Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-06 / 104. szám

1985. május 6., hétfő Mihail Gorbacsov találkozója a veteránokkal Daniel Ortega látogatása Magyarországon Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a szovjet párt más vezetői vasárnap Moszkvában, az SZKP Központi Bizottságá­nak épületében a Nagy Hon­védő Háború veteránjaival találkoztak. A találkozón mondott be­szédében Gorbacsov hang­súlyozta, hogy sohasem fe­ledhető mindaz, ami a hábo­rú idején történt, nem fe­ledhető a szovjet hadsereg harcosainak, a partizánok­nak, s a hátországban dol­Szergej Szokolov mar­sall, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere vá­laszolt a TASZSZ tudó­sítójának kérdéseire. A szovjet hírügynökség tudósítója mindenekelőtt ar­ról kérdezte a Szovjetunió honvédelmi miniszterét, ho­gyan értékeli az Egyesült Államok vezetőinek azokat a nyilatkozatait, amelyek sze­rint úgymond „a hadásza­ti védelmi eszközök alapján megvalósuló biztonság sza­vatolásáért szállnak síkra”, a Szovjetunió pedig állítólag folytatja a hadászati támadó fegyverzet kifejlesztését. A tények azt bizonyítják, hogy a mai amerikai kor­mány egyáltalán nem a „vé­delemre” gondol — mutatott rá válaszában Szergej Szo­kolov marsall. Éppen ellen­kezőleg. A nyugat-európai országokban telepített Per­shing—2-es rakéták, vala­mint a Szovjetunió területé­nek közelében elhelyezett, különböző telepítésű, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek segítségé­vel megteremtik a meglepe­tésszerű nukleáris csapás fel­tételeit. Reagan elnök úgy­nevezett hadászati védelmi kezdeményezését csupán a lényeg elleplezése érdekében hívják „védelminek”, gya­korlatilag azonban új osztá­lyú fegyverek — támadó űr­eszközök — létrehozását cé­lozza. Jelenleg mind a Szov­jetuniónak, mind pedig az Egyesült Államoknak van­nak távközlési, navigációs, a rakétatámadásra figyelmez­tető, s más mesterséges holdjai, ezek azonban nem csapásmérő űrfegyverzetek. „Sem a Szovjetuniónak, sem pedig az Egyesült Államok­nak nincsenek ma fegyverei a világűrben.” A világűrnek az emberiség számára veszé­lyes militarizálása akkor kezdődik, amikor csapásmé­rő eszközöket juttatnak oda a világűrben levő objektu­mok, vagy a világűrből el­érhető objektumok megsem­misítésének céljából. A TASZSZ munkatársa to­vábbi kérdésében emlékez­tetett rá, hogy az amerikai kormány állítása szerint a szovjet moratóriumjavaslat, elfogadása a hadászati tá­madó fegyverek és a köze­pes hatótávolságú nukleáris eszközök terén „meglevő szovjet fölény” konzerválá­sát jelentené. Van-e a való­ságban ilyen fölény? — ér­deklődött a TASZSZ tudósí­tója. — Semmiféle „szovjet nuk­leáris fölény” nincs, sem a hadászati támadó fegyverek­ben, sem pedig a közép-ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zökben — szögezte le Szer- gei Szokolov marsall. — A Szovjetuniónak jelenleg va­lamivel több hordozóeszköze van, az Egyesült Államok pedig a nukleáris robbanó­töltetek mennyiségét tekint­ve van fölényben. Egészében véve azonban megközelítő egyensúly áll fenn. A TASZSZ tudósítója kö­vetkező kérdésében emlékez­tetett rá, hogy a washingto­ni vezetők „humánusaknak” nevezik az „űrvédelmi” rendszer létrehozásával kap­csolatos terveket. Azt állít­gozóknak a hazafias és in­ternacionalista hőstette. A háború sorsa elsősorban a harcmezőkön, a fegyverek erejével dőlt el, de a győzel­met végül is a szovjet em­bereknek szocialista hazá­jukhoz, a lenini eszmékhez való hűsége vívta ki. Gorbacsov szólt arról is, hogy a Nagy Honvédő Há­ború tanulságairól nem sza­bad megfeledkezni, mivel a feledékenység rendkívül ve­szélyes a politikában. ják, hogy az állítólag „feles­legessé teszi” a ballisztikus rakétákat és megszabadítja az emberiséget a nukleáris fegyvertől. Mi a valódi ér­telme az amerikai „csillag­háborús” tervnek ? „Az emberiségnek a nuk­leáris fegyverektől való megszabadításával” kapcso­latos amerikai kormánynyi­latkozatok következtében olyan benyomás keletkezik, hogy a nukleáris fegyverek megsemmisítéséhez először arra van szükség, hogy sok­szorosára növeljék azok készleteit. E logika szerint a nukleáris leszereléshez ve­zető út csak a hadászati tá­madó fegyverzet növelésén, és a világűr militarizálásán keresztül vezet, és több év­tizedre nyúlik. Más út — mintha nem is létezne. A támadó és védelmi fegy­verzet között objektív köl­csönös összefüggés van. Ha az egyik fél átfogó rakétael­hárító rendszert hoz létre, megsérti ezt a kölcsönös ösz- szefüggést, destabilizálja a hadászati helyzetet, arra kényszeríti a másik felet, hogy akár saját hadászati támadó fegyverzetének fej­lesztésével, akár rakétaelhá­rító eszközeinek kiegészíté­sével, még inkább pedig mindkét módon helyreállítsa a korábbi helyzetet. A TASZSZ munkatársa ezután felidézte az amerikai kormánynak azt az érvelését, amely szerint a „csillaghá­borús” program nem több tudományos kutatásnál, s ez nem esik az 1972-es SALT —I. szerződés tilalmának ha­tálya alá, s hogy állítólag a Szovjetunió is folytat ha­sonló kísérleteket. Mit lehet erre válaszolni? — tette fel a kérdést a TASZSZ tudósí­tója. A világűrbeli telepítésű elemeket is magában foglaló rakétaelhárító rendszer lét­rehozása céljából végzett amerikai „kutatások” már most is túllépnek a tudomá­nyos vizsgálódás keretein. Csapásmérő űrfegyverek — különböző típusú lézerek, elektromágneses ágyúk, elfo­gó rakéták, műholdelhárító rendszerek kísérleti példá­nyain dolgoznak. Ami a szovjet űrkutatást illeti, a Szovjetunió végez ilyen tudományos-kutató munkákat, egyebek között katonai téren is. Ezek azon­ban nem irányulnak csapás­mérő űrfegyverek létrehozá­sára, hanem a korai előre­jelző, felderítő, távközlési, navigációs űrrendszerek tö­kéletesítésével kapcsolato­sak. A TASZSZ tudósítója vé­gezetül érdeklődött a Szov­jetunió lehetséges válaszin­tézkedéseinek jellegéről is. — Ha az Egyesült Álla­mok hozzálát a világűr mi- litarizálásához, s ezzel fel­rúgja a meglevő katonai— hadászati egyensúlyt, a Szovjetuniónak nem marad más választása, mint hogy válaszintézkedéseket tegyen az eredeti állapot helyreállí­tására — szögezte le Szer­gej Szokolov marsall. — A Szovjetunió, természetesen, a védelmi képessége érdekei­nek legjobban megfelelő in­tézkedéseket válásztja, nem pedig olyanokat, amilyenek foganatosítására a washing­toni vezetők szeretnék befo­lyásolni. (Folytatás az 1. oldalról) dégek elragadtatva szemlél­ték Budapest tavaszi panorá­máját. Az ebéd utáni órák­ban a nicaraguai delegáció a budai várat kereste fel. A várbeli séta a Szenthá­romság téren kezdődött és a Halászbástyán folytatódott. A következő állomás a Hil­ton Szálló és a Korona cuk­rászda volt. A küldöttség délutáni programja a Munkásmozgal­mi Múzeum megtekintésével fejeződött be. Este Dániel Ortega talál­kozott a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség vezetői­vel, Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke és Cservény Vilmos főtitkár tájékoztatta azokról az akcióról, amelyeket a vi­lágszövetség szervez a nica­raguai nép küzdelme iránti szolidaritás erősítésére. A Nicaraguai Köztársaság elnöke vasárnap este talál­kozott a sajtó képviselőivel. Az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rá­mutatott: Nicaragua jelenleg a ’fokozódó belső társadalmi és gazdasági feszültség nap­jait éli, s ez az ország el­len irányuló agresszió egye­nes következménye. Né­pünk rendkívül nagy árat fizet, sok életet áldoz a for­radalmi vívmányok védel­méért. Nap mint nap honfi­társaink — munkások, pa­rasztok, műszakiak, fiatalok, nők, idősek és gyermekek — esnek áldozatul azoknak a terrorakcióknak, amelyeket fegyveres csoportok hajtanak végre külső támogatással or­szágunkban. Hangsúlyozni kívánom, hogy népünk kö­vetkezetes ellenállásába üt­közik minden olyan imperia­lista kísérlet, amely Nicara­guát térdre akarja kénysze­ríteni. Néhány csoport nyilván­valóan külföldi utasításra cselekszik, és azon munkál­kodik, hogy egy belső fron­tot nyisson, amely együttmű­ködik a fegyveres akciókat végrehajtó ellenforradalmi csoportokkal. A Sandinista Front fontos feladatának te­kinti, hogy végső döntésre késztesse az említett társa­dalmi erőket. Nem azt kí­vánjuk, hogy váljanak ők is a sandinista eszmék követői­vé, csak azt várjuk tőlük, hogy a nemzeti öntudat je­gyében cselekedjenek, vagyis A hét legfejlettebb tőkés ország bonni csúcsértekezle­te ugyan már véget ért, még­sem zárult még le a csúcs­találkozók sora. Ronald Rea­gan, az Egyesült Államok el­nöke hétfőn Madridba érke­zik kétnapos látogatásra, s innen Lisszabonba indul, mi­előtt újra átrepülné az óce­ánt — ezúttal keletről nyu­gat felé. Ami igaz, az igaz, Reagan mostani európai utazása nem szűkölködött eseményekben. Ha csak a bonni tanácsko­zást is elhomályosító bitbur- gi incidensre, vagy a kiélező­dött francia—amerikai vitá­ra gondolunk, máris látszik, hogy milyen feszültségek kö­zött teltek az autóbbi napok az amerikai elnök számára. Ráadásul könnyen meglehet, hogy még nincs túl a nehe­zén. Spanyolország ugyanis meglehetősen viharos körül­mények között fogadja rend­kívüli vendégét. Nem is csak arról van szó, hogy az ETA és más terrorszervezetek tá­madásaitól tartva, órási erő­ket összpontosítottak Rea­gan személyes védelmére — bár ez sem fest túlságosan rózsás képet a mostani ame­rikai politika népszerűségé­ről. Várható, hogy a spa­nyolok némileg békésebb kö­rülmények között, tömegtün­tetésekkel fognak tiltakozni a nekik nem tetsző amerikai intézkedések egész sora mi­att. Reagan egyik célja az lesz, hogy végérvényesen a NA- TO-ban való maradásra bír­legyenek hazafiak, amikor a függetlenség és az önrendel­kezés forog kockán. Dániel Ortega a Washing­ton 'által elrendelt embargó nyomán kialakult helyzetről a következőket mondotta: — Latin-Amerikában számos ország és nép együttérzését nyilvánította Nicaragua iránt azután, hogy az Egye­sült Államok megtorló lépé­seket jelentett be. Figyelem­re méltó, ahogy az utóbbi években ebben a térségben erősödik a latin-amerikai összetartás. Latin-Amerika népei elutasítják az Egye­sült Államok Nicaragua elle­ni intézkedéseit. Elszigetelt hangok hallatszanak csupán, amelyek e lépések mellett foglalnak állást. Dániel Ortega befejezésül nagy elismeréssel szólt a ma­gyar—nicaraguai kapcsola­tokról, kiemelve, hogy csak­úgy, mint tavalyi látogatása során, ezúttal is jóleső ér­zéssel tapasztalta a magyar nép részéről Nicaragua küz­delme iránt megnyilvánuló rokonszenvet. Hangsúlyoz­ta: természetes, hogy ilyen baráti, közeli kapcsolatok alakultak ki népeink között. Közös érdekeink vannak, és közös célokért küzdünk. Al­kalmam volt a magyar ál­lam és az MSZMP vezetői­vel találkozni, Losonczi Pál elvtárssal, az Elnöki Tanács elnökével, majd Németh Ká­roly elvtárssal, az MSZMP főtitkárhelyettesével véle­ményt cseréltünk a kétolda­lú kapcsolatokról és a nem­zetközi kérdésekről. Mély­rehatóan elemeztünk közös érdekű kérdéseket, és meg­vizsgáltuk az országaink kö­zötti együttműködés fej­lesztésének lehetőségeit. Igen elégedettek vagyunk e talál­kozó eredményeivel. Örö­münkre szolgál, hogy ezek­ben a nehéz pillanatokban a magyar nép testvéri kezet nyújt Nicaraguának, jólle­het olyan időt él át, amikor maga is jelentős gazdasági nehézségek megoldásán fá­radozik. A magyar nép ré­széről testvéri, baráti ési for­radalmi gesztusnak tekintjük ezt a magatartást. Itt-tartóz- kodásunk során minden perc­ben éreztük azt a megkülön­böztetett, forró szeretetet, amelyet a magyar nép táp­lál Nicaragua népe iránt. (MTI) ja Felipe González kormá­nyát, megőrizze az amerikai fél számára rendkívül elő­nyös támaszpontszerződést és a maga oldalán felsorakoz­tassa, vagy legalábbis semle­gesítse a Latin-Amerika ügyében nagyon is befolyásos spanyol külpolitikát. A szocialista spanyol kor­mány roppant nehéz helyzet­be kerülhet, ha Reagan — amint az várható — tovább­ra is fenntartja a Spanyolor­szág irányában már ko­rábban is hangoztatott ame­rikai elvárásokat. Az or­szágban egyre erősödik az Amerika-ellenes hangulat, amihez hozzájárul az óceán túloldaláról mutatkozó ar­rogancia és tapintatlanság, az európai közhangulat alakulá­sa iránti teljesi érzéketlen­ség. A spanyolok nagy több­sége a NATO politikai szer­vezetéből is kiléptetné hazá­ját, fölszámolná az amerikai támaszpontok rendszerét, és minden lehetséges módon se­gítené a függetlenségért küz­dő Nicaraguát, illetve a kö­zép-amerikai válság tárgya­lásos rendezését. Ezeknek a követeléseknek a hatása alól nem vonhatja ki magát a spanyol kormány sem. Nehéz napok után tehát újabb nehéz napok várnak Reaganre. Nagy kérdés, hogy a vendéglátók hogyan állják majd a két oldalról jövő nyo­másit, melyik irányba billen a mérleg nyelve az amerikai elnök elutazása után Mad­ridban. Horváth Gábor SzokoKov-interjú Csúcs a csúcs után HÍREK HÍREK HÍREK MA: IVETT, FRIDA NAPJA A Nap kél 5.20 — nyugszik 20.03 órakor A Hold kél 22.41 — nyugszik 6.09 órakor ÉVFORDULÓ Hetvenöt évvel ezelőtt, 1910. május 6-án született Sopronban és 72 éves korá­ban, 1982-ben hunyt el Manninger Gusztáv Adolf Kossuth-díjas mezőgazdász, egyetemi professzor. * — DÍSZHANGVERSENY a Zeneakadémián. Hazánk fel- szabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére budapesti általános és középiskolai kó­rusok közreműködésével díszhangversenyt rendeztek vasárnap a Zeneakadémián. Az immár 51 esztendős múlt­ra visszatekintő Éneklő Ifjú­ság mozgalom ez évi területi hangversenyein részt vett és azokon légjobban szereplő iskolai kórusok gálahangver­senyén 4 általános és 8 kö­zépiskolai együttes adott mű­sort. — HOLLANDIAI ÜTIKÉ- PEK címmel tart élménybe­számolót Békéscsabán a TIT értelmiségi klubjában dr. Kosa László egyetemi do­cens ma, hétfőn este 19 órai kezdettel. — TELJES HOLDFOGYAT­KOZÁST figyelhettek meg szombaton este a csillagá­szat iránt érdeklődők. E rit­ka természeti jelenséget az okozza, hogy a Föld Nap körüli pályáján haladva úgy kerül a Nap és a Hold közé, hogy teljes árnyékot vet a Holdra. A teljes holdfogyat­kozás alkalmából az Uránia Csillagvizsgálóban élő be­mutatót tartottak, amelyen nagy teljesítményű távcsöve­ken követhették végig az ér­deklődők a légkört kutató fi­zikusok számára is figye­lemre méltó természeti je­lenséget. — SZÍVBETEGEK DIÉTÁJA — ez lesz a témája május 7-én, kedden és 9-én, csü­törtökön a telefondoktor adásának. Ezúttal is 14-től 15 óráig hívható a 24-011-es telefonszámon. — DÉS LÁSZLÓVAL talál­kozhatnak a szarvasi hang­lemezbarátok ma, hétfőn es­te 19 órakor a DATE főis­kolai kara előadótermében. A neves muzsikussal a dzsesszről beszélgethetnek a zenekedvelők. — ÉRTELMISÉG ÉS TUDO­MÁNYTERJESZTÉS címmel országos konferenciát rende­zett szombaton a TIT Buda­pesten az MSZMP Oktatási Igazgatóságának székházá­ban. A tanácskozásra kuta­tókat, pedagógusokat, köz- művelődési szakembereket, művészeket hívtak meg. Az utóbbi évek ismeretterjesztő tevékenységében bekövetke­zett változásokról, a tudo­mányos eredmények és viták közvetítésében elért ered­ményekről adtak számot. — A MEZÖBERÉNYI mű­velődési központban ma es­te mezőgazdasági előadásra várják az érdeklődőket. Csu­kás Gyula, a TESZÖV tit­kárhelyettese beszél a Békés megyei gabonaprogramról, a fejlesztés lehetőségeiről fél 6-tól. — MEZÖKOVÁCSHÁZÁN a művelődési központban ma este 6 órai kezdette] Békés megye felszabadulása a leg­újabb kutatások tükrében címmel dr. Szabó Ferenc, a megyei múzeumi igazgató­ság igazgatója, a TIT törté­nelmi szakosztályának elnö­ke tart előadást. Hirügyeletünk .. ... telefonszáma: Z/”JbU Borult idő Várható Időjárás ma estig: dél­nyugaton jobbára borult, másutt változóan felhős lesz az ég, el­sősorban délnyugaton várható több helyen eső, zápor, néhol esetleg zivatar. Sokfelé lesz élénk a keleti, délkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—12 fok között, legmagasabb nappali hőmérsék­let ma délnyugaton 14, máshol 19 fok körül. * — MARJAI JÓZSEF haza­érkezett Törökországból. A Minisztertanács elnökhelyet­tese — aki Kaya Érdem tö­rök miniszterelnök-helyet­tes meghíváséra — hivatalos látogatást tett, és tárgyalá­sokat folytatott Törökor­szágban, vasárnap este ha­zaérkezett Budapestre. Ve­le együtt érkeztek haza a kíséretében volt magyar vál­lalati vezetők is. — AZ „AI CARTE, AI PAR-_ TE” elnevezésű román ol­vasómozgalmat az idén ha­todik alkalommal rendezik meg Gyulán. Az anyanyelvi műveltség elmélyítését célzó mozgalom előkészítő érte­kezletét május 7-én, kedden délelőtt 10 órakor tartják a román báziskönyvtárban. — ÖRKÉNY ISTVÁN: Tó­ték című világszerte nagy sikerrel játszott színművét Tbilisziben is bemutatták Babarczi László, a kaposvá­ri Csiky Gergely Színház művészeti vezetője és főren­dezője irányításával. A ma­gyar és a grúz színházak együttműködése folytatódik: Leri Pakszasvili, a Tbiliszi Drámai Színház főrendezője viszonozza magyar kollégája vendégrendezését. — VASUTAS FIATALOK országos vetélkedőjét ren­dezték meg szombaton. A mintegy 45 ezer vasutas fia­tal képviseletében csaknem 500 versenyző mérte össze tudását különböző témakö­rökben. A csapatok számot adtak például az elmúlt 40 év eseményeinek, a magyar vasút fejlődésének, a VIT-ek történetének ismeretéről. A győztes a Pécsi Vasút- igazgatóság csapata lett — PÁRIZSBÓL HAZAÉR­KEZETT tegnap Kapolyi László ipari miniszter, aki Edith Cresson iparfejleszté­si és külkereskedelmi mi­niszter meghívására látoga­tott Franciaországba. Talál­kozott a francia ipar vezető személyiségeivel és tárgya­lásokat folytatott a két or­szág közötti ipari kapcsola­tok fejlesztéséről. LOTTÚ A Sportfogadási és Lottőigaz- gatóság közlése szerint a 18. Já­tékhéten 5 találatos szelvény nem volt. 4 találatos szelvénye ill fogadónak volt, nyeremé­nyük egyenként 89 941 forint. 3 találata 8 315 fogadónak volt, nyereményük egyenként 609 fo­rint. A 2 találatos szelvények száma 221 545 darab, ezekre egyenként 28 forintot fizetnek. — A MARGITSZIGETI sza­badtéri színpadon az idén először állítják színpadra Kálmán Imre világhírű ope­rettjét, a Csárdáskirálynőt. A napokban kezdődtek az olvasópróbák; Cecília szere­pét Törőcsik Mari alakítja az előzetes programban megjelölt, ám közben meg­betegedett Ferrari Violetta helyett. Az előadás rende­zője Garas Dezső, aki első ízben állít színre operettet. A Csárdáskirálynő bemuta­tója június 4-én lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents