Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

1985. május 29., szerda Háztáji demokrácia E gy nappal a szövetkezet vezetőségi ülése előtt összehívták a háztáji bi­zottságot a gyomaendrődi Győzelem Tsznben. „A búza ugyan sokáig kinn al­szik még, de ideje a terményárakról, meg a háztájinak jutó mennyiségről dönte­nünk, mert egyre többen érdeklődnek, hogy mi lesz?” — vezette be a vitát a bizottság elnöke, Iványi Miklós. Ez követően, ki-ki elmondta a maga ér­veit. Sorra a bizottság tagjai: Kopcsák Vince fogatos, Látkóczki István csordás, azután Izsó Sándor, a háztáji ágazat ve­zetője és a két meghívott: Gellai Imre, a tsz elnöke, meg Ipacs József főmérnök. Végül megállapodtak abban, hogy úgy a legjobb, ahogy tavaly csinálták: a háztá­jiból leadott „hús” minden kilogrammja után egy kilogramm termény jár a gazdá­nak. S hogy júniusban kevesebbet, július­augusztusban többet kell érte fizetni, aki pedig június 17. és augusztus 16. között nem fizet b,e, az magára vessen. Ugyan­úgy foglaltak állást a kisgazdaságoknak juttatandó szalmáról is. A háztáji bizottság elnöke ezután be­számolt a kimért területeken folyó mun­kákról, amiből az derült ki, hogy a Győ­zelem Tsz tagjai az idén a kukorica mel­lett répát, cukorrépát, paradicsomot, ve­tőmagcirkot, meg. hibrid kukoricát is „írattak”, s hogy minden rendben halad, jövő héten folytatják a lucernaföldmérést az állattartóknak. Utóbbiak panaszkodnak a sertésátvétel ütemtelenségére, meg ar­ra, hogy a háztáji csordát most nem a legjobb legelőre vezényelte a tsz. Az el­nök ígéretet tett: a tsz vezetősége mind-, két kérdésben intézkedni fog. Ebbe a ház­táji bizottság szemmel láthatóan belenyu­godott. Mert a gyomaendrődi Győzelem Tsz- ben súlyának megfelelően törődnek a ház­táji ágazattal, s hogy ez ne csak szólam­ként hangozzon, álljanak itt azok az ada­tok, amelyek ezt a súlyt jól érzékeltetik! A Győzelem elmúlt esztendei teljes árbe­vétele 386 millió forint, az állattenyésztő-, si főágazaté 111 millió volt — a háztáji ágazat 66 millió forint árbevételt ért el. Továbbá a közös gazdaságon keresztül — amely sertéstartással egyáltalán nem foglalkozik — leadtak a portákról 14 és fél ezer hízót (a 127 hízóbika méllett). Ekko­ra teljesítményhez a tsz-ben egy 500 ko- cás szakosított telepet kellene építeni jó néhány millióért! Föllendült a növényter­mesztés is a háztájikban. Míg korábban csak kukoricát termesztettek a jószágtar­tás igényeit alapul véve, addig tavaly már hibrid kukoricával, vetőmagcirokkal, cu- 4 korrépával és paradicsommal is kísérle­teztek. S bár a kísérletek eredménye elég vegyes volt, az idén mégis 50 hektáron hibrid kukorica, a tavalyi hat helyett 28 hektárnyi cirok, öt helyett 39 hektár cu-i korrépa és 6 hektár paradicsom tenyé­szik a kimért földeken, egyéni választás szerint. Ennyit tehát az ágazat súlyáról, s ezek után igazán nincs mit csodálkozni azon, hogy az elnök, munkaidejének java részét — nehéz lenne ezt „percesíteni”, de meg­közelítően jó negyedét — a háztáji gon­dok megoldásának szenteli. Azt vallja, hogy ha a közös nem tekinti magáénak a háztáji ügyeit, milyen alapon várja el, hogy tagja magáénak érezze a közös gond­jait. A tsz háztáji bizottságának rangját, munkájának jelentőségét tehát nem az adja meg, hogy az elnök is részt vesz ülé­sein. A helyzet fordított: az elnök azért ül oft a bizottság tagjai között, mert az előb­biekben megfogalmazott egymásrautalt­ságnak, közös és háztáji érdek egybefonó-, dásának, az érdekegyeztetésnek fontos fó­ruma ez, amely érdemben vesz részt a döntések előkészítésében, kialakításában. Nem formális kérdés tehát az, hogy a háztáji bizottság rrrikör ülésezik? A hatá­rozatot hozó vezetőségi ülés előtt, amikor még javaslatot tehet, állást foglalhat, avagy a döntések után arra kárhoztatva csupán, hogy tudomásul vegye a határoza­tot és „a maga sajátos eszközeivel segítse a végrehajtást”, ahogy azt ilyenkor mon­dani szokták! Mert ilyen is előfordul még hellyel-közzel. Végül még egy példa a gyomaendrődi Győzelem Tsz-ből, amely az elmondotta­kat mindennél meggyőzőbben támasztja alá. A tsz-ben az elmúlt évben elhatároz­ták, hogy a 200 hektár cukorrépát leveles , állapotban nem vegyszerezik többé. Ehhez •megnyerték a háztáji bizottságot, s rajtuk keresztül az egész háztáji ágazatot is. Min­den vállalkozóval külön szerződést kötött a tsz: minden ezer négyzetméter cukorré­paföld megkapálásáért 520 forintot fize­tett, s vállalta, hogy a hektáronkénti ter­més 40 tonna feletti hozamának 20 száza­lékát ugyancsak kifizeti a kapálóknak. Az eredmény: 46 tonnás átlagtermés, a kont­roll — tehát vegyszerezett — tábla 27 tonnás hozamával szemben egy olyan aszályos esztendőben, mint a tavalyi! E nnél kézzelfoghatóbb érvet arra, hogy miért kell, miért érdemes az együtt- élők, együtt dolgozók sorsát 1-1 adott közösségnek együtt meghatározni — alig­ha lehetne találni. S ez a példa egyben arra is rávilágít, hogy demokrácia, még közelebbről, üzemi, szövetkezeti demok­rácia alatt nem valami — csak filozófiai kategóriában kifejezhető — elvont, „ma-| gasrendű” dolgot kell értenünk. Olyan termelésirányítási, döntési és érdekeltségi rendszerről, meghatározó tartalommal te­lített gazdasági (s egyben politikai) moz­gásformáról van szó sokkal inkább, amely­ben valósággá válik a közvagyon megőr­zésének, hosszabb távú gyarapításának ér­dekeltsége is. Még hogyha ezt az érdekelt­séget adott esetben a közösből származó 51 ezer forintos, éves, tagonkénti jövedel­met 66 ezerre kiegészítő háztáji közvetíti is, mint a gyomai Győzelemben. Kőváry E. Péter Üstököst figyelő űreszközök — a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásáron — az országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság kiállításán — láthatók a Ve­ga űrszondán elhelyezett egyes tudományos műszerek másolatai. Ezeket az eszközöket — miként Varga And­rás, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete kozmikus fizikai osztályának vezetője az MTI munkatársának el­mondta — magyar szakemberek közreműködésével fej­lesztették ki a Halley üstökös megfigyelésére. A széles körű nemzetközi kooperációban készülő műszerek előál­lításában magyar részről főleg a KFKI szakemberei vet­tek részt. Az egyik ilyen eszköz a mikroszámítógépes tévérend­szer, amely felderíti és auto­matikusan követi a Halley üstököst, felvételeket készít róla és azokat a földi vevő­állomásra továbbítja majd. A másik műszer, a Tünde szovjet—magyar—NSZK -be­li koprodukció, rendeltetése: az üstökösből származó io­nok érzékelése és energiael­oszlásának meghatározása, a kozmikus sugárzás regisztrá­lása. A Plazmag műszer spektrométer detektorait szovjet, elektronikus egysé­gét magyar szakemberek ké­szítették. Ennek érzékelői a Napra és az üstökösre néz­nek, mérési adataik révén tanulmányozhatók majd az üstökösmag illékony kompo­nenseinek kémiai összetevői és az üstökös légkörében le­játszódó kémiai folyamatok. A Vega űrszonda több tu­dományos berendezése földi ellenőrző egységeinek, köz­ponti adatgyűjtő rendszeré­nek kifejlesztéséhez is tevé­kenyen hozzájárultak a ma­gyar szakemberek. Ezek va­lamennyien jól működnek a Vega űrszondák fedélzetén. Mérési adataikat a telemet­ria-rendszerek 20—25 na­ponként juttatják a Földre, a Krim félszigeten levő Jev- patorijába. Innen továbbít­ják a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának Űrku­tatási Intézetébe,, onnan pe­dig az együttműködő inté­zeteknek, köztük az MTA Központi Fizikai Kutató In­tézetének. A folyamatosan érkező adatokat rendre elemzik, miként a társinté- zetékben is. A Tünde előze­tes adataiból már ezideig is nem várt információkat sze­reztek: a napkitörésekről és azok hatásáról, a naprészecs­ke tevékenységről tájékozód­tak. Ez külön eredmény, hi­szen a Vega-1. és a Vega-2. — két azonos — űrszondát azért bocsátották fel a baj- konuri kilövőállomásról ta­valy decemberben, hogy tü­zetesen megvizsgálhassák a Halley üstököst 1986 márciu­sában, amikor azt az űrszon­da megközelíti. A Halley üstököst az utób­bi évszázadokban sokan meg­figyelték, pályája pontosan ismert, tudjuk, hogy 76 éven­ként kerül Földközelbe. Az üstökös magját és légkörét azonban a legnagyobb földi teleszkóppal sem lehetett fel­deríteni. A szakemberek fel- tételezései szerint az üstökö­sök Naprendszerünk külső részéből származó, konden­zált jéggé fagyott gázmole­kulákból és az ezek közé ta­padt szilárd .részecskékből álló égitestek. Ez az üstökös a Naphoz közeledve felme­legszik és illékony alkotóit, az úgynevezett anyamoleku­lákat szublimálás, révén ki­bocsátja. A kiszabaduló gáz­molekulák a közéjük fagyott szilárd részecskéket is ma­gukkal ragadják. Napjaink­ban, az űrtechnika fejlődé­sének eredményeként adó­dott lehetőség arra, hogy űr­szondáról megközelítsék és űreszközökkel vizsgálják az üstökösöket és ilymódon több ismeretet szerezhessünk Naprendszerünkről. A szocialista országok In- terkozmosz szervezete — a nyugati űrkutatási szakem­berekkel együttműködve — megkísérli a Halley üstökös megfigyelését. Ezért bocsá­tották fel a Vega nevű űr­szondákat, amelyek ez év jú­niusában a Vénusz mellett is elhaladnak és így infor­mációkat szerezhetnek e bolygó légköréről és felszí­néről is. A Vénusz és az üs­tökös orosz nevének kezdő szótagja együtt az űrszonda neve. Június 2-től Új vasúti menetrend A MÁV új menetrendje június 2-án, vasárnap, 0 órától, 1986. május 31-én, 24 óráig lesz érvényben. A MÁV Sze­gedi Igazgatósága az 1985 86. évi menetrend összeállítása során figyelembe vette az érdekelt megyei tanácsok által szervezett körzeti és megyei menetrendi értekezleteken elhangzott észrevételeket, továbbá a helyi tanácsi és társadalmi szervekkel egyeztetett javaslatokat. Természe­tesen — a lehetőségekhez képest'— felhasználták az utazóközönségtől beérkezett javaslatokat, kéréseket Is. Az új menetrendben több változás található. A nemzet­közi vasúti összeköttetések közül a nyári csúcsforgalom­ban, a túlterhelt Pannónia- expressz mentesítésére he­tente egy alkalommal új tranzit gyorsvonatpár közle­kedik a Berlin—Budapest— Bukarest—Szófia útvonalon. Ez a vonat észak—dél irá­nyában vasárnap Békéscsa­bán 6.38—7.06 óra között áll meg, ellenirányból (vagyis Budapest felé) kedden 14.28— 14.30 között tartózkodik Bé­késcsabán. A Wiener-Walzer vonatpárban pedig továbbra is közlekedik belföldi vonat­rész. A belföldi expresszvonatok mennyiségében és közlekedé­si idejében változás nem lesz. A Wiener-Walzer vonatpár közlekedésének szünetelési időszakában a Budapestről 17.50 órakor és Békéscsabáról 8.50-kor induló gyorsvonatok változatlanul közlekednek, ezzel Békés megye és a Du­nántúl között megteremtet­ték az összeköttetést. Szep­tember 30. és 1986. március 29-e között vasárnaponként a szegedi gyorsvonat Gyuláról indul, a többi napokon Bé­késcsabáról. Budapest és Békéscsaba között két vonatpár összevo­násával, új távolsági sze­mélyvonatot közlekedtetnek. A vonat Békéscsabáról 11 órakor indul, és Budapest Keleti pályaudvarra 14.18 órakor érkezik, Budapestről vissza 12.40 órakor indul a vonat, és 16.10-kor érkezik Békéscsabára. A szőlő cukortartalmának növelésére alkalmas lomb- trágya előállítását kezdték meg a Kőbányai Gyógyszer- árugyár dorogi gyáregységé­ben. A Fitalon elnevezésű szer eredeti készítmény, re- ceptúráját a kőbányai gyár­ban dolgozták ki, adaptálása, forgalmazási technológiája a dorogi gyár munkájának az eredménye*. Az új minőségjavító ter­mékkel az ország négy táj­egységében végeztek kísérle­teket, először a Balaton-fel- vidéken, majd az Alföld ho­moki szőlőiben. Közvetle­A helyi személyvonatoknál található a legtöbb változás. Mezőhegyesről 4.05 órakor induló makói személyvonat naponta közlekedik, ezzel csatlakozási lehetőséget biz­tosítottak Makón, a budapes­ti gyorsvonathoz. Makóról az új menetrendben 6 óra 20 perckor új vonat indul Me­zőhegyesre, az ottani szak­munkásképző intézet diák­jainak kedvezőbb utazására. A Mezőtúr—Szarvas kö­zött bevált hétvégi vonat­párt ezentúl naponként in­dítják. Kisszénás—Kondoros között ú jvonatpárt állítottak be. Jobb csatlakozási lehető­séget teremtettek Szegha­lom—Püspökladány térségé­ben. A menetrendváltozástól Szeghalom helyett Vésztőről indul (3 óra 57 perckor) a hajnali püspökladányi vonat. A Békési Városi Tanács régi kérésének tett eleget a vasút azzal, hogy Murony és Békés között 3 pár naponta közlekedő, ési egy pár hétvégi személyvonatot állított for­galomba. A nyári időszakban hét vé­geken (pénteken, szombaton és vasárnap) Szegedre érke­ző fonyódi gyorsvonattal csatlakozás lesz. A vonat 22.20 órakor indul Szeged­ről, és Békéscsabára 0.15-kor érkezik. Visszafelé Békéscsa­báról szombaton, vasárnap és hétfőn 3.30-kor indul vo­nat, amellyel orosházi át­szállással elérhető a Szeged­ről induló fonyódi, illetve pécsi gyorsvonat. A Kötegyán és Sarkadke- resztúr közötti pályaépítés nül a szüret előtt négy hét­tel permetezték meg a sző­lősorokat a Fitalonnal, s a szüretkor mérték a must cu­korfokát. Hat szőlőfajtával kísérleteztek, s bebizonyoso­dott, hogy a Fitalonnal ke­zelt szőlő mustjának a cu­kortartalma egy fokkal emel­kedett a kezeletlen szőlőkul­túrákhoz képest. Minden egyéb hatóságilag engedélye­zett cukortartalom-növelő el­járásnál olcsóbb ez a mód­szer. Hektáronként ugyanis 15 liter Fitalon felhasználá- .sa elegendő, s ennek költsé­ge mindössze 200 forint. Ol­lehetővé tette a vonatok se­bességének felemelését, ami vonatonként ötperces menet­idő-rövidülést eredményez. Sajnos Vésztő és Körösnagy- harsány között — a pálya állapota miatt — 8—10 perc­cel nő a menetidő. A menetrendi változásokat bővebben a MÁV Hivatalos Menetrendkönyve tartalmaz­za, amelyet 60, a nemzetközi menétrendet 10 forintos áron lehet megvásárolni. Ezenkí­vül ismét kiadták a területi menetrendeket, köztük a dél­keletit (ez vonatkozik a sze­gedi igazgatóság területére), 20 ezer példányban, 15 fo­rintos áron. A menetrende­ket már árusítják a vasútál­lomásokon. A menetrendváltozással együtt a MÁV tovább bővíti kedvezményeit. A már ko­rábban meghirdetettek köziül a családi kedvezményt kibő­vítették azzal, hogy nem kell igazolni a családi kap­csolatot, vagyis két 18 éves­nél fiatalabb gyermekkel együtt utazó felnőtt is igénybe veheti a kedvez­ményt. Az életkorhoz (nők 55 év, férfiak 60 év) kötött 20 százalékos kedvezményt, kedd, szerda és csütörtök he­lyett ezentúl hétfő 12 , órától péntek 12 óráig lehet igénybe venni. A csoportos utazás esetén pedig 10—19 fős, 20 százalékos, 20—49 fős 33 szá­zalékos, 50 főtől 50 százalékos kedvezményt ad a vasút. A MÁV további utazási kedvezményt ad országos, valamint a nemzetközi kul­turális, sport-, gazdasági és egyéb célú kiállításokra, ren­dezvényekre, vásárokra. Így többek között a tavaszi BNV- re, a szegedi szabadtéri játé­kokra, a Gyulai Várszínház előadásaira, 33 százalékos, a budapesti ökölvívó EB-re, az őszi BNV-re, és az országos mezőgazdasági és élelmezési kiállításra utazóknak 50 szá­zalékos mérséklésű utazási kedvezményt adnak. A MÁV idegenforgalmi és szállítmányozási tevékenysé­get is végez. Békéscsabán, a MÁV menetjegyirodában te­rületi iroda működik, itt le­het érdeklődni és jelentkez­ni a különféle csoportos: vasúti utazásokra. —sz— csósága mellett ugyancsak nagy előnye az új lombtrá­gyának, hogy semmiféle ká­ros hatása nincs, sem a per­metezőre, sem a növényre. A szervetlen sók, amelyek hatóanyagát képezik, nem fejtenek ki káros, szennyező hatást a környezetre. Az új szer augusztus ele­jétől már kapható lesz: a mezőgazdasági nagyüzemek részére 20 literes, a kister­melőknek egyliteres kiszere­lésben hozzák forgalomba. Az olcsó és hatásos Fita­lonnal a szakemberek foly­tatják a kísérleteket, céljuk az, hogy alkalmazásával a cukorrépa és a burgonya mi­nőségét is javítsák. Minőségjavító lombtrágya A Dél- alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat KISZ-szervezete május 24-én Békéscsabán szellemi vetélkedőt rendezett, melyen tíz 3 fős csapat vett részt. A versenyzők az általános műveltségben, szakmai hozzáértésben, helytörténeti ismeretekben és találékonyságban mér­ték össze tudásukat, képességüket. A győztes a békéscsabai cserépgyár első csapata, máso­dik a vállalati központ csapata, harmadik pedig a cserépgyár második csapata lett. A győz­tesek jutalma négynapos külföldi utazás, míg a második csapat tagjai 1500—1500, a har­madiké pedig 1000—1000 forintot kaptak. Képünkön a győztes csapat nevében Kompár László átveszi az első díjat

Next

/
Thumbnails
Contents