amennyit az előző újí­tásom alapján remélek. Rácz József ehhez hozzá­fűzi : — Szerintem még több lesz. Nagy Miklós tudja, hogy a gyárnak csak akkor van létjogosultsága, ha gazdasá­gos a termelés, illetve ha' a tulajdonosnak (vagyis az ál­lamnak) haszna származik belőle. Tudja azt is, hogy az ár az amerikai megrendelő­vel kötött szerződés alapján meghatározott. A nyereség azonban az előállítási költ­ségek csökkentésével növel­hető. Ha pedig ráadásul a minőség is javul, nagyobb az újabb megrendelés lehetősé­ge. Végül is a gyár kasszájá­ban mutatkozó többletből — ha csak kis mértékben is — növelnj lehet a bérezésre, a szociális célokra és a műsza­ki fejlesztésre fordítható összeget. Ám több hasonló jelentőségű és, hatékonyan alkalmazott újítás minden vonatkozásban kihat a gyár dolgozóinak élet- és munka- körülményeire. Pásztor Béla Újítás nélkül nem megy! H a egy vállalatnak nap mint nap meg kell küzdenie a #létért, a versenyben maradásért, akkor az a vállalat minden külön ráhatás és jogszabály nélkül „szövet­ségre lép” újítóival, mert ez számára életbevágó. Ahol pe­dig a mozgalom erőtlenségére panaszkodnak, ott minden bi­zonnyal alig. vagy egyáltalán nem érvényesül olyasfajta gazdasági kényszer, ami valóban minden erőtartalék moz­gósítására ösztökélné a termelőkét. Nem véletlenül fogalmaz tehát úgy az MSZMP XII. kongresszusának határozata, hogy „A vállalatokat és a műszaki szakembereket ösztönözzük jobban a tudományos eredmények, és hasznos újítások gyorsabb alkalmazására, a korszerű technológiák és munkaszervezési módszerek be­vezetésére”. Közelebbről tehát arról van szó. hogy olyan gazdasági és közgazdasági környezetet kell teremteni, amely önmagában is a haladás serkentője. Viszonyaink kö­zött ez egyet jelent — miként azt az elmúlt közel húsz év tapasztalatai is bizonyítják — a vállalati önállóság foko­zásával, a piac törvényeinek tervszerűbb érvényre jutta­tásává 1. Tapasztalataink intenek bennünket arra is. hogy a pusz­tán gazdasági, közgazdasági szabályozás mellett nem mond­hatunk le azokról a lendítő erőkről sem. amelyek sajátos eszközökkel segítik az új gondolatok, új megoldások szü­letését. felszínre Kerülését, hasznosítását, amelyek megha­tározzák az egész folyamat társadalmunkra jellemző moz­galmi jellegét is. Hogy testközelből vegyünk az előbbiekre példát: ismert, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, az MTESZ Békés Megyei Szervezete, a KISZ Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Kiszöv az újítási kedvet növelő módszerek széles körű alkalmazásával hirdette meg az elmúlt idő­szakban a megyei újítási versenyt, amelyre több mint fél­száz nevezés érkezett. Miután a vállalatoknak a legutóbbi három esztendő újítási adataival kellett nevezniük, a ver­seny nemcsak figyelemfelkeltő hatásával bizonyult hasz­nosnak, hanem kellő mélységű rálátást is adott a mozga­lom megyei fejlődésére. Az adatokból egyértelműen kiderült, hogy a gazdasági verseny éleződésével egy időben az újítómozgalom is mi­nőségi átalakuláson megy keresztül, a piaci viszonyoknak kitett termelő üzemek nem annyira az újítások tömegessé­gére. mint inkább azok hasznosíthatóságára förekszenek immár. Mert igaz. hogy 1984-ben. a benevezett 51 vállalat­nál és intézménynél — amelyekben a megyei újítások há­romnegyedét hasznosították csökkent az alkalmazott, eredeti megoldási javaslatok száma (1337-ről 1236-ra, a ko­rábbi három év átlagához képest), jelentősen megnöveke­dett viszont az így elért megtakarítás (64 és fél millió fo­rintról 82 és fél millióra), méghozzá elsősorban az anyag­felhasználásban. Ugyanilyen értelmű és irányú változások játszódtak le az újítók táborában is, amit a központilag megváltoztatott szabályzat indukált, miután lehetővé tette, hogy a műsza­kiak is — a megelőzőeknél sokkal szabadabban — bekap­csolódhassanak a mind nagyobb jelentőségűvé váló tevé­kenységbe. Tehát, míg az ötletgazdák száma összességében kisebb volt tavaly, mint az összehasonlításban szereplő három év átlagában, addig a műszakiak között az újítás­ra vállalkozók tábora 923 helyett immár 1275 tagot számlál. A kép természetesen túlságosan egyoldalú lenne, ha nem szólnánk azokról a kibontakozást akadályozó ténye­zőkről. amelyek a kedvező változások ellenére továbbra is lettenérhetők a megye újítómozgalmában. Mert. egyfelől igaz. hogy az újítási verseny első három helyezett ipari üzemében, a Békéscsabai Konzervgyárban, a Békés me­gyei gabonafelvásárlónál, és a kötöttárugyárban feltűnően megemelkedett az újítások forgalma, az 51 üzemben együt­tesen azonban csupán 46 ötlet cserélt gazdát 1984-ben. és a korábbi három év átlagában is csak alig haladta meg a negyvenet a más cégeknek átadott újítás. Azt sem lehet elmondani, hogy a mozgalmat mindenütt a rendelkezésre álló termelőerők szerves részeként értékel­nek, kezelnék, bár a követendő példák örvendetesen gya- i apódnak: jó néhány vállalatnál — a szeghalmi Csepel Autónál, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátnál — eleve beépítik az éves tervekbe azokat a feladatokat, ame­lyeknek megoldását vagy egészében, vagy részben az újí­tóktól várják, remélik. Ebben jól érzékelhetően növekszik a szocialista brigádok szerepe is. Nemcsak azért, mert bá­zisai az újítómozgalom fellendítését célzó mozgósító mun­kának, hanem azért is. mert vállalásaik között mind gyakrabban szerepel az újítások kivitelezésében, haszno­sításában való közreműködés. És ami ugyancsak a minő­ségi változást tükrözi: átalakult az „Egy brigád — egy jyí- tás” jelszó, helyette az „Egy brigád — egy hasznosított újítás" felhívás szerepel. a megyei verseny értékelése a szaporodó jó példák mellett tehát még mindig tarka képet mutat, ami­ből az következik, hogy — a kongresszusi határozat szellemében — vannak még további, tisztázásra váró kér­dések. Ezeknek gy részére — az innovációra jobban ösz­tönző (mi több: kényszerítő) gazdasági környezet alakításá­val — központilag kell megadni a választ, míg a másik fe­let az üzemekben, a vállalatoknál kell megválaszolni, a gondolkodó ember megbecsültségének növelésével. Enél- kül ugyanis nem jutunk előbbre! Kőváry E. Péter A Ganz Danubius (korábbi nevén Magyar Hajó- és Daru­gyár) angyalföldi üzemében vízre bocsátották az első, új tí­pusú, 35 tonnás úszódarut, amely szovjet exportra készült (MTI-fotó: Varga László — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents