Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-20 / 116. szám
NÉPÚJSÁG 1985. május 20., hétfő Hz első erőfelmérés Hz MKP1945. májusi konferenciájáról Negyven éve, pünkösd két napján, május 20-án és 21-én, országos értekezletre jöttek össze Budapesten a Magyar Kommunista Párt küldöttei. Ez volt a felszabadulás után az első alkalom, amikor országos ügyeket szabadon tárgyalhattak meg a párt szervezeteinek megválasztott képviselői, azok, akik egykor csak ezer veszély közepette, titokban találkozhattak. A régi harcosok sorai tragikusan megritkultak, az újak tapasztalatok hiányában tanácsért, eligazításért jöttek, hogy sikeresen folytathassák a mindössze néhány hónapja, néhány hete megkezdett munkát. A tanácskozásnak négy napirendi pontja volt. Elöljáróban a nemzet egészére váró roppant feladatokról volt szó, a háborús sebek begyógyításáról, az életkedv és a bizalom feltámasztásáról, az újjáépítésről, a munkásosztály, a falu dolgozó népe és a párt előtt álló tennivalókról. Az elnyomás idején kicsiny létszámú, üldözött párt ekkor már százötven- ezer tagot számlált, alkalmassá lett arra, hogy az ország és a nép sorsa alakításának elhatározó tényezőjévé, a fejlődésnek — ahogy már akkor is mondták — motorjává váljék. Régi, sokat kiállt harcosok találkoztak az országos pártkonferencián. Évtizedekig emigrációban élt, börtönben járt vezetők, és azok. akik itthon irányították a harcokat, a szervezkedési szabadságért, a jogokért, a több bérért, a nagyobb darab kenyérért. Apró Antal Tatabányát képviselte, Ban- dur Gyula Salgótarjánt, Dra- hos Lajos Csepelt, ifjabb Fock Jenő Kőbányát, Gyus- ka János Békéscsabát, Kállai Gyula Debrecent, Keresztes Mihály és Komócsin Mihály Szegedet, Csongrá- dot, Krancz Pál Pécset, Oláh Mihály Hódmezővásárhelyt, Pálfi Ernő Nyíregyházát, és sorolhatnánk hosszan a kiküldő pártszervezeteket és a megjelenteket. Rákosi Mátyás előadói beszéde a Harc az újjáépítésért címet viselte. Az előadó megemlékezett a második világháború végén a fasizmus fölött aratott világ- történelmi jelentőségű győzelemről, hálával szólt a szovjet hadsereg hősi küzdelmeiről, amelyekkel kivívta az ország felszabadítását. A földosztás a demokrácia nagy győzelme — mondotta, s tájékoztatta a küldötteket a háromezer községben működő földigénylő bizottságok munkájáról. A konferencia kezdetéig hárommillió-hatszázezer hold földet írtak össze, s már 3 millió 350 ezer holdat kiosztottak, több mint hatszázezer földnélküli agrárproletár és törpebirto*- kos között. A földhöz jutta- tottak átlagosan öt és fél hold földet kaptak, indokolt esetben hat-hét holdat. A régi jómódú parasztcsaládok nagy részének még meghagyták a kétszáz holdas birtokot, és az úri birtokosok részére is száz-száz holdat. Rákosi szembeszállt azokkal a türelmetlen hangokkal, melyek — mint mondotta — a földmunkásszakszervezet három héttel korábbi kongresszusán hangzottak el, és azt követelték, hogy ötven, sőt, mindössze húsz hold legyen a birtokolható föld felső határa. Rámutatott, hogy az e téren megmutatkozó türelem szükséges és célravezető, mint ahogy szükséges és célravezető a demokratikus pártokkal való szoros és bizalomteljes együttműködés is. Felhívta a figyelmet a „baloldali szektabetegség" veszélyére, arra, hogy egyes kommunisták nem értik meg a többi demokratikus párttal és szervezettel, a polgári elemekkel és az értelmiségiekkel létrejött szövetség jelentőségét és szükségességét. „Ne legyünk pártdiktátorok — mondotta —, sehol ne alkalmazzunk erőszakot, kényszert a tőlünk eltérően gondolkodó emberekkel szemben, ne parancsszóra akarjunk vezetni, hanem türelmes, meggyőző érvekkel, példaadással.” Arról is szólt, hogy a kommunistáknak erősíteniük kell a demokratikus állam tekintélyét. Kiemelte: minden jövőbeli eredmény biztosítéka, hogy a nők milliós tömegei, az ifjúság és a haladó értelmiség bizalommal működjenek együtt a kommunistákkal. A küldöttek hozzászólásaikban a vasutak helyreállítása körüli sürgős teendőkről beszéltek, a szénbányászat megindításáról, az ipari munkásság és a dolgozó parasztság összefogásáról, egymás kölcsönös támogatásáról, gazdasági problémák, megélhetési gondjaik enyhítéséről, az ideológiai nevelésről, a demokratikus államapparátus, a közigazgatás, a rendőrség átszervezéséről, és sok más feladatról. Az országos tanácskozás második napirendi pontja során a résztvevők arra összpontosították figyelmüket, hogy vizsgálat tárgyává tegyék, milyen erők mozgósíthatók az ország újjáépítésének gigászi munkájára. E napirend előadója Kádár János volt, aki elöljáróban a szakszervezetek jelentőségéről és hivatásáról szólott. „Ha a kommunisták feladatairól beszélünk a szakszervezetekben — mondta, először arra kell gondolnunk, hogy ez a pártmunka egyik legfontosabb területe. Arra kell gondolnunk, hogy a szakszervezetekben végzett kommunista munka, és maguk a szakszervezeti kérdések felölelik a munkásosztály életének összes döntő kérdését.” Elmondta, hogy a szakszervezetek hatalmas tömegmozgalommá váltak, megvalósul bennük a munkásosztály egysége, megteremtődtek a további szoros együttműködés feltételei. Külön szólt a vasutasok, a postások, a városi és közalkalmazottak munkájáról, feladatairól, a hibákról, az üzemi kollektív szerződésekről, s nem hallgatta el azokat a jelenségeket sem, amelyek arra mutattak, hogy az ország gazdaságát infláció fenyegeti. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenséges erők gazdasági zűrzavar előidézésére törekszenek. „Az egész munkabérkérdést, a munkásság ellátását, létfenntartását egyetlen dolog oldhatja meg — mondotta —, az ország gazdasági újjáépítése és elégséges árumennyiség. Az oldja meg. ha a munkásnak a béréért tényleges árut adhatunk, ha az ország biztosítani tudja az ipari dolgozóknak a lét- fenntartásukhoz feltétlenül szükséges élelmet és egyéb árucikkeket... Ahogy szembe kelj szállni a túlzásokkal és a baloldali elhajlásokkal — figyelmeztette a küldötteket Kádár János —, ugyanolyan mértékben szembe kell szálni a más irányú elhajlásokkal is, amelyek a szakszervezeteknél és az üzemi bizottságoknál megmutatkoznak, ma, amikor lemondanak a munkások érdekeinek helyes képviseletéről. A munkások jogos érdekét minden körülmények között és mindennap meg kell védeni.” A konferencia harmadik napirendi pontjaként a párt- szervezetek képviselői az ideiglenes szervezeti szabályzattal kapcsolatban foglaltak állást. — Ahogy a politikai kérdések gerincét az ország újjáépítése jelenti — húzta alá zárszavában Kádár János —, úgy nem véletlen, hogy az ország újjáépítésének ebben az időszakában a szervezeti kérdés került a pártélet homlokterébe. A konferencia negyedik napirendje a központi vezetőség megválasztása volt. Rajk László javaslatára az addig tizennégy tagból álló testületet tizenegy új taggal és öt póttaggal egészítették ki. A Magyar Kommunista Párt I. országos konferenciája, amely az ország újjáépítésére összpontosította figyelmét, eredményesen jel- lölte ki a következő hónapokra mind az ország valamennyi megyéjéből összese- reglett résztvevők, mind az általuk képviselt városi, falusi, munkahelyi pártszervezetek feladatait. V. F. felelni bizonyos feltételeknek, „cenzusoknak”. Csak az gyakorolhatta ezt a jogát, akinek a szabad királyi városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben legalább 300 forint értékű háza, földje, más községekben 1 4 úrbéri telke vagy ezzel egyenértékű birtoka volt, vagy mint kézműves, kereskedő, gyáros állandó lakhellyel, saját műhellyel, üzlettel vagy gyárral bírt, s ha kézműves volt, legalább egy állandó segéddel dolgozott, vagy legalább saját földből vagy tőkéből eredő száz forint évenkénti állandó és biztos jövedelmet kimutatni képes volt. Jövedelemre való tekintet nélkül választhattak a tudósok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és tanítók. Ez a törvény nagy lépést jelentett előre, de még mindig sokakat, mondhatni a többséget, kizárta a választójogból. Így például azokat a zselléreket, akiknek 911 744 családját számlálták abban az időben. Jóval többet, mint a legalább negyed telekkel rendelkező jobbágycsaládokat, amelyeknek száma 619 527 volt. S miként például Petőfi j akkori szabadszállási bukó- I sa is bizonyította: nemcsak j a szavazásra jogosultak kö- I re, hanem a választás mód- S szere sem biztosította, hogy | az igazi népakarat érvényesülhessen. A nyílt szavazás úgy folyt, hogy a választás előre kitűzött és megfelelően I közzétett napján a válasz- I tók gyűlésen döntöttek a je- I löltekről. Mégpedig úgy, hogy I a jelenlévők ott tették meg I ajánlatukat. Ha több jelölt I volt, akkor a szavazatszedő ! választmány megszavaztatta I a megjelent szavazásra jogo- I sultakat. Ha nem, akkor az I egyetlen jelöltet kiáltotta ki I követnek. Az elkészített I jegyzőkönyv egyik példánya I egyszersmind a képviselő megbízóleveleként szolgált. A jelöltek természetesen a választások előtt igyekeztek — az úgynevezett kortesekre támaszkodva — megszerezni a szükséges szavazókat. Sem a javaslatok, sem az úgynevezett közfelkiáltások, sem a türelmesen várakozó választók nem születtek maguktól. Petőfi ellenfelét, Nagy Károlyt is tökrészegek kiáltották ki a Kiskun kerület követévé. Pintér István (Következik: 2. Harc a választójogért) léka Könyvek kicsiknek Az utóbbi években megnövekedett az olyan kiadványok száma, amelyek játékos módon fejlesztik a gyermekek memóriáját, logikai készségét, színérzékét és művészeti ismereteit. Ilyen volt többek között a Képzőművészeti Kiadó által tavaly megjelentetett 128 oldalas „Csak rajzolok” című könyv, mely igen nagy sikert aratott a gyerekek körében. A kiadó most — elsősorban az általános iskolásoknak — egy újabb kötettel kedveskedett. Az új kötet sok-sok festeni, színezni és összeállítanivalót tartalmaz. Lapjaiból készülhet bábszínház, állatkert, maszk és mozgatható játék is. A harmadik kötet kézirata is nyomdában van már és előre láthatóan jövő év elején vehetik birtokba a gyerekek. Ugyancsak népszerűek a kicsiknek készülő leporellók, amelyekből az idén három látott napvilágot a Képzőművészeti Kiadó jóvoltából. Ebből egyik a házi, másik a vadállatokat igyekszik megismertetni, a most megjelent harmadik pedig az ismert „Jancsi és Juliska” című mesét eleveníti fel. CSAK RA|*oll‘0,í*** Mozis nyár falvakban, városokban Várja közönségét a csabai kertmozi is ... Fotó: Gál Edit Talán nem túlzás azt állítani, hogy ilyen gazdag programot még nem állítottak össze a nyári hónapokra a mozi, a film szerelmeseinek. A Békés Megyei Moziüzemi Vállalat munkatársai „ha jó, az ördöggel is”-alapon állították össze a három hónap tervezetét. Ha nyár és film, akkor kertmozi. A két legismertebb és legnagyobb befogadóképességű a békéscsabai Széchenyi-ligetben, illetve a gyulai Csigakertben levő szabadtéri. Mindkettő május 12-én nyitott, s ezt követően — a többiekhez hasonlóan kb. szeptember közepéig — csütörtökön, pénteken, vasárnap és hétfőn este tartja előadásait. Békésen, az ifjúsági ház udvarán május 22-től szerdán és pénteken, a mezőhegyesi kertmoziban pedig május 20-tól a hét első napján lesznek a vetítések. Egy új helyszínen is lesz nyári mozi. Az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet mára már nemzetközi hírű lóversenypályája „üres napjain” a film otthona lesz. Park mozi néven május 24- től péntekenként vetítik itt a filmeket. S bár műszakiszakmai szempontokból nem ide tartozik, formájában, minőségében mégis kertmozi az, amelyet a meleg, kellemes nyári estéken a békéscsabai Lencsési úti lakótelep közönsége látogathat. A Szabó Pál téri általános iskola udvarában alkalmi vetítőhely lesz. Az említett helyszíneken technikai szempontból ún. normál kópiájú filmeket vetítenek. Keskeny kertmozi lesz Mezőberényben május 20-tól hétfőnként, a szarvasi tanács udvarán pedig 25-től, szombatonként, este. Valamennyi szabadtéri vetítés kezdési időpontja a besötéte- dés^ időpontjához igazodik, s persze, rossz idő esetén elmaradnak az előadások. Ez lesz az utóbbi években hazánkban is népszerűvé lett mopresszókban is, ahol csak ebben az évszakban időszakosan tartanak vetítéseket. A vendéglátóipari létesítmények erre alkalmas kerthelyiségében ezekben a hetekben kezdik el a vetítéseket. A gyomaendrődi halászkertben és a Rózsa presszóban szerdánként, az eleki kávéházban pedig hétfő és szerdai esténként lehet filmet is „fogyasztani” az italok mellé... Több településen állandóan, tehát minden évszakban, zárt helyen tartják a mo- presszó előadásait. így Csa- nádapácán, az orosházi Partizán mozi melletti presszóban, Füzesgyarmaton, Körös- tárcsán és Gerlán is. Szeghalom kivételével a városokban és Csanádapá- cán éjszakai vetítések is lesznek heti egy-egy alkalommal. Ezekben a mozikban a Szerelem és erotika a film- művészetben című sorozat alkotásait mutatják be. A filmeket ekkor láthatja először a közönség. Júliustól augusztus végéig tartanak a filmmúzeumi napok, amelynek keretében — szintén az öt nagyobb megyénkben városban — négy jeles alkotást vetítenek. Többek között A. Hitchcock Madarak-ját, A. Penn Missouri fejvadász-át és L. Visconti Megszállottság című, világsikerét nézheti meg a közönség. A tizenéveseknek az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan bérletakciót indít a megyei vállalat. Kedvezményesen négy szelvényű bérletet lehet váltani 16 település mozijában, amely két meghatározott, és két szabadon választott filmre váltható be. Eddig több, mint ötezer igény érkezett erre az akcióra. S ha már az akcióknál tartunk! A gyulai és a csabai kertmoziban egy-egy olyan filmet is vetítenek, amelynek itteni bemutatója lényegesen korábban lesz az országos premiernél. Sylvester Stallone a főszereplője a Fantom az éjszakában című színes amerikai ' bűnügyi filmnek, és Bud Spencer az Aranyeső Yuccaban című olasz filmvígjátéknak. Az említett két „kasszafilmen” kívül kétségtelen ezreket vonz majd Spielberg A cápa című amerikai horrorja, valamint M. Forman Ragtime című sokszoros Os- car-díjas alkotása. Ez utóbbi, műfajilag nehezen skatulyázható alkotás címe legfeljebb a dzsessz kedvelőinek mond valamit (egy stílus- irányzatot jelent), de akik nem szeretik ezt a fajta zenét, azoknak is élményt hoz majd a Hair, a Száll a kakukk fészkére című sikerfilmek rendezőjének új alkotása. Nem nehéz megjósolni, hogy Radványi Gézának a világháború éveiben készített Egy asszony visszanéz című filmjére sem lehet majd az előadások előtt jegyet kapni, hiszen a felújított film két főszereplője nem más, mint Tasnádi Fekete Mária és Jávor Pál. Két nemzeti filmnapot is tartanak a következő hetekben, hónapokban. Május 28. és 31. között a csabai Szabadság moziban négy jugoszláv alkotást mutatnak be. Augusztusban, Románia nemzeti ünnepének alkalmából az eleki, a kétegyházi, a gyulai és a méhkeréki mozikban lesznek filmnapok. S még egy kiemelkedő megyei rendezvény. Az európai kulturális fórum tiszteletére Békéscsabán, a Kossuth téren augusztus 20-án filmplakát és -fotókiállítást nyitnak. Az elmúlt evek hagyományaihoz híven persze a mozikon kívül is lesznek még vetítések. Az összes napközis, úttörő- és építőtáborban rendszeresen főszereplő lesz a vetítőgép. Ez utóbbi helyszínein a Sortűz egy fekete bivalyért és a Fele-barátnőm című filmeket mutatják be a tizenéveseknek. A már említett csabai, Lencsési úti lakótelepin kívül a gyulain és az orosházin is tartanak szabadtéri filmvetítéseket ; elsősorban a gyerekekre számítva. Folytatják a nyári ovimozi sorozatát, és a Megyei Művelődési Központtal közösen a cigány lakoságnak is külön sorozatot állítottak össze. Az akciókról, sorozatokról a települések közönségét megállító táblákon, plakátokon és a mozikban terjesztett színes programfüzetekkel tájékoztatják. S hogy mindez valóra váljék, ahhoz már csak jó időjárás szükséges ... (nemesi)
