Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-18 / 115. szám
IgUdUkfiM 1985. május 18., szombat o Tisztelet a kivételnek Mi tagadás: a szolgáltatást manapság illik kritizálni. Mondjuk is, hogy pénzünkért megfelelő kiszolgálást és nem kiszolgáltatottságot igénylünk. Legyen az fodrásznál, étteremben, vagy éppenséggel a Patyolatnál ... Apropó, Patyolat. Szóval e szolgáltatás is gyakran a céltáblánk. Sajnos, gyakori az általánosítás, de azért vannak kivételek. A minap tisztítóba vittem egy sporttáskányi ruhaneműt Előttem ketten álltak, gyorsan megszabadultak szennyeseiktől. Az átvevővel beszélgettek, miközben én az egyik kitisztított öltönyt nézegettem, mert tetszett az anyaga, színe, fazonja. Csak arra figyeltem fel. amikor az átvevő mondta: — ... Délután jöhet __ S orra kerültem. Átvette az ágyneműt, a nadrágot. Fizetek, s miközben szedtem össze a visszajáró aprópénzt, hallom : — Délután fél 5 körül készen lesz... — ... Nem sürgős... — hebegtem, mi tagadás, meglepetten. Hazai földön ilyen gyorsaság? Ilyenre nem emlékszem ... Aztán a nap folyamán csak-csak előjött a gondolataimban a reggeli eset, visszacsengett a fülembe:.......Fél ö t körül...” Hesegettem a gondolatot, s nyugtattam magam, hogy nem sürgős. Végül is aztán a kíváncsiság mégis úrrá lett rajtam, nem tudtam megállni, hogy ne menjek be a Patyolat-üzletbe. A bajuszos, 30 körüli fiatalember udvariasan, azonnal készítette a kimosott ágyneműt, a kitisztított, borotvaélre vasalt pantallót. Nem hittem a szememnek, hogy ilyen is van. Hogy hol? Nem akarok reklámot csinálni az üzletnek, de azért címét közreadom: Békéscsaba, Lencsési út... — sz — Tervek és lehetőségek Interjú dr. Vendégh Ferenccel, a Tejipari Tröszt vezérigazgatójával Magyarországon évente 10 ezer tehén teje megy veszendőbe, illetve válik fogyasztásra alkalmatlanná. Lehetséges ez? — kaptam fel sokakkal együtt a fejem én is, egy jubileumi emlékülésen, amikor a Tejipari Tröszt vezérigazgatója, dr Vendégh Ferenc ezt elmondta. Hol a határa a veszteségnek, miközben az országban csökken a tehénállomány? Meddig lehet pazarolni, és mibe kerül ez? Milyen egyéb gondokkal küzd a tejipar, milyen ellátásra számíthat a jövőben Békés megye, ahol sajnos, nagyon szegényes a tejipari termékek kínálata? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Vendégh Ferenccel. Új üdítőital • Kubai citromból készült új üdítőital palackozását kezdték meg a szentendrei Márka üzemben. A Lima nevű új üdítőital íze a limonádéra és a tonikra emlékeztet. Kétde- cis üvegekben palackozzák és a jövő héttől már kapható is lesz az üzletekben. Hamarosan ezen kívül is tovább bővül a szentendrei üdítőitalok köre. Napokon belül megkezdik például az úgynevezett „Kinder kóla” azaz a csökkentett szénsav tartalmú és koffeinmentes kóla gyártását. Először ez is kétdecis üvegekben lesz kapható, később azonban literes üvegben is árusítják. A másik idei újdonság az „Üdítő víz" lesz. Ezt a Fővárosi Fürdőigazgatósággal kötött megállapodás alapján a csillag- hegyi forrásvízből palackozzák. Egy ottani 900 méter mély kút ásványi sókban gazdag vize ez, és védőitalnak is kitűnő lesz. A tervek szerint az ősszel kerül az üzletekbe. A szentendrei Márka üzemben egyébként már teljes erővel dolgoznak, naponta 1200—1300 hektoliter üdítőitalt palackoznak 100 ezer literes és 150 ezer kétdecis üvegbe. — A szarvasmarha-állomány, kisebb mértékben, mint az országban általában, csökken Békés megyében is. Ez nem veszélyezteti a lakosság mindennapi tej- és tejtermékellátását? — Az állomány az. elmúlt esztendőben valóban csökkent, az országban mintegy 14—15 ezerrel. Ez ma még nem veszélyezteni a lakosság alapvető ellátását. A? utóbbi években 5-6 százalékkal termeltettünk többet a fogyasztói igényeknél. Kevesebb hozamú időszakokban ez ad biztonságot. Nyáron és a tejbőség idején tartalékolunk, illetve igen gazdaságosan exportáljuk a tejtermékeket. Ugyanakkor a tejtermelés csökkenése figyelmeztető jel: 1-2 év alatt eltűnhet az 5-6%-os többlet. — Mit tehet az ipar. illetve a tejipari tröszt azért, hogy ne kerüljön veszélybe a lakossági igények kielégítése? — A tejtermelés ösztönzéseként nem tudunk a tejért többet fizetni, mint az államilag megállapított ár. Feltétlenül érdemnek tartom azonban azt, hogy a termelőknek biztonságot adunk. Nem fordulhat elő, hogy a tejtermelő gazdaság nem tudja a tejét eladni. Ugyanakkor háromszor fizetünk havonta, tehát hozzájárulunk a pénzügyi stabilitáshoz is. Az egyéni gazdaságokba viszont az ideivel együtt 2 ezer fejőgépet helyeztünk ki, ez kedvező hatású, kevésbé csökkent a háztáji állomány. Emellett az ipar olyan fejlesztéseket hajtott és hajt végre, amelyek eredményeként a meglevő alapanyagból több terméket lehet előállítani, és bővítjük a választékot is. Megkezdtük a tejipari melléktermékek étkezési célra történő feldolgozását. Jelenleg 16-féle melléktermék alapanyagú termékünk kidolgozása van folyamatban, ezeket idén és a következő években hozzuk forgalomba. Az ellátás javítását szolgálja a bevezetőben említett — ma még jelentős — veszteség csökkentése is. Ebben elsődleges feladat a zacskós tej — részben lejárt szavatosság. részben rossz zárás miatti — veszteségének mérséklése. A szavatossági időt kétféle módon kívánjuk növelni. Néhány vállalatnál már megvalósult, másutt pedig folyamatban van a tej fogyaszthatósági határidejének nyáron kettő, télen három napra növelése a korábbi 1, illetve 2 napról. Ennek széles körű elterjedése attól függ, megvannak-e a szükséges hűtött-tá- rolási és árusítási feltételek a kereskedelemben. A másik út a 7 napig hűtés nélkül eltartható: féltartós tej gyártása. Kidolgozott programunk van a forgalmazott tej 15"0-nak féltartós tejjel való helyettesítésére. Ezt a terméket Tatabányán és Budapesten már gyártjuk, azonban a teljes program legkorábban is csak 1986- ban valósulhat meg. Eredményeként lényegesen csökkenhet majd a veszteség. — Együttműködik-c a tejipar és a mezőgazdaság? — Már korábban kialakult az együttműködés a tejipar és a mezőgazdasági nagyüzemek között. Működtetünk közös tejfeldolgozókat, hogy csak néhány példát említsek, a nádudvari Vörös Csillag Tsz tejfeldolgozó üzemében csaknem 25 százalékban tulajdonostársak vagyunk. Ügy tervezzük, hogy a féltartós tej gyártásába is bevonjuk a mező- gazdasági nagyüzemeket, a termelés mintegy felét kívánjuk közösen előállítani. Békés megye a Szegeden telepítendő, a Sárréti Szövetkezeti Tejtársulással közös, féltartós tejet előállító üzemből kapja majd e termékét. — Az 1984-ben bevezetett új tejátvételi minősítési módszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket? Milyen a Békés megyei tej minősége? — Az új minősítési rendszer bevezetése, mint minden új, vitát váltott ki a szakemberek között. Voltak, akik ellenezték, túl szigorúnak tartották vagy megkérdőjelezték létjogosultságát. Az első év tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy helyes döntés volt a minősítés bevezetése. Jelentősen növekedett a jó minőségű tejek aránya: az I. és a II A osztályú 72" n-ot tett ki- Elenyésző volt az összes vizsgálatokhoz képest a vitás kérdések száma, az ellenminta vételekor sem volt példa érdemleges eltérésre. Megoldottuk a jó minőségű tételek szállítását, tárolását és feldolgozását. Ez eredendően érdekünk is, hiszen a tejminőség alapvető feltétele a tejtermékek javuló minőségének, az anyagtakarékos technológiák elterjesztésének és a szavatosság növelésének. A Békés megyei eredmények elmaradnak az országos átlagtól. Az I. és a II A tej aránya 65,5"Érvényes itt is az a megállapítás, hogy a tej minősége nemcsak a technikai feltételektől függ, hanem a lelkiismeretes munkától, a fejörendszer tisztán tartásától és többek között gyakori szűrőcserétől. — Milyenek a tejipar kilátásai, milyen lehetőségekkel számolnak a VI. ötéves terv befejező évében, illetve a VII. ötéves terv nyitó esztendejében? — Ebben az esztendőben kevesebb tejre számítunk, azonban a csökkenő meny- nyiségből is ki tudjuk elégíteni a lakossági igényeket, szükség esetén az export csökkentésével is. Tovább folytatjuk a termékválaszték bővítését, és igyekszünk csökkenteni a veszteségeket. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a tejtermelés növelését ösztönző intézkedések szülessenek. — Várhatja-c Békés megye lakossága, hogy az elkövetkezendő időben javul a tej és tejtermékek kínálata? — Várhatóan a következő években Békés megyében is — mint az ország más területein — tovább javul az ellátás, bővül a termékválaszték. Azt is volt módom tapasztalni, hogy a Békés megyei térségben szegényes a termékek kínálata. A teljes választék lényegesen szélesebb annál, mint ami az üzletekben látható. Csak tejből van hétféle, sajtokból 30 —40 fajtát gyártunk. Mi a vállalati vezetőinket arra ösztönözzük, hogy az árucsere-forgalom növekedjék. A számok igazolják: 1984- \ ben 8" „-kai növekedett a nagykereskedelmi forgalom. Amennyiben a kereskedelem szélesebb választékot, nagyobb mennyiségei rendel, tudunk szállítani. Ugyanakkor a jövőben az ipar is nagyobb figyelmet fordít termékeinek propagálására, hogy Békés megye is felzárkózzon az országos fogyasztási átlaghoz. Az előrelépéshez azonban elsősorban kereskedelmi fogadó- készség javítására van szükség. Számadó Julianna Bizalom Nemrég történt — autóbuszra várakoztunk többen. Be is futott a jármű hamarosan. Kinyílt az ajtaja: — Jó napot kívánok — szólt ki a buszvezető. — Akinek bérlete van, kérem, nyugodtan szálljon fel. Nem, ne is mutassák, én elhiszem, hogy van, megbízom az emberekben. Többen értetlenkedtek, valamiféle trükköt sejtettek, kotorásztak a táskájukban, de a sofőr mondta a magáét: — Hagyják, ne vegyék elő a bérleteket, mondtam, hogy megbízom az emberekben. És ezt ismételte türelmesen, a folyamatosan érkező utasoknak, egészen az indulásig. S a nem túl hosszú úton vadidegen emberek szóba elegyedtek, munkahelyi, családi gondjaikat beszélték meg, s a megérkezéskor, a leszálláskor nemcsak az autóbuszvezetőnek. hanem egymásnak is köszöntek . . . p. f. Mielőtt Takács Pált társai megválasztották volna szak- szervezeti bizalminak, sok mindent mérlegre tettek. Mellette szólt — mint ahogy azt Galó János és Dömény László esztergályos mondja —, hogy fiatal, régen dolgozik a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai gépüzemében, példamutató a munkában, munkásőr, továbbá ami nem tetszik neki, azt minden szé- pítgetés nélkül megmondja. Társainak és feletteseinek egyaránt. No, akkor lássuk: ki is Takács Pál. és hogyan törekszik munkatársai bizalmának eleget tenni? Eredetileg géplakatos a szakmája, de mivel az üzemben kevés az esztergályos, szakmát változtatott. Most tehát esztergagépnél dolgozik. Elleste a fogásokat. Könyvekből is tanulta. A munkája már egyenértékű a többiekével. Nagyon szereti ezt a szakmát is. Voltak, akik megsértődtek Mint szakszervezeti bizalminak Kocziha György csoportvezető és Balogh Imre művezető a partnere. Csoportjába tizenöt esztergályos tartozik, akik javarészt a Kulich Gyula Szocialista Brigádban dolgoznak. Eleinte a fegyelmezetlenség. a lógás megszüntetése volt a törekvése. Ezt követelték a munkatársai is. így történt, hogy a béremelésből néhányan kimaradtak, s ezért több jutott az élenha- ladóknak. — Voltak, akik megsértődtek? — kérdezem. — Igen. Jöttek is hozzám. Nekem bátrabban meg merték mondani, ami nem tetszik. A művezetőnek kevésbé. mert ő jobban kiosztotta volna őket. De én sem ■maradtam adós nekik. — Történt változás? — Volt, aki elment, aki pedig maradt, az megértette, hogy egy termelő üzem nem szociális létesítmény és senki sem élhet mások rovására. — Milyen a jelenlegi helyzet? — A munkatársaim hozzáértő szakemberek, törekvők és szólnak mindjárt, ha valamilyen fennakadás van a munkájukban. Én meg továbbítom a művezetőnek, néha pedig Tóth Rudolfnak, az üzem vezetőjének. Haladni kell a korral Nemrég a vállalat véleményezést kért a művezetőről. Minden dolgozóval külön- külön kellett beszélnie, ö úgy ítélte meg, hogy a művezetőnek a dolgozókhoz való viszonya jó, szakmai tudása és irányítói tevékenysége kiváló. Valamennyien egyetértettek vele. — Belőlünk sokat ki lehet hozni és Balogh Imre azt ki is hozza — állapítja meg Takács Pál. — Ismertették előtte a véleményüket? — Természetesen. Láthatóan örült is neki. Azt hiszem, ez erőt és kedvet ad a további munkájához. — Mi a véleménye az üzem jelenlegi helyzetéről? — Haladni kellene a korral. Hagyományos gépekkel dolgozunk és korszerű termékeket kell gyártanunk. Részben exportra. Nagy a minőségi követelmény. A fejlesztésre azonban egyelőre nincs pénze a vállalatnak. Jobban kell használni a fejünket, hogy hasznosabbá tegyük a munkánkat. Arra biztatom mindig a társaimat, hogy újítsanak, ésszerűsítsenek. Ha csak néhány száz forintot jelent, az is a vállalatot gazdagítja. Manapság egyes helyeken felvetődik a kérdés: megmaradjon-e az üzem. vagy sem? Veszteséget nem lehet „termelni”. Abból az idén éppen eleget okozott a zord tél. Mi azt akarjuk, hogy maradjon meg az üzem és fejlődjön. Ebben valamennyien egyetértünk. Termelés és érdekvédelem — Eddig csak a termelésről volt szó. Milyen érdek- védelmi tennivalói vannak? — Azt hiszem, hogy ha az érdekvédelemről beszélünk, elsősorban a termelésre kell gondolnunk. Ügy kell dolgozni. hogy abból a vállalatnak minél nagyobb haszna származzon. Ez a mi feladatunk. Valamennyiünké. Ha pedig van pénz, akkor lehet a bért emelni, a szociális juttatásokat biztosítani és lehet a termelést fejleszteni, korszerűsíteni. Valamit azonban hadd fűzzek ehhez. Véleményem szerint jobban menne a munka, ha segédmunkások végeznék a darabolást és ők hordanák az anyagot a gépekhez, mert akkor a szakembereknek nem lenne any- nyi kiesett idejük. Jobban kellene tájékoztatni a dolgozókat azokról a követelményekről. amelyeket egy új gyártmánynál a megréndelő elvár, arról is, hogy hány berendezés készül, mi a határidő és egynek-egynek mennyi az ára. Mert most úgy történik, hogy egyből nekiugrunk a munkának As szinte vaktában csináljuk. — Megint a termelésre tér vissza ... — Azt leszögezem, hogy jók a szociális körülmények, az emberekről való gondoskodás kielégítő. Ilyen vonatkozásban tehát nincs sok tennivalóm. De a jobb eredmény, a termelés folyamatos fejlesztése elengedhetetlenül fontos, ha az életszínvonalat nemcsak megtartani, hanem növelni is akarjuk» Pásztor Béla
