Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-22 / 118. szám
1985. május 22., szerda o fl megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1985. I. negyedév (az előző év azonos időszakának SZOCIALISTA IPAR A termelés volumene: 11 (,-ában) Nehézipar 101,9 Ezen belül: gépipar 96,6 építőanyag-ipar 96,1 Könnyűipar 102,7 Egyéb ipar 92,9 Ipar, élelmiszeripar nélkül 102,0 Élelmiszeripar 103,2 Szocialista ipar összesen 102,3 Ezen belül: állami ipar 101,9 szövetkezeti ipar 103,6 A foglalkoztatottak száma 100,1 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 102,1 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 105,7 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építési-szerelési tevékenység termelésének volumene 63,3 A foglalkoztatottak száma 99,4 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére MEZŐGAZDASÁG A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek értékesített mennyisége: 93,4 Vágómarha (súly alapján) 93,0 Vágósertés (súly alapján) 74,9 Vágóbaromfi (súly alapján) 124,0 Tehéntej, liter (súly alapján) A foglalkoztatottak száma: 96,7 az állami gazdaságokban, kombinátokban 96,9 a mezőgazdasági tsz-ek közös gazdaságaiban A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: 101,0 az állami gazdaságokban, kombinátokban 109,5 a mezőgazdasági tsz-ek közös gazdaságaiban BELKERESKEDELEM 98,7 A kiskereskedelem forgalma (folyó áron) Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti 104,8 cikkek 108,6 vendéglátás 100,5 ruházati cikkek 102,4 vegyes iparcikkek 104.4 A foglalkoztatottak száma 98,3 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 106,5 A szocialista ipar termelése az első negyedévben az egy évvel korábbi növekedés után 2,3 százalékkal tovább bővült. A termelés ágazatonként differenciáltan változott. Az esetenkénti termeléscsökkenést a többi között a keresleti tényezők, a hosz- szan tartó, hideg időjárás és az ezzel kapcsolatos energiakorlátozás befolyásolta (pl. a gépiparban, illetve az építőanyag-iparban). Az egyes ágazatok közül legjobban növelte a termelést az élelmiszeripar, ezt követően a könnyűipar: szekt orálisan pedig a szövetkezeti ipar termelésemelkedése volt gyorsabb, mint az állami iparé. Az ipar exportcélokra kevesebbet, belföldre csaknem ugyanannyit, ezen belül a nagy- és kiskereskedelem részére többet értékesített, mint 1984 első három hónapjában. A szocialista iparban a foglalkoztatottak száma lényegében megegyezett az egy évvel korábbi létszámmal, így a termelésnövekedés csaknem egésze (95 százaléka) a termelékenység emelkedéséből származott. A kivitelező építőipar első negyedévi termelésének volumene — a kedvezőtlen időjárás következtében — nagymértékben, 37 százalékkal csökkent. Az állami kivitelező vállalatok termelése csak alig több mint a felét tette ki az egy évvel korábbinak, míg a szövetkezeti kivitelezőké 5,1 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőipar 1985. évi termelési feladata meghaladja az előző évi termelés szintjét, s éves termelési előirányzatának 71 százalékát a negyedév végéig szerződéssel biztosította. A foglalkoztatottak száma csak kismértékben csökkent. Az első negyedévben a fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek (vágómarha, vágósertés, baromfi, tehéntej, tojás) felvásárlásának együttes értéke, összehasonlítható árakon számítva, 13,3 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Ezt főleg az befolyásolta, hogy amíg 1984 első három hónapjában csaknem 34 630 tonna, minden korábbinál több vágósertést vásároltak fel a megyében, addig ez év első negyedévében 25 950 tonnát, 25 százalékkal kevesebbet. Ez a mennyiség azonban 6 százalékkal meghaladta az 1983 első negyedévit. Az előzőekben felsorolt termékek közül csak a baromfifelvásárlás mennyisége emelkedett, a többié csökkent. A Zöldért Vállalat és az Áfészek ez év március 31-ig az előző évi- » nél 17 százalékkal több zöldségfélék felvásárlására kötöttek szerződést, nagyrészt a kisüzemi termelőkkel. A lakosság központi forrásokból (munkabérből. illetve munkadíjból, mezőgazdasági termékértékesítésből, társadalmi juttatásból stb.) származó pénzbevétele 3,1 százalékkal haladta meg az 1984. első negyedévit. Az egy évvel korábbinál mérsékeltebb emelkedést nagymértékben befolyásolta a mezőgazdasági termékértékesítésből eredő bevételek csaknem 10 százalékos csökkenése. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 4,8 százalékkal nagyobb, összehasonlító áron 1,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A forgalom volumene csak a bolti élelmiszereknél és élvezeti cikkeknél nőtt, 3,3 százalékkal, a vendéglátásé 5, a ruházati cikkeké 6,5, a vegyesiparcikkeké 2,6 százalékkal csökkent. Az áruellátás élelmiszerekből és élvezeti cikkekből kiegyensúlyozott volt. Az iparcikkek kínálata lényegében megfelelő volt, jelentősebb probléma csak a téli tüzelőanyag-ellátásbán (főleg szénhiány miatt) merült fel, ami a lakosság viszonylag széles körét érintette. Az 1984. évi településfejlesztések eredményeként idén tovább javult a lakosság kommunális jellegű (lakás-, gáz-, víz- és csatorna-) ellátottsága, nőtt a különböző közművi szolgáltatásokat igénybe vevők köre, illetve aránya. Békéscsaba, 1985. május 16. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága viselők ezt is éles hangon tették szóvá, éppúgy, mint ahogy az épület állítólagos hiányosságait. Egy dühös ellenzéki képviselő, Pap Zoltán interpellált is „az új Országháza belső díszítése, és az ülésterem célszerűtlen volta” tárgyában. Mindenben kivetnivalót keresett és talált: ,.A főrendiház üléstermében éppen olyan az elrendezés, mint a képviselőházban. Nevezetesen ott vannak azok a nagy boltíves oszlopok, amelyek a karzatot tartják, közben Dedig van ornamentikának három kis oszlop. Ez tervbe volt véve a képviselőház ülésterménél is, de keresztülvitték a főrendházban. Ellenben nem vitték keresztül a képviselőházban, mert mikor észrevették, hogy el van szabva, kiszedték az or- namentális oszlopokat; és azok helyére is padokat tettek. De még akkor sem volt elég hely. Meg kellett szűkíteni az eredetileg 60 centiméterben megállapított ülőhelyeket. Míg az első sorokban megmaradt a 60 centiméter, a hátsókban 40—50 centiméter. Aki sovány, az hátra kerül, felszólalása esetén az oszlopoknak beszélhet, még az elnököt sem látja .. . Szándékozik-e a miniszterelnök úr azonnali intézkedést tenni az iránt, hogy az ülésterem, ennek feltétlen megnag.yobbítása mellett, újraépíttessék? Pártom nevében tisztelettel bejelentem, hogy ha már annyi millió ment el a Parlamentre, akkor azt a pár százezer forintot is készséggel megszavazzuk. csak éressék el a cél, amely kitűzetett.” Mások viszont elfogulatla- nabbul szemlélték a Parlamentet, mint építészeti alkotást. Keszler József, korának egyik legképzettebb és legelmésebb kritikusa így elmélkedett a Magyar Nemzet 1902. október 9-i számában: „ ... Ha én parancsolnék Magyarországon, elrendelném, hogy minden hajó, amely a Dunán elmegy, két percre álljtjn meg a Parlament épülete előtt, hogy a hajón levő népek csodálhassák, élvezhessék, megismerhessék a legkiválóbb magyar épület szépségét.. Nem is az épülettel — ma legszebb budapesti látványosságaink közé tartozik —, hanem a benne folyó seké- lyes, nem az ország, hanem a különböző csoportok érdekeit képviselő vitákkal volt a baj. Egy keserű iróniájú, önkritikára is hajló kormány- párti képviselő, Barcsay Domokos, miután mindent végignézett az épületben, így foglalta össze. véleményét: — Van ebben nagyterem, kisterem, ülésterem, kupolaterem. Van tornác, terasz, torony... Van keskeny grádics, széles grádics, szűk folyosó, tág folyosó ... Van ablak, ajtó annyi, mint ementáli sajtban a lyuk ... Van itt minden a világon, ami a parlamenthez kell. De hol a parlament?! Vilmos császár, ez idő szerint a Német Birodalom császára, nem győzte hangsúlyozni, mennyire irigyli ezt a pompás házat, amely nagyságban vetekszik a West- mmsterrel, az’ angol parlament klasszikusnak számító otthonával, sőt — Károlyi Mihály szavaival —, „rikító I pompában túltesz rajta”. I Ugyancsak Károlyi szerint I az új Országház „jelképe lett I a magyar alkotmánynak: Fényes homlokzat a sivár valóság előtt”, mert: „A magyar Westminsterbe olyan képviselők járnak, akik a népnek csak egy vékony, felső rétegét képviselték: a magyar Westminsterbe, nem sokkal fölavatása után, katonák, őrjáratok vonultak be, és szétkergették a népképviseletet.'’ A lényeg: „Amit felülről parancsoltak. annak meg kellett történnie; de a parlament fönntartotta a nép előtt a látszatot, hogy az történik, amit ő akar.” (Kövekezik: 4. „Alkotmányos költségek, sortűz”.) Pintér István A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai gépgyártó üzemében NSZK-ex- portra 170 méter hosszú szekrényes adagoló tálcasor készül, amely mintegy 260 ezer márkába kerül. Az idén további megrendelés várható. Képünkön Hamza László és Block András az adagoló egyik egységét szereli Fotó: veress Erzsi Rizshelyzelkép Békésben A tavasz hűvös időjárással, esőzéssel köszöntött a mezőgazdaságra is. Az esőre ugyan szüksége volt a talajnak, de hátrányosan érintette többek között a rizs vetésére váró gazdaságokat. Milyen gondokat okozott ez a megye rizstermesztőinél? Erről kérdeztük Szele- kovszky Lászlót, a TESZÖV növénytermesztési főmunkatársát. — Megyénkben mintegy 4 ezer hektár rizstermesztésre alkalmas, előkészített terület van. A nedves, csapadékos időjárás hátráltatta a vetést, így az előbb említett tervezett területnek körülbelül 8—9"ii-a esik ki a termelésből. Ugyanis e hó 15—16- ig mindenütt be kell fejezni a vetést, mert nem érik be a rizs. azaz kifut a tenyészidő- ből, és nem lehet learatni sem. — A vetőmag a terület 50—60 százalékán még az esőzések előtt, a hagyományos vetési módszerrel a földbe került. Az eső áztatta talajon azonban a gépek nem tudnak dolgozni, így itt repülőgépet kellett igénybe venni. Tudvalevő azonban, hogy ez a módszer nem a leghatásosabb, és drágább is a hagyományosnál. A vetés ennek ellenére jónak mondható, most már az időjárástól függ minden. — A vegyszerellátás kielégítő. A rizs legnagyobb ellensége a kakaslábfű nevű gyom. Az ez ellen használt Sympran 111 vegyszerből is van elegendő az agroker raktáraiban. — Egyébként az előző évhez képest a tervezett terület nagysága csökkent, sőt, az idén a bevetett terület is kisebb lesz. Osak egy adat: 1984-ben a megyében 4815 hektár rizstermőterület volt. idén már csak 4000 hektárral számolunk. A rizzsel bevetett terület pedig még kevesebb, mintegy 3800 hektár lesz az idén. Békés megyében az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező rizstermesztő a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet. Püski Lajost, a tsz elnökét kérdeztük az időszerű feladatokról és a gondokról. — Az idén is 650 hektáron termesztünk rizst. A terület 70 százalékát hagyományos módon vetettük be, sőt, a vetés utáni esőzések miatt árasztanunk sem kellett, így ez a módszer igazán költségkímélő volt. A fennmaradó mintegy 180 hektárnyi földbe azonban, az esőzések miatt, repülőgéppel szórtuk a vetőmagot. Csak hát ez igen költséges dolog: hektáronként 800—1000 forintba kerül. Sőt, az esőzések miatt, mivel felázott a talaj, használhatatlanná vált a repülőterünk, ezért Gyomaendrődről szállt föl a gépünk. No, de a lényeg, hogy május 16-ra mindenütt földbe, illetve vízbe került a vetőmag. — Gondunk, hogy évről évre emelkednek a termelési költségek. Például 1984-ben az előző évhez képest hathétezer forinttal nőtt az egy hektárra számított rizs termelési költsége. Egy összehasonlítás: a búzát hektáronként 12 ezer forint, a rizst hektáronként 30 ezer forint ráfordítással termesztjük. Persze, a fölvásárlási ár is ehhez viszonyul. Nem panaszkodom, mi még így is a középmezőnyben vagyunk, hisz van ahol 40 ezer forintot is költenek hektáronként. — Az ipari rizs minősítésének szigorú szabályai vannak. Az egyik ilyen kitétele ennek a rizsszemek törékenysége. A gabonaforgalmi vállalat a felvásárlási ár 85—90%-át fizeti a minősítések alapján. Mi termelők — és ez nemcsak az én véleményem —, túlságosan szigorúnak tartjuk a minősítést a magyar termesztési viszonyokhoz képest. Hisz itt Magyarországon — elsősorban az éghajlati viszonyok miatt — nem teremhet olyan acélos rizs, mint például Olaszországban, vagy Ázsiában. — Mindezek ellenére a rizstermesztésben nálunk eddig még nem volt veszteséges év. De sok helyen nem így történt. A legtöbb gazdaságban nem nyereséges ágazat a rizstermesztés, ezzel'függhet össze az is, hogy évről évre csökken a rizs vetésterülete. Hornok Ernő Ígéretes a battonyai határ Földrengésbiztos épitkezés Számlákul katasztrófa tanulságait kiértékelve geológusok, szeizmológusok, építészek és technikusok láttak neki a föld- rengésbiztos épületek kialakításához. Képünkön: a világ egyik földrengésveszélyes övezetében fekvő kazahsztáni Alma-Ata 25 emeletes. 1000 ágyas, földrengésbiztos szállodáját láthatjuk. Elkészülte után az épületet a természet vetette alá próbának: egy a Richter-skála szerinti 5-6 erősségű rengés sem tett kárt benne. (KS) Az elmúlt hónapok rendkívül szeszélyes időjárása nem kényeztette el az embereket, de az állatokat és a növényvilágot sem. Az 1984. évi aszály után nemcsak a mezőgazdaság dolgozói, de az ipari munkások és az értelmiségiek is felfokozott érdeklődéssel figyelik: hogyan zöldell, mit ígér a határ. Jól ismert a régi közmondás: „A májusi eső aranyat ér!”... Nos, ebből a csapadékból bőven hullt megyénk földjeire is. A 2700 hektáros battonyai Dózsa Tsz-ben például a harsogó zöld, egyenletesen fejlett búzatáblák mellett szépen sorol a kukorica, a napraforgó. — Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy május közepén ilyen jól fejlett búzatábláink még soha nem voltak — vélekedik- Lengyel Albert elnök. — Ígéretesen szép a határ nemcsak nálunk, de a szomszédos Petőfi és Május 1. Tsz-ben is. Ha valami elemi csapás nem jön közbe, gazdag lesz az aratás. Ez nagyon ránk fér, hiszen tavaly kukoricából az aszály miatt 76 mázsa volt az átlagtermés, a korábbi években viszont 90 mázsa felett alakult, sőt voltak táblák, amelyek megadták a 100 mázsát. Ennek ellenére 13 millió forint nyereséget produkáltunk. Ez annak köszönhető, hogy jó a vezetőség és a tagság együttműködése, szorgalomért sem kell menni a szomszédba. Elmondta az elnök azt is, hogy az idén újabb két nagy teljesítményű kombájnt vásároltak, négy szerelőt továbbképző tanfolyamra küldtek, így minden lehetőség ~ adott ahhoz, hpgy a gabonát és a kukoricát optimális időben betakaríthassák. A korábbi években a termény- szárító megépült, most fejezik be a négyezer tonnás gabonasiló építését. — Dolgozóink a kereseti lehetőséggel is elégedettek: háztájin kívül, éves szinten, mintegy 55 ezer forint az átlag. Meg volt a lehetőség arra, hogy áttérjünk az új bérezési formára, a nagyüzemi keresetszint formára. A jövedelemérdekeltség még jobb, fegyelmezett munkára sarkallja dolgozóinkat, hiszen ha nő a nyereség, nagyobb a kereset. A májusi séta nagy élmény a búzaföldeken, a szépen soroló kapásnövények tábláin, a dús füvű réteken, legelőkön. Az árokpartokon már kaszálják a füvet, és 'a friss szénaillat sokáig elkíséri az embert. Péter-Pálig sokszor „kin hál” még a búza, de a Dózsa Tsz tagjaival együtt mi is nagyon várjuk a gazdag aratást. a. R.
