Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
NÉPÚJSÁG 1985. május 4,, szombat Nyolcvan éve született Menüül Tibor 1905. május 5. — Nagyszénás. Ekkor és itt látta meg a napvilágot földrajztudományunk és az egyetemes magyar tudomány kiválósága, akinek nevét és munkásságát napjainkban sajnos még mindig csak a szűk szakmai réteg ismeri. Szarvason kezdett tanulmányai befejeztével, 1923-tól a budapesti bölcsészkar történelem—földrajz szakos hallgatója és a nagy hírű Eötvös Kollégium lakója volt. „A szellemi szabadság és az elfogulatlan tudományos kutatómunka meggyőződéses tisztelője lettem...” — emlékszik vissza a sok tehetségnek otthont adó kollégiumban töltött évekre. Pályáját a Debreceni Földrajzi Intézetben kezdte gyakornokként Milleker Rezső mellett. Pestről Cholnoky professzor kíj sérte figyelemmel munkásságát. Kezdettől fogva komoly elismerést vívott ki más szakok hallgatói részéről is logikus felépítésű, dinamikus, tagolt,, jól hangsúlyozott, okos előadásaival.- 23 éves korára ledoktorált a „Szarvas földrajza” című munkával, amely újszerű szemléletével, a történeti és földrajzi tényezők komplex tárgyalásával fényes bizonyítékát adta Men- döl tehetségének. 1940-től 1966-ban bekövetkezett haláláig Budapesten élt és dolgozott a tevékeny polgári humanista. Mendöl Tibor, aki európai látókörű, sokirányú szellemi kapcsolatot tartó tudóssá fejlődött. Kiemelkedő kvalitásai révén lépést tudott tartani a történelem-, néprajztudomány, urbanisztika, statisztika legújabb eredményeivel, amelyeket fölhasznált szintézisre törekvő műveiben. Ennek jegyében született meg Bulla Bélával írt közös művük, a „Kárpátmedence földrajza”, amely az akkori Magyarország földrajz-gazdasági életének nagyszabású feldolgozása volt. A mendöli életmű legfőbb érdeme a magyar településföldrajz alapjainak lerakása, alapfogalmainak tisztázása, olyan elvi, elméleti és gyakorlati módszerek kimunkálása, amelyek biztos bázisul szolgáltak a felnövekvő kutatónemzedékeknek. A, alföldi települések megítélését illetően liosz- szan tartó, alkotó vitát folytatott a Dél- Alföld másik nagy szülöttével, Erdei Ferenccel. A végső nagy összegzés az 1963-ban könyv alakban is megjelent akadémiai doktori értekezése, az „Általános településföldrajz”. Alapvető kézikönyv ez, mindennapi olvasnivaló nemcsak a geográfusok, hanem a néprajztudomány művelői számára is. Bámulatra méltó szakirodalmi megalapozottságú, szigorú logikával megszerkesztett, kitűnően illusztrált munka. Magas szintű tudományos tevékenysége mellett szakított időt az ismeretterjesztő publikációkra is. Éveken át aktív és vezető egyénisége volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. Az 1950-es években beválasztották a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztálya keretében működő településtudományi bizottságba, amely egy komplex településtudomány kidolgozását tűzte ki célul. A bizottság mint a legát- fogóbbat, a mendöli település- és városfogalmat fogadta el. Kereskényi Miklósné levéltáros Gyulai háziipar Bedolgozókra építve Feladatok a kongresszus után Pártmunka az állami Építőipari Vállalatnál A kalotaszegi írásos igen szép munka. A legősibb hímzések egyike, s egyre kevesebben vannak értői, művelői. Erről beszél a Gyulai Háziipari Szövetkezet elnöke, Vigh Imre, miközben a tágas, világos bemutatóteremben a térítőkét, díszpárnákat, szőnyegeket, egyszóval a szövetkezet termékeit nézegetjük. — Bedolgozók, néhány idős néni van köztük, aki már a 80. éve felé jár, készítik a kalotaszegi írásost — mondja —, a fiatalok erre a nehéz munkára nemigen vállalkoznak. Bár nem is a nehézség a döntő, inkább az, hogy nem éri meg. Ahhoz képest, hogy mennyi időt fordítanak rá. keveset tudunk fizetni. Ez a tevékenység — sajnos — így se nyereséges. Most. Persze, bármikor fordulhat a kocka, ezért és hagyományőrzés végett se hagyunk fel vele. A piaci érdeklődés alábbhagyott, tény, ám reméljük, hogy nem véglegesen. A kalotaszegi írásos hímzéssel készülő termékek csupán kis hányadát képezik a termelésnek, de olyan hányadát, amelyet nem hagyhatunk (és szerencsére nem is hagynak) veszendőbe. A múltat örökíti, az erdélyi hímzésmotívumokat és technikát hordozza. Más kérdés, hogy ez pillanatnyilag nem a legjobb üzlet. És hogyan várható el egy nyereségérdekeit cégtől, hogy hagyományápolás címén lemondjon az üzletről? Sehogy. Viszont fordítva se lenne célszerű, Jia a piac (vagy netán a szabályozás) hosszabb- rövidebb lélegzetű változásai pusztulásra ítélnék értékes népművészeti termékeink egy részét. Így mindenhol, ahol ez a probléma felmerül, igyekeznek a kettőt ösz- szekapcsolni: ápolni a hagyományost és felfuttatni a jövedelmezőt. — Részben sikerült e kettőt összehangolnunk — mondja az elnök, s bizonyítékul számokat sorol: — Tavaly az 50,5 millió forintos árbevétel csaknem 10 százaléka, 5,4 millió forint volt a nyereség. A bébi- és gyermekruházati konfekció és kötöttáru, a rongy- szőnyegkészítés jelenti a nagyobb bevételeket. Ezek a tevékenységek kevésbé munkaigényesek, de profilunkból adódóan természetesen itt is nagy az élőmunkaráfordítás. Az élőmunka — közismerten — megdrágult az utóbbi időben, sajnos, nem kimondottan a munkabérek, inkább közterheinek növekedése miatt. — Az adott körülmények között — magyarázza Vigh Imre — még mindig a bedolgozói rendszer a legolcsóbb. ötszáznegyven dolgozónk közül 400 a bedolgozó, aki otthon állítja elő a terméket. Akkor és annyit dolgozik, amennyit akar, és a többség többet akar. A szövetkezet érdeke, hogy legalább ezer forintnyi értéket állítsanak elő havonta az otthon munkálkodók, és ez általában így is van. Hat településen — Okány, Sar- kadkeresztúr, Kötegyán, Sarkad, Gyulavári, Gyula — működtetünk jól .szervezett bedolgozói hálózatot. A távolabbi, kisebb, ipar nélküli települések asszonyai vállalják elsősorban az otthoni munkát. Eljárni nem tudnának, de a pénzre, munkaviszonyra szükségük van. A másik fő munkaerőforrás: a csökkent munkaképességűek és a dolgozni vágyó nyugdíjasok rétege. Nem kevés, 120 nyugdíjas dolgozik a háziipari szövetkezetnek. A csökkent munkaképességűek döntő hányadát a háziipar (nemcsak a gyulai) foglalkoztatja. Nem szükséges részletezni, mi mindent jelenthet számukra az egészségre kétségkívül ártalmatlan, nem túl megterhelő bedolgozói munka, és az érte járó jövedelem. Ami ugyan nem sok, hiszen a szövetkezet éves bérszínvonala mindössze 41 ezer forint. Az, hogy ki, mennyit kereshet, a munkától függően változó. A munka pedig sokféle. A már említett hímzések, bébiholmik, gyermekruhák mellett készülnek szőnyegek, padlóra és falra, valamint különféle takácstermékek. — Nálunk a több termék a nagyobb biztonságot jelenni — mondja az elnök. — A szövetkezet csaknem 3 évti- * zedes fennállása során egy sajátos hímzéskultúra alakult ki. Az erdélyi ihletésű népművészeti takácstermékek egyedi stílusban készülnek, ez adja értéküket, jellegzetesen gyulai a termék. Az elnök egy körülbelül 100 esztendős szőttest mutat, amit elődje vásárolt valaha a gyulai vásáron. Lópokrócnak használták a tarka, ősi motívumokból építkező kelmét. A moldvai csángók művészetét idéző darab lett a gyulai háziipar „etalonja”, mely éveken át szolgált ötlettel, ihlettel a takácstermékek megalkotóinak. Az ötlet, áz üzlet és a piac pedig szétválaszthatatlanok. Sz. I. ... és így a kalotaszegi írásos Fotó: Fazekas László Az építőipar most nincs jó passzban. Országos jelenség, megyénkben sincs másképp. A tél is alaposan próbára tette. A megyei Állami Építőipari Vállalatnál januárban jóformán leállt a munka. Csak a téliesített munkahelyeken dolgoztak. Az 1700 fizikai dolgozó közül mintegy 600-an voltak rövidebb-hosszabb ideig fagyszabadságon. A kiesés több mint 40 millió forint. Hiba lenne azonban mindent az időjárásra fogni. A gondok nagy része nem mai keletű. Alaposan belejátszott ebbe a szervezés korszerűtlensége is. Annál figyelemre méltóbb az a vállalati elhatározás, hogy a kiesést pótolják ebben az évben, sőt, mintegy 40 millió forint nyereséget érnek el. Elodázhatatlan lépés Mire alapozzák ezt a dicséretes elhatározást? A válasznak több összetevője van. A döntésnek hosszabb előzménye volt. A párt- és a gazdasági vezetést régóta foglalkoztatja, hogy eredményesebbé tegyék a termelést. Az alapszervezetek beszámoló taggyűlésein a párttagok gyakran szóvá tették az egy helyben való topo- gást, a termelés szervezésének korszerűtlenségét. Igen keményen fogalmaztak ezzel kapcsolatban. A munkafegyelem, a munkaidő kihasználása sok kívánnivalót hagyott maga után. Nem csoda, hogy évek óta csökkent a vállalat termelése. A fizikai dolgozók közül többen elmentek. Jobb kereseti lehetőség után néztek. Ugyanakkor sem az órabéresek, sem az alkalmazottak száma nem csökkent. Egyre égetőbbé vált: kimozdulni a holtpontról! — A lépés szükségszerű és elodázhatatlan volt — fogalmaz Tóth Sándor, a vállalat pártbizottságának titkára. Tavaly ugyanis a pártbizottság állást foglalt abban a kérdésben, hogy a vállalat korszerűsítse a szervezetét, és a létszám csökkentésében is tegye meg az indokolt lépéseket. Az állásfoglalást megerősítette a vállalati pártértekezlet. Ez volt az egyik központi téma! A kommunisták a szervezetlenséget kifogásolták. Elhangzott az is, hogy sok az irányító. A sok bába között elvész a gyerek. Ismét napirendre került a munkafegyelem kérdése. Végeredményben a vállalat tíz alapszervezetének kommunistái, s a pártbizottság, végül pedig a pártértekezlet állásfoglalása bátorítást és politikai támogatást adott a gazdasági vezetésnek, hogy a szükséges lépéseket megtegye. A szervezeti módosítások márciusban életbe is léptek. A létszámleépítés folyamatos. Az első ütem a vállalat központját érintette. összevonások történtek. Korszerűsítették a szervezést az ipari főépítésvezetőségen, a poligonüzemben, és Országos öntözési versenyt kezdeményezett a MÉM támogatásával a tiszaföldvári Lenin Tsz, a Mezővíz Társaság, továbbá a tiszai öntöző gazdaságok együttműködése. Felhívásukban utalnak rá, hogy az utóbbi két és fél esztendőben az ország nagyobb részén mostoha csapadékviszonyok uralkodtak, különösen Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében, ahol a téli csapadék is igen kevés volt. A Mezővíz által végaz ehhez kapcsolódó területeken. A létszám eddig 75 dolgozóval csökkent. Összhangban cselekedtek Az elhatározás általános jellegű volt. Abban mindenki egyetértett, hogy korszerűsíteni kell a szervezést, hatékonyabbá kell tenni a termelést, de abban is, hogy „vattaemberekre” nincs szüksége a vállalatnak. Más dolog azonban a konkrét megvalósítás. A kivitelezés már névre szólt. — Őszintén szólva, sokkal több nehézségre számítottunk. Az átszervezés és a létszámcsökkentés viszonylag fennakadás nélkül zajlott — tájékoztatott a vállalat pártbizottságának titkára. — Mi a magyarázat? — Elsősorban az, hogy időben született a döntés. A feladatot körültekintően, jó előkészítéssel valósította meg a vállalat. A politikai szervek és a gazdasági vezetés minden területen összhangban cselekedett, és eredményesen működött közre a személyzeti osztály. Minden érintett dolgozóval elbeszélgettek. Akinek felmondott a vállalat, annak egyben állást is ajánlott fel. A jó dolgozókat azonban igyekeztek megtartani. Egyesek a vállalaton belül helyezkedtek el. Az átszervezést minőségi csereként igyekeztek végrehajtani. Azaz nem azokat küldték el, akiknek a munkahelye megszűnt. Néhány alkalmazotti dolgozó fizikai munkakört választott. — Kikre vonatkozott eddig a létszámcsökkentés? — Elsősorban az alkalmazottakra, és azokra a fizikai dolgozókra, akik órabéresek voltak. A jövőben a szervezés korszerűsítése folytatódik. A létszámcsökkentés azokat a teljesítménybérben dolgozókat is érinti, akiknek a tevékenysége nem éri el a kívánt szintet. Ebben a kérdésben elsősorban a brigádok fognak dönteni. A brigádoknak önkormányzati jogosultságuk van. Felelősség és aktivitás A kongresszus megerősítette a vállalatot elhatározásában. A felesleges létszámot olyan területre kell irányítani, ahol szükség van rá. A dolgozók figyelemmel kísérték a kongresszus munkáját. Olyan témák szerepeltek napirendjén, melyekre választ vártak. — Az eszmecsere nyíltsága és őszintesége a párttagokat és a pártonkívülieket egyaránt megragadta — mondta Tóth Sándor, a párt- bizottság titkára. — A soron következő feladatot a kongresszus határozata adja. Az alapszerveketek taggyűlésein részletesen foglalkozunk a kongresszusi anyaggal. Természetesen, a fő figyelmet a ránk háruló feladazett talajmérési vizsgálatok szerint területenként változóan 200—300 milliméter a csapadékhiány, ami sürgetővé teszi a meglevő öntözési lehetőségek minél jobb kihasználását. Az Országos Vízügyi Hivatal az aszály által leginkább sújtott öt alföldi megyében mentesíti a vízdíj fizetése alól a gazdaságokat. A most meghirdetett országos versenyhez máris több gazdaság csatlakozott. tokra fordítjuk, hiszen a kongresszuson több felszólaló, de maga a határozat is érinti az építőipart. A határozat szellemének megfelelően, fokozott figyelmet fordítunk a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységére. A legtöbb tennivaló éppen a cselekvési egység körül van. — Bizonyára vannak konkrét tapasztalatai ezzel kapcsolatban. — Igen. A gyakorlatban többször tapasztaltam — ahogy arról Kádár elvtárs is beszélt a kongresszuson —, hogy a határozattal mindenki egyetért, a cselekvés viszont már nem ennyire egyértelmű. Ebbe természetesen nem egyszer belejátszik az emberi gyengeség is. Növelni kell a párttagok aktivitását és kiállását a párt politikájában, annak védelmében is hirdetésében. Szeretnénk elérni itt, a vállalaton belül, hogy a párttagok körül „pezsegjen” az élet. A taggyűlések igazi vitafórumok legyenek, ahol sokoldalúan megvitatják a felvetett kérdéseket, mielőtt állást foglalnak. De ha megszületik az állásfoglalás, akkor egyöntetű legyen a cselekvés. Ugyanígy látom a párt ellenőrző szerepének az erősítését is. Ezen a téren is van tennivaló. A vezetők beszámoltatását nagyobb felelősséggel kell folytatni. — Ügy tudom, hogy a közeljövőben megalakul a vállalati tanács. Ez milyen feladatok elé állítja a vállalat kommunistáit? — Várhatóan a jövő év \ elején nálunk is megkezdi a tevékenységét a vállalati tanács. Most folynak az előkészítési munkák. Felelősség- teljes feladat hárul a párttagokra, meg a szakszervezeti bizottságra. Elsősorban a vállalati tanács tagjainak a kiválasztásában. Tovább kell szélesíteni a munkahelyi demokráciát. A vállalati döntések előkészítésébe még jobban be kell vonni a dolgozókat. Ez megkívánja azt is, hogy minél alaposabb információink legyenek a vállalat jelenlegi helyzetéről, s a cselekvési programjáról. Ami a vállalatnál történik, nyílt és köztudott. Ez a nyíltság jellemzi a pártmunkát is. A pártdemokrácia erősítése kedvezően hatott a munkahelyi demokrácia további szélesítésére. A nyíltság erősítette a kollektív szellemet, a cselekvési egységet mind az alapszervezeteknél, mind a vállalatnál, és végeredményben ösztönzőleg hatott a termelésre, a munkára. Az átszervezés, s a korszerűsítés folyamatának megindítása zökkenők nélkül ment végbe. Pedig nem kis feladat volt. A várható teendők is jelentősek. A vállalat célul tűzte ki, hogy pótolja a téli kiesést, sőt, jelentős nyereségre is szert akar tenni. Az eddigi lépések mindenesetre biztatóak. Közös összefogással, hatéko- nyaDD termetessel az eredt mény sem maradhat el. Serédi János A Tisza II. vízlépcső öntöző- rendszer térségében is megkezdődött a mesterséges csapadékpótlás, a tiszaföldvári és a mezőhéki öntözőfürtről elsősorban a búzát, a jászsági gazdaságokban a legelőket és a kertészeti kultúrákat látják el vízzel. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság átöblítette a csatornákat, feltöltötte a holtágakat, tározókat, több százmillió köbméter öntözővíz áll készenlétben az öntözési csúcsra. Május elején a rizsvetések árasztása is megkezdődik. Öntözési verseny
