Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-19 / 142. szám

1985. június 19., szerda KHiWmcj Felszabadulásunk negyve­nedik évfordulójának tiszte­letére rendezett kiállítások sorában rangos hely illeti meg a Magyar Nemzeti Ga­lériában megnyílt, a magyar múzeumok képzőművészeti gyűjteményeinek igényes válogatását bemutató kiállí­tást. amely nemzeti művé­szetünk úgyszólván teljes panorámáját vázolja, fel 19 megyei gyűjtemény több mint négyszáz alkotásán ke­resztül. Ha egyszer sor kerül a magyar múzemok történeté­nek megírására, kiderül be­lőle népi demokráciánk dön­tő szerepe a múzeumügy fej­lesztésében és európai rang­ra emelésében. A vidéki múzeumok művészeti gyűjte­ményeinek több mint nyolc­van százaléka 1945 után ala­kult. és az az­óta eltelt évti­zedekben nyer­te el mai for­máját. A me­gyei múzeu­mok szerepe a kortárs művé­szeti életben az utolsó évtized­ben fokozato­san megnőtt, nemcsak a gyűjtéssel, ha­nem a rend­szeresen sorra kerülő mű­vésztelepek szervezésé­vel, az idősza­ki tárlatokkal, a megyei alko­tóközösségek istápolásával. Egyes múzeu­mok felvállal­ták az országos biennálék rendezését js egyes műfajok­ban. mint Eger az akvarell, Miskolc a grafika, Békés­csaba az alkalmazott grafi­ka területén. Időszaki kiállításaik leg­többje a helyi művészéletet és napjaink esztétikai kér­déseiben való eligazodást szolgálja a kortárs művek tárlatával. Gyűjteményeik­nek többsége is az országo­san elismert, a megyében és a szűkebb pátriában élő, vagy onnan elszármazott művészek alkotásaiból áll. A kiállításon, ha közvet­ve is, de tetten érhető az a fejlődés, mely a múzeumok életében végbement. Most hozza meg gyümölcseit az a nagyszabású, messzetekintő múzeumpolitikai koncepció, mely leginkább Ortutay Gyula és tudós, lelkes mun­katársainak nevéhez fűző­dik, amely az anyagilag leg­nehezebb években megala­pozta a magyar múzeum­ügyet. kijelölve az egyes vi­déki központok gyűjtési te­vékenységét. a területi adott­ságoknak és a hagyományok­nak a figyelembevételével. Bár a tudatos gyűjtőmun­ka a nagy vidéki közpon­tikban (Szeged. Debrecen. Pécs) már a két világhábo­rú közti időszakban megin­dult. de a dinamikus felfu­tás az utolsó évtizedek ered­ménye. A kiállítás történeti sor­rendben vonultatja fel nem­zeti művészetünk java anya­gát, egy-két XVIII. századi külföldi művel együtt, mely az Egri Képtár anyagából származik. Barabás Miklós, a mezőberényi Orlai Petrich Soma. a Békéscsabához is kötődő Munkácsy Mihály. Székely Bertalan, Lotz Ka­roly, Zichy Mihály, Med- nyánszky László, Benczúr Gyula. Vaszary János. Rippl- Rónai József, a nagybányai iskola, a Nyolcak, a szolno­ki művésztelep alapítóinak művei mellett a posztnagy­bányaiak — közül Bernáth Aurél, Berény Róbert, Czóbel Béla — alko­tásain át a ’..Római iskola" tagjain át nap­jainkig vezet az igényes be­mutató. A kor­társ művészet minden irány­zata gazdagon és jó művek­kel van kép­viselve. Külön gon­dot fordítottak a helyi iskolák művészeinek bemutatásá­ra. Levegős tá­lalásban sora­koznak csak­nem minden jelentős alko­tónk művei, de semmi protokolláris íz nincs a szerepeltetésben. A nagy öregek: Barcsay, Hincz Gyu­la, Korniss Dezső mellett békésen megférnek azok, akiket élményviláguk az Al- földhöz köt, például Kurucz D. István. Németh József. Igen jól képviselt az euró­pai iskola. Egymást erősítik fel a konstruktivisták, Deim Pál, Keserű Ilona és társa­ik művei. Fontos alkotások­kal szerepel Kondor Béla, és újra látható Országh Lili Minden titkok kapuja című képe is. A legfiatalabb nem­zedék groteszk szürrealiz­musát Dienes Gábor és El Kazovszkij képviselik. A szobrok bemutatásának erős határt szabott a terem­sor mérete, de így is kiemel­kedő művekben gyönyör­ködhetünk. Kiállításra ke­rült például a nemrég el­hunyt, világhírű magyar szobrász, Amerigo Tot 1948- ban készült Kavicsasszonya is. A tárlatot — amely júni­us 30-ig látogatható — a nemrég megnyitott, közada­kozásból megvalósult Szom­bathelyi Képtár videobemu- tatója zárja. Bresfyánszky Ilona A békéscsabai Kulich Gyu­la Ifjúsági és Üttörőház ..Boldog, aki nem tud ró­lunk" gyermekszínjátszó­csoportja a CSEMADOK (a Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kulturális Szövetsé­ge) KB meghívására Duna- szerdahelvre utazott.' ahol fellépett a Duna menti ta­vaszi fesztiválon. A rendez­vény a Csehszlovákiában élő magyar általános iskolások kulturális seregszemléje. Amatőr színjátszók, vers- és prózamondók, bábosok mér­ték össze erejüket, ezúttal ti­zedik alkalommal, a csalló­közi járási székhelyen. Csütörtökön, hatórás bu­szozás után érkeztünk meg Dunaszerdahelyre. A 21 ezer lakosú város művelődési köz­pontját (képünkön) nem le- hettett eltéveszteni: a né­hány éve átadott épületet színes zászlók és méteres plakátok övezték. Dr. Varga Katalin, a CSEMADOK egyik munka­társa már várta a csoportot, Elhajtottunk szállásunkra. Ez Gabcikovóban volt. A ro­hamléptekben épülő vízlép­cső munkásai laknak itt. A munkásszálláson körülbelül 25Ü0 embert tudnak elhelyez­ni, két- és háromágyas szo­bákban. Két szobához tarto­zik egy fürdőszoba. Vagyis a munkásszállás a munkák vé­geztével lakóteleppé alakul­hat majd. Amíg a gyerekek elfoglal­ták helyüket. kísérőnktől megtudtam, hogy a fesztivál június 11-én. kedden kezdő­dött. és szombaton fejeződik be. A Szlovákiában élő, mintegy félmilliós magyar­ság egyik legszebb és leg­kedvesebb kulturális ünne­pe ez a néhány nap; hiszen itt a jövendő nemzedék nyelvtudása. hagyomány­tisztelete, művészi érzékeny­sége és játékossága vizsgá­zik. Voltak, akik még ná­lunknál is messzebbről jöt­tek. a királyhelmeciek pél­dául több mint 500 kilomé­tert utaztak, hogy részt ve­hessenek a fesztiválon. A művelődési központban már véget ért az aznapi program, a táborban vi­szont lelkes népművelők gondoskodtak az apróságok szórakoztatásáról. Ének. tánc és vers követte egymást, s persze, sok-sok játék (me­lyeknek visszatérő fősze­replői a nehezen eldurrant- ható lufik voltak). Ami már ekkor feltűnt, hogy magyar- népdal-ismeretünk — bár ezt akkor is sejtettem, mi­kor Csabán buszra sem szálltunk — nem vetekedhet a szlovákiai magyar gyere­kekével. A tábori műsor után nem volt könnyű takaródét fúj­ni. Hamar kiderült, hogy a mi 12—13 éveseink. kisza­kadva a családi, ház kötelé­kéből. nem ismerik a fá­radtságot. Mi, felnőttek már negyedik-ötödik álmunkon voltunk túl. mikor ők még történetekkel űzték messzi­re saját álmukat. Ennek ellenére másnap reggel nem sok bajunk volt az ébresztéssel. Délelőtt sé­táltunk a városban. A járási székhely központja teljesen új. Építői szerencsés arány­érzékkel tervezték a belvá­rost. Minden tiszta, rende­zett, áttekinthető, az új épü­leteket sok kicsi park övezi. A múlt építészetével azon­ban elég kegyetlenül bántak a tervezők. A művelődési központban láttam néhány fotót a régi Dunaszerdahely- rői. Abból szinte semmi sem maradt. Nem voltak azok a régi. egv-két szintes házak se különlegesek, se szépek, ám leradírozásuk. építésze­tileg gyökértelenné tette a várost. Aztán megismerked­tem a város két nyelvű he­tilapjával. Az eheti szám a 10 évvel ezelőtti árvízre emlékezett. Hasonló elemi csapás még sosem érte Csallóköz népét. Regény- részletek. riportok. versek és képek emlékeztetnek a szörnyű napokra. Megismerkedtem egy má­sik újsággal is. a fesztivál na­pi tájékoztatójával. A Fürge Irka egyaránt íródott gyere­keknek és tanítóiknak. A könnyed verseket, meséket tartalmas elemzések tarkít­ják. Ebéd után a művelődési központ színháztermében’ próbáltunk.- Ezt a nagytermet is elérte az akusztikai mellé­fogás végzete. Pedig tölcsér alakja, fabrukolata reménv- keltőnek tűnt. Hang azon­ban csak a színpad elejéről jut ki a nézőtérre. A műve­lődési központ kiállításokkal telt. A régebbi fesztiválok emlékezetes előadásainak több száz remek fotója vitte .a főszerepet, de nagy sikere volt egv bábkiállításnak is. Mire végignéztük a kiállítá­sokat, elkezdődött a dél­utáni program: A Rátóti csikótojás című mese egy érdekes feldolgozá­sát adta elő a zonci általá­nos iskola Játszani jó kis- színpada. A bájos 9—10 évesek nagy küzdelmet foly­tattak a ..hallhatatlanság­gal". Aztán mi következ­tünk. Az akusztikával sajnos, mi sem birkóztunk meg. A 10—12 évesek mindennapi; aprókonfliktusos világát megelevenítő játékunkat — ami a gyerekek saját írása — a nézők így is kedvezően fogadták. A fesztivál a mű­velődési központ előtti té­ren folytatódott, ahol egy folklórjáték volt látható. Este újra hangulatos mű­sor várta a gyerekszínját­szókat a gabcikovói tábor­ban. Tizenegykor Beethoven Örömódájának gyertyafény melletti közös éneke zárta a fesztivál tábori foglalkozá­sait. A takarodó ezúttal sem ment könnyen. így aztán másnap a busz alvó gyere­kekkel volt tele. A határ előtt azért még szemrevételeztük Komárom híres várát, aztán néhány percnyi formalitás után már a Dunántúl lankáin suhan­tunk. vissza a Körösökhöz. Ungár Tamás Hz orosházi Juhász Balázs-gyüjtöklub évkönyve A napokban került az ér­deklődők kezébe az orosházi Petőfi Művelődési Központ Juhász Balázs-gyűjtőklubjá- nak évkönyve, Koszorús Osz­kár szerkesztésében. Az év­könyv bevezetőjében dr. Zi­lahi Lajos, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője a szerkesztő és a közreműködők jeles munkás­ságát dicséri, köszönetét mondva az üveggyár házi­nyomdájának is, a megjelen­tetés vállalásáért. Az évkönyv több kiemel­kedő tanulmányt közöl. Elek László például a néprajzi jellegű magángyűjtemények­ről, Nagy Gyula három évti­zedes gyűjtői tapasztalatairól ír. Bemutatnak három oros­házi képzőművészt, összegzik a könyv- és kéziratgyűjtők, a numizmatikusok és a hely- ismereti gyűjtők évi tevé­kenységét. Az évkönyvet a szervezeti élet eseményeinek összegzé­se zárja, és dr. Hévízi Sán­dor múzeumigazgató beszé­de, melyet a klub 1982. no­vember 7-i kiállításának megnyitásakor mondott. II Magyar Földrajzi Társaság 38. vándorgyűlése Zala megyében A 113 éves Magyar Földrajzi Társaság hagyományos, éven­kénti vándorgyűlését 1985-ben Zala megye illetve Zalaegerszeg Városi Tanácsával és a TIT Zala Megyei Szervezetével közösen június 24 és 26 között' rende­zi meg. A tanulmányút során a ren­dezvény résztvevői (320 fő) meg­ismerkednek Zalaegerszeggel, az országos hírű szabadtéri múze­umokkal (néprajzi, olajipari), majd a megye nevezetességeivel. Felkeresik és leróják tisztele­tüket Söjtörön. Deák Ferenc szü­lőházánál. majd Egervár, Rádi- háza, a Válicka-völgy és Gel- lénháza történelmi, természeti földrajzi és gazdasági földrajzi jellegzetességeit tanulmányozzák. A második tanulmányút kere­tében PusztaszentlászJÓ, Báza- keretye. Budaíapuszta és Nagy­kanizsa útvonal természeti szép­ségeivel. földrajzi jellegzetessé­geivel és gazdasági életével ismerkednek meg a Társaság tagjai. A vándorgyűlés keretében a Városi Művelődési Központban (Zalaegerszeg) tudományos ülés­szak és a társaság tisztújító köz­gyűlése kerül megrendezésre. Az elnökség itt adja át a kimagasló érdemeket felmutató tagoknak a kitüntetéseket és elismerő ok­leveleket. A vándorgyűléshez fakultaíív jugoszláviai (Muraköz) tani})“ mányúy kapcsolódik. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 4.30—7.59; Jó reggelt! 8.20; Világablak. 8.40: Kis magyar néprajz. 8.45; Lukács Pál mélyhegedűn játszik. 9.30; Szabó Csilla népzenei fel­dolgozásaiból. 9.49: Muzsika gyerekeknek. 10.05; Hegedűs Géza hangjátékai­ból : Zsuzsánna és a vének. 11.20; Mi ez a gyönyörű? 11.36: Népdalkórusok. 12.30: Ki nyer ma? 12.45; Törvénykönyv. 13.00: Régi híres énekesek mű­sorából. 13.20: Bóka László: Alázatosan jelentem (részletek). 14.09: A magyar széppróza szá­zadai (ism.) 14.25: Operaslágerek. 15.00: Népzenei Hangos Ojság. 15.40: Holnap közvetítjük... 16.05: MR 10—14. 17.00: Vizsgálatok nyomában. 17.25: Magyar népzene — ma­gyar művelődéstörténet. 17.47: Két részlet Lehár: A víg özvegy című operettjéből. 18.02: Kritikusok fóruma. 19.15: Közvetítés a szolnoki Szig­ligeti színházból: Honburg •hercege. 20.55: Népi muzsika. 21.30: Negyvenéves sez. ENSZ. V. rész: Kétoldalú levelezés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Haydn: h-moll vonósné­gyes. Op. 64. No. 2. 22.51: Még egyszer az autonéziá- ról. Dr. Monori Bulcsú bí­róval beszélget Lukácsi Béla. 23.08: Wilhelm Furtwängler ve­zényli a bécsi és a Berlini szimfonikus zenekart. 0.10: A hamburgi Monteverdi kórus két Josquin des Prés motettát énekel. PETŐFI RÄDIÖ 4.30—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Jámbor László daljáték­felvételeiből. 12.25: Otikalauz — üdülőknek. 12.30: Verbunkosok, katonadalok. 13.10: A tegnap slágereiből. 14.00: A mi rádiónk. 15.05: fró és rádiós. Kb. 15.45: Szlne-java. 17.05: A hanglemezbolt könnyű­zenei ""újdoságat. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Az a dal, az a pero ... 19.05: Musical hangverseny a Fő­városi Operettszlnházban. 19.55: Hóolvadás. Verselt elmond­ja: Csanádi Imre. (Ism.) 20.05: Az Ue együttes felvéte­leiből. 20.50; Kataklizmák és más bioló­giai tévedések. 21.05: Közkívánatra! 23.20: Könnyűzenei újdonságok Csehszlovákiából. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Muzsikáról versben, prózá­ban. Galamb György össze­állítása. 9.39: Verdi: Don Carlos — Je­lenet és hárms s a II. fel­vonásból. 9.53: Artur Rubinstein (zongora) - és a Guarneri vonósnégyes felvételeiből. Közben: 11.12: Pillanatkép. 11.17: A kamarazene folytatása. 11.41: A Kalevala születésének 150. évfordulója tiszteletére. A Candomino énekkar éne­kel. 13.05: Szonda, (ism.) 13.35: Zenekari muzsika. 15.00: A tavaszi fesztivál hang­versenyeiből. A Cziffra-ala- pítvány hangversenye. 16.26: Zenekari muzsika. 17.36: Székely Endre műveiből. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról. 19.05: Három Vivaldi-concerto. 19.45: Külföldi tudósoké a szó. 20.00: Közvetítés a drezdai Sem- peroperából: Wéber: A bű­vös vadász. Háromfelvoná- sos opera. 20.50: Mesék a mese ellen. Ver­seit elmondja: Somlyó Gyögy. (ism.) 21.00: Az operaközvetítés folyta­tása. 21.48: Modern írók portréi: Rose Ausländer. 22.01: Az operaközvetítés foly­tatása. 22.51: Jugoszláv—magyar dzsessz- műhely felvételeiből. SZOLNOKISTÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazin. Szerkesztő: Gulyás Erika. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.30: Delta, (ism.) "9.55: Menekülés az arany föld­jéről. Cehszlovák filmsoro­zat 10.55: Képújság. 16.15: Hírek. 16.20: Mihail Solohov-sorozat: Idegen vér* Szovjet film. 17.45: Képújság. 17.50: Egészségünkért! 18.05: Reklám. 18.10: Agrárvilág. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Talpig olajban. Francia filmvígjáték. 21.30: Szó, zene, kép. 22.20: Tv-híradó 3. 22.30: Himnusz. II. MŰSOR 17.20: Képújság. 17.25: Cimbora, (ism.) 18.10: Ifjúsági Centrum. 19.10: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora. 19.30: Átváltozások. Portrévázlat Pártái Lilla balettművész­ről. (ism.) 20.00: A 25. Miskolci RÖvidfilm- fesztivál díjnyertes film­jeiből. Psalmus humánus — Szent-Györgyi Albert. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Rideg Sándor: Indul a bakterház. Tévéfilm. (ism.) 22.30: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Költészet. 20.45: Tv-fórum. 21.00: Pan Wolodyjowski. Len­gyel film. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. V7.45: A világ legendái. 18.15: Tankönyvek. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Mozi szem. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19-.00: Aktualitások. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komolyzenei adás. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Jelenetek a múlt század­ból — dokumentumsorozat. 21.50: Dzsessz. SZÍNHÁZ 1985. június 19-én, szerdán 20 órakor Oroszlányban: FURCSA PÁR 1985. június 20-án. csütörtökön 20 órakor Szombathelyen: FURCSA PÁR MOZI Békés Bástya: 4-kor: Elefánt story, 6 és 8-kor: Várlak nálad vacsorára. Békés Kert: Gyilkos bolygó. Békéscsaba Szabadság: Az örökség bajjal jár. Békés­csaba Terv: fél 6-kor: Olimpia Moszkvában, fél 8-kor: Tű a szénakazalban. Gyula Erkel: Bombajó bokszoló. Gyula Petőfi: 4-kor: Elfelejtett barát, 6 és 8- kor: Folyóparti tangó. Orosháza Partizán: fél 6-kor: Nevem: Sen­ki. fél 8-kor: Edénkért a siká­torban. Szarvas Táncsics: 6-kor: Gandhi I—II. Szeghalom Ady: Pogány Madonna. Kmetty János: Önarckép lila kalappal Megyei gyűjtemények Budapesten Két nap Dunaszerdahelyen

Next

/
Thumbnails
Contents