Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

1985. május 29-, szerda MHslMfcfiTd Békéscsaba 37. számú tanácstagi választókerületében a je­lölőlistára Kovács. Pál és Táborszky László került fel. A kör­zethez a Berényi út és a Kiss Ernő utca egy része, az Eötvös, a Garai, a Gutenberg, a Sebes György utca, valamint az Al­só-Körös sor tartozik. Kovács Pál Kovács Pál evangélikus lelkész 1928-ban született Szarvason. Az evangélikus teológiai akadémiát 1953- ban fejezte be Budapesten. Mintegy 12 évig különböző helyeken segédlelkész volt. Szarvason 22 esztendőt töl­tött, ahol igazgató lelkész­ként tevékenykedett. Itt kapcsolódott be a közéletbe. Több ciklusban tagja volt a Hazafias Népfront városi bizottságának. Az ő nevéhez fűződik a város szülötte, Tessedik Sámuel életútjá­nak, munkájának kutatása, feldolgozása. Öt éve költö­zött Békéscsabára, ahol nagy szükség jvolt a szlovák nyelv­tudására. Megszerette Békéscsabát. Fejlesztéséért szívesen dol­gozik. Egyetért az új válasz­tási rendszerünkkel, a de­mokratikus folyamat bővü­lésével, a népfront program­ját elfogadja. Azt vallja, •hogy egy lelkésznek nem csupán a vallással kell fog­lalkoznia, hanem az embe­rek ügyes-bajos dolgaival is. A változó világra figyel, öszr szefüggéseket keres, ezeket felhasználja szűkebb lakó­körzetében. A közösségi munka sikerélményt jelent. Úgy véli: megválasztása ese­tén nem lesz nehéz dolga, hiszen az itt élők eddig is mindent megtettek környe­zetük szépítéséért. Táborszky László Táborszky László evangé­likus esperes 1927-ben szüle­tett az észak-magyarországi Vanyarc községben. Sopron­ban az Erzsébet Tudomány- egyetem hittudományi karán végzett 1949-ben. Tatabányán négy évig dolgozott, majd Szák községbe került, 1959- ben pedig Kondorosra költö­zött. A következő állomás 1972-ben Békéscsaba. A me­gyeszékhelyen hamar megta­lálta helyét, korrekt kapcso­latot teremtett a társadalmi szervezetekkel. Munkáját 1982-ben az Országos Béke­tanács kitüntető jelvénnyel ismerte el, megkapta a Lu- ther-emlékérmet, és a Tele­pülésfejlesztő Társadalmi Munkáért járó elismerést. Jelenleg az Országos Béke­tanács egyházközi békebi­zottságának Békés megyei el­nöke, 1980 óta megyei és he­lyi tanácstag. A megyei tes-, ti’letben a műemléki, a váro­siban a városfejlesztő albi­zottság tagjaként munkálko­dik. Aktivitására jellemző, hogy részt vett a hazánkban megrendezett Lutheránus Világszövetség kongresszu­sának előkészítésében. Nagyra értékeli, hogy az utóbbi időben gyökeres for­dulat állt be az állam és az egyház kapcsolatában. A me­gyei tanácsban mindenek­előtt szociálpolitikai, etikai kérdésekkel foglalkozott. Azt vallja, hogy nemcsak válasz­tói körzetben, hanem város­ban, megyében, országban kell gondolkodnia. S. S. Fotó: Gál Edit Ballagás — OTP-re A címet nem tréfának szántam. Beszéltem ugyanis egy édesanyával, aki közöl­te, most vesz fel ötezer fo­rint személyi kölcsönt az OTP-nél, hogy érettségiző lánya ballagási költségeit ki­fizethesse. Hogy miért? Mert az osztály egysége­sen kitalált egy ruhafazont, nem is akármilyen kelmé­ből, amit a helyi városban lévő ktsz meg is csinál, de bizony anyaggal együtt két és fél ezer forint lesz az ára. Még jó, hogy neki lánya van, mert a fiúk ballagási öltözete ennél is többe ke­rül. Azután ott van a ban­kettköltség. Természetesen a legdrágább szállodában ren­dezik a bankettet, nem is akármilyen étlappal. Az elő­ételben csak mellékesen sze­repel a kaviár, a konyak sem Lánchíd, hanem Napó­leon. Ezen felül igénybe ve­szik a helyi taxiszolgálatot, mert speciálisan feldíszített taxikkal vonulnak majd vé­gig a városon, és éjjelre is fenntartják ezeket, hogy el­mehessenek velük szerená­dot adni kedves (és nem kedves) tanárjaiknak. Még örülni fogok, mondta az édesanya —, ha az ötezer fo­rintból futja. Nem tudom szélsőséges-e a példa, de azt tudom, hogy nagyon sok szülőnek komoly anyagi gondot okoz az érett­ségivel járó pénzkiadások sorozata. Hol lehet megállítani? Ha valaki, akkor a peda­gógus, pontosabban az osz­tályfőnök tehetne ez ellen. Azt ne várjuk, hogy vala­melyik édesanya feláll majd a szülői értekezleten tilta­kozni a várható kiadások miatt. Aki tehetősebb, azért nem tiltakozik, aki pedig kevésbé az, az szégyell tilta­kozni, és bármilyen módon — nem tréfa, hogy akár OTP-re is — előteremti a szükséges összeget. Félreértés ne essék: az érettségi nagy dolog, a balla­gás örök emlék a fiatalok életében. De vajon azon mú­lik-e az örök élmény, hogy milyen drága a ballagóruha, hogy mennyit költenek ké­sőbb a bankettre, vagy azon, hogy mennyire érzik az együvétartozás örömét és az elválás fájdalmát. Talán még nem késő a fi­gyelmeztető, talán még nem késő kitalálni egy olcsó és ötletes megoldást a ballagási öltözékre. Megteszi egy egy­forma nyaksál, kendő, kis kalap vagy akármi, ami nem kerül csak néhány vagy leg­feljebb néhány száz forintba. A pedagógusok segíthet­nek, a fiatalok pedig gondol­kodhatnak. És a szülők? Ne akarjanak ők sem túllicitál­ni — mert ilyen is van kö­zöttük —, hanem tessék azokra gondolni, akiknek bi­zony gondot okoz a több ezer forintos plusz kiadás. S. M. Fiatalok sorozáson Több hete kezdődött megyénkben az 1967-ben szüle­tett fiatalok katonai nyilvántartásba vétele és sorozása. Ez a tevékenység körültekintő előkészítő és szervező munkát, a végrehajtása pedig fokozott felelősségtudatot, szakmai felkészültséget és pontosságot követel a sorozó­bizottságok tagjaitól. Az eseménynek nagy je­lentősége van a fiatalok éle­tében, ugyanis először talál­koznak hivatalosan a ma­gyar néphadsereggel, s ettől kezdve érvényes számukra a Magyar Népköztársaság hon­védelmi törvénye, a sorkötele­sekre vonatkozó kötelezett­ségekkel és kedvezményekkel együtt. A Békés Megyei Had­kiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság beosztottjai ennek tudatában készültek fel, és hajtják végre ezt a fontos feladatot. A sorozási teendők ellátá­sakor az évek során igen jó együttműködés alakult ki a tanácsi szakigazgatási szer­vekkel, a feltételek biztosítá­sát, és a fiatalok felkészítését illetően. Hasonló, értékes kapcsolat jött létre az egész­ségügyi intézményekkel, amelyek soron kívül vállal­ják a szakorvosi vizsgálato­kat, és a vércsoportok meg­határozását. A körzeti meg­bízott rendőrök szintén ered­ményesen segítik a testüle­tek munkáját. Ottjártunkkor Radócz László, a megyei parancsnok­ság osztályvezetője megem­lítette, hogy a sorozás mene­tét figyelemmel kísérte a megyei tanács igazgatási és az egészségügyi osztálya. Mindkét szerv képviselője személyesen is felkereste a sorozóbizottságokat. Látoga­tásuk befejezésekor elismerő­en nyilatkoztak a sorozóbi­zottságok munkájáról, és a kulturált, nevelő hatású kör­nyezetről. — A fiatalok többsége — folytatja Radócz László osz­tályvezető, aki egyébként csaknem 40 év szolgálati idő letöltése után, június 1-vel nyugállományba vonul —, mind iskolai végzettség, mind pedig egészségi állapot szem­pontjából alkalmasnak bizo­nyul a katonai szolgálatra. Viszonylag kevesen vannak azok, akiknek fizikai felké­szültsége nem felel meg a követelményeknek, illetve akik betegek. Az utóbbiakat orvosi vizsgálatra, gyógyke­zelésre küldik, s ennek ered­ményei alapján dönt majd alkalmasságukról a sorozó­bizottság. Tény azonban az is, hogy a sorkötelesek jelentős ré­szének a katonai szolgálattal kapcsolatban konkrét elkép­zelése nincs. Ezt figyelembe véve a jövőben feltétlenül fokozni kell a honvédelmi oktatás hatékonyságát az alap- és középfokú intézmé­nyekben. Kívánatos lenne az is, ha minél több, szakmával nem rendelkező fiatal meg­szerezné a hivatásos gépjár­művezetői igazolványt, ami egyébként anyagilag is köny- nyebbséget jelent számára. Sajnos:, nem minden érde­kelt ragadja meg ezt a ked­vező lehetőséget. (r—1) Alapos cs részletes az egészségügyi vizsgálat A sorozóbizottság felelősségteljesen látja el feladatát Fotó: Gál Edit Kötvény — nevelési központra A városközpontban létesí­tendő nevelési központ kivi­telezésének meggyorsítása érdekében a balassagyarmati városi tanács idén kötvénye­ket bocsátott ki húszmillió forint értékben. Valamennyi kötvényt megvásárolták. A vevők között nemcsak a ba­lassagyarmati és Nógrád me­gyei lakosok vannak, szép számmal jelentkeztek az or­szág más tájairól is. A sikeres pénzügyi akció­nak köszönhetően a nevelési központ első részlegének, egy tizenkét tantermes gimnázi­um épületének és kiszolgáló létesítményeinek építése már az idén megkezdődhet, s 1988-ban, mire a demográ­fiai hullám eléri a város kö­zépiskoláit, be is fejeződik. Harmincéves a Magyar Rádió Gyermekkórusa 1955. tavaszán „tisztán csilingelő gyermekhangon” mutat­kozott be először az éter hullámain a Magyar Rádió Gyer­mekkórusa. A kórust — amely a magyar gyermekdalkultúra elismert műhelye — dr. Csányi László művészeti vezető és Bctka Valéria karnagy alapította. Jelenleg előkészítő csopor­tokkal és kicsikkel együtt ‘mintegy 400 gyerek tartozik a kó­rushoz. A mindenkori tagok a több mint egy emberöltőnyi idő alatt a világ számos országában koncerteken, fesztiválo­kon, lemezfelvételeken öregbítették a magyar zenekultúra hírnevét. Énekkari próba a rádióban Csányi László vezetésével (MTl-fotó: — Cser István felvétele — KS) Ellesett pillanatok Nagyot fordult a világ. Miska bácsi ugyan még az erő­sen horpadt tetejű tanyáján lakik, jószágokat nevel kicsi tsz-nyugdíja kiegészítésére, de rendszeresen bejárogat a városba unokáihoz, lányaihoz. Mielőtt azonban hetvenöt éve használt, kezdődő érszűkülettel bajlódó lábaival fel­kocog a bérház harmadik emeletére, előtte minden alka­lommal betér a szomszédos másodosztályú presszóba egy féldecjre, kávéra, meg úgy általában egy kicsit ücsörög­ni. Azelőtt megvetette a „nadrágosokat”, akik itt ütöt­ték agyon az időt, néhány éve maga is ide szervült. Szombatonként menetrendszerűen megjelenik csizmásán, a szárba gyűrt buggyos nadrágban. Sokáig beteg volt, a veséje akarta beadni a kulcsot, s amikor hosszú kimaradás után ismét benyitott, ovációval, régi ismerősként fogadták. Komótosan fogyasztotta italát, de hát, mint azelőtt is sűrűn, most is hamar fel kellett keresnie a mellékhelyi­séget. Előbb csak tátotta a száját, amikor belépett. Mi ez itt?! Márványvályú, ami húsz évvel ezelőtt felváltotta a göbbedt juhhodályokat? Nofene! Aztán odaállt a fehér és kék, zománcutánzatú csempékkel kirakott vizelde vá­lyújához, aminek peremét is vagy tizenöt centiméter szé­lességben ilyen fene előkelő kockák fedik, és békésen végezni kezdte dolgát. És ekkor jött a megszégyenülése. A tervezők nem gon­doltak arra, hogy ha praktikusabb lenne a budiberen­dezés, akkor azok is, akiknek már nem hord olyan messzire, gond nélkül felkereshetnék az illemhelyet. Er­ről a széles peremű vályúról azonban nemcsak a lefo­lyóba, hanem a vályú előtt állóra is visszafröccsen az, amitől pedig megszabadulni szeretett volna. Láttam, amikor Miska bácsi, majdnem sírva, erősen vizes nad­rágban kijött a mellékhelyiségből, végignézett magán és imigyen panaszkodott: — Márvány latrina! Azt tudnak csinálni. Az a flúgos újító meg fölmarkolja érte a pénzt. Az én szégyenem-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents