Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám

1985. május 13., hétfő © IZHilUraic*-ben láttuk — rákérdeztünk: Milyen legyen a települések arculata? A HÉT tegnap esti adásában többek között riportot lát­hattunk arról, hogy három dunántúli kisközség — valljuk meg, szokatlan módon •— főépítészt fogadott, éa alkalmaz a települések tervezésére. Láthattuk, hogy kezdetben idegen­kedve fogadták őket, többen nem értettek egyet elképzelé­seikkel, s valamiféle magánügyükbe való beavatkozásnak te­kintették, hogy mit építsenek. Kétségtelen, néhány hónap, vagy talán év alatt is nehéz meggyőzni az embereket arról, hogy egy korábbi, helytelen gyakorlatot megváltoztassanak. A rossz tervezés, a rossz kivitelezés egy élet munkáját kese­rítheti meg. Mozgalmas játék a KISZ-iskolán Az adás után Araczki Já­nost, a megyei tanács elnök- helyettesét kérdeztük, mi a véleménye a látottakról, és hogyan ítéli meg a megyei helyzetet? — Azzal kezdem, hogy minden nagyobb településnek van általános és részletes rendezési terve. Ami a ki­sebb településeket illeti, hét olyan központ van, ahová kijárnak az építészek, s az 6 szakmai irányításuk mel­lett folyik a tervezés. Gond, hogy sok a technikus és ke­vés a mérnök. Ezen mielőbb szeretnénk változtatni. — Megítélése szerint me­lyek azok a települések me­gyénkben, amelyek leginkább megfelelnek a korszerű, vá­ros, illetve településterve­zésnek? — A városokat kellene mondanom, de mégis hadd említsem a községeket. Min­denekelőtt Mezőhegyest, amely a közelmúltban el­sőként kapta meg a Hild-dí- jat. Bizonyítéka ez annak, ami a HÉT riportjából is kicsendült, hogy kis helyen is lehet nagy dolgokat vég­hezvinni. Hasonlóan jónak ítélem Mezőberényt, Mező- kovácsházát, ahol most fo­lyik a részletes rendezési terv felülvizsgálata, éppen következő nagy terveik meg­valósításának jegyében. — Mennyiben segíti, gyor­sítja a várossá válást a jó rendezési terv? — Nagyban. Békés, Szeg­halom, és a leendő városok esetében is meghatározó az, hogy megfelelő, általános és részletes rendezési tervvel rendelkezzenek. Ehhez azon­ban még egyet hozzáten­nék, rendelkezzenek meg­felelő karaktertervvel is, ne­vezetesen olyannal, amely­től igazán mezőhegyesi, szarvasi, békési, vagy gyulai lesz az a település. Ez adja meg ugyanis az összes töb­bitől eltérő, sajátos, mégis vonzó jellegét egy-egy tele­pülésnek. — Van-e elég pénz erre, pontosabban mennyibe kerül egy rendezési terv? — Természetesen, ezek nem olcsó dolgok. Békéscsa­ba városközpontjának rész­letes rendezési terve például másfél millió forintba került. — Végezetül, követendő­nek tartja-e a riportban lá­tott kistelepülések példáját? — Feltétlenül, s ehhez még hozzáteszem, hogy a meglevő, vagy készülő ter­vek megvalósításában az építési hatóságok legyenek következetesek, mert itt is érvényes az az általános igazság, hogy minden terv annyit ér, amennyit megva­lósítanak belőle. S. F. Nemzetiségi évodai napok Komárom megyei német és szlovák nemzetiségi együttesek rendeztek vasár­nap bemutatót az esztergo­mi városi művelődési köz­pontban. Ezzel a műsorral nyitották meg az országos nemzetiségi óvodai napokat. A program ma tanácsko­zással folytatódik. Százhar­minc résztvevő, köztük va­lamennyi hazai nemzetiségi óvodából érkezett pedagó­gusok, óvónőképző intézetek tanárai és a nemzetiségi szövetségek oktatási titkárai megvitatják a nemzetiségi óvodai nyelvoktatás helyze­tét és feladatait. Az 1981- ben kezdődött és a nemrég zárult nemzetiségi óvodai kísérleti program tapaszta­latait. A keddi zárónapon a résztvevők anyanyelvi be­mutató foglalkozásokat hallgatnak meg a Komá­rom megyei községek nem» zetiségi óvodáiban. Befejeződött a közművelődési filmfórum A IV. országos közműve­lődési filmfórum szombaton fejeződött be Miskolcon, az Ady Endre Művelődési Ház­ban. A négynapos fórumon elsősorban a filmek és vi­deofilmek forgalmazásának kérdéseiről tanácskoztak. A szombati zárónapon Kor­mos Sándornak, a Művelő­dési Minisztérium főosztály- vezetőjének előadása alap­ján megvitatták a rövid- film-forgalmazás problémá­it. Ezt követően átadták a miskolci filmfesztivál igaz­gatóságának Deák György- emlékérmét, amelyet ez al­kalommal Schuller Imre és Rák József filmrendező ve­hetett át. (Folytatás az 1. oldalról) A feladatok jellege újszerű s jó lenne, ha e „stílus” ve­télkedőinkben a jövőben na­gyobb szerepet kapna. S ez nemcsak az újságíró vélemé­nyé. A csapatok élvezték a versenyt, nagy aktivitással láttak munkához. Függetle­nül attól, hogy nyert-e a csapat, izgalmas, élménydús nap volt a tegnapi mind­azoknak, akik részt vettek a versenyen és azoknak is, akik úgy döntöttek, elláto­gatnak a KlSZ-iskoláb»- A verseny értékelése még aznap megtörtént, ennek alapján — nehéz elfogultság nélkül leírni — első lett a Békés megyei Népújság csa­pata 1426 ponttal, második a Kövizig csapata, 1295 és harmadik az SZMT csapata 1243 ponttal. A területi dön­tőn, május 18-án, a megye negyven fős csapattal vesz részt. Régi VIT-esek Szép, nyárias időben ke­rült sor vasárnap Szeg­halmon a valaha VIT-en jártak megyei találkozó­jára. Itt született meg az ötlet, hogy azok, akik egy­szer barátságban, jó han­gulatban egy nagyszerű eseményen együtt töltöttek néhány napot, most — a XII. világifjúsági találko­zóra készülődés idején — találkozzanak újra. A Népújságban megje­lent hirdetésre sokan — körülbelül ötvenen — elin­dultak Szeghalomra, ahol emlékezések, élménybe­számolók idézték fel az egykori V IT-eket, a hel­sinkit, berlinit, szófiait, havannait, moszkvait stb. Akadt, aki — Siló József Battonyáról — hajnalban, 4 órakor motorral indult el, hogy elérkezzen a ta­lálkozóra, de egyéb áldo­zatokra is hajlandó lenne, ha az idén újra, 1957 után ismét eljuthatna a moszk­vai VIT-re. Ambrus Pál, jelenleg az Orosházi Üveggyár sze­mélyzeti és oktatási osz­tályát vezeti, több éven át volt VIT-küldött, ugyanis Algériában, 1965-re ter­vezett VIT a belpolitikai változások miatt elmaradt. Egy esztendővel később az Accraban, Ghana főváro­sában rendezendővei ugyanez történt. Végül 1968-ban Szófiában sor ke­rült a találkozóra, melyen Ambrus Pál is részt vett. Innen hozta magával az alumíniumgyűrűt, amit az amerikaiakkal harcoló vi­etnamiak osztogattak a fesztiválon. A gyűrűbe vésve egy szám: 2900. — ez annyit jelent, hogy a 2900. lelőtt amerikai repülőgép roncsaiból készült. És hosszan sorolhatnánk, mennyi élmény, kedves emlék elevenítődött fel a szeghalmi VIT-es találko­zón, ami az első volt, de olyan sikeres, hogy lehet, hagyomány lesz belőle. —szí— — szí — Ismerkedés a helyszínnel Dolgozik a csapat Megkérdeztük a színház főrendezőjét: Miért meztelenek a lányok? Társastáncversenyek Békéscsabán Az utóbbi hónapokban a megszokottól eltérő színházi fotók láthatók a Békés Me­gyei Jókai Színház egyik ki­rakatában. A képek lengén — vagy még úgy sem — öl­tözött lányokat ábrázolnak, a felirat pedig éjszakai, eroti­kus show-ra invitálja a „nagyérdeműt” a klubszín­házba. Hogy kerül a csizma az asztalra, azaz: ez a mű­sor a színházba? — erről kérdeztük Rencz Antal fő­rendezőt, az éjszakai show színpadra állítóját. — A vállalkozások korát éljük, és ezek a vállalkozá­sok gyakran már nem fér­nek el a hagyományos for­mában. Ez a produkció is ré­sze ennek az irányzatnak, ez ugyanis a benne szereplők, a színészek, a technikai sze­mélyzet, a zenészek és a jegyszedők magánvállalkozá­sa, melyet teljesen munka­időn és kötelező elfoglaltsá­gon kívül csinálnak. Hadd tegyem hozzá: az újító szel­lem nem idegen a színház­tól, és-ezt eddig jól fogadta a közönség. Az utóbbi öt év­ben országszerte csökken a színházak látogatottsága, ná­lunk viszont egy kicsit még nőtt is, pedig több a komoly, súlyos darab. — Ezt mind elhiszem, de nem válaszolt a kérdésre: miért mu­tatta be az erotikus show-t a klubsztnház? — A választ hadd kezd­jem egy kicsit messzebbről. Köztudott, hogy Békéscsa­bán nincs egy igazi bálte­rem, nekem pedig régi vesz- szőparipám volt, hogy az operabálak mintájára far­sangi mulatságot rendezzünk a színházban. A báli sze­zonban volt is kettő, igazán nagy sikerrel. Mivel a bál azért rendhagyó esemény egy színházban, műsorként oda rendhagyó produkció kellett. Ennek volt része az a műsor, melyet kicsit kibő­vítve, átalakítva most éjsza­kai erotikus show-ként lát a közönség a következő sze­replőkkel: Völgyi Melinda, Dolp Andrea, Veitz Éva, Pálfi Margit, Barbinek Pé­ter, Dallos József. Ami pedig a konkrét kér­dést illeti: Békéscsabán nem csak bálterem nincs, de éj­szakai bár sincs, ahol műsor is szórakoztatná a vendége­ket. Nekünk a műsorunk már megvolt és így — bár a színészklub nem ideális helyszíne egy ilyen produk­ciónak —, létrejött ez a vál­lalkozás. — Milyen elképzelések alapján állította össze a műsort? — Nekünk, akik ezt a pro­dukciót létrehoztuk, egy per­cig sem volt szabad elfelej­tenünk, hogy színházban va­gyunk. Igyekeztünk tehát olyan értékes irodalmi és zenei alkotásokból fölépíteni a műsort, melyek nemcsak szórakoztatnak, hanem gon­dolati tartalmuk is van. így került színre Lorca, Brecht, Fotó: Kovács Erzsébet Gershwin, Karinthy és még több más szerző művének részlete, össze akartuk kap­csolni a művészetet, a szó­rakozást és a szexet, remé­lem, hogy sikerült. — Kaptak-e támadást ezért a műsorért? — Természetesen, de már hozzászoktam, hogy az újat mindig támadják. — Honnan Jöttek ezek a tá­madások, hivatalos helyről Vagy a szakmától? — Hivatalos helyről sem­milyen támadás nem ért bennünket. — Ezek után már jogos a kér­dés: lesz-e folytatás? —• Reméljük, igen. Most keressük a helyét, mert úgy tűnik, ki kell vonulnunk a színházból. Én személy sze­rint sajnálom, mert ezzel gyengül közönségkapcsola­tunk. Most ugyanis, ha csak erre a műsorra is jött vala­ki, *azt mondta: színházban voltam. Félő, hogy ha vala­milyen vendéglátó egységbe kerül az új produkció, ak­kor az inkább bárműsor lesz, mint színház. Mi azért azon leszünk, hogy ez ne követ­kezzen be. — Tehát Igényli a közönség a meztelenséget? — Igen, és ezt nem pol- gárpukkasztásul mondom. Nálunk még a meztelenség és a szex nem foglalta el azt a természetes helyét az élet­ben, mint kellene. A mi elő­adásunk ebből a szempont­ból szinte „gyógyhatásúnak” mondható. — Végűi az utolsö kérdés: a férfiszerepeket befutott színé­szek, a nöl szerepeket, ahol vet­kőznek, stúdiósok alakítják. Ml ennek az oka? — Ha egy nő levetkőzik, nagyon fontos, hogy szép, jó alakú legyen. A természet törvénye, hogy általában a fiatal nők ilyenek. Mire ná­lunk valakiből igazán befu­tott színésznő lesz, legtöbb­ször már nem alkalmas a vetkőzésre. r. r. Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban a hét végén két rendezvény között is vá­laszthatnak a társastáncver­senyek kedvelői. Május 17- én, pénteken este 7 órai kez­dettel nemzetközi társas­tánc-csapatverseny lesz, me­lyen az NDK-beli Brand- Erbisdorfból és Leunából, valamint a Csehszlovákiá­ból, Nővé Zámkyból érke­zett csapatok, és a Megyei Művelődési Központ tánco­sai mérik össze tudásukat. A versenyt Felczánné Nyíri Mária táncpedagógus vezeti. A rendezvényt a Békés Megyei Szolgáltató és Ter­melő Szövetkezet fodrászati és kozmetikai bemutatóval színesíti. Közreműködnek még a Békés Megyei Műve­lődési Központ úttörő- és if­júsági tánccsoportjai, vala­mint Palánkai László és Zsi- lák Zsuzsa, „S” osztályú szegedi versenyzők. A zené­A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete rendszeresen tájékoztatja tagságát az egyesü­let életéről, és várja az emberek visszajelzéseit, leveleit és kéré­seit. Az . egyesület vezetőitől tudjuk, hogy szakmunkásképző oktatást indít Budapesten az Or­szágos Rehabilitációs Intézet 18 —45 éves férfiaknak műszer- gyártó és karbantartó szakmá­ban. Azok a súlyos mozgássé­rültek, akik magánerőből kíván­nak építeni vagy vásárolni, leg­feljebb 100 ezer forintig terjedő, vissza nem térítendő állami tá­mogatást kaphatnak. Ha az épít­tető nem mozgáskorlátozott, ha­nem annak eltartója, az összeg 60 ezer forintig terjedhet. A tá­mogatás célja, hogy az akadály- mentes környezet megteremtésé­vel járó többletköltségek elvise­lésében segítsen a rászorulón. A támogatást a Mozgáskorlátozot­tak Egyesülete Országos Szövet­ségétől lehet igényelni. A mozgássérültek egyesületei egyre több üdülési, pihenési le­hetőséget biztosítanak az ország területén a tagok számára. Au­ről a Sigma együttes gon­doskodik. Másnap, május 18-án, 18 órától az országos „A” osz­tályú táncbajnokságra vár­ják az érdeklődőket. A stan­dard- és latin-amerikai tán­cok versenyét ezúttal is Fel­czánné Nyiri Mária vezeti. Hogy kik a legügyesebbek, azt a budapesti Gutter Já­nos, Jánosi László és Mi­hály János, valamint a bé­késcsabai Nyiri Lajos és a gyulai Felczán Béla ponto­zása alapján tudhatjuk meg. Döntőbíró a szombathelyi Rimányi Lászlóné és a szeg­halmi Csáki Emília, szám­lálóbíró a gyomaendrődi Megyeri László, és az oros­házi Antali Zoltán lesz. A műsorban közreműködik a művelődési központ for- mációs tánccsoportja, vala­mint öze László és Pálinkó Lujza „S” osztályú szegedi versenyzők. gusztus 25-től szeptember 1-ig például Fonyődllgeten a moz­gássérültek nemzetközi balato­ni ' táborát rendezik, amelyre még lehet jelentkezni. A KISZ megyei bizottsága Szegeden egy hétre felajánlotta az újszegedi Kisz-vezetőképzö tábort moz­gássérültek és családtagjaik üdülésére július 30-tól augusztus 6- lg. Mozgáskorlátozott fiatalok június 5-től 11-ig Tatán tábo­rozhatnak. Gyermekek üdülte­tését (5—16 éves korig) vállalja egy egri gyógypedagógus há­zaspár július 13. és augusztus 15. közötti időpontban. A Békés megyei egyesület egynapos ki­rándulásokat szervez; Június 9- én Hajdúszoboszlóra, július 25-én Berekfürdőre, augusztus 10- én Cserkeszőlőre. szeptember 7- én Gyomaendrődre utazhat­nak a jelentkezők. A mozgáskorlátozottak minden héten szerdán délelőtt 8—12-ig érdeklődhetnek a fentiekről a megyei egyesület Irodájában Bé­késcsabán, a Petőfi utca 3. szám alatt. B. ZS. _ Támogatják az építkezésüket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents