Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

1385, május 9„ csütörtök Felvételi gondok oda-vissza Számítógépes, cukrász, de lehet, hogy női szabó?... Izgalom, felvételi, telefo­nok. levelek, fellebbezés: ez április. Természetesen csak azoknak, akiknek gyerme­kei. rokonai éppen a közép­iskolai felvételi lázában ég­nek. Pedig a töprengés nem ebben a hónapban kezdődik el. De a tervek megvalósu­lása. rombadőlése az. áprilist színezi, vagy sötétíti el. S a gondot csak az a család vetheti el — teljes négy évre —, amelynek csemetéje már az első nekirugaszkodásra cél­ba ér. „Tele vagyunk szorongással” Ahány középiskola, annyi lehetőség, követelmény, fel­vételi módszer. S mivel mindről szinte lehetetlen lenne írni. így beléptünk az úgynevezett harmadik kör­be. amelyben a szakmun­kásképző iskolák tartják 'többnyire a felvételit. A Békéscsabai Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola aulája április 29-én. délután zsúfolásig megtelt. A felvé­telire váró nyolcadikosok és szüleik izgatottan tárgyal­ják az esélyeket. A hangza­var csak addig tart. míg a 120. többnyire békéscsabai jelentkező nevét fel nem so­rolják. hogy melyik terem­ben kell u matematika írás­beli dolgozatot megírnia. A gyerekek némi tétovázás után eljutnak a kijelölt hely­re. s a szülők várakozó ál­láspontra helyezkednek. Az egyik pádon három édes­anya ül kétségbeesett arccal. Beszélgetni sincs kedvük, tán jobban izgulnak, mint a gyermekeik! Aztán belejön­nek, és sorolják a szülői gondokat. Kiderül. egyikük lánya sem ebbe az iskolába jelentkezett elsőként. Hege­dűs Istvánné nagylánya a Sebes György Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskolába jelentkezett, on­nan küldték ide. — Az egész iskolából csak egv gyereket vettek fel oda. Még az osztály legjobb ta­nulóját sem. — Az én lányom — mond­ja Nagy Lajosné —. is a köz- gébe jelentkezett. Most a szakácsoknál felvételizik. — Mi mind a két helyen a nyomdaipari szakközépisko­lát jelöltük meg, csak más­más szakon — folytatja Né­meth Mária. — Más megol­dás híján választottuk ezt az iskolát. Hát. hogy mennyit kellett szaladgálni, rossz rá­gondolni! Most tele va­gyunk szorongással. Ha itt sem sikerül a gyereknek, nem tudom, mi lesz. M: odhárman bólogatnak. elcsöndesednek. Remény és szorongás — gyorsan válta­koznak arcukon. II területi elv „áldásai” A tantestület sincs köny- nyű helyzetben. Egy hete felvételiztetnek, mindnyájan I'elvételire várva... lyettes hol itt, hol ott buk­kan fel. Végre sikerül né­hány szót váltani Zsilák György igazgatóhelyettessel. — Hét napja felvételizte- tünk. Eddig Mezőkovácshá- zán. Orosházán, Gyulán, Szarvason. Szeghalmon és Gyomaendrődön voltunk, összesen 471 jelentkezőnk van 8 szakmában a 330 hely­re. Ahhoz képest nem sok, hogy a pályaválasztási cso­port a hetedikeseknél vég­zett előzetes felmérés sze­rint 1135 jelentkezőt jelzett. A mostani matematikadol­gozatokat azonnal javítjuk, hogy minél hamarabb, te­hát még ma kihirdethessük az eredményt. Jobb ez a szü­lőnek, a gyereknek, de az : iskolának is. E dolgozat alapján maximum 18 pontot lehet elérni, s a hozott ma­gyar és matematika érdem­jegyekre megint öt-ötöt. A dolgozatírás után felvételi elbeszélgetést folytatunk. Idén ruházati, élelmiszer, háztartási felszerelések és műszaki cikkek eladói sza­kodra veszünk fel. a ven­déglátó tagozatra pedig cuk­rász. szakács, felszolgáló és vendéglátóipari eladó szak­mákba. Nagy gondot jelent nekünk, pedagógusoknak, hogy a területi elvek miatt sokszor gyengébb eredményű tanulót kell Jelvegyünk, míg számtalan jobbat elutasí­tunk. — Ezt nemigen értem. Hiába jobb egy csabai fel­vételiző, ha mondjuk koh- dorosi kell — bár gyengéb­ben „muzsikált” —, ez utób­bit veszik fel? >— Pontosan azt. Mondjuk az egyik vidéki áfész öt he­lyet hirdet meg. Ha csak öt gyerek jelentkezik rá, mind fel kell venni. Csabai gye­rek nem kell, mert hiszen nem nekik fog dolgozni, te­hát a munkaerőgondjaikat nem oldja meg. Aztán baj van az úgynevezett keretszá­mokkal is. Három évvel ez­előtt csak 38 szakácstanulót vehettünk fel. Igen ám, de ebből a 38 tanulóból most. harmadévben már csak 20 maradt. Ügy érzem, egy kis .,ráhagyással” kellene a ke­retszámokat megállapítani. Ki a ludas? Még mindig a korábban elmondottak motoszkáltak a fejemben, amikor gyakorlat­ban is meggyőződhettem a területi elv meglehetősen kínos hatásával. fáradtak. A két igazgatóhe­l’cpo I’álnc ismerteti a matematika felvételi menetrendjét Fotó: Gál Edit Pepó Pálné igazgatóhelyet­te? csoportjában éppen a kondorosi gyerekeknek tar­tották meg az eredményhir­detést. Nézem a pontszá­mokat. Nem valami elbűvö- lőek és meggyőzőek. Az igaz­gatóhelyettesnő kínjában őszintén megmondja a gye­rekeknek. hogy néhányan csak azért nyertek felvételt, mert a nyolc meghirdetett helyre nyolcán jelentkeztek. A kérdésekre, miért ezt a szakmát választották, nem túl talpraesetten válaszol­tak. Végre, az egyik cuk­rásznak jelentkező fiú leg­alább elmondja, hogyan szokott palacsintát sütni. És akkor jön a csattanó. A mezőberényi áfész által meghirdetett 3 helyre 15-en jelentkeztek. Közöttük igen magas pontszámot elért gye­rekek is. A legtöbb cukrász, szakács szeretne lenni. A gyerekek még nem tudták, hogy cukrászra egyáltalán nincs szükség Mezöberény- ben, tehát teljesen esélytele­nül indultak. Indulataimat nem tudom visszafojtani. Talán az ál­talános iskolákat értesíteni kellett volna, hogy ne is pá­lyázzanak erre a szakmára. De esetleg lett volna közöt­tük olyan tehetség is. aki később a nemzetközi nagy­mesteri rangig vitte volna! Egy ügyesen szereplő kis­lánynak felajánlják. men­jen. és jelentkezzen a csa­baiaknál, mert a békéscsa­bai vendéglátó vidékieket is fogad. A gyerek tanács­talan. A szülők nincsenek ott. tehát nem mer' dönteni. Most a szülök távolmaradásán múlt a gyerek pályaelkép­zelésének megvalósulása. Bár, fellebbezni még lehet. A rövid szünetben az is kiderül, hogy az iskola a magán- és szövetkezeti mun­káltatóktól írásban kap nyi­latkozatot, hogy kit akar felvenni, foglalkoztatni. Hát . . . No és arról is érte­sülök. hogy az Univerzál sem vesz fel vidéki tanulót, te­hát ott meg a ..csabaiság" a legjobb ajánlólevél. Végül a fel nem veitek­nek az igazgatóhelyettesnő felajánlja, próbálkozzanak Békésen. a nőiruhavarró szakon, mert ott még van hely. * * * Rossz szájízzel megyek ki a teremből. Még akkor is. ha tudom, szükség van — a népgazdaság igényeit figye­lembe vevő — pályairányí­tásra. De ha meggondolom, hogy az a gyerek, aki számí­tógép szakra jelentkezett, aztán kényszerből átlovagolt a cukrász szakmára, s- vé­gül — mert erre van lehető­ség — nőiruhavarró lesz, to­vábbra sem lehet senki szá­mára megnyugtató megol­dás. Ez persze, csak egy sze­lete az idei felvételiknek. Meggyőződésem. bárhová visz utam. mindenütt talál­kozom hasonló gondokkal. A pályaválasztás körül még nvndig nincs minden rend­ben. S ebben a szülők, a pe­dagógusok, a felvételi rend­szer, s minden ezzel fog­lalkozó szakember ludas. B. Sajti Emese HANGSZÓRÓ Vendégségben Miszlayéknál Antal Imre és Kertész Zsuzsa társaságában az elmúlt szombat délelőttöt a Miszlay családnál tölthettük. A feleség dr. Lányi Éva büntetőbíró — elnézést, hogy róla nem esik szó a jegyzetben —, a férj pedig a csorvási születésű Misz­lay István, a Gyulai Várszínház megálmodója, életre harco­lója. Rajtunk, rádióhallgatókon kívül a vendégsereg tagja volt Pécsi Ildikó, Bajor Nagy Ernő, Cserhalmi Imre, Petrik József és Takács István. Jó társaságba csöppenhettünk az éterhullámok által. Már a lakás bemutatásakor is egy kicsit otthon érezhettük magunkat, hiszen a falakat borító képek felsorolásakor egy-egy Gaburek Károly- és Ez üst György-al- kotásról is .szó volt. Korábbi munkahelyén, a József Attila Színházban 24 tárlatot szerveztek kortárs festők müveiből, s azóta díszítik otthonát a képek. Aki 21 éve színházigazgató Magyarországon, ugyancsak tudna mesélni e szakma titkai­ról. Olyan ember kell hozzá, aki hisz abban, hogy csak ak­kor születnek nagy dolgok, ha bátrak, akik mernek. Misz­lay István például már ifjú rendező korában úgy vitte szín­re Kaposvárott Corneille Cid című tragédiáját, hogy az ak­koriban világsikert aratott főszereplőtől, Gerard Philiptől kért tanácsot. A „Krisztus-szemű sztár" nem azt nézegette a térképen, hogy hol is van az a Kaposvár, hanem készséggel fordult magyar kollégája segítségére. S ha valaki, pályája kezdetén, tudatosan vállalja merész álmait, azt könnyebben elkerülik az olyan sekél.ves megítélések, mint a nálunk ne­vetségesen hangoztatott „vidéki” jelző. Ahogy a vendégek is hangoztatták: nem a hely, hanem a produkció számít. A színházcsinálás fortélyairól szólva Cserhalmi Imre elmondta a házigazdáról, hogy mindig kiismerte magát a közélet adott viszonyai közölt. „Pontosan tudta, mikor, hol, kivel, hogyan lehet beszélni." Bizony, ez is külön művészet, és az se árt, ha beszéd közben értelmeseket is mond az illető. Mint ahogy Miszlay István tette itt Békésbén, s végzi azóta is küldető- ses feladatát. Rádiókabaré Nem tartozom azok közé, akik számára piros betűs ünnep, majd hosszas beszédtéma a havonta hallható, kabaréműsor. Eg.V-egy humoros helyzeten, jól előadott, szellemes történe­ten nagyokat nevetek, ám a harsány viccelődés, erőltetett lelki csiklandozás mindig felbosszant, Kijlön talány számom­ra, hogy honnan verbuválják a közönséget? Hiszen az adá­sok idején mást se hallani, mint az égvilágon minden blőd-r ségen kacagó, térdét csapkodó, pukkadásig nevető publiku­mot. Itatják őket? Netán tapsgép segíti a hangulatot? Nem tudom. Ahogy unom már az áremeléseket „merészen kici­kiző" pofáskodást, éppúgy felkapom a fejem, ha a humor eszközeivel szólnak fontos dolgokról. A legutóbbi kabaréban például igen hatásosan válaszoltak arra a kérdésre, hogy r.em volt-e drága látványosság a Hősök terén bemutatott. Itt élned, halnod kell című történelmi játék. Nyolcvanezer néző, nagy többségében fiatalok látták ezt a csodaszép műsort. A honfoglalástól egészen a felszabadulásig követte történel­münk jeles eseményeit, tisztán, érthetően, mindenkihez szó-j loan. Talán még sose éreztem úgy, mint akkor, hogy akik ott v<.ltunk, egy a gondolatunk, közös a lélegzetünk és örülünk annak, hogy itt lehetünk, magyarok vagyunk. Káprázatos es­te volt, nem is lehetett olcsó mulatság a megrendezése. Csakhogy — és ennek érzékeltetése volt a kabaréműsor nagy érdeme! — a tudatlanság, az érdektelenség is riasztó dolog. Többek közt Marxról kérdeztek utcai járókelőket, s' vették fel a válaszokat. Például azt, hogy „Marx szovjet filozófus volt, aki Lenin műveit fordította magyarra . . Valahol itt kezdődik az igazi humor, amikor az embernek sírni lenne kedve. Wisinger István Jó, ha az ember képes belátni a saját tévedéseit. Emlék­szem egy régi Riporter kerestetik vetélkedőre, ahol az egyik fiatal résztvevőt, amikor néhány forduló után kipottyant, Szepesi György vigasztalta. Nincsen bánat, mondta az ifjú, hiszen már a Televízió alkalmazottja vagyok. Akkor szer­vusz — szólt Szepesi, és megtörtént a riporterré avatás. Na­gyon haragudtam, hiszen amikor más küzd, fárad, izzad, íme kiskapukon át sétálnak a célba. Meg is jegyeztem ma­gamnak az illetőt, Wisinger Istvánnak hívták, lesz-e belőle valaki? Lett! Kulturált, magabiztos, tájékozott riporter. Régi ellenérzésem már jó ideje a múlté, ám most ismét próbára tették a vele kapcsolatos előítéletem. Hétfőn este a Petőfi adón a Hívja a 33-i43-22-es telefonszámot című műsorban Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke volt az adás vendége. Műsorvezető: Wisinger István. Mit mondjak? Nem a legszerencsésebb választás, amikor a rádióban saját főnö­kével beszél. Wisinger érdeme lett, hogy tiszteletkörök nél­kül oldotta meg feladatát. Jó riporter! (Andódy) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ li.20: Elfúl Zatopekkel beszélget Udvarhelyi Szabolcs. 8.40: Sibelius: IT. szimfónia. 9.22: Cseh népdalok és táncok. 9.44: A gyermekeknek írta: J. S. Bach. 10.05: Diáktelóra: A dalról. 10.35: Labirintus. 10.50: Sebes László emlék mű sor. 11.30: Nyugat-dunántúli táncok. 11.40: Sírkő pántlikával. 12.45: Köznapi ügyeink. 12.55: Muszorgszkij-művek. 13.30: Melis György két film- dalt énekel. 13.40: Hiánytűrő fajták. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. 14.25: Magyar csembalóművé­szek felvételeiből. 15.00: Olvasókör. 15.30: Zenei Tükör. 16.05: Révkalauz. 17.00: A CSSZK nemzeti ünne­pén. 17.40: Cseh szerzők műveiből. 19.15: A győzelem napja. 19.30: Szólok a szavakról. 20.20: Michael Rabin hegedül. 20.45: Négy évtized magyar ze­nei előad ó m ű v és z e te. 21.30: 700 szemeszter. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Turbinák végnapjai. 23.51: Kodály-kórusművek. o.io: Toronyzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Dalok a győzelem nap­ján. 8.20: A Szabó család. 8.50: Tíz pere külpolitika. 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Szovjet fúvósindulók. 12.25: Útikalauz üdülőknek. 12.30: ..Énekeltem én: Serestély István”. 12.45: Furulya- és hárfamuzsika. 13.05: Nosz.talgiahullám : Lobo. 14.00: Népzenei kamarahang­verseny. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány pere tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Közéleti térkép. 1(5.05: Találkozás a stúdióban. 17.05: Csehszlovákiai dzsessz- f el vételekből. 17.30: Kézfogások. 18.30: Slágerlista. 19.05: Magyarország—Szovjet­unió kosárlabda-mérkő­zés. 19.15: Operettkedvelőknek. 20.13: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Elvis Presley összes fej­vételei. 22.21: Ziehrer műveiből. 23.20: A mai dzsessz. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva. 9.23: Openjrészletek. * 10.00: Zenekari muzsika. 11.05: Pillanatkép. 12.07: Zongorahangverseny. 13.05: Amiről a világ vitatkozik. 13.35: A vadorzó. 14.25: Laksmirayana Shankar együttese játszik. 15.00: Pophullám. 1(5.00: Zenekari muzsika. 17.00: Iskolarádió: Bevezetés a filozófiába. 17.30: Kovács Kati új nagyle­mezéről. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Tskolarádió. 19.35: Kamarazene. 20.11: Zongoraemlék. 20.44: Régi magyar táncmuzsika. 21.05: Operaest. 22.00: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Hollies együttes sláge­reiből. 17.20: Élő történelem. Rádióval az ellenség hátában. Ri­porter: Kutas János. 17.45: A béke dalai. Részletek a Szovjet déli Hadseregcso­port ének és zenekará­nak hangversenyéből. 18.00: Alföldi krónika 18.15: Reggae ritmusok. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 7.50: Tévétorna. 7.55: Közvetítés a győzelem 40. évfordulójára rendezett moszkvai katonai dísz­szemléről. 9.30: Égi postások. 10.20: Ivan Pirjev. 11.05: A CSEMADOK kulturális fesztivál. 15.50: Emlékműsor a Győzelem Napja tiszteletére. 16.25: Hírek. 16.30: Énekesmadarak. 17.05: Perpetuum mobile. 17.40: Reklám. 17.45: Telesport. 18.10: Képújság. 18.15: A nagy győzelem 40. év­fordulóján. 18.45: Reklám. 19.00: Tévétorna. 19.05: Esti mese. 19.20: A Győzelem Napja. Ünnepi beszéd. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nápoly négy napja. 21.50: .........volt egyszer egy em­b er”. 22.50: Díszszemle a Vörös téren. 23.10 : Tv-híradó 3. 23.20 : Himnusz. II. MŰSOR 19.00: Képújság. 19.05: s. o. s. Gyermekfalu. 19.30: Balett mindenkinek. 20.00 : A barokk világ. 21.00: Esték Abodyval. 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Akik nem merik vállalni. 22.45: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.30: A fasizmus felett aratott győzelem 40.. évfordulója jegyében. 21.00: Irodalmi összeállítás. 21.40: Tv-híradó. BELGRAD I. MŰSOR 8.50: Tv-naptár. 9.00: Kert. 9.35: Mi történik az atommag­ban? 9.55: Természetvédelem. 10.20: Hírek. 10.25: Katonazene. 10.55: Katonai díszszemle a Győ­zelem Napja alkalmából. 12.00: Dalok Ti tóról. 15.15: Adás gyermekeknek. 16.45: Jugoszláv kosárlabda-baj­nokság. 18.15: A győzelemig és tovább 40 év szabadságban. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Katonai díszszemle. 21.00: Forradalmi dalok. 21.15: Játékfilm. 22.55: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Slágerlista helyett. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: örök hívás. 21.00: Hírek. 2L.05: Művészeti est. SZÍNHÁZ 1985. május 9-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: SZABAD SZÉL Egressy-bérlet 20 órakor Békéscsabán: A BOR Vörösmarty-bérlet 1985. május 10-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: A BOR Justh Gyula-bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: Kiskacsa a magaslesen, 6 és 8-kor: Az önvédelem nagymestere. Békés­csaba Szabadság: de. 10, 6 és 8-kor: 39 lépcsőfok. 4-kor: Hazánk. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: A király és a madár, fél 8-kor: Az élet szép. G^ula Erkel: fél 6-kor: Kenguru, fél 8-kor: A Kobra napja. Gyula Petőfi: 3-kor: Hófehér és Rózsa- piros. 5 és 7-kor: Túl nagy ri­zikó. Orosháza Béke: Eszterláno. Orosháza Partizán: Menekülés a győzelembe. Szarvas Táncsics: 6-kor: Cha-cha-cha, 8-kor: Csak semmi pánik, 22-kor: öld meg a Sogunt!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents