Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-18 / 115. szám

IgUdUkfiM 1985. május 18., szombat o Tisztelet a kivételnek Mi tagadás: a szolgáltatást manapság illik kritizálni. Mondjuk is, hogy pénzünkért megfelelő kiszolgálást és nem kiszolgáltatottságot igénylünk. Legyen az fodrásznál, étte­remben, vagy éppenséggel a Patyolatnál ... Apropó, Patyo­lat. Szóval e szolgáltatás is gyakran a céltáblánk. Sajnos, gyakori az általánosítás, de azért vannak kivételek. A minap tisztítóba vittem egy sporttáskányi ruhaneműt Előttem ketten álltak, gyorsan megszabadultak szennyese­iktől. Az átvevővel beszélgettek, miközben én az egyik ki­tisztított öltönyt nézegettem, mert tetszett az anyaga, szí­ne, fazonja. Csak arra figyeltem fel. amikor az átvevő mondta: — ... Délután jöhet __ S orra kerültem. Átvette az ágyneműt, a nadrágot. Fize­tek, s miközben szedtem össze a visszajáró aprópénzt, hal­lom : — Délután fél 5 körül készen lesz... — ... Nem sürgős... — hebegtem, mi tagadás, megle­petten. Hazai földön ilyen gyorsaság? Ilyenre nem emlék­szem ... Aztán a nap folyamán csak-csak előjött a gondo­lataimban a reggeli eset, visszacsengett a fülembe:.......Fél ö t körül...” Hesegettem a gondolatot, s nyugtattam ma­gam, hogy nem sürgős. Végül is aztán a kíváncsiság mégis úrrá lett rajtam, nem tudtam megállni, hogy ne menjek be a Patyolat-üzletbe. A bajuszos, 30 körüli fiatalember udvariasan, azonnal készítette a kimosott ágyneműt, a kitisztított, borotvaélre vasalt pantallót. Nem hittem a szememnek, hogy ilyen is van. Hogy hol? Nem akarok reklámot csinálni az üzletnek, de azért címét közreadom: Békéscsaba, Lencsési út... — sz — Tervek és lehetőségek Interjú dr. Vendégh Ferenccel, a Tejipari Tröszt vezérigazgatójával Magyarországon évente 10 ezer tehén te­je megy veszendőbe, illetve válik fogyasz­tásra alkalmatlanná. Lehetséges ez? — kaptam fel sokakkal együtt a fejem én is, egy jubileumi emlékülésen, amikor a Tej­ipari Tröszt vezérigazgatója, dr Vendégh Ferenc ezt elmondta. Hol a határa a veszte­ségnek, miközben az országban csökken a tehénállomány? Meddig lehet pazarolni, és mibe kerül ez? Milyen egyéb gondok­kal küzd a tejipar, milyen ellátásra szá­míthat a jövőben Békés megye, ahol saj­nos, nagyon szegényes a tejipari termékek kínálata? Többek között ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk dr. Vendégh Ferenc­cel. Új üdítőital • Kubai citromból készült új üdítőital palackozását kezd­ték meg a szentendrei Márka üzemben. A Lima nevű új üdítőital íze a limonádéra és a tonikra emlékeztet. Kétde- cis üvegekben palackozzák és a jövő héttől már kapható is lesz az üzletekben. Hamarosan ezen kívül is tovább bővül a szentendrei üdítőitalok köre. Napokon belül megkezdik például az úgynevezett „Kinder kóla” azaz a csökkentett szénsav tartalmú és koffeinmentes kóla gyártását. Először ez is kétdecis üvegekben lesz kap­ható, később azonban literes üvegben is árusítják. A má­sik idei újdonság az „Üdítő víz" lesz. Ezt a Fővárosi Für­dőigazgatósággal kötött meg­állapodás alapján a csillag- hegyi forrásvízből palackoz­zák. Egy ottani 900 méter mély kút ásványi sókban gaz­dag vize ez, és védőitalnak is kitűnő lesz. A tervek szerint az ősszel kerül az üzletekbe. A szentendrei Márka üzemben egyébként már tel­jes erővel dolgoznak, napon­ta 1200—1300 hektoliter üdí­tőitalt palackoznak 100 ezer literes és 150 ezer kétdecis üvegbe. — A szarvasmarha-állo­mány, kisebb mértékben, mint az országban általában, csökken Békés megyében is. Ez nem veszélyezteti a la­kosság mindennapi tej- és tejtermékellátását? — Az állomány az. elmúlt esztendőben valóban csök­kent, az országban mintegy 14—15 ezerrel. Ez ma még nem veszélyezteni a lakos­ság alapvető ellátását. A? utóbbi években 5-6 százalékkal termeltettünk többet a fogyasztói igények­nél. Kevesebb hozamú idő­szakokban ez ad biztonsá­got. Nyáron és a tejbőség idején tartalékolunk, illetve igen gazdaságosan exportál­juk a tejtermékeket. Ugyan­akkor a tejtermelés csök­kenése figyelmeztető jel: 1-2 év alatt eltűnhet az 5-6%-os többlet. — Mit tehet az ipar. illet­ve a tejipari tröszt azért, hogy ne kerüljön veszélybe a lakossági igények kielégí­tése? — A tejtermelés ösztönzé­seként nem tudunk a tejért többet fizetni, mint az álla­milag megállapított ár. Fel­tétlenül érdemnek tartom azonban azt, hogy a terme­lőknek biztonságot adunk. Nem fordulhat elő, hogy a tejtermelő gazdaság nem tudja a tejét eladni. Ugyan­akkor háromszor fizetünk havonta, tehát hozzájáru­lunk a pénzügyi stabilitás­hoz is. Az egyéni gazdasá­gokba viszont az ideivel együtt 2 ezer fejőgépet he­lyeztünk ki, ez kedvező ha­tású, kevésbé csökkent a háztáji állomány. Emellett az ipar olyan fej­lesztéseket hajtott és hajt végre, amelyek eredménye­ként a meglevő alapanyag­ból több terméket lehet elő­állítani, és bővítjük a vá­lasztékot is. Megkezdtük a tejipari melléktermékek ét­kezési célra történő feldol­gozását. Jelenleg 16-féle melléktermék alapanyagú termékünk kidolgozása van folyamatban, ezeket idén és a következő években hozzuk forgalomba. Az ellátás javítását szol­gálja a bevezetőben említett — ma még jelentős — vesz­teség csökkentése is. Ebben elsődleges feladat a zacskós tej — részben lejárt szava­tosság. részben rossz zárás miatti — veszteségének mér­séklése. A szavatossági időt kétféle módon kívánjuk nö­velni. Néhány vállalatnál már megvalósult, másutt pe­dig folyamatban van a tej fogyaszthatósági határidejé­nek nyáron kettő, télen há­rom napra növelése a ko­rábbi 1, illetve 2 napról. Ennek széles körű elterje­dése attól függ, megvan­nak-e a szükséges hűtött-tá- rolási és árusítási feltételek a kereskedelemben. A másik út a 7 napig hűtés nélkül eltartható: féltartós tej gyár­tása. Kidolgozott progra­munk van a forgalmazott tej 15"0-nak féltartós tejjel való helyettesítésére. Ezt a terméket Tatabányán és Bu­dapesten már gyártjuk, azonban a teljes program legkorábban is csak 1986- ban valósulhat meg. Ered­ményeként lényegesen csök­kenhet majd a veszteség. — Együttműködik-c a tej­ipar és a mezőgazdaság? — Már korábban kialakult az együttműködés a tejipar és a mezőgazdasági nagy­üzemek között. Működte­tünk közös tejfeldolgozókat, hogy csak néhány példát említsek, a nádudvari Vö­rös Csillag Tsz tejfeldolgozó üzemében csaknem 25 szá­zalékban tulajdonostársak vagyunk. Ügy tervezzük, hogy a féltartós tej gyártá­sába is bevonjuk a mező- gazdasági nagyüzemeket, a termelés mintegy felét kí­vánjuk közösen előállítani. Békés megye a Szegeden te­lepítendő, a Sárréti Szövet­kezeti Tejtársulással közös, féltartós tejet előállító üzem­ből kapja majd e termékét. — Az 1984-ben bevezetett új tejátvételi minősítési módszer beváltotta-e a hoz­zá fűzött reményeket? Mi­lyen a Békés megyei tej mi­nősége? — Az új minősítési rend­szer bevezetése, mint min­den új, vitát váltott ki a szakemberek között. Voltak, akik ellenezték, túl szigorú­nak tartották vagy megkér­dőjelezték létjogosultságát. Az első év tapasztalatai egy­értelműen igazolták, hogy helyes döntés volt a minősí­tés bevezetése. Jelentősen növekedett a jó minőségű tejek aránya: az I. és a II A osztályú 72" n-ot tett ki- El­enyésző volt az összes vizs­gálatokhoz képest a vitás kérdések száma, az ellen­minta vételekor sem volt példa érdemleges eltérésre. Megoldottuk a jó minősé­gű tételek szállítását, táro­lását és feldolgozását. Ez eredendően érdekünk is, hi­szen a tejminőség alapvető feltétele a tejtermékek ja­vuló minőségének, az anyag­takarékos technológiák el­terjesztésének és a szavatos­ság növelésének. A Békés megyei eredmé­nyek elmaradnak az orszá­gos átlagtól. Az I. és a II A tej aránya 65,5"Érvényes itt is az a megállapítás, hogy a tej minősége nemcsak a technikai feltételektől függ, hanem a lelkiismeretes munkától, a fejörendszer tisztán tartásától és többek között gyakori szűrőcseré­től. — Milyenek a tejipar ki­látásai, milyen lehetőségek­kel számolnak a VI. ötéves terv befejező évében, illetve a VII. ötéves terv nyitó esz­tendejében? — Ebben az esztendőben kevesebb tejre számítunk, azonban a csökkenő meny- nyiségből is ki tudjuk elégí­teni a lakossági igényeket, szükség esetén az export csökkentésével is. Tovább folytatjuk a termékválaszték bővítését, és igyekszünk csökkenteni a vesztesége­ket. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a tejtermelés növe­lését ösztönző intézkedések szülessenek. — Várhatja-c Békés me­gye lakossága, hogy az el­következendő időben javul a tej és tejtermékek kínálata? — Várhatóan a következő években Békés megyében is — mint az ország más terü­letein — tovább javul az el­látás, bővül a termékválasz­ték. Azt is volt módom ta­pasztalni, hogy a Békés me­gyei térségben szegényes a termékek kínálata. A teljes választék lényegesen széle­sebb annál, mint ami az üz­letekben látható. Csak tej­ből van hétféle, sajtokból 30 —40 fajtát gyártunk. Mi a vállalati vezetőinket arra ösztönözzük, hogy az áru­csere-forgalom növekedjék. A számok igazolják: 1984- \ ben 8" „-kai növekedett a nagykereskedelmi forgalom. Amennyiben a kereskedelem szélesebb választékot, na­gyobb mennyiségei rendel, tudunk szállítani. Ugyanak­kor a jövőben az ipar is na­gyobb figyelmet fordít ter­mékeinek propagálására, hogy Békés megye is fel­zárkózzon az országos fo­gyasztási átlaghoz. Az előre­lépéshez azonban elsősor­ban kereskedelmi fogadó- készség javítására van szük­ség. Számadó Julianna Bizalom Nemrég történt — autóbuszra várakoztunk többen. Be is futott a jármű hamarosan. Kinyílt az ajtaja: — Jó napot kívánok — szólt ki a buszvezető. — Akinek bérlete van, kérem, nyugodtan szálljon fel. Nem, ne is mu­tassák, én elhiszem, hogy van, megbízom az emberekben. Többen értetlenkedtek, valamiféle trükköt sejtettek, koto­rásztak a táskájukban, de a sofőr mondta a magáét: — Hagyják, ne vegyék elő a bérleteket, mondtam, hogy megbízom az emberekben. És ezt ismételte türelmesen, a folyamatosan érkező uta­soknak, egészen az indulásig. S a nem túl hosszú úton vadidegen emberek szóba ele­gyedtek, munkahelyi, családi gondjaikat beszélték meg, s a megérkezéskor, a leszálláskor nemcsak az autóbuszvezető­nek. hanem egymásnak is köszöntek . . . p. f. Mielőtt Takács Pált társai megválasztották volna szak- szervezeti bizalminak, sok mindent mérlegre tettek. Mellette szólt — mint ahogy azt Galó János és Dömény László esztergályos mondja —, hogy fiatal, régen dolgo­zik a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békés­csabai gépüzemében, példa­mutató a munkában, mun­kásőr, továbbá ami nem tet­szik neki, azt minden szé- pítgetés nélkül megmondja. Társainak és feletteseinek egyaránt. No, akkor lássuk: ki is Takács Pál. és hogyan tö­rekszik munkatársai bizal­mának eleget tenni? Eredetileg géplakatos a szakmája, de mivel az üzem­ben kevés az esztergályos, szakmát változtatott. Most tehát esztergagépnél dolgo­zik. Elleste a fogásokat. Könyvekből is tanulta. A munkája már egyenértékű a többiekével. Nagyon szereti ezt a szakmát is. Voltak, akik megsértődtek Mint szakszervezeti bizal­minak Kocziha György cso­portvezető és Balogh Imre művezető a partnere. Cso­portjába tizenöt esztergá­lyos tartozik, akik javarészt a Kulich Gyula Szocialista Brigádban dolgoznak. Eleinte a fegyelmezetlen­ség. a lógás megszüntetése volt a törekvése. Ezt követel­ték a munkatársai is. így történt, hogy a béremelésből néhányan kimaradtak, s ezért több jutott az élenha- ladóknak. — Voltak, akik megsértőd­tek? — kérdezem. — Igen. Jöttek is hozzám. Nekem bátrabban meg mer­ték mondani, ami nem tet­szik. A művezetőnek kevés­bé. mert ő jobban kiosztot­ta volna őket. De én sem ■maradtam adós nekik. — Történt változás? — Volt, aki elment, aki pe­dig maradt, az megértette, hogy egy termelő üzem nem szociális létesítmény és senki sem élhet mások ro­vására. — Milyen a jelenlegi hely­zet? — A munkatársaim hozzá­értő szakemberek, törekvők és szólnak mindjárt, ha va­lamilyen fennakadás van a munkájukban. Én meg to­vábbítom a művezetőnek, néha pedig Tóth Rudolfnak, az üzem vezetőjének. Haladni kell a korral Nemrég a vállalat vélemé­nyezést kért a művezetőről. Minden dolgozóval külön- külön kellett beszélnie, ö úgy ítélte meg, hogy a mű­vezetőnek a dolgozókhoz való viszonya jó, szakmai tudása és irányítói tevékenysége ki­váló. Valamennyien egyetér­tettek vele. — Belőlünk sokat ki lehet hozni és Balogh Imre azt ki is hozza — állapítja meg Ta­kács Pál. — Ismertették előtte a vé­leményüket? — Természetesen. Látható­an örült is neki. Azt hiszem, ez erőt és kedvet ad a to­vábbi munkájához. — Mi a véleménye az üzem jelenlegi helyzetéről? — Haladni kellene a kor­ral. Hagyományos gépekkel dolgozunk és korszerű ter­mékeket kell gyártanunk. Részben exportra. Nagy a minőségi követelmény. A fej­lesztésre azonban egyelőre nincs pénze a vállalatnak. Jobban kell használni a fe­jünket, hogy hasznosabbá te­gyük a munkánkat. Arra biztatom mindig a társaimat, hogy újítsanak, ésszerűsítse­nek. Ha csak néhány száz forintot jelent, az is a válla­latot gazdagítja. Manapság egyes helyeken felvetődik a kérdés: megmaradjon-e az üzem. vagy sem? Vesztesé­get nem lehet „termelni”. Abból az idén éppen eleget okozott a zord tél. Mi azt akarjuk, hogy maradjon meg az üzem és fejlődjön. Ebben valamennyien egyetértünk. Termelés és érdekvédelem — Eddig csak a termelés­ről volt szó. Milyen érdek- védelmi tennivalói vannak? — Azt hiszem, hogy ha az érdekvédelemről beszélünk, elsősorban a termelésre kell gondolnunk. Ügy kell dol­gozni. hogy abból a vállalat­nak minél nagyobb haszna származzon. Ez a mi felada­tunk. Valamennyiünké. Ha pedig van pénz, akkor lehet a bért emelni, a szociális jut­tatásokat biztosítani és lehet a termelést fejleszteni, kor­szerűsíteni. Valamit azonban hadd fűzzek ehhez. Vélemé­nyem szerint jobban menne a munka, ha segédmunkások végeznék a darabolást és ők hordanák az anyagot a gé­pekhez, mert akkor a szak­embereknek nem lenne any- nyi kiesett idejük. Jobban kellene tájékoztatni a dolgo­zókat azokról a követelmé­nyekről. amelyeket egy új gyártmánynál a megréndelő elvár, arról is, hogy hány berendezés készül, mi a ha­táridő és egynek-egynek mennyi az ára. Mert most úgy történik, hogy egyből nekiugrunk a munkának As szinte vaktában csináljuk. — Megint a termelésre tér vissza ... — Azt leszögezem, hogy jók a szociális körülmények, az emberekről való gondos­kodás kielégítő. Ilyen vonat­kozásban tehát nincs sok ten­nivalóm. De a jobb ered­mény, a termelés folyama­tos fejlesztése elengedhetet­lenül fontos, ha az életszín­vonalat nemcsak megtartani, hanem növelni is akarjuk» Pásztor Béla

Next

/
Thumbnails
Contents