Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám

1985. május 13.,, hétfő Lapszél -----------­S zivárvány Nem vagyok egy fagyos­szent, mint mondjuk a ma névnapozó Szervác, no meg a három társa: Pongrác, I Bonifác és Orbán. Nem is szeretnék egyik sem lenni! Ha választhatnék — ter­mészetesen kettős jelölés alapján —, akkor én in­kább Krőzusra vagy Dári- usra szavaznék, mert a héthónapos fűtési szezont nem szegény embernek ta­lálták ki a fagyosszentek főnökei. Igen, igen, az égiekre gondolok, de most már jó szívvel: az elmúlt napok­ban ugyanis két ízben je­lezték a sajtó nyilvánossá­ga előtt, hogy mégsem lesz özönvíz az idén — pedig j már erősen tartottam et­től. A sajtó nyilvánosságát egyébként én képviseltem, harmadik emeleti abla­kunknál állván, míg a jel­zés szivárvány képében ér­kezett az égiek részéről. Az információnak szer­felett , megörültem, mert ezzel egy régi sejtésem is beigazolódott, ami szerint a májusi eső sem fenékig arany, másrészt — a nép­hit figyelembe vételével — megtudhattam végre: hol a világ vége? Megmon­dom. a világ vége ott van, ahol a szivárvány a földre ér. Pontosabbat attól a ked­ves sporttársunktól kér­dezzenek, aki dupla fene­kű utazótáskával érkezett a határra a minap. S akinek a táskája fenéktől fenékig aranyat ér, pedig nem is fénylett, csak a vámőr ar­ca, amikor ezt fölfedezte. Nos, ez a pillanat volt honfitársunknak a világ­vége. Ezt a szivárvány hét színe is jelezte: barátunk először elvörösödött, aztán ahogy szállt ki belőle az erő, narancsból sárgába váltott, utána gyengén, majd erősebben zöldült- kékült, s a legvégén ibo­lyaszínű fejjel „mondott le” az útról. Az esetnél ugyan nem voltam jelen, de a másik I két szivárványt a saját I szememmel láttam. Sőt, I megfigyeltem, hogy az el- I sőben sok volt a sárga, széles volt a zöld sáv és j erős a piros. Mindez — a I mindent tudó öregek sze­rint — azt jelenti, hogy sok lesz a, kukorica, jó ter­mést várhatunk búzából, és gazdagabb szüretben re­ménykedhetünk. Bár a próféta beszélne belőlem! De én még min­dig a fagyosszenteknél tar­tok. Tartok tőlük ugyanis, mert hallom, hogy sarkvi­déki madarak érkeztek hozzánk. Kellemetes hide­get szimatolva, itt akarnak költeni. Persze, nekünk in­kább turistákból kellene az ilyen, nem madárból. Csak hát a turista nem madár! Ha nem azt kapja a pénzé­ért, amit vár, mindjárt rassz hírünket költi (a pénze helyett), akkor vi­szont ne őt hibáztassuk. Ezt csak azért hangsú­lyozom, mert sokan a fel­tárt hibákért — mondjuk egy kákafoki vízszennyezé­sért — nem az elkövető­ket, hanem a feltárókat csepülik, kígyót, békát, no meg pipáló halakat mon­danak rájuk ma is. Kivált­képp azok, akik így vagy úgy, maguk is ludasok. Azok legszívesebben há­romszor vernék vissza a bírálón a rájuk mért csa­pást. Vannak ilyen fekete lelkűek. Persze tudom, a dolgok nem csak feketék meg fehérek. A fehér fény is hét színre bontható. így lesz belőle szivárvány. Kőváry E. Péter Békés megye 9. számú választókerületében az ország- gyűlési képviselői jelölőlistára Németh Ferenc és Szente Sándor került fel. A választókerülethez Orosháza város tartozik. Németh Ferenc Németh Ferenc 41 eszten­deje, 1944-ben született Nagyszénáson. Jelenleg az MSZMP orosházi városi bi­zottságának a politikai mun­katársa. Orosházi kötődése régi keletű: itt teltek iskolás évei, itt kezdte az önálló életet, a munkát és a csalá­di, rokoni szálak is évtize­dek óta a városhoz kötik. Iskolái befejeztével, mint esztergályos szakmunkás dolgozott a Mezőgép-vállalat orosházi gyárában. Ebben az üzemben munkálkodik esz­tergályos csoportvezetőként egészen 1983-ig. Lelkesen tevékenykedik a KISZ-ben, és hosszú ideig aktívan spor­tol. Majd munkásőr lesz, és 1967-ben belép a pártba. Munkahelyén a pártcsoport vezetőjének, később pedig munkatársai, vezetői aján­lására Orosháza választópol­gárai 1974-ben országgyűlési képviselőjüknek választják. Azóta, immár 11 esztende­je e megtisztelő megbíza­tásnak tesz eleget, egészséges ambícióval, őszinte tenni- akarással. Reálisan, hozzáér­téssel szemléli, és lehetősé­gein belül segíti a település fejlődését, ismeri az embe­reket foglalkoztató gondo­kat, életszínvonaluk megőr­zésének nehézségeit. Azt vallja, e gondokon úr­rá csak úgy lehetünk, ha mindent megteszünk az üzem, a munkahely, a tele­pülés fejlesztéséért. Külö­nös jelentősége van ennek egy olyan, a vidékhez képest erősen iparosodott városban, mint amilyen Orosháza. Németh Ferenc 1983 nya­rától dolgozik a városi párt- bizottságon. Ezt megelőzően, és azóta is folyamatosan ké­pezi magát. Elvégezte a marxista—leninista esti egye­temet, majd a politikai fő­iskolán szerzett diplomát. Mindez hozzásegíti, hogy munkáját elmélyülten, szak­értelemmel, választóinak megelégedésére végezhesse. Szente Sándor Szente Sándor 1940 őszén született egy zalai kisköz­ségben, Szentpéterföldén. Az általános iskola és a gim­názium elvégzése után szak­mát tanult, kőolajipari mű­szerész lett. E nehéz és ak­koriban igen ritka foglalko­zás révén került immár ne­gyedszázada Orosházára. Le­telepedett, családot alapított, és itt él azóta is. Munkája közben irányí­tástechnikai műszerésszé képezte tovább magát, ta­nult, politikai ismereteket szerzett. Alapító tagja, és sokáig titkára volt az üzemi KISZ-szervezetnek, dolgo­zott a városi és megyei KISZ- bizottság tagjaként. A pártba 1966-ban lépett be, és hamarosan megválasztották az üzemi pártvezetőség tag­jának is. Szervezőkészsége, reális helyzetismerete, jó ítélőképessége lévén több testület is számít munkájá­ra. Munkahelyén, Kardos- kúton az olajbányászok fe­gyelmi bizottságának, és a munkaügyi döntőbizottság­nak a tagja. Húsz esztendőn át vezet­te a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel ki­tüntetett Hunyadi Szocia­lista Brigádot. Jelenleg a műszerészek csoportveze­tője. Jól képzett, a gazdasá­gi, társadalmi problémákra fogékony szakmunkás. Képviselővé jelölésén na­gyon meglepődött. Váratla­nul érte a megtiszteltetés, de ettől függetlenül mindig foglalkoztatták városa, la­kóhelye gondjai. Az, hogy kevés az általános iskola, el­avult a posta épülete, kor­szerűtlen és gyér a telefon- hálózat, nem megfelelő az utak állapota, és nemeseik Orosházán, a megyében sem. Gyopáros környékének ren­dezése ugyancsak a felada­tok közt szerepel. Szente Sándor úgy véli, e problé­mák megoldását kell szor­galmazni az országgyűlési képviselőnek is. Sz. I. Kitüntetett szövetkezetek A havonta megjelenő Békés megyei Szövetkezeti Élet májusi számát a megye kitüntetett szö­vetkezetei bemutatásának szen­teli. A kiváló és különböző más kitüntetést kiérdemelt Ipari, me­zőgazdasági és fogyasztási szö­vetkezetek kollektíváit Csatári Béla, a megyei pártbizottság tit­kára köszönti a lap első olda­lán, megemlékezve cikkében a munkásosztály nagy ünnepéről. Az 1984-es gazdasági évben legeredményesebben gazdálkodó szövetkezetek munkájának érté­kelése mellett helyet kap a lap­ban néhány összefoglaló írás Is. Itt olvashatunk a megye áfé- szeinél megvalósuló ifjúságpoli­tikáról, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek szövetségének küldöttközgyűléséről. Külön tu­dósítás számol be az ország első termelőszövetkezetére emlékező sarkad! közgyűlésről, portré mél­tatja a Sárréti Tej nemrég nyug­díjba vonult Igazgatójának, Om- bódi Sándornak több évtizedes munkáját, a gyomaendrődi Bé­ke Tsz KISZ-szervezetét, amely kiérdemelte a KISZ Békés Me­gyei Bizottságának zászlaját. A Békés megyei Szövetkezeti Élet májusi száma közli a ha­zánk felszabadulása 40. évfor­dulója alkalmából kitüntetett szövetkezeti dolgozók névsorát, valamint a felszabadulási rejt­vénypályázat sorsolási eredmé­nyét. Ez utóbbiból tudhatjuk meg hogy a xm. pártkongresz- szus tiszteletére meghirdetett rejtvénypályázat 1225 megfejtője közül a Gyulai Fa-, Fémbútor- ipari Szövetkezet Zrínyi Hona szocialista brigádja nyerte meg a 4 ezer forintot érő első díjat. K. E. P. ártatlanság védelme Meddig gyanúsított a tettes? Súlyos bűncselekmény történt. Megkezdődik a nyomo­zás. Ettől a perctől kezdve a néző nem bírja levenni, a tekintetét a tévé képernyőjéről. Tapasztalatok igazolják, nem a bűn elkövetése, hanem a bűnös leleplezése váltja ki a legnagyobb érdeklődést. Erre építenek a krimiírók. De más a fantázia és más a valóság. Lapunkban is gyakran szólunk a rendőrségi hírekben egy-egy bűncse­lekmény kapcsán, hogy letartóztatták a tett elkövetésé­vel alaposan gyanúsított személyt. Miért gyanúsított, miért nem tettes, veti fel a kérdést az olvasó. — Attól, hogy az előzetes adatok valakire rávetítik az elkövetés gyanújának árnyé­kát, még nem tettes. Vég­egyházán súlyos rablás tör­tént. Sok embert hallgat­tunk ki. Az elsődleges ada­tok alapján öt személyt őri­zetbe vettünk. Az egyikük szülei másnap bejelentették, hogy tévedés történt, a fiuk ártatlan, és megnevezték azt, aki ötödikként valóban részt vett az elkövetésben. A további nyomozás az állí­tásukat alátámasztotta. Igen gyakran úgy indul a nyo­mozás, hogy egyetlenegy személyt sem lehet még gyanúsítani a tett elköveté­sével. Januárban Kötegyán- ban egy idős asszonyt házá­nak kertjében halva talál­ták. Fején, testén külsérel- mi nyomok. Egy hanglemez feküdt a közelében, meg egy tasak bors és egy tasak paprika. Ennyi adattal in­dult meg a forró nyomon a tettes felderítése. > bizonyítás terhe Dr. Hajdú Antal rendőr százados 1982 óta vezeti a megyei rendőr-főkapitány­ság vizsgálati osztályát. Az osztály elsősorban az ismert gyanúsítottak súlyos, élet el­leni, gazdasági és kiemelt vagyon elleni bűncselekmé­nyeit nyomozza. Munkáju­kat a jogszabályok keretei között végzik, melyek a nyomozás szinte minden lé­pését meghatározzák. Innen származnak azok a sajátos fogalmak, melyek igen fon­tos tartalmat takarnak és törvényi garanciájuk van. Esetenként kitartó munka vezet el a gyanúsított sze­mélyéhez. Ügyeleti rend­szerbe szervezett nagy erők bevonásával a cselekmény felfedezése után szinte azon­nal megindul a forró nyo­mon az üldözés súlyos bűn- cselekmények esetében. Helyszíni szemle, adatok gyűjtése és elemzése követi egymást, s több szálon folytatódik a nyomozás. Né­ha egy-egy bűnjel megha­tározó. A kötegyáni esetnél a hanglemez volt az. Az adatgyűjtés szerint az idős sértettnek voltak lemezei, lemezjátszója, ezek azonban hiányoztak a lakásból. így született az a feltételezés, hogy az elhalt mellett talált hanglemezt a tettes ejtette el. A vendéglátóhelyeken is folyt az adatgyűjtés. Felme­rült egy fiatalember neve, aki azzal dicsekedett a ba­rátainak, hogy lemezjátszót nyert a bűncselekmény éj­szakáján. Egyiküknek meg is mutatta a nyereményt. A gyanú árnyéka a vesz­tes személyére vetődött. Rö­videsen kiderült, hogy alap­talanul. A rendőrség kihall­gatta. Határozottan állította, hogy nem kártyázott akkor éjszaka és soha nem volt lemezjátszója. Állítását má­sok is alátámasztották. Ak­kor honnan származhat a „kártyán nyert” lemezjátszó? Milyen Is volt a magányosan élő sértett lemezjátszója? Ki tudja, hogy nézett ki, hiszen nem fogadott vendégeket, ro­konai nem látogatták. Szó­ba került egy szakember, aki állítólag tűt cserélt benne. Az állítás igaz volt. Pontos leírást adott az eltűnt le­mezjátszóról. De milyen le­het a kártyán nyert lemez­játszó? Erre a barát adott választ. A két leírás kísér­tetiesen egyezett. Alapossá vált a gyanú: a kártyán nyert lemezjátszó az elhalt lakásáról származik. Ekkor került sor a házkutatásra. Különös bűnjel — Jogszabály határozza meg a házkutatást. Milyen feltételekkel kerülhet erre sor? — A házkutatás elrendelő határozat alapján kezdődhet, parancsnoki hatáskörbe tar­tozik az engedélyezése. Ha­tározat nélkül is meg kell tartani, ha a késedelem ve­széllyel jár. Mindkét eset­ben jegyzőkönyvet kell fel­venni. Az érintett megpana­szolhatja. A panasznak ha­lasztó hatálya nincs, de in­tézkedésünk törvényességét az ügyészség a panasz kap­csán felülbirálja. Alaptala­nul senkit zaklatás nem ér­het a hatóság részéről. — Ebben az esetben vajon alapos volt a gyanú? — A házkutatás során megtaláltuk a lemezjátszót és más olyan tárgyakat, melyek az idős sértett lakásáról származtak. Lefoglaltuk a gyanúsított ruházatát, mert vérgyanús szennyeződést ész­leltünk. Hajszálakat, hám­foszlányokat, elemi szálakat és ujjnyomokat kerestünk és találtunk is. Valamennyit Pestre küldtük a Bűnügyi Technikai Intézethez, ahol szakértők veszik tüzetes vizs­gálat alá a bűnjeleket. — Milyen kérdésekre vár­nak választ? — Elsősorban arra, hogy a gyanúsított ruházatán a vér- nyomok származhatnak-e a sértettől. Továbbá az elemi­szálak, a hajszálak, a hám­foszlányok eredetére. Vajon érintkezhetett-e a sértett és a gyanúsított ruházata? — Ekkor kerül sor a letar­tóztatásra? — A gyanúsított letartózta­tásáról a rendőrség előter­jesztése alapján az ügyész­ség dönt. Már megtörtént a gyanúsított kihallgatása. Az előterjesztést különböző do­kumentumok, jegyzőkönyvek, fényképek támasztják alá. A letartóztatás az egyik legsúlyosabb személyi sza­badságot elvonó intézkedés. A jogszabály olyan garan­ciális feltételeket ír elő, hogy a letartóztatás csak igen ala­pos okkal történhessen. Ép­pen ezért a rendőrségen kí­vül más szervezet kontroll­ja is közbelép. Az ügyész döntése ellen azonban pa­nasszal lehet élni, melyet a felettes ügyészség bírál fe­lül. Panasznak már az első gyanúsítotti kihallgatáson is helye van. Házkutatás után — Mikor kérhet ügyvédet a gyanúsított ? — Már az első kihallga­táskor kérheti a védő kiren­delését, vagy meghatalmaz­hatja a védelem ellátásával valamelyik ügyvédet. Többek között fiatalkorúaknál, elő­zetes letartóztasnál, vagy olyan bűncselekmény eseté­ben, amelyet a törvény 5 évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztéssel sújthat — kötelező a védő kirende­lése. A védelmet ellátó ügyvé­det minden nyomozati cse­lekményről értesíti a rend­őrség. Szabadon, ellenőrzés nélkül beszélgethet a véden­cével. Erre a célra helyiséget biztosítanak. A védő nem­csak kontrollálja, hanem se­gítheti is a rendőrség mun­káját a való tények feltárá­sával, de különösen azzal, hogy rámutat a mentő és az enyhítő körülményekre. Hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el, a rendőrségnek kell bizonyí­tania, azaz a bizonyítási te,- her mindig a 'hatóságra há­rul. Előfordul, hogy a nyo­mozás során derül ki a gya­núsított ártatlansága. — Ilyenkor az előzetes le­tartóztatásban levő gyanúsí­tottat szabadlábra kell he­lyezni. Az ilyen esetek szá­ma elenyésző. Például erő­szakos közösülésnél fordult elő, amikor a sértett alapta­lanul tett feljelentést. Ilyen­kor viszont hamis vád miatt indul eljárás a feljelentő el­len. — A gyanúsítottat nem minden esetben tartóztatja le a rendőrség. Mi indokolja az előzetes letartóztatást? — Az előzetes letartóztatás kivételes biztonsági intézke­dés. Megyénkben az összes gyanúsítottnak mintegy 12— 14 százalékát érinti ez az in­tézkedés. A többiek szabad­lábon védekeznek. Hogy sor kerül-e letartóztatásra, vagy sem, az a bűncselekmény sú­lyától, a gyanúsított előéle­tétől és viselkedésétől függ. — Mennyi ideig lehet a gyanúsított előzetes letar­tóztatásban? — Az előzetes letartóztatás ideje egy hónap. Az ügyész­ség fokozottan felügyeli a rendőrség tevékenységét, azaz rendszeresen ellenőrzi a nyo­mozás menetét és a letar­tóztatás fenntartásának indo­koltságát. Amennyiben a le­tartóztatás feltételei meg­szűnnek, a gyanúsítottat azonnal szabadlábra kell he­lyezni. Az ügyészség az elő­zetes letartóztatást meghosz- szabbíthatja. Egy éven túl csak a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján lehet fönn­tartani. Ilyen hosszantartó előzetes letartóztatásra me­gyénkben nem volt példa. A kötegyáni bűncselek­mény gyanúsítottja többször módosította vallomását, a cselekmény elkövetését azon­ban beismerte. Pénzt akart szerezni az idős asszonytól. Kérését miután elutasította, dulakodásra került sor. Az idős asszony segítségért kia­bált, s hogy a fiatalember el­hallgattassa, súlyos bűncse­lekményt valósított meg. A nyomozás befejeztével ügye vádjavaslattal átkerült az ügyészségre. A vádirat be­nyújtása után lesz a gyanú­sítottból vádlott, majd a bí­rói ítélet jogerőre emelkedé­sével elítélt. m Az előzetes letartóztatás nem előrehozott szabad­ságvesztés. Olyan biztonsági intézkedés, melynek célja az újabb bűncselekmény elkö­vetésének megelőzése, a köz­nyugalom fenntartása, s a büntető eljárás sikerének biztosítása. Az egész büntető eljáráson végighúzódik az ár­tatlanság védelme. A gya­núsított nem tekinthető bű­nösnek mindaddig, amíg a bíróság jogerős ítélete, meg nem született. Ha kiderül ár­tatlansága, egyéb feltételek­től függően a bíróságtól kár­térítést kérhet. Serédi János Képviselőjelöltjeink

Next

/
Thumbnails
Contents