Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
1985. május 9., csütörtök o 40 eve alakult meg a Vas megyei Acsád községben a Szabad Föld Termelőszövetkezet. Azóta a tsz fokozatosan gyarapodott, például ilyen szép házakban levő szolgálati lakásokkal (MTI-fotó: Czika László — KS) A vezető tekintélye A XIII. pártkongresszus határozata egyértelműen és világosan fogalmaz: „A vezető tisztségekre olyan személyeket — köztük nagyobb számban fiatalokat, nőket kell jelölni, akik munkájukkal bizonyítják, hogy elkötelezetten szolgálják a szocializmus ügyét, magas fokú szakmai ismereteik vannak, vállalják a döntést, a cselekvést.” A megfogalmazásból kitűnik, hogy a vezetőkkel szemben továbbra is az ismert hármas követelményt támasztják. S a politikai, a szakmai, a vezetői alkalmasságot változatlanul a tettek minősítik. A tettek pedig teljesítményben fejeződnek ki, illetve vezetői magatartásban nyilvánulnak meg. Birája: a közvélemény Érzékelhetően szélesedik viszont a kádermunka demokratizmusa, növekszik annak nyíltsága. Az érdemi vállalati önállósággal összhangban új irányítási formák alakulnak ki, s megváltozik a vezetők státusza. A vállalatok egy részénél, főleg az állami gazdaságokban, már megalakultak és munkához láttak az új ön- kormányzati testületek, másutt pedig elkötelezték magukat a három irányítási forma valamelyike mellett. Megszűnik az igazgatók túlnyomó többségének közvetlen függősége az irányító hatóságtól, s a vállalati tanács, esetleg a küldöttgyűlés, vagy közgyűlés gyakorolja az első számú vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogokat, és ugyanez a testület dönt a hosszú távra kiható termelési, fejlesztési és szervezeti ügyekben. A vezetők kiválasztásában és munkájuk értékelésében mindinkább meghatározóvá válik a közvélemény. Áz állami, a gazdasági területeken nem csak az igazgatói, hanem a vezető munkakörök többségét is egyre inkább választás, illetve pályázat útján töltik be, s a megbízások, a kinevezések pedig meghatározott időre, rendszerint 2—5 évre szólnak. S ahol a feltételek adottak. ott egyszerre több jelöltet indítanak. A meglevő vezetők túlnyomó többsége megfelel a velük szemben támasztott növekvő, és köztük az új követelményeknek. Erre utalnak az állami gazdaságokban tartott eddigi igazgató- választások tapasztalatai is. A dolgozók képviselői, az igazgató tanács tagjai titkos szavazással száz igazgató közül 95-öt megerősítettek tisztségükben, s csupán öt igazgatót találtak alkalmatlannak feladatai ellátására. Az öt közül egy igazgató felmentése némi meglepetést okozott. Nem annyira az érintett állami gazdaságokban, hanem sokkal inkább a megyében, a szakmában. Mindenütt, ahol ismerték, jó szakembernek, keménykezű, szigorú vezetőnek tartották, s értékelték érdemeit a gazdaság fejlődésében, kiemelkedő eredményeiben. Népszerűség és teljesítmény Az esetből néhányan megpróbáltak messzemenő következtetéseket levonni. S azt igyekeztek bizonygatni, hogy a kollektíva nem képes hosszú távú érdekeit egyértelműen képviselni, a vezetői teljesítménynél többre értékeli az olcsó népszerűséget. Vagyis felelevenítették az új vállalati formákkal kapcsolatos idegenkedést. Népszerű legyen-e a vezető vagy pedig eredményes? Elnéző és liberális avagy szigorú és következetes? A mezőgazdasági termelőszövetkezetek elnökválasztási tapasztalatai nem indokolják az ilyen sarkos kérdésfeltevést. A! hozzáértő, eredményes tsz-vezetők nincsenek ráutalva a beosztottak kegyeire, nem engedékenységgel, hanem célratörő következetességgel érdemlik ki a bizalmat. A népszerűség nem zárja ki, sőt, feltételezi a teljesítményt. Tekintélyt, rangot, igazi GONDOLJON A TÉLI HIDEGRE, VÁSÁROLJON AZONNAL KAPHATÓ OLCSÓ, Jó MÄTRAALJAI LIGNITET. Gépkocsival szállítható Gyöngyös-Visontáról, nagyobb távolságra vasúti szállítás! Megrendelés és részletes felvilágosítás a Tüzép-telepeken. népszerűséget a mi világunkban nem lehet örökölni, mint valami vagyontárgyat vagy születési előjogot, becsületes munkával, tudással viszont megszerezhető a társadalmi munkamegosztás bármely posztján. Az esztergályos kiemelkedő teljesítményéhez — következésképpen tekintélyéhez — elegendő a szakmai tudás és tapasztalat. A vezetővel szemben azonban nem véltlenül támasztanak hármas követelményt. Az ő teljesítménye ugyanis csak a gondjaira bízott kollektíva eredményeiben mérhető. Ehhez pedig egyebek közt szüksége van vezetői adottságokra. Arra például, hogy merjen kezdeményezni, tudjon dönteni, és az emberekkel szót érteni, bánni. A demokratikus vállalati irányítási formák alkalmazásával egyidejűleg növekszik a vezetői magatartás, a közlésikifejezési mód, a stílus szerepe. Hátországa a vállalat Soha nem volt és nem lehetett ideálunk az a vezető, aki a beosztottjától két lépés távolságot követel, akitől tartanak, félnek az emberek. De esetenként a fent- ről, a kintről való függőség kialakíthatott, vagy felerősíthetett ilyen stílus- és magatartásjegyeket. Ezek az új helyzetben könnyen a vezető bukásához vezethetnek. Eddig sem volt hátrány, ha a vezetőt nemcsak tisztelték, hanem elfogadták és szerették is. Jelenleg pedig szinte már követelmény. Nemcsak az igazgatónál, és nem csupán a szükséges voksok végett, hanem minden vezetői poszton. Az üzemi demokrácia fejlesztése, a jó munkahelyi közérzet igényli a meghittebb, emberibb kapcsolatokat. Persze senki ne gondoljon valamiféle napi ütközésektől, szakmai, emberi vitáktól mentes idilli állapotokra, hanem olyan alkotó légkörre, amelyben felszínre kerülhetnek az életrevaló kezdeményezések, a megújulást szolgáló javaslatok, csakúgy, mint az esetleges fenntartások, aggodalmak és gondok. A szocialista demokrácia rendje éppen abban különbözik a vakfegyelemtől, hogy az eltérő vélemények, az ütköző érdekek közepette képek megteremteni a cselekvési egységet, -a dinamikus fejlődésnek kedvező személyi feltételeket. Az olyan stabil és rugalmas vállalati „hátországot”, amellyel a vezető egybeforrt, s amelyet maga mögött érez. Kovács József n tsz-vagyoni kapcsolatok új formái Kötődés a közöshöz A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megalakulásakor viszonylag egyszerűen és könnyen jöttek létre a belépő tagok, és az alakuló közös anyagi kapcsolatai. A magángazda beadta a tsz-be földjét, lovát, más termelési eszközét — továbbra is a magáénak és közösnek érezve azt. Az alapítók kihalása és a beadható föld, eszköz csökkenése az évek során megkívánta, hogy valamilyen másfajta kapcsolat jöjjön létre a tag és a közös között, hogy fennmaradjon a szövetkezetekre oly jellemző tulajdonosi szemlélet. Időközben csökkentek a tsz-ek beruházási forrásai — pótlásukra szinte önként kínálkozott a részjegy, célrészjegy, ' a tagi kölcsön intézményének bevezetése. Ezt szentesítette a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok módosítása, amely 1983 elején lépett hatályba. Itt kell megjegyezni, hogy a tag mezőgazdasági szövetkezethez való kötődésének említett formái nem újak — más szövetkezeti vállalatoknál már bevált gyakorlat. A következőkben tekintsük át, hogyan „vették a lapot” megyénk tsz-ei, mennyire terjedtek el körükben az új anyagi kapcsolat egyes formái. Az úgynevezett termelés- fejlesztési hozzájárulás nem tudott igazán kibontakozni a tsz-tagok körében. Ennek két oka, hogy az érte fizethető kamat nem haladhatja meg a mindenkori takarékbetét kamatát, továbbá, hogy senki nem szavatolja a kölcsön visszafizetését. Érthető, hogy ezeket a feltételeket nemigen találhatták vonzónak a tsz- tagok. Nagyobb sikert arathatott volna a részjegy intézménye, de csak egy tsz vezetése vette fel alapszabályába; az új belépő köteles havi bérének kétszeresét beadni a közösbe, úgy, hogy arra osztalékot kap, tagsági viszonya megszűnésekor viheti a befizetett pénzt. Természetesen, ehhez megfelelő gazdálkodási színvonal és szervezés kell. Érdekes, hogy éppen a nehéz helyzetű szarvasi Dózsa Tsz tagjai adtak össze több mint kétmillió forintot részjegyként. Érdekes és jó, hiszen a tagság bizalmát bizonyítja a közös iránt. A részjegy terjedését valószínűleg a jogszabály késői megjelenése hátráltatta. A célrészjegy már jobban befutott. Célja nevében van: bizonyos beruházások megvalósításához szükséges ösz- szeget adnak össze a tagok magasabb kamat és, osztalék fizetése fejében. Megyénkben eddig 11 termelőszövetkezetnél majdnem 18 millió forint értékben jegyeztek célrészjegyet — egy-egy tag átlagosan 55 ezer forintot fordított erre. Szintén a módosított tsz- törvény tette lehetővé, hogy a szövetkezetek bármilyen kölcsönt rendszeresíthetnek, elfogadhatnak tagjaiktól — ha azt alapszabályban rögzítik. Megyénkben 22 tsz- nél több mint 33 ési fél millió forint kölcsönt adtak a tagok, ez bizonyult a legnépszerűbb anyagi hozzájárulási formának, elsősorban azért, mert kötöttségek nem terhelik. A takaréklevél legmagasabb kamata jár utána, és a szövetkezet költségként számolhatja el a kifizetéseket, visszafizetéseket. A mezőgazdaságban is teret hódítottak a kisvállalkozások. Békésben — múlt év végi adat szerint — 36 tsz- beri működött 70 szakcsoport, illetve gazdasági munkaközösség. Az alapító tsz- ek által biztosított alaptőke fejében a szakcsoportok nyereséget adtak a közösnek — nem nagyot, de előfordult, hogy egy szövetkezet sorsát megfordították, nyereségessé tették. Példa erre a bélmegyeri Üj Barázda és a körösújfalui Rákóczi Tsz. A gazdasági munkaközösségek egy-egy részfeladat végzésére alakultak, működésük vitathatatlanul hasznosnak bizonyult. A részükre kifizetett munkabér csekély hányada ellenében komoly termelési gondokat oldottak meg. Sajnálatos, hogy működésükkel kapcsolatban sok még a tisztázatlan kérdés. Üjfajta kapcsolat a közös gazdaságok tulajdonát képező állatok háztájiba való kihelyezése. amely széles körben elterjedt. A 81 tsz közül 49 élt ezzel a lehetőséggel úgy. hogy a tag a háztájiban végzett munkája után kap bért, illetve részesedik a nevelés hasznából, vagy átalánydíjat fizet a tag a tsz-nek a kihelyezett állatok után. Súlyát tekintve a legjelentősebb gazdasági kapcsolat a közös és háztáji gazdaságok között alakult ki. Napjainkban már senki sem vitatja, hogy a mind több helyen ágazatként, főágazatként kezelt háztáji szerves része a szövetkezet gazdálkodásának. Az is mind elfogadottabb, hogy kapcsolatuk gazdasági érdekeken alapul: nem a segítség, hanem az anyagi haszon az. ami mozgatja a háztájit. A háztáji ágazatok jellemzésére szolgáljon néhány adat: tavaly 13 tsz-en keresztül 134 millió forintért zöldséget, 25 millió forint értékben vetőmagot értékesítettek a háztáji gazdaságok. Részesedésük a sertéshizlalásban meghaladja az egész megye felvásárlásának felét. Jelentős a baromfi- és szarvasmarhatartás is a háztájiban. A háztáji és közös kapcsolata olyannyira szoros, hogy felbomlását mindkettő erősen megsínylené. S hogy mi a feladat a tagság és a közös anyagi kapcsolatában? A válasz egyértelmű: tovább szélesíteni az egyes formák bevezetését. Már csak azért is, mert az utóbbi években a tsz-ekben a szabályozók és a kétéves aszály következtében erősen csökkentek a fejlesztés pénzügyi forrásai. Egyes helyeken a napi pénzügyi gondok megoldásában is segíthetnek a tagi hozzájárulások, hiszen a banknál kedvezőbb feltételekkel veheti igénybe a közös. S ami elengedhetetlen: a kicsit késve megszületett jogszabályok alkalmazásával jogilag is rendezni, rögzíteni kell minden tsz-ben az új anyagi kapcsolatokat. M. Sz. Zs. Huszonöt éves a csepeli transzformátorgyár Száraz transzformátor szerelése A Csepel Művek Transzformátorgyára az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az eltelt negyed század alatt csaknem százezer különböző transzformátor készült a gyárban. Az idén négyszázötvenmillió . forint értékben gyártanak transzformátorokat és fojtótekercseket. A hazai megrendelők mellett a KGST-orszá- gokba és a tőkés országokba is szállítanak. Az aprólékos munkához a nőknek jobban van türelmük (MTI-fotó: Fehér József — KS)
