Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

n SZEOL DK ellen —18 Arakor Kedden az MLSZ fegyel­mi bizottsága Megtárgyalta a Pécs óvását, amelyet az 1985. április 27-én lejátszott Szeol AK—PMSC NB I-es mérkőzéssel kapcsolatban nyújtott be. A bizottság megállapítot­ta, hogy a három szegedi játékos, Balázs Tibor, Poly- vás Tamás és Somogyi Jó­zsef jogosultan szerepelt, il­letve szerepelhetett volna a bajnoki találkozón, így a mérkőzést a pályán elért 2—1-es szegedi győzelemmel igazolja. Ugyancsak az MLSZ-től kapott tájékoztatás szerint a május 22-én megrendezésre kerülő Békéscsaba—Szeol AK bajnoki mérkőzést a tervezettnél egy órával ké­sőbb, tehát 18 órakor ren­dezik meg. A juniorok ösz- szecsapása 16 órakor kezdő­dik. KEK-DÖNTÖ: Everton—Rapid 3-1 (0-0) Rottendam 45 ezer néző. Vezette: Casarin (olasz). G.: Cray, Steven, Sheedy ill. Krankl. Az angolok a bajnoki cím mel­lé megszerezték a Kupagyőzte­sek Európa Kupáját Is. Végig főlényben jászottak, a Rapid- nak csak fellángolásai voltak. A záró 90 percet feledteti a korábbi négyszázötven Az AN—2-es fülsike­títő zúgással a magasba emelkedik. Méltóságtel­jesen közeledik a 2 ezer méteres jelzésig a ma­gasságmutató, a békés­csabai edzőtábor vala­mennyi lakója egy pont­ra szegezi a tekintetét odalentről. Fent csak ők hatan részesei a ma­nővernek, amely ünne­pi és különleges. Kicsit izgatottabban készülőd­nek a szokásosnál, el­hangzik a vezényszó, kiugranak... A levegő­ben zuhanva lassan, sorban, egymás kezét megfogják. Fél perc el­teltével kinyitják ejtő­ernyőiket és aláeresz­kednek. Ünnepi pillanatok kö­vetkeznek. Köszöntik az új „ezredeseket", Magú­ra Istvánt és Molnár Lászlót. A két békéscsa­bai ejtőernyős szamártö­vis csokrot kap ... A tábori pillanatok ezután — csakúgy, mint korábban — a megszo­kott mederben zajlanak. Gyakorlás reggeltől es­tig, felkészülés a soron- következő feladatokra. FAZEKAS LÁSZLÓ riportja A hajtogatás a legfontosabb tennivalók egyike Még egy másodperc Az új „ezredesek": Magúra István és Molnár László Ekkor még majálisnak ígérkezett minden. A kitűnő hangu­lat megteremtéséhez a Kner Nyomda is hozzájárult — 40 ezer ilyen nemzetiszínű napellenzős sapkát készített a szur­kolóknak Míg a Kurier dicséri a magyar válogatott jó csa­patjátékát, amely mégsem vezetett gólhoz, a Kronen- Zeitung szerint az együttes klasszisokkal rosszabbul ját­szott, mint legutóbb az osztrákok ellen Bécsben, az­az görcsösen, tervszerűtlenül. A békéscsabaiak egyik válo­gatottja: Mengyán Pál nap­lóz Disztl alig kapott lövést dolga volt. Abban biztos voltam, hogy magasan kell lőnöm, mert a magyar kapus a lapos lövések hárításának nagy mestere. Ez utóbbit megfigyelhettem az első fél­időben, amikor kispados vol­tam. A másik érdekelt, Disztl Péter kapus így emlékezik a gólra: — Amikor a holland csa­tár átlépett a védelmi vona­lon, már éreztem a bajt. Nem volt elég éles szögben, így mindenképpen ki kellett nyilasi: „Sértve érzem magam” Kilencven perc leforgása alatt gyökeresen változott a Népstadion 76 ezer nézőjé­nek hangulata. A keddi, Hollandia elleni labdarúgó VB-selejtező előtt a meny- nyekbe emelték Mezey György szövetségi kapitány legénységét, a 0—1-es vég­eredményt viszont enyhén szólva kritikusan fogadták a szurkolók. A magyar öltözőben sokan panaszkodtak arra, hogy a lelátóról feléjük irányzott megjegyzések az öt évvel ez­előtti hangulatot idézték. Azt, amikor Magyarország együt­tese szerényen kullogott az európai középmezőnyben, amikor nem sok tényező ve­títette előre a mai sikereket. — Sokan még „bundát” is kiáltottak — mondta Nyila­si Tibor. — En személy sze­rint sértve érzem magam emiatt, hiszen egy pillanat alatt elfeledték a rotterdami és bécsi győzelmeket, me­lyek után szinte nem volt határa a dicsérő jelzőknek. Mi is történt ezen a 90 percen? Az „életéért” küzdő Hol­landia 45 perces séta után ritmust váltva nem kis sze­rencsével biztosította magá­nak az újabb selejtező jogát Mexikóért, 1938 után má­sodszor fektette két vállra a keddi találkozó előtt már biztos VB-döntős Magyaror­szágot. Leo Beenhakker, a vendé­gek szövetségi kapitánya sze­rencsésen cserélt, hiszen de Wit beállása után az addigi védekező összhatású 4—4—2- es szisztémát felválthatta a 4—3—3-mal. De Wit egyma­ga több zavart okozott a második játékrész kezdő ne­gyedórájában, mint Kiefték az egész első félidőben. Vér­beli szélsőmegoldásai ellen Sallai sokszor állt fegyver nélkül. Így a gólnál is. — Nem zárták le a rést előttem, s mivel még pihent voltam, kellő indulóenergiá­val törhettem be a 16-oson belülre •— mondta a gólszer­ző a mérkőzés után. — A többi már csak szerencse indulnom. Könnyű dolga volt, hiszen válogathatott abban, hova lőjön. De arra igazán nem számíthattam, hogy éppen a rövid felső­sarkot nézi ki magának. Mezey György kapitány a sajtóértekezleten is említet­te: Nagy és Esterházy is cse­rét kért a szünetben. Varga pályára léptével megbomlott a szerkezeti egyensúly, hi­szen a Honvéd-játékos nem középpályás. Az Esterházyt később váltó Mészárosnak viszont nem volt már ideje belemelegedni. Tény tehát, hogy a vendégcserék jobban sikerültek, mert de Wit gólt lőtt, R. Koeman pedig sok-, kai több veszélyt jelentett a magyar kapura középpályás létére, mint a lecserélt van de Kerkhof. — Az első félidőben véde­kező alapállást választottunk, azaz vártunk — mondta Beenhakker szövetségi ka­pitány. — A szünetben meg­beszéltem játékosaimmal: most már nincs további ha- logatási idő. Ha akarjuk Mexikót, akkor gyorsítani kell, és vállalni a támadás kockázatát. Biztos már a Mexikóba ju­tásban? — Nagyon jól jött ez a si­ker, hiszen lélektanilag hely­rebillentette formálódó együttesemet. Lélegzethez ju­tottunk, most már igazán felszabadultan várjuk a kö­vetkező ellenfelet. De hogy ott leszünk-e a VB-döntő- ben, az a további feladatok­ra adott megoldásoktól függ. Természetesen hivatalból is optimistának kell lennem. Prohaska: ne a magyarokat szidjuk! A szerdai osztrák lapok nagy csalódottsággal kom­mentálják a budapesti ered­ményt, hiszen az osztrák vá­logatott (és a sportközvéle­mény) nem titkolt reménysé­ge volt, hogy csapatuk ma­gyar győzelem, vagy légi alábbis döntetlen jóvoltából mégis eljut Mexikóba. Her­bert Prohaska, a csapat ka­pitánya józan hangot ütött meg: „Ne a magyarokat szid­juk — nem most veszítettük el az esélyt a továbbjutásra, hanem akkor, amikor Bécs­ben kikaptunk tőlük ...” Prohaska szerint egyébként nem volt meglepetés a ma­gyar válogatott gyenge já­téka — hiszen a csapatra már nem nehezedett lélekta­ni nyomás, nem kellett har­colnia a mexikói szereplé­sért. Branko Elsner, az osztrák csapat vezetője viszont (aki Ljubljanában nézte a ma­gyar—holland tv-közvetítést) csalódottan nyilatkozott a Die Presse-nek: „A magya­rok nem is játszottak, hanem egyszerűen kímélő fokozatra kapcsoltak” — vélte indula­tosan Elsner, akinek helyze­te csapata szereplése után megingott. Azt mindeneset­re ő is hozzátette, hogy „saj­nos, erőnk nem futotta a to­vábbjutásra ■— magunk va­gyunk felelősek”. r i fi 1985. május 16., csütörtök SPORT SPORT SPORT SPORT BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg' és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents