Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)

1985-06-19 / 142. szám

1985. június 19., szerda------Ellesett pillanatok H irtelen megállt a Bizományi Áruház kirakata előtt, tágra meresztette a szemét, és elcsodálkozott. „Hogy az ör­dögbe kerül ide eladásra Picasso-kép? ? Ez valami óriási csalás lehet!” Hitetlenkedve nézte a kirakat mögül előbuk­kanó kockafejen a torz vonásokat. Arckép, ez kétségtelen. De ezek a megnyúlt, elnagyolt fülek, a ráncos, szabályta­lan, megtört arc azzal a merészen elöreugró, hatalmas áll­kapoccsal, és majdnem, a vértelen, keskeny ajkak fölé hajló hosszú, ugyancsak keskeny, de nem karvalyszerű or­ral, igen, ezek csak a' Nagy Piktor ecsetjéből születhettek. És azok a szemek! Kék karikákban mélyen ülő, de közé­pen erősen kiguvadó, véreres fehér golyók által behatárolt, valószínütlenül nagy, fekete pupillák! Mintha valami kí­sértet lesne ki a betegesen sápadt arc két üregéből. Absztrakt kép ez, nem férhet hozzá kétség! De mi ez?! Mozog a portré. Közelebb hajol hozzá, megna­gyobbodik, Felkiált. Magasságos egek! Hiszen ez nem kép! • A finoman cizellált ezüst keret nem festményt fog ösz- sze, hanem tükröt. Valami antik, velencei tükör lehet. Sa ,kép benne . . . felhúzza ajkait, nagyobbra nyitja szemét, és megbizonyosodik a valóról... a kép benne én vagyok . .. Megdöbbenve fordítja el fejét a kirakatról. Jó néhány éve nem nézett tükörbe, ez lett belőle néhány év alatt. De hát miért? . . . Tudja az okát. Régóta tudja, de addig nem mert vele szembenézni. Lehajtott fejjel ballag előre, s ma­gában beszél. Még most is másokat vádol. Pedig belülről jól tudja: maga rohasztotta meg a légkört a környezetében. Mindenkiben csak ellenséget, támadót, őellene törőt lá­tott, és igy is bánt mindenkivel. Elmarta magától barátait, beosztottait, akik lassan megutálták őt. Egyszer napokig nem aludt, mikor valaki az asztalára tett néhány sort: „Az orosházi olajosoknál megüresedett a főfúrómesteri beosztás, jelentkezz.” Elszigetelődött az emberektől, magára ma­radt, s ma már a kutyája is vonyit, ha közeledik ■feléje. Akik kénytelen-kelletlen köszöntik is, megvető pillantások­kal néznek rá a háta mögött, s ha elkap egy-egy lesújtó tekintetet, mélyebbre vésődik a ránc az arcán. És már rég­óta mindinkább érzi kivetettségét. Gőgje, konoksága, csal­hatatlannak hitt ítéletei nem engedték eddig, hogy szembe­nézzen a tényekkel. De ezt a betegesen sápadt, groteszk ar­cot, mely ránézett a velencei tükörből, saját magának kö­szönheti ... Felkapja a fejét, vér tolul az arcába, mikor egy isme­rőse ráköszön. — Mi az, nem jól vagy? — De. Dehogyisnem — mondja, de még mindig nem meri bevallani, hogy rájött betegsége okára .. . Varga Dezső Vietnami értelmiségi csoport látogatása Magyarországon A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának'meghívá­sára június 5-től 18-ig viet­nami értelmiségi csoport tar­tózkodott hazánkban. A Ho Si Minh városból, a Mekong­delta vidékéről érkezett me­zőgazdasági szakemberek — akik közül többen a yietna- mi Hazafias Front tisztség- viselői is — ismerkedtek ha­zánk politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaival, a szocializmus építésének ta­pasztalataival. A Művelődési Minisztéri­um Vezetőképző Intézetében tájékoztatást kaptak a ma­gyar értelmiség helyzetének alakulásáról a felszabadulás óta. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervezésében tanulmányoz­ták a magyaf mezőgazdaság helyzetét, látogatást tettek a Mezőgazdasági Mérnök- és Vezetőképző Intézetben, ter­melőszövetkezetekben. A vendégeket fogadta Ri- bánszki ' Róbert, a Hazafias Népfront titkára; találkoztak dr. Deák Líviával, a Magyar - Szolidaritási Bizottság elnök- helyettesével. n betegellátás színvonala mindannyiunk ügye Beszélgetés az Egészségügyi Dolgozék Szakszervezete megyei titkárával — A megyei egészségügyi feladatterv összeállításában és véleményezésében 1980- ban jelentős mértékben köz­reműködött a megyei bizott­ság ís. Köztudott, hogy me­gyénknek az országos kép­hez viszonyítva, van mit pó­tolnia az egészségügyben is, ezért a terv koncepciója az egészség- és szakmapolitiká­ban a minőségi, de főleg a mennyiségi fejlesztés. Az el­avult, korszerűtlen épületek nemcsak az egészségügyi dolgozók élet-" és munkakö­rülményeit befolyásolják, ha­nem a szakmai munka szín­vonalát is. Ennek ellenére az intézményekben a dolgo­zók igyekeznek etikusan és színvonalasan tevékenyked­ni. A zsúfoltságot már koráb­ban fokozta a gyulai me­gyei kórház műtéti tömbjé­nek kényszerű kiürítése. Előrelépést jelentett viszont a békéscsabai kórház 310 ágyas új szárnyának átadá­sa, amely szolgálta azegész- ségügyj ellátást és az intéz­ményrendszer fejlődését. Kezdetben lassan haladt a gyulai rekonstrukció, majd a megyei egészségügyi osztály egyeztető tárgyalásainak ha­tására meggyorsult. Kiemel­ten támogatott terület volt és kellene hogy legyen to­vábbra is az egészségügy. Humánus és kényszerű okok (a megye lakóinak 22 száza­léka 60 éven felüli) indokol­ják a gondozás, a szociális hálózat tovább; fejlesztését. — Milyen témákkal foglalko­zott ülésein a megyebizottság, és a tárgyalásoknak mi a gyakor­lati eredménye? — A társadalmi hálóza­tunk: az alapszervezetek és 11 bizottságunk által feltárt problémák, feldolgozott anyagok kerültek napirend­re. így például többek kö­zött a? ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatai, az egészségügyi integráció, az alapellátás, a szocialista munkaverseny, a sport- egészségügy. Meghatároztuk állásfoglalásunkat és megfo­galmaztuk a feladatokat. Üléseinken jelen volt az egészségügyi osztály képvi­selője is. Az együttműködés eredménye, hogy az alapel­látásban növekedett a ren­delési óraszám, kiépülőben van a csoportvezetői főorvo­si hálózat. Zsúfoltak a szak- rendelések, ezért bevezették a délelőtti és délutáni ren­delést. Felülvizsgálták az üzemegészségügyi ellátást, de a fejlesztés még mindig nem kielégítő. Évente együtt­működési megállapodást kö­tünk az egészségügyi szak- igazgatással, értékeljük kö­zös munkánkat. Javult az együttműködési készség, de még vannak lehetőségek ezen a területen. Például fontos lenne minden döntés meg­hozatala előtt testületi véle­Elérkezett a számvetés ideje az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Békés Megyei Bizottságának ötéves munkájáról. Arról, hogy a megyebizottság főhivatású és társadalmi aktívái tevékeny­ségükkel milyen szerepet töltöttek be ajs egészségpoli­tikai célok, szakmai, gazda­sági, nevelési feladatok vég­rehajtásában, az egészség- ügyi dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek alakításá­ban, a megyebizottság titká­ra, Csamangó Vilmos tájé­koztatott bennünket: ményezés, az időben történő egyeztetés. — Az egészségügyleket foglal­koztató kérdés a bérezés, a bér- fejlesztés és a bérmaradványok helyzete. — Évente tárgyalunk er­ről, beszámoltatjuk az in­tézmények vezetőit. Ilyenkor esetleg felszínre kerülhet, hogy a bérmaradvány bizo­nyos része olyan összegből kerül ki, amit plusz munká­ért, például helyettesíté­sért, kellett volna kifizetni. A rendszeres ellenőrzés, a munkáltatók figyelmének eredménye, hogy jelenleg nem okoz gondot a bérma­radvány összegének nagysá­ga. A jövőben a központi in­tézkedésekhez pénzeszköz is kell, mert azt kigazdálkodni máf nem tudják az intéz­mények. Az ügyeleti díjak emelését is a bérmaradvány­ból kellett megoldani. Az ágazatban dolgozók bérszín­vonala elmarad a népgazda­ság többi területétől. Az idén az' előző évek 3-4 szá­zalékos emeléséhez képest több, 6 százalékos volt a béremelés, s ez már szerény differenciálásra is lehetősé­get adott. Az intézményi ön­állóság és a bértömeg-gaz­dálkodás hatására jobban fi­gyelembe lehet venni az anyagi juttatásoknál a meny- nyiségi és minőségi munkát. — Évente tárgyaltak megyénk egészségügyének etikai helyze­téről. Hogyan összegezné ta­pasztalataikat? — A szakszervezeti moz­galom fontos politikai kér­désként kezeli ezt a témát. Elöljáróban annyit: a meg­előzés, a gyógyítás során az emberek elvárása mindig nagyobb, mint a lehetőség. Az ingyenességről; vannak betegek, akiknek igényeit sem a technikai, sem a sze­mélyi feltételek nem tud­ják kielégíteni. Azt remélik, hogy különböző ellenszol­gáltatások fejében megkü­lönböztetett bánásmódban részesülnek. Ilyen esetben nemcsak a paraszolvenciát elfogadó egészségügyi dol­gozó, hanem a beteg is vé­tett. A legnagyobb vétség valóban az, ha az egészség- ügyi dolgozó várja el, maga­tartásával provokálja a há­lapénzt. Az intézményekben dol­gozik orvosetikai tanács, amelynek vezetője tagja a szakszervezeti orvosetikai bizottságnak. Ez utóbbi kö­zösség évente kevesebb mint 10 bejelentést tárgyal. A kö­zel hétezer egészségügyi dol­gozónak ez csupán 0,3 szá­zalékát érint), és kivizsgálás után kiderül, hogy csak egy­negyede épül valós alapok­ra. Ennyi bejelentésről van tudomásunk, de előfordul­hatnak olyan vétségek, ame­lyekről sem a munkáltató, sem a szakszervezet nem tud.^Az etikai bizottság sze­retné megelőzni a problémás eseteket. — Az egészségügyi szakszerve­zet elsősorban az egészségügy­ben dolgozók érdekeit védi. Mi­lyen rétegekre figyelnek még hangsúlyosabban? — Az ő érdekeiket véd­jük, de a betegellátás szín­vonalának javítása minden ember érdeke. Viszonylag új lehetőség a jogsegélyszolgá­lat. Főfoglalkozású jogásza van erre a feladatra a gyógyszertár vállalatnak és a megyei kórháznak, tiszte­letdíjas megbízatású a bé­késcsabai kórháznak. Nép­szerű ez a szolgáltatás a csa­ládjogi és munkajogi kérdé­sek eldöntésénél is. Az álta­luk tárgyalt, képviselt ügyek száma 200 fölött van. Segítséget nyújtanak a hoz­zájuk fordulóknak, keveseb­ben vannak a munkaügyi döntőbizottság felé kerülők. Megkülönböztetetten figye­lünk a nők, a fiatalok, a nyugdíjasok élet- és munka- körülményeire. A fiatalok az ifjúsági parlamenteken őszin­tén szóltak gondjaikról. Leg­nagyobb problémájuk a la­káshoz jutás. Az intézmé­nyek, a megyei tanács egész­ségügyi osztály^ nagyon kis összeggel tud támogatni. Ez évben tárgyaltuk, hogy 31 igénylő számít a rendelke­zésre álló 266 ezer forintra, így mintegy 10 ezer forin­tot tudunk adni, de esetleg hamarabb jut lakáshoz a fia­tal. — Az egészségügyben évszá­zadok óta kialakult, ma Is lé­tező hierarchikus rendszerben hogyan képzelhető el a munka­helyi demokrácia érvényesülése? — Ennek nehézségei való­ban tapasztalhatóak. A Mi­nisztertanács és a SZOT 1049 1982. sz. közös rendele­té szorgalmazza például a vezetők véleményezésének és minősítésének kérdését. Ez az egyszemélyi felelős vezetés mellett a dolgozók alkotó közreműködésére ösztönöz. A szervezeti és működési szabályzatok módosítását végre kellett volna hajtani, s ez sem valósult meg min­denhol. Az állami vezetés várakozott a végrehajtással, szakszervezeti feladatnak tartotta, pedig csak együtt, mindenki a maga posztján állva dolgozhatunk a de­mokratikus fórumok tartal­massá tételén. A vezetői vé­leményezések két csoportra oszthatók: vannak őszinte hangvételű testületi anya­gok, mások túlfinomítottak, bátortalanságot tükröznek. Nagyon fontos az alapszer­vezetek és a megyei bizott­ság együttműködése, a folya­matos oda-vissza információ. Kulcsfontosságú szerepet töl­tenek be a bizalmiak, kihe­lyezett tanfolyamokon, tájé­koztatókon készítjük fel őket feladatukra. Így tudják majd jogaikat megfelelően gyako­rolni. A választások előtt át­tekintjük a • káderhelyzetet, az utánpótlás lehetőségét. A területi szétszórtság és a sokféle felügyeleti szerv ne­hezíti a szakszervezeti mun-j kát, de mindenkihez szerel­nénk eljutni. — Milyen feladatokat szeret­nének még megvalósítani a jö­vőben? — Mindent felsorolni le­hetetlen. Többről már szó esett, de például a munka­helyek szociális ellátottsági szintjéről, a munka- és kör­nyezetvédelem javításáról, az agitáció és propaganda tartalmasabbá tételéről, a sportmozgalom fejlődéséről, a 40 órás munkahét beveze­tésének lehetőségeiről, az egészségügyi dolgozók egész­ségvédelméről még nem be­széltünk. A szervezettségün­ket az utóbbi években két- három százalékkal emeltük, amj megyei szinten jó, de országosan javításra késztet. Az egészségügyi dolgozók 96 százaléka, 6567 ember szer­vezett dolgozó. Mindenkit szeretnénk arról meggyőzni, hogy saját érdekében együtt eredményesebben dolgozha­tunk. Bede Zsóka Fotó: Gál ~ Elektrokozmetika ' A modern arc- és testápo­lásban egyré inkább helyet kapnak az elektromos gépek. Elektfómosság működteti az utóbbi időben a kozmeti­ka szolgálatába állított lézer­sugaras készülékeket is. A lézerkozmetikai kezelés a fá­radt, ráncos, öregedő bőrt megfiatalítja, kisimítja, fel­üdíti, puhává és rugalmassá teszi. A lézer kozmetikai al­kalmazása ezzel azonban ko­rántsem merült ki. Kedvező hatást gyakorol például a kéz öregedését mutató fol­tokra, elhalványítja a műtéti hegeket, sőt, a friss műtétek utáni 5—6 héten kifejezetten ajánlják alkalmazását a gyor­sabb, és szinte nyom nélküli gyógyulás érdekében. A lé­zer a herpesz gyógyulását is meggyorsítja, az átlagos 10 nap helyett 3 nap alatt el­tünteti a száj kellemetlen se­bét. A lézer alkalmas a haj­hullás, hajzsírosodás csök­kentésére. Képünkön egy hazai gyártmányú — exportra készülő — koz­metikai lézert láthatunk, szépségszaloni használat közben (MTI-fotó: Varga László — KS) Jogi tanácsok Anyasági segély, gyermekápolási táppénz Ebben az évben sok új tár­sadalombiztosítási rendelke­zés lépett életbe, amely ked­vezően befolyásolja a csalá­dok életét. Mivel az állam­nak nagyon sok pénzre is van szüksége ahhoz, hogy ezeket a rendelkezéseket meg is tudja valósítani, a jogszabályok nem mind egy­szerre léptek életbe. A gyer­mekgondozási díj bevezetésé­re csak március elsején ke-’ nült sor. És feleslegesen „kar­doskodtak” például azok is, akik az év elején jelentkez­tek a magasabb összegű anyasági segélyért, hosszabb gyermekápolási táppénzért. Ez utóbbi kedvezményekre csak szeptember 1-től tart­hatnak majd csak igényt a jogosultak. Jelenleg még az anyasági segély összege 2500 forint. Ez az összeg az 1985. augusztus 31-e után született gyerme­kekre (tehát szeptember 1- től) 4000 forintra emelkedik. Az anyasági segély feltétele egyébként változatlan ma­rad. Szeptember 1-től a terhes­ségi-gyermekágyi segély fo­lyósításának. az ideje is meg­hosszabbodik, tehát hosz- szabb lesz a szülési szabad­ság. Húsz hétről huszonnégy hétre emelkedik. Szigorú elő­írás, hogy ebből négy hetet a szülés előtt kell igénybe venni. Kedvezően alakul a gyer­mekápolási táppénz is. Ré­szint a napok számát tekint­ve is meghosszabbodik, to­vábbá a jogosultságot kiter­jesztették a gyermek tízéves koráig. A gyermek egyéves koráig továbbra is korláto­zás nélkül jár a gyermek­ápolási táppénz. Az egyéves­nél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén az eddigi hatvan nap — gyermekenként és éven­ként — nyolcvannégy napra emelkedik. (Az évet nem naptári évben kell számolni, hanem a gyermek egyik szü­letésnapjától a másikig.) A háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után a gyermekápolási táp­pénz az eddigi harminc nap­pal szemben negyvenkét nap­ra, egyedülállók esetében pe­dig nyolcvannégy napra emelkedik. Arra a korosz­tályra pedig, amely után eddig egyáltalán nem járt gyermekápolási táppénz — a hat-tíz év közöttiekre — évenként és gyermekenként tizennégy nap jár. A jövőben minden külön eljárás nélkül veheti igény­be ezt bármelyik szülő. Dr. K. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents