Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-20 / 116. szám

1985. május 20., hétfő NÉPÚJSÁG Vonalban voltunk fl közlekedéstől a pedikűrig — Lapszél ----------­M aradék Bezárták az egyik tejivót. Örökre. Erre akkor jöt­tem rá, amikor a lehúzott redőnybe ütköztem. Ügy kell nekem! Miért akarok tejet inni? Ott van az ital­bolt tárva-nyitva, akár éj­félkor is besétálhatok né­hány fröccsre vagy féldeci- re. Az eset maradandó sé­rülést okozott. A fejemen. Ugyanis hiába kérdezget­tem az illetékeseket, hogy jó lesz-e ez így, mégis meg kellene gondolni a dolgot. Feltűnően a fejemet fi­gyelték, a hátam mögött még mutogattak is, hogy nem értem az észjárásukat. Négyszáz forint napi bevé­telért aligha éri meg a bol­tot nyitva tartani. Mi ma­rad a cégnek, és az eladó­nak? Miért replikázok, amikor a Józsefvárosi Kö­zért Vállalat tíz élelmiszer- boltot zárt be. Nincs vál­lalkozó az üzemeltetésre, hiszen az élelmiszerek ára többnyire hatósági árfor­mába tartozik, alacsony az árrés. A kereskedő pedig keresni akar. Maradék lelkesedésemet, reményemet latba vetve nyakamba veszem a me­gyét. Tapasztalataim meg- rázóak. Bezárt a harisnya-, a vas-műszaki, a rövidáru- szaküzlet. Sőt, a maradék­bolt is! Az utóbbi igaz, csak ideiglenesen. Leülök a sétálóutca kövére, és só- hajtozok. Szóval, a mara­dék is elfogyott! Az utca­seprő a táskarádión Vival­dit hallgat. Csaknem köny- nyezek. Hova lesz a világ maradékbolt nélkül?! Pa­pírt, tollat keresek az alá­írásgyűjtéshez. Néhányan visszautasítják a kérést, mert vidékiek, és butikban vásárolnak. Mások azt mondják: hagyjam őket bé­kén, régen tanulták az is­kolában a mértékegysége­ket. A bennfentes törzsve­vő a bizományiból küld, hi­szen ott olcsóbban kapok ruhaneműt, mint az elsira­tott boltban. Elmaradhatatlan kíván­csiságom mégsem hagy nyugodni. Megtudom, hogy az üzletben öten dolgoztak. Közülük volt, aki nyugdíj­ba ment, mások felmondtak. A megmaradt eladókra vi­szont nem tartott igényt a vállalat. Ez a maradék sor­sa! Különben is, a Főváro­si Cipőbolt Vállalat 18 üz­letét árulja. Ügy látszik, jobb bolt, mint a cipők ér­tékesítése. Az érv világos, és maradandó érvényű. A kereskedelmi vállalatokat a versenyszférába sorolták, úgy cselekszenek, ahogy a gazdasági szabályozók dik­tálják. A Gyomaendrődi Cipész Szövetkezet elnöke is erre hivatkozott azon a tanácskozáson, ahol a sze­mére vetették, hogy kevés az endrődi cipő a megye üzleteiben, még a saját mintaboltjaikban sem jó az ellátás, a választék. Máig megmaradt bennem a te­kintete, a hangja, amely semmi jóval nem kecsegte­tett. Biztatott: elégedjünk meg a maradékkal, amely az exportból visszamaradt. Esetleg menjünk el Szom­bathelyre, vagy Zalaeger­szegre, ugyanis az idén 101 ezer 500 pár flancos endrő­di cipőt szállítanak a Du­nántúli Cipő-nagykereske­delmi Vállalatnak. A ma­gyarázat egyszerű: ez a cég ; pénzt áldozott a szövetke- t zet fejlesztésére. A többiek : viszont nem voltak erre \ hajlandók, csak folyton kö- ! tözködtek, indokolatlanul reklamáltak. Ráadásul nem akarták elhinni, hogy az ő cipőik felveszik a versenyt a hasonló nyugati termé­kekkel. Nem marad más hátra, mint meghajolni. Maradok tisztelettel: Seres Sándor Mint ismeretes, május 13- án ismét vonalban voltunk, hogy az illetékesek segítsél gével válaszolhassunk olva­sóink telefonon feltett kér­déseire. -Most sem csalód­tunk, hiszen sokan megke­restek közérdekű gondok­kal, véleményekkel. Igaz, el­sősorban a kereskedelem­mel, a vendéglátással, az idegenforgalommal, a szol» gáltatásokkal, a fogyasztói érdekvédelemmel összefüggő kérdéseket vártunk, ugyan­akkor örülünk annak, hogy más fontos, sokakat érintő ügyben is érdeklődtek. íme egy csokorra való az érde­kesebb kérdésekből és vá­laszokból. Merre járjon a 17-es? Kezdjük a sort Békéscsaba helyi autóbusz-közlekedésé­vel, amely úgy látszik, nem került lé a napirendről. A Penza lakótelepiek — főleg az idősebb, nyugdíjas em­berek — azt szeretnék, ha a 17-es járat a régi menet­rendnek megfelelően a vas­útállomásig közlekedne. Többen javasolták: a 17-es menjen a Bartók Béla úton, a Petőfi utcán és a Tanács- köztársaság útján. így könnyebben elérhetik a Kun Béla utcai orvosi rendelőt, a Sallai utcai piacot és ter­mészetesen a vasútállomást. A Körös Volán válasza egyértelmű: a június 2-án életbe lépő új menetrendben sem módosították a szóban forgó járat útvonalát. El­mondották, hogy jelenleg nyolc különböző járat köz» lekedik ezen az útvonalon. Nos, utánanéztünk a menet­rendben és kiderült: való­ban, a 2-es körjárattal, a 3 G-s, a 3-as, a 9-es és a 11-es autóbuszokkal könnye­dén elérhetők az említett helyek. A többi felsorolt busz némelyike viszont a Munkácsy utcából indul, meglehetősen körülménye­sen, vagy sehogyan sem érinti ezeket a megállókat, mások pedig ritkán közle­kednek. Ennek ellenére el­fogadható a vállalat érvelé­se, miszerint teljesen feles­leges lenne még egy járatot erre közlekedtetni. A Sza­badság téri megálló 400—600 méteres gyaloglás után elér-, hető. Elismerjük, hogy az idős, beteg embereknek ez is sok, de a gazdaságosság, az ésszerűség sem hagyható figyelmen kívül. Szintén a megyeszékhely közlekedését érintő kérdést tett fel a Tanácsköztársaság Az épület nemcsak gyö­nyörű, hanem méreteiben is monumentális alkotás, 268 méter hosszú, 118 méter a legnagyobb szélessége, ma­gassága pedig a Duna felső rakpartjának járdájától szá­mítva a kupola tetejéig 96 méter. A kupola tetején es­ténként három méter átmérő­jű vörös, ötágú csillag ra- gyok. Az épület összterülete 17 745,5 négyzetméter. Tíz udvara, huszonkilenc lépcső­háza van és 11 lift működik benne. 691 helyiséget tarta­nak számon, ebből 250 iro­dahelyiségben a Miniszterta­nács, az Elnöki Tanács, az országgyűlés irodái, s a kü­lönböző állami és kormány- hivatalok kaptak helyet. Az épület négy szintből áll: az alagsorban műhelyek he­lyezkednek el, a földszinten s a félemeleten a hivatali he­lyiségek, a főemeleten talál­hatók az üléstermek, a fo- godótermek, az ebédlő és büfé. Az épületben kapott útja 29—33. szám alatt lakó olyasónk. Azt kifogásolta: amióta a Tanácsköztársaság útjának egy része fizető-par­kolóhely lett, napközben nem tud beállni a lakások előtti térre, mert sok az ide­gen gépkocsi. így naponta kétszer, háromszor is fizet­nie kell 4 forintot, ha a la­kását meg akarja közelíteni. Nem lehetne-e az itt lakó autótulajdonosoknak ingyen parkolójegyet adni? A városi tanács műszaki osztályának vezetője szerint a javaslat megvalósíthatat­lan. Az idegen gépkocsik ki­tiltását sem tartja célszerű­nek, hiszen mindenki tudja, hogy a városban kevés a parkolóhely. Jelenleg a Jó­kai Színház felújítása mi­att 10 színházi munkásnak és négy, a Kun Béla utcai rendelőben dolgozó orvosnak adtak engedélyt, hogy a fi­zetőparkolót ingyen igénybe vehessék. Egyébként a ké­rést megvizsgálják, és elkép-, zelhető, hogy valamilyen más kedvező megoldást ta­lálnak erre a gondra. Szembeötlő gondok A békéscsabai rendelőin­tézet szemészetén sincs min­den rendben. Erről tanúsko­dik egyik olvasónk panasza. Arról tájékoztatott bennün­ket, hogy január óta képte­len bejutni a rendelésre. Az illetékes főorvos nem tagadja: a panasz jogos. Na­ponta 90—150-en fordulnak meg a szemészeten, de dél­előtt és délután is csak egy- egy orvos fogadja a bete­geket. Persze, senkit sem küldenek el, viszont sokak­nak nincs türelmük kivárni a sort. Mi lenne a megol­dás? Több orvos és több he­lyiség kellene. Jelenleg egyik feltétel sem adott. A rendelőintézet szűk, elavult, és a szemész szakorvosok­ból sincs elegendő. Többen közülük gyermekgondozási szabadságon vannak, ha visszajönnek, akkor is elte­lik öt év, míg a sorokat rendezik, és két orvos ren­delhet a szemészeten. A táv­latok tehát nem valami biz­tatóak. Ügy véljük, mégis tenni kellene valamit, mert aligha van minden betegnek 300—400 forintja egyetlen vizsgálatra a magánrendelő­ben. Hol vagy Margaréta? — A békéscsabai Kulich Gyula lakótelepről beszélek helyet az Országgyűlési Könyvtár is. Az épület középpontja az országgyűlés ülésterme. A sajtópáholyokból az új­ságírók figyelhetik a parla­ment munkáját. Az első és a második emeleti páholy­sorban pedig mintegy 400 hely várja a vendégeket. Korszerű hangosító berende­zés biztosítja a jó hallási le­hetőséget. A kongresszusi teremben, amelyet az egyko­ri főrendiházi ülésteremből alakítottak, 566 küldöttnek, és 460 vendégnek van he­lye. Épült 1885-től (első kapa­vágás: október 12.) 1902-ig (az első ülés az épületben október 6.) vagyis 17 eszten­deig, éppen nyolc évvel to­vább, mint az eredeti, az 1884 márciusában elfogadott az állandó Országház építé­si tervének jóváhagyásáról, és az építés végrehajtásáról szóló 1884. évi XIX. te. meg­szabta. Az 1884. évi XIX. te. tárgyalására és elfogadásá­— kezdte az egyik olvasónk. — Először is megdicsérem a Patyolat-szalont, jól dolgoz­nak. Az ABC-áruházban az eladók udvariasak, tiszta a bolt. Csak ... . — Azt hittem, csupa jót akar mondani — vetettem közbe. — Sajnos, az áruellátással nem vagyok elégedett. Az utóbbi időben nem kaptam többek között szerencsi ka­kaót, Mira vizet, pipereszap­pant, olcsó fogkrémet, sűrí­tett tejet, Margaréta vajat. Azt sem értem, hogy délelőtt miért fél 9-kor hozzák a kenyeret? — Mi rendelünk, de nem kapunk elegendő árut a bé­késcsabai Füszért-,fióktól — mondja az üzletvezető. — Éppen ma jött meg a túra­kocsi. Nincs a számlán pél­dául Bip mosószer, fahéj. A gyógyvizek közül csak Sal- vust kaptunk, és egyfajta fogkrém érkezett. Legalább 6—8-féle pipereszappanunk van, de az olcsó babaszap­pan hiánycikk. A Margaré­ta vaj helyett ajánlhatok Parti vajkrémet, de sűrített tejből sincs mindig. A ke­nyér szállításáról csak any- nyit: május 13-án délelőtt 11 óra után hozták a kenyeret. — Ne haragudjon, ha eny- nyire hiányos az ellátás, mi­ért nem szereznek be más­honnan is árut? — Megyünk a portéka után, amennyire a lehetősé­geink engedik. Ugyanis nincs elegendő pénzünk a vásárláshoz, amely már vál­lalati gond. A válasz azt hiszem, alig­ha elégíti ki teljesen az ér­dekelteket. A márciusban megtartott Füszért-árutájé- koztatón elmondották a nagykereskedelmi vállalat szakemberi, hogy néhány cikkből bizony, akadozik a kínálat. Ilyenek a fűszerek, a fogkrémek, amelyeknek nagy részét importáljuk. Ami a pipereszappanokat illeti: a Caola lassan megszünteti az ilyen termékek gyártását, mert szerintük gazdaságta­lan az előállításuk. Mosó- és mosogatószerekből azonban jó ellátást ígértek. De nézzük a tejterméke­ket. A Hajdú Megyei Tejipa­ri Vállalat békéscsabai üze­mében csodálkoztak, hogy nincs az üzletben Margaréta vaj. Naponta 2-2 mázsát ké­ra a Sándor utcai (ma: Bródy Sándor utca), régi, ideiglenes képviselőházban került sor. A magyar nemzeti gondo­lat szószólói már a reform­korszak idején Pestre kíván­ták költöztetni az országgyű­lést. 1843 júliusában a po­zsonyi rendek ülésén Pest város egyik követe, Koller Ferenc sietett is küldői ne­vében ígéretet tenni, misze­rint Pest város „mindenről fog gondoskodni hogy az or­szággyűlést méltóképpen el­helyezze” ... A rendek nem törődtek az elnöki figyelmeztetéssel, amely Pestre költözés ese­tére a tanácskozások meg­szakításával fenyegetőzött, hanem határozatot hoztak arról, hogy a Pesten épí­tendő Országház ügyét a ná­dor őfenségéhez intézett üzenettel elfogadják. 1843- ban még Kossuth Lajos is egyik élharcosa volt annak, hogy a rendek Pesten ülé­sezzenek. Klauzál ©ábor in­szítenek a Margarétából és a Parti vajkrémből, amely ele­gendő az igények teljesítésé­hez. Sűrített tejből pedig túlkínálat van a piacon. — És miért érkezik későn a kenyér? Erre már az 1. számú sü­tőipari vállalat szállításve­zetője válaszolt: — Hat kocsink járja a vá­rost reggelente. Sajnos, kép­telenek vagyunk minden boltba korán eljutni a friss kenyérrel. — lgenám, de a szomszé­dos büfében már nyitáskor ott a puha kenyér... — Van néhány kiskocsink, amelyekre 25 mázsa kenyér fér fel, ezek kísérő nélkül viszik a pékárut, a kenyeret azokra a helyekre, ahol reg­gelizni is lehet. Egyébként az említett hétfői napon el­romlott a gépkocsink, ezért késett a szállítás ebben a körzetben. Megjegyzésünk: a Kulich- lakótelepi ABC mégiscsak „kiemelt” üzlet, nem lenne rossz, ha a sütőipari vállalat is így kezelné. flz alagút vége: rozskenyér Az élelmiszerek minősége sok embert foglalkoztat. Itt van például a kenyér- és a húsáru. Többen kérdezték. hogy miért morzsálódik, sü- letlen a 3 kilós cipókenyér Békéscsabán? Mások arra voltak kíváncsiak: miért sóz­zák meg túlságosan a disz­nósajtot? Az ízlések különbözőek, ezért felhívtuk a megyei ál­lategészségügyi és élelmi­szer-ellenőrző állomást, hogy mondjanak véleményt. Ezek szerint: a sütőipari vállalat ellen kétszer is szabálysérté­si eljárást indítottak a ke­nyér rossz minősége miatt. A Gyulai Húskombinát disznó­sajtját 1984. szeptember 25- én vizsgálták. Ez a tétel túl­ságosan sós volt. Tapasztala­taik szerint a szabványban rögzített legfelső határ kö­rül van a sajt sótartalma. A termelési főmérnök megígér­te, hogy a jövőben közepes sótartalmú disznósajtot igye­keznek gyártani, amely job­ban megfelel a fogyasztók igényeinek. A sütőipar sem kötötte az ebet a karóhoz. Elismerték, hogy a 3 kilós cipókenyér minősége nem a legjobb. Ez elsősorban technológiai hiá­nyosságokra, és a gyengébb dítványára „közegyezéssel országos választmány ren­deltetett, amely még az or­szággyűlés folytában azonnal érintkezésbe tegye ' magát Pest városával, ha szüksé­ges, a hely színére is men­jen ki, mint 1832-ben az álló híd tárgyában .. .” Egy bizottság utazott Pest­re, amely az 1838-as, pusz­tító pesti árvíz után szabáf- lyozott Duna-partot „alkal­masnak és teljesen bizton­ságosnak” találta. Az Or­szágházat a mai Tulományos Akadémia helyén kívánták felépíteni. 1844. június 23-árí a Kossuth szerkesztette Pes­ti Hírlapban napvilágot lá­tott a „Pesten építendő Or­szágház és e’ körüli sétali­get (parque) tervének készí­tésére vonatkozó Csőd-hirde­tés” már az épület színhe­lyéül az Űj Vásár piacot — „Neuer Marktplatz” (a mai Engels teret) jelölte meg. A pályázati hirdetmény kikö­tötte, hogy az épület hom­lokzata a Duna felé nézzen, a térnek csak öt-tizennyolca- dát foglalhatja el, a terület többi része pedig sétaligetté képzendő ki. A november végi határidőig mind a ma­gyar, mind a külföldi pályá­zók, gróf Keglevich főpo­hárnok mester úrhoz Po­zsonyba juttassák el tervei­ket: „Az elfogadandó terv készítője 800, az ehhez leg­lisztminőségre vezethető vissza. Ezért csökkentik a cipőgyártást, és több alföldi, valamint komlós kenyeret szeretnének készíteni. Azon is gondolkoznak, hogy ala- gútkemencét vásárolnak, így mód lesz kisebb súlyú cipó, vagy éppen rozskenyér süté­sére. Az ötlet nagyszerű, várjuk a megvalósítást! Mi lesz veled Sigma? Az érdeklődők nem feled­keztek meg a vendéglátásról, a szórakozási lehetőségekről sem. Például: mi lesz a Sig- ma-klubbal? Ugyanis az a hír járja, hogy megszünte­tik, pedig a 40-es korosztály kedveli ezeket a klubesteket. A vendéglátóipari vállalat igazgatóhelyettésnek a vála­sza meggyőzően hangzott, miszerint továbbra is segítik a zenekar működését. Eddig is évente 200—400 ezer forin­tot fordítottak a költségek fedezésére, de a vállalkozás veszteséges. Május végén lesz a szezonzáró, és újabb szer­ződést szeretnének kötni a Megyei Művelődési Központ­tal. — Ez eddig rendben is van, de hol lesznek a műso­rok? — A Körös szálló éttermét felújítjuk. Padlószőnyeget, zöld növényeket helyezünk el, egyedi terítést alkalma­zunk. Így 350 ember helyett 150-en férnek el a helyiség­ben, amely táncolásra való­ban nem nagyon lesz alkal­mas. Egy-két hét múlva el­dől, hogy a Sigma hol kap helyet. Véleményem szerint a Korzó étteremnél mara­dunk. Körmöskérdés Végül egy kérdés a szol­gáltatások köréből. Hány helyen lehet pedikűröztetni Békéscsabán? Mint kiderült: a kisiparosokon kívül az Ist­ván király téri szövetkezeti szalonban, valamint az Ár­pád-fürdőben van ilyen szol­gáltatás. Az előbbi helyen az ember nem győzi a munkát, ezért a vállalási idő egy-két hét. * * * Egy hét múlva, május 27- én ismét vonalban leszünk, és várjuk olvasóink újabb közérdekű kérdéseit, javas­latait. Seres Sándor közelebbjáró 200 cs. k. spé- cies arannyal volt jutalma­zandó.” összesen 42 pálya­mű érkezett be, a pályadíjat azonban soha nem adták ki, az 1847-ben összehívott or­szággyűlés Pozsonyban látott munkához. Itt hozta meg történelmi jelentőségű törvé­nyeit, többek között az 1848. évi IV. és V. törvénycikket, s ettől kezdve Pesten (és nem Pozsonyban vagy Bu­dán) háromévenként tar­tandó nemzetgyűlés képvise­lőit nem egyedül a nemesek, hanem azok az országlakosok is választották, akik a vá­lasztójoghoz törvényileg kí­vánt vagyonnal rendelkeztek. A történészek mai ítélete szerint is a korban haladó­nak számító választójogi rendszer szerint került sor a 1848-as forradalom és sza­badságharc napjaiban az el­ső magyarországi népképvi­seleti választásokra. Szavaz­hattak — a születés alapján szavazati jogaikat megőrző nemeseken kívül — a Ma­gyarországon született vagy honosított, huszadik életévü­ket betöltött, a törvényesen bevett vallásokhoz tartozó férfiak, ha nem álltak atyai, gyám- vagy gazdai hatalom, vagy hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkolás és gyújto­gatás miatt fenyíték alatt. De ezen felül a választójog megszerzéséhez meg kellett Választások Magyarországon Petőfi bukásának példája O 1___________________________________________­______________________________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents