Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

1985. május 9., csütörtök o 40 eve alakult meg a Vas megyei Acsád községben a Szabad Föld Termelőszövetkezet. Azóta a tsz fokozatosan gyarapodott, például ilyen szép házakban levő szolgálati lakásokkal (MTI-fotó: Czika László — KS) A vezető tekintélye A XIII. pártkongresszus határozata egyértelműen és világosan fogalmaz: „A ve­zető tisztségekre olyan sze­mélyeket — köztük nagyobb számban fiatalokat, nőket kell jelölni, akik munkájuk­kal bizonyítják, hogy elkö­telezetten szolgálják a szo­cializmus ügyét, magas fokú szakmai ismereteik vannak, vállalják a döntést, a cselek­vést.” A megfogalmazásból kitű­nik, hogy a vezetőkkel szem­ben továbbra is az ismert hármas követelményt tá­masztják. S a politikai, a szakmai, a vezetői alkal­masságot változatlanul a tet­tek minősítik. A tettek pe­dig teljesítményben fejeződ­nek ki, illetve vezetői maga­tartásban nyilvánulnak meg. Birája: a közvélemény Érzékelhetően szélesedik viszont a kádermunka de­mokratizmusa, növekszik annak nyíltsága. Az érdemi vállalati önállósággal össz­hangban új irányítási for­mák alakulnak ki, s meg­változik a vezetők státusza. A vállalatok egy részénél, főleg az állami gazdaságok­ban, már megalakultak és munkához láttak az új ön- kormányzati testületek, má­sutt pedig elkötelezték ma­gukat a három irányítási forma valamelyike mellett. Megszűnik az igazgatók túl­nyomó többségének közvet­len függősége az irányító ha­tóságtól, s a vállalati ta­nács, esetleg a küldöttgyűlés, vagy közgyűlés gyakorolja az első számú vezetővel kap­csolatos munkáltatói jogo­kat, és ugyanez a testület dönt a hosszú távra kiható termelési, fejlesztési és szer­vezeti ügyekben. A vezetők kiválasztásában és munkájuk értékelésében mindinkább meghatározóvá válik a közvélemény. Áz ál­lami, a gazdasági területe­ken nem csak az igazgatói, hanem a vezető munkakö­rök többségét is egyre in­kább választás, illetve pá­lyázat útján töltik be, s a megbízások, a kinevezések pedig meghatározott időre, rendszerint 2—5 évre szól­nak. S ahol a feltételek adot­tak. ott egyszerre több je­löltet indítanak. A meglevő vezetők túl­nyomó többsége megfelel a velük szemben támasztott növekvő, és köztük az új kö­vetelményeknek. Erre utal­nak az állami gazdaságok­ban tartott eddigi igazgató- választások tapasztalatai is. A dolgozók képviselői, az igazgató tanács tagjai titkos szavazással száz igazgató közül 95-öt megerősítettek tisztségükben, s csupán öt igazgatót találtak alkalmat­lannak feladatai ellátására. Az öt közül egy igazgató fel­mentése némi meglepetést okozott. Nem annyira az érintett állami gazdaságok­ban, hanem sokkal inkább a megyében, a szakmában. Mindenütt, ahol ismerték, jó szakembernek, keménykezű, szigorú vezetőnek tartották, s értékelték érdemeit a gaz­daság fejlődésében, kiemel­kedő eredményeiben. Népszerűség és teljesítmény Az esetből néhányan meg­próbáltak messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni. S azt igyekeztek bizonygatni, hogy a kollektíva nem ké­pes hosszú távú érdekeit egyértelműen képviselni, a vezetői teljesítménynél több­re értékeli az olcsó népsze­rűséget. Vagyis felelevení­tették az új vállalati for­mákkal kapcsolatos idegen­kedést. Népszerű legyen-e a vezető vagy pedig eredmé­nyes? Elnéző és liberális avagy szigorú és következe­tes? A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek elnökvá­lasztási tapasztalatai nem indokolják az ilyen sarkos kérdésfeltevést. A! hozzáér­tő, eredményes tsz-vezetők nincsenek ráutalva a beosz­tottak kegyeire, nem enge­dékenységgel, hanem célra­törő következetességgel ér­demlik ki a bizalmat. A nép­szerűség nem zárja ki, sőt, feltételezi a teljesítményt. Tekintélyt, rangot, igazi GONDOLJON A TÉLI HIDEGRE, VÁSÁROLJON AZONNAL KAPHATÓ OLCSÓ, Jó MÄTRAALJAI LIGNITET. Gépkocsival szállítható Gyöngyös-Visontáról, nagyobb távolságra vasúti szállítás! Megrendelés és részletes felvilágosítás a Tüzép-telepeken. népszerűséget a mi vilá­gunkban nem lehet örököl­ni, mint valami vagyontár­gyat vagy születési előjogot, becsületes munkával, tudás­sal viszont megszerezhető a társadalmi munkamegosztás bármely posztján. Az esztergályos kiemelke­dő teljesítményéhez — kö­vetkezésképpen tekintélyé­hez — elegendő a szakmai tudás és tapasztalat. A ve­zetővel szemben azonban nem véltlenül támasztanak hármas követelményt. Az ő teljesítménye ugyanis csak a gondjaira bízott kollektíva eredményeiben mérhető. Eh­hez pedig egyebek közt szük­sége van vezetői adottsá­gokra. Arra például, hogy merjen kezdeményezni, tud­jon dönteni, és az emberek­kel szót érteni, bánni. A de­mokratikus vállalati irányí­tási formák alkalmazásával egyidejűleg növekszik a ve­zetői magatartás, a közlési­kifejezési mód, a stílus sze­repe. Hátországa a vállalat Soha nem volt és nem le­hetett ideálunk az a vezető, aki a beosztottjától két lé­pés távolságot követel, aki­től tartanak, félnek az em­berek. De esetenként a fent- ről, a kintről való függőség kialakíthatott, vagy felerő­síthetett ilyen stílus- és ma­gatartásjegyeket. Ezek az új helyzetben könnyen a veze­tő bukásához vezethetnek. Eddig sem volt hátrány, ha a vezetőt nemcsak tisztel­ték, hanem elfogadták és szerették is. Jelenleg pedig szinte már követelmény. Nemcsak az igazgatónál, és nem csupán a szükséges voksok végett, hanem min­den vezetői poszton. Az üzemi demokrácia fej­lesztése, a jó munkahelyi közérzet igényli a meghit­tebb, emberibb kapcsolato­kat. Persze senki ne gon­doljon valamiféle napi ütkö­zésektől, szakmai, emberi vi­táktól mentes idilli állapo­tokra, hanem olyan alkotó légkörre, amelyben felszínre kerülhetnek az életrevaló kezdeményezések, a megúju­lást szolgáló javaslatok, csakúgy, mint az esetleges fenntartások, aggodalmak és gondok. A szocialista de­mokrácia rendje éppen ab­ban különbözik a vakfegye­lemtől, hogy az eltérő véle­mények, az ütköző érdekek közepette képek megteremte­ni a cselekvési egységet, -a dinamikus fejlődésnek ked­vező személyi feltételeket. Az olyan stabil és rugalmas vállalati „hátországot”, amellyel a vezető egybeforrt, s amelyet maga mögött érez. Kovács József n tsz-vagyoni kapcsolatok új formái Kötődés a közöshöz A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megalakulása­kor viszonylag egyszerűen és könnyen jöttek létre a be­lépő tagok, és az alakuló közös anyagi kapcsolatai. A magángazda beadta a tsz-be földjét, lovát, más termelési eszközét — továbbra is a magáénak és közösnek érezve azt. Az alapítók kihalása és a beadható föld, eszköz csökkenése az évek során megkívánta, hogy valamilyen másfajta kapcsolat jöjjön létre a tag és a közös között, hogy fennmaradjon a szövetkezetekre oly jellemző tulaj­donosi szemlélet. Időközben csökkentek a tsz-ek beruházási forrásai — pótlásukra szinte önként kí­nálkozott a részjegy, cél­részjegy, ' a tagi kölcsön in­tézményének bevezetése. Ezt szentesítette a termelőszövet­kezetekre vonatkozó jog­szabályok módosítása, amely 1983 elején lépett hatályba. Itt kell megjegyezni, hogy a tag mezőgazdasági szövet­kezethez való kötődésének említett formái nem újak — más szövetkezeti vállalatok­nál már bevált gyakorlat. A következőkben tekintsük át, hogyan „vették a lapot” me­gyénk tsz-ei, mennyire ter­jedtek el körükben az új anyagi kapcsolat egyes for­mái. Az úgynevezett termelés- fejlesztési hozzájárulás nem tudott igazán kibontakozni a tsz-tagok körében. Ennek két oka, hogy az érte fizethető kamat nem haladhatja meg a mindenkori takarékbetét kamatát, továbbá, hogy sen­ki nem szavatolja a kölcsön visszafizetését. Érthető, hogy ezeket a feltételeket nemigen találhatták vonzónak a tsz- tagok. Nagyobb sikert arathatott volna a részjegy intézménye, de csak egy tsz vezetése vet­te fel alapszabályába; az új belépő köteles havi bérének kétszeresét beadni a közösbe, úgy, hogy arra osztalékot kap, tagsági viszonya meg­szűnésekor viheti a befizetett pénzt. Természetesen, ehhez megfelelő gazdálkodási szín­vonal és szervezés kell. Ér­dekes, hogy éppen a nehéz helyzetű szarvasi Dózsa Tsz tagjai adtak össze több mint kétmillió forintot rész­jegyként. Érdekes és jó, hi­szen a tagság bizalmát bi­zonyítja a közös iránt. A részjegy terjedését valószí­nűleg a jogszabály késői megjelenése hátráltatta. A célrészjegy már jobban befutott. Célja nevében van: bizonyos beruházások meg­valósításához szükséges ösz- szeget adnak össze a tagok magasabb kamat és, osztalék fizetése fejében. Megyénk­ben eddig 11 termelőszövet­kezetnél majdnem 18 millió forint értékben jegyeztek cél­részjegyet — egy-egy tag át­lagosan 55 ezer forintot for­dított erre. Szintén a módosított tsz- törvény tette lehetővé, hogy a szövetkezetek bármilyen kölcsönt rendszeresíthetnek, elfogadhatnak tagjaiktól — ha azt alapszabályban rög­zítik. Megyénkben 22 tsz- nél több mint 33 ési fél mil­lió forint kölcsönt adtak a tagok, ez bizonyult a legnép­szerűbb anyagi hozzájárulási formának, elsősorban azért, mert kötöttségek nem terhe­lik. A takaréklevél legma­gasabb kamata jár utána, és a szövetkezet költségként számolhatja el a kifizetése­ket, visszafizetéseket. A mezőgazdaságban is te­ret hódítottak a kisvállalko­zások. Békésben — múlt év végi adat szerint — 36 tsz- beri működött 70 szakcso­port, illetve gazdasági mun­kaközösség. Az alapító tsz- ek által biztosított alaptőke fejében a szakcsoportok nye­reséget adtak a közösnek — nem nagyot, de előfordult, hogy egy szövetkezet sorsát megfordították, nyereségessé tették. Példa erre a bélme­gyeri Üj Barázda és a kö­rösújfalui Rákóczi Tsz. A gazdasági munkaközösségek egy-egy részfeladat végzésé­re alakultak, működésük vitathatatlanul hasznosnak bizonyult. A részükre kifi­zetett munkabér csekély há­nyada ellenében komoly ter­melési gondokat oldottak meg. Sajnálatos, hogy műkö­désükkel kapcsolatban sok még a tisztázatlan kérdés. Üjfajta kapcsolat a közös gazdaságok tulajdonát képe­ző állatok háztájiba való ki­helyezése. amely széles kör­ben elterjedt. A 81 tsz kö­zül 49 élt ezzel a lehetőség­gel úgy. hogy a tag a ház­tájiban végzett munkája után kap bért, illetve része­sedik a nevelés hasznából, vagy átalánydíjat fizet a tag a tsz-nek a kihelyezett álla­tok után. Súlyát tekintve a legjelen­tősebb gazdasági kapcsolat a közös és háztáji gazdaságok között alakult ki. Napjaink­ban már senki sem vitatja, hogy a mind több helyen ágazatként, főágazatként ke­zelt háztáji szerves része a szövetkezet gazdálkodásá­nak. Az is mind elfogadot­tabb, hogy kapcsolatuk gaz­dasági érdekeken alapul: nem a segítség, hanem az anyagi haszon az. ami moz­gatja a háztájit. A háztáji ágazatok jellemzésére szol­gáljon néhány adat: tavaly 13 tsz-en keresztül 134 mil­lió forintért zöldséget, 25 millió forint értékben vető­magot értékesítettek a ház­táji gazdaságok. Részesedé­sük a sertéshizlalásban meg­haladja az egész megye fel­vásárlásának felét. Jelentős a baromfi- és szarvasmarha­tartás is a háztájiban. A háztáji és közös kapcsolata olyannyira szoros, hogy fel­bomlását mindkettő erősen megsínylené. S hogy mi a feladat a tag­ság és a közös anyagi kap­csolatában? A válasz egyér­telmű: tovább szélesíteni az egyes formák bevezetését. Már csak azért is, mert az utóbbi években a tsz-ekben a szabályozók és a kétéves aszály következtében erősen csökkentek a fejlesztés pénz­ügyi forrásai. Egyes helye­ken a napi pénzügyi gondok megoldásában is segíthetnek a tagi hozzájárulások, hiszen a banknál kedvezőbb felté­telekkel veheti igénybe a kö­zös. S ami elengedhetetlen: a kicsit késve megszületett jogszabályok alkalmazásával jogilag is rendezni, rögzíte­ni kell minden tsz-ben az új anyagi kapcsolatokat. M. Sz. Zs. Huszonöt éves a csepeli transzformátor­gyár Száraz transzformátor szerelése A Csepel Művek Transz­formátorgyára az idén ün­nepli fennállásának 25. évfordulóját. Az eltelt ne­gyed század alatt csaknem százezer különböző transz­formátor készült a gyár­ban. Az idén négyszázöt­venmillió . forint érték­ben gyártanak transzfor­mátorokat és fojtóteker­cseket. A hazai megrende­lők mellett a KGST-orszá- gokba és a tőkés országok­ba is szállítanak. Az aprólékos munkához a nőknek jobban van türelmük (MTI-fotó: Fehér József — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents