Békés Megyei Népújság, 1985. június (40. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-15 / 139. szám
NÉPÚJSÁG 1985. június 15., szombat o Gárdonyi Géza Színház, Eger Beszélgetés Szikora lános művészeti igazgatóval A hetvenes évek második felében dinamikusan fejlődött Magyarország idegen- forgalma. A nyolcvanas években — elsősorban Budapesten — égetően sürgős- ’sé vált néhány turisztikai beruházás. Ennek anyagi fedezetét — részben —- osztrák hitel biztosította. Az osztrák hitelkonstrukció többek között négy szálloda — a Forum, a H.Vatt, a Novotel és a Penta — felépítéséhez nyújtott segítséget. A négy remek épület nálunk szokatlan gyorsasággal készült el. 1981. december elsején nyitotta meg kapuit a Forum Hotel Budapest. s alig több mint fél év múlva már a másik három szálló is vendégeket fogadott. A Forum szállodaláncot az Inter.Continental hozta létre. S mivel Inter.Continental szálló már van Budapesten, a Forum nem kaphatta meg az ötcsillagos besorolást. S bár az igaz, hogy a Forum jelszava („kényelem luxus nélkül") eleve csak négy csillagra tart igényt, a Hotel Forum Budapest jobbra sikerült, mint egy négycsillagos szálloda. Ettől függetlenül a Forum a közepes fizetőképességű üzletemberek szállója. Számukra minden feltételt biztosít úgy a pihenéshez, mint munkavégzéshez. üzleti tárgyalásokhoz. Az' épület tervezője Finta József — ekkor már állami és kétszeres Ybl-díjas építész. A tervező szándéka az volt, hogy a Duna-parti épület lehetőleg mind több pontjáról láthatók legyenek a környék szépségei. A Dunával párhuzamos és szöget bezáró falak méretes üvegfelületei szinte magukba szívják a folyó és a vár látványát. A szélesen ösz- szefüggő üvegcsíkokban tükröződik e csodás panoráma. A Forum külső és belső megjelenése ‘rendkívül egységes. Színeiben és anyagában egyaránt tartózkodóan elegnás. Kívül az üveg mellett az eloxáltalumíniumborítás. belül a fa, a füstösbronz színű tükrök, s a gazdagon burjánzó növényzet a meghatározó. Á belső terek kisebbek, intimebbek a szokásosnál. A szállónak 400 kétágyas szobája és 8 lakosztálya van. Amiről feltétlenül szólni kell, az a Bécsi kávézó. A szálló belsőépítésze, Király László, és a helyiség fareliefjének alkotója, Kő Pál egy századfordulót idéző, nosztalgikus-játékos kávézót álmodott. Ám, hogy ez az álom maradéktalanul valóra vált, ahhoz a Forum Hotel Budapest cukrászai is hozzájárulnak. A Bécsi kávézó tortái, süteményei, kávéja magyar és messzi földön egyaránt híresek, elismertek. Innen száműztek minden gépi ízt. A Bécsi kávézó igazi gourmand- paradicsom. Az 1,8 milliárd forintért megvalósult szálloda 1982 nyarán tovább szépült. Ekkor lett kész a Duna-korzó. A Lánchídtól induló kövezett sétány elhalad a Forum, és az úgynevezett . Tonettház előtt, * egészen az Inter.Continental déli csücskéig. A tervezőknek és a kivitelezőknek gondjuk volt minden apró részletre. A szecessziós utcabútorok, a fa védőrácsok, az öntöttvas lefolyók. a gázlámpákra emlékeztető világítótestek, a szemétgyűjtők, egységes utcaképet alkotnak. A Duna- korzcj visszanyerte régi szépségét és funkcióját. Ungár Tamás Eger komoly színházi • hagyományokra tekint vissza. Már a múltban, s különösen a háború előtti években pezsgő színházi élet zajlott a városban. 1955-ben ismét önálló társulat lett az egri; az önállóság egészen a miskolci színházzal való összevonásig tartott. 1985. január 1-től az egri Gárdonyi Géza Színház.különvált a miskolci Nemzeti Színháztól, és 1987. augusztus 30-ig. az önálló társulat létrehozásáig befogadó színházként működik. A rrpjvészeti igazgató dr. Szikora János. A közönség, a színházi szakemberek, és a kritika által egyaránt elismert, ’közkedvelt •Rendező. Fiatal; 35 éves. Két évet a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott, majd a győri Kisfaludy Színház prózai tagozatának vezető rendezője volt két évadon át, utána Miskolcon töltötte a következő két évadot. Rendezéseit — Ibsen: Tenger asszonya (Pécsett). Krleza: Agónia (Miskolc). Goldini: Nyári kalandozások (Győr), Beaumarchais:. Figaró házassága (Szolnokon), vagy mindenekelőtt Shakespéare Rómeó és Júliája — a költoiség, a gondosan megkomponált látványjáték, a szöveg-mozgás- zene összhangjára törekvés, a mű lényegének, hangulatának korszerű, vizuális, és nagyon egyéni kibontása jellemzi. Mondják, hogy a pécsi. a győri, meg a miskolci közönség gyakran nem a népszerű színművészekért, nem a darab kedvéért, hanem érte ment be a színházba .. . Békéscsabán is fogalom Szikora János neve. Amit a Jókai Színházban rendezett — Neil Simon Furcsa -párja sikerdarab. A Gárdonyi Géza Színház igazgatója vendégszereplésre hívta meg Egerbe saját produkcióját, és •a Furcsa pár — Tomanek— Várday és a pókerparti egész legénysége — siker lett ott is. Ekkor beszélgettünk, április közepén, pályájáról, terveiről, hitvallásáról, s arról, mennyiben marad a régi, és mennyiben lesz új az egri színház. —7■ Pécs, Győr. Miskolc. Csak a városok változtak, vagy a rendező felfogása, munkája isi — A különböző helyszínek nyomot hagytak rendezői stílusomon. A három város három élesen elkülöníthető szakaszt jelent. A munkám során igyekeztem alkalmazkodni az adott színházi hagyományokhoz, a környezet igényeihez, lehetőségeihez, önmagam akkori belső töltéseihez. S közben — jól megkülönböztethetően — másképp rendeztem. Az első periódusomat a robbanás időszakának nevezném. A főiskolai évek alatt nagyon sok, és különféle hatás ért. Óriási tettvággyal töltekeztem fel, sokat utaztam, nagy hatású színházi szakemberekkel ismerkedtem meg (Peter Brook, Eugenio Barba). Külföldi szemináriumokon vehettem részt. A rengeteg felgyülemlett energiát még főiskolásként Déry Óriáscsecsemőjének pécsi megrendezésével sikerült ..kiönteni" magamból, kifejezni akkori önmagamat. Jól fogadott, szerencsés indulás volt. Még ez a kezdeti lendület vitt el Kafka Perének, Beckett Az utolsó tekercsének és Boris Vian Birodalomépítőjének színpadra állításáig. A második korszakom a robbantásé volt. a színházi útkeresés, az experimentális munkáké. Miskolcon pedig korábbi formabontó előadásaim, a modern drámairodalom interpretációja után visszatértem, vagy megérkeztem a klasszikus darabokhoz, a klasszikus formavilághoz. Ez izgatott különösen. szinte lubickoltam ebben a formában. Emellett bizonyítani is akartam a magam számái'a, hogy ezt is tudom. Remélem, ezután sem fogok belekényszerülni egyetlen stílusba, irányzatba se. -azokat lehetőségként, gazdagságként tudom megélni és hasznosítani. Az állomáshelyek szerinti periodizációt mindamellett kicsit erőltetettnek gondolom. Rendezéseim között jó néhányat egymás szellemi rokonainak érzek, függetlenül attól. hogy más-más színházban születtek. — A fiatal rendezőből nagyon fiatal színházigazgató lett. .. — A jövőben, a munkámat illetően, inkább színházalapítónak tekintem magam, nem igazgatónak. Én nem vagyok egri, de mindig sokat hallottam az itteni színházi hagyományokról. S el kell mondanom, kevesebbet a színházról, többet a közönségről. Színházi közönség Egerben — ez a fogalom országszerte ismert. Itt valahogy mindig színházi élményre fogékony emberek éltek. Idekerültem, s' igen rövid időn bélül tapasztaltam. mennyire igaz mindez. Törekvésem, hogy a hagyomány, ami megszakadt, folytatódjon. Igazi színházat szeretnék nyújtani; munkám minden mozzanatát ez, fűti -át. Az az igazság, hogy egész eddigi életemben a rendezői akaraton túl mindig munkált bennem egy színházteremtői akart, s hi'tem szerint képesség is. Engem a színház sohasem csak önmagáért érdekelt. hanem mint a kultúra integráns része, a kultúra sok szálból — irodalom, zene. tánc, képzőművészet — szövődő szőttese. mint szerves, szintetikus képződmény. — Milyen teendőkkel jár a színházalapítás? — 1987. augusztus, 30-ig befogadó színház az egri. Ez alatt kell megszervezni a társulatot — 20—25 művészről van szó —, a technikai, adminisztratív apparátust, a megfelelő szakembergárdát. De más feladatokkal is meg kell birkóznom. Bővíttetni a létszámkeretet, színészlakásokat szerezni. Jelenleg csak épületünk van, nincs társulatunk. alkotó közösségünk. Az önálló színház megnyitásáig négy produkciót ígérhetünk, ebből kettőt nyáron, az Agria játékok keretében. Ez évente 20-20 előadást jelent. alkalmakra szerződtetett- vendégművészekkel. Addig is, amíg nem jön létre az önálló társulat, természetesen szeretnék évente legalább egyszer Egerben rendezni. Emellett — elfoglaltságomtól és energiámtól függően — eg.y-két vendégrendezést örömmel vállalok. Schwajda Györggyel közösen írt darabunkat, a Táncdalfesztivált Szolnokon állítjuk színre. Ősszel Egerben Vörösmarty Csongor és Tündéjét rendezem. Aztán majd egyszer rendezői tevékenységemet szeretném teljesen Egerre koncentrálni. Mindazt, amit eddig tudásban, tapasztalatban, érzelmekben az emberektől kaptam, megpróbálom visszaadni. Jó érzés olyan embereknek dolgozni, akik ennyire szeretik a színházat! Niedzielsky Katalin Szecessziós utcabútorok a hotel előtt Fotó: Fazekas László Népszerű az Ágnes név — Helybeli birtokos: a Himnusz költőjének testvére Ugrai Kölcsey-emlékek Nem egészen tisztázott tény, hogy a XIII. században egy francia, vagy Má- tyás^királytól egy olasz kóborlovag kapta-e birtokul Biharugrát. Az azonban bizonyos, hogy az ismeretlen lovag leszármazottai az Ug- ray Ugray családnevet vé- vén fel — évszázadokig birtokolták a mai Biharugrát. Ennek a családnak az utolsó sarja volt Ugray Ágnes. Ugray Ágnesről 30—40 évvel ezelőtt a faluban még nagyon sokat beszéltek. Mert a falu nem felejti el azt, akit egyszer a szívébe zárt. A korabeli lelkész, Soltész János 1832. január 1-én az eklézsia jegyzőkönyvébe ezt írta be róla: „Tekintetes Ugrai Ugrai Ágnes kisasszony, mint ezen ekklézsiának különös jóltevője, és Ugra helységének nem annyira földes asszonya, mint édesanyja, a katedrára készíttetett egy csigavér szín bársony takarót, arany paszománttal körül ... stb.” Mondogatták, hogy a templom északi oldalánál van Ugray Ágnes sírja, de senki sem tudta helyét megmutatni. Különös, hogy a múlt század közepétől kedveltté válik Biharugrán az Ágnes név. Szabó Pál édesanyja Bertalan Ágnes volt, de Ágnesnek hívták nővérét is, a község mindenki által tisztelt és szeretett Tóth nénijét, akiket talán éppen ' Ugray Ágnes emlékére kereszteltek erre a névre. Jó, hogy egy kedves írói név tartósítja még egly másik „ugrai” Ágnesnek, Szabó Pál édesanyjának a nevét. Szabó Pál leánya ugyanis Bertalan Ágnes néven ír. A hatvanas évek elején akadtunk rá a sírra. Szabó Pál örült a legjobban a sír felfedezésének, és valahányszor hazajött Ugrára, és megtette szokásos sétáját a parókiáig, mindig lejött a kertbe, a sírhoz. Egy kicsit ellenőrzött is bennünket, hogy rendben tartjuk-e Ugray Ágnes sírját. Soltész János ugrai reforT mátus lelkész 1845-ben írt feljegyzése nemmcsak arról tudósít, hogy 1838. Szent György havának 30. napján halálozott el az Ugrai család utolsó sarja, Tek. Ugrai Ugrai Ágnes kisasszony, hanem azt is leírja, hogy Ugray Ágnes meghalálozván, „mint földesurak belültek Ugrába minden halasztás nélkül megboldogult Ugray Ágnes legöregebbik leánytestvérének, néhai Nagy Bölöni Bölönyi József Ur özvegyének néhai Ugray Ugray ~ Zsu- zsánna asszonynak négy élő gyermekei, úgy mint Miklósi Sámuel Ur elmaradott özvegye T. Bölönyi Juliánná asz- szony, Tek. Bölönyi Károly Ur, Tek. Bölönyi Eszter asz- szony: Tek. Kölcsey Péter Ur élete párja, és T. Bölönyi Ágnes kisasszony”. * * * Különösképpen akkor figyeltem fel erre a névre, amikor a halotti anyakönyvben a következő . bejegyzést olvastam: A szelíd emberbarát Tek. Kölcsey Péter Ur Ugra helységének egyik közbirtokosa, a Kölcsey család utóivadéka megholt 1851-ik év január 29-ik napján melybeli vízkórságban, eltemető- dött azon hó 31-ik napján”. Kölcsey Péter kétségtelenül a Himnusz költőjének. Kölcsey Ferencnek a legfiatalabb testvére. Kölcsey Ferenc legidősebb öccse, Sámuel — Álmosdon marad, miután megházasodik 1814-ben. Kölcsey Ferenc a következő évben — miután testvéreivel megosztozott — Ádámmal Csekére megy. „Gazda leszek.. . mert különben azon jószág elpusztul, s kisebb testvéreim szenvedni fognának” — írja 1814. dec. 22-én Kazinczynak. Nagyon megrendíti Ádám öccsének halála. ,-,Ki viseli gondját az özvegynek, s a kis Kálmánnak’.’ — írja később ugyancsak Kazinczynak megszomorodottan. Ezekből a feljegyzésekből kiderül, hogy nem lehetett olyan nagy az az álmosdi birtok, hogy Sámuel mellett Pétert is eltartsa, és így Kölcsey Péter — Ugray Ágnesnek és Kölcsey Ferenc halálának -az évében — 1838-ban „Vő”-nek jön, illetve vőként jön Ugrára, hogy feleségével, Bölönyi Eszterrel együtt átvegyék az őket megillető birtokrészt. * * * Kölcsey Péter 1838 előtti élete útjáról alig ' tudunk valamit, de a Biharugrán töltött 12 esztendő rövid kórnikájából kiderül, hogy mint helybeli földesúr rendszeresen részt vesz a presbitérium gyűlésein, amelyik testület abban az időben a község elöljáróságával volt' lényegében azonos. Az egyház elöljárósága 1842-ben nagy lelkesedéssel főgond-- • nokká is választja. Sógora, Bölönyi Károly nem lakik Ugrán, de ő helyben lakik. A község, az egyház ügyeinek az intézésében részt vesz, minden jó ügyet jó szívvel támogat. 1846-ban ,.sok foglalatosságai miatt” nem tud, mint főgondnok a presbiteri gyűlésen részt venni.. Azután már a betegsége, gyengélkedése miatt nem tud a gyűléseken megjelenni, míg 1851. január 29-én az élők sorából is távozik a „szelíd emberbarát, a Kölcsey család utóivadéka”. Nem tudjuk, hogy az „utóivadék” kifejezés alatt az utolsó Kölcsey ivadékot kell-e értenünk? Kétségtelen, hogy nemcsak mint a Kölcsey Ferenc testvére, hanem a „szelíd emberbarát” közbirtokos saját személyét illetően is megéfdemli, hogy reá emlékezzünk. Nem tudjuk, hogy hol a sírja. Valószínű, Álmosdon született, vagy lakott is valameddig; abban az álmosdi udvarházban, amelyikről olyan meg- indultan ír Szabó Pál is a „Szülőföldem, Biharország” c. könyvében. « Beszterczey László
