Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-17 / 114. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁJUS 17., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Kádár János a Magyar Sajtó Házában Kádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházába látogatott. Kíséretében volt Berecz János, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője. A párt főtitkárát a Magyar Sajtó Házában Pálfy József, a szövetség elnöke és Megyeri Károly főtitkár köszöntötte. Jelen volt Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Murai György, a VI. kerületi pártbizottság első titkára A turistaszezon kezdetének csalhatatlan jele a kempingcikkek kiállítása, amit ebben az időszakban megyénkben több helyen megrendeznek. Békéscsabán az Univerzál Áruház mutatja be sátrait, kempingbútorait, felszereléseit május 16- tól 18-ig az áruházzal szemközti parkolóban. Amint a sport- osztály helyettes vezetőjétől megtudtuk, a sokféle praktikus holmit, a sátrakat nemcsak nézni lehet — amit bemutatnak, abból van is raktáron Fotó: Kovács Erzsébet A Magyar Agrártudományi Egyesület elnökségének ülése Mezőhegyesen A MUOSZ elnökségének tagjai körében * Megyeri Károly tájékoztatta Kádár Jánost az öt és fél ezer tagot számláló szövetség munkájáról. Mint mondotta, az utóbbi hónapokban közéletünk kiemelkedő eseményei — a párt kongresszusa, a felszabadulás jubileuma — felelősségteljes feladatot jelentettek a sajtó munkásai számára, s ezekben a hetekben, hónapokban megélénkült a szövetség szervezeti élete is: közgyűlésre készül a MUOSZ. E fórum lehetőséget ad majd arra, hogy a tagság megvitassa: miként válhat még érdemibbé, színvonalasabbá a politikai, szakmai tájékozódást, a műhelymunkát szolgáló szakosztályok tevékenysége; hogyan segítheti a szövetség az újságírók munkafeltételeinek javítását, e nagy feszültséggel, szellemi igénybevétellel járó szakma művelőinek egészségvédelmét. Ám mindenekelőtt arról esik szó a közgyűlésen, hogy melyek ma az újságírók legfontosabb feladatai a párt politikájának szolgálatában. Világos, tettekre ösztönző program: a pártkongresszus határozatának birtokában vehetik számba legfontosabb Tegnap a Parlamentben — Popp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével — együttes értekezletet tartottak a fővárosi és megyei tanácselnökök, valamint a budapesti és megyei párt- bizottságok gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárai. A fő napirendi téma a VII. ötéves terv koncepciója, valamint az ezzel kapcsolatos tanácsi tervezőmunka volt, s erről Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke adott tájékoztatást. Hangsúlyozta egyebek között, hogy a tervkoncepció a XIII. pártkongresszus határozatával és egész munkaanyagával egyezően a kitűzendő célok és megvalósításuk összhangjára épül, figyelembe veszi a politikai, a társadalmi törekvések és a mindenkori gazdasági helyzet szoros összefüggéseit. Alapvető követelmény a következő tervidőszakra, hogy az eddigi nehéz évek után megteremtsük a feltételeit gazdaságunk fokozatos élénkítésének és enyhítsük a szociális feszültségeket. Ugyancsak a fő feladatok közé tartozik, hogy javítsuk a magyar gazdaság alkalmazkodóképességét a változó külső, nemzetközi feltételekhez, hiszen az eddig elért egyensúly egyelőre törekvés, s ezért stabilizálni kell. A köteendőiket az újságírók — ezt állapították meg a közgyűlési előkészületek során tartott szerkesztőségi tanácskozásokon, küldöttválasztó gyűléseken is. Az eddigi tapasztalatok szerint — mondotta a MUOSZ főtitkára — a sajtó munkásai egyetértenek abban, hogy szocialista építőmunkánk céljainak valóra váltása ma talán minden eddiginél jobban igényli az újságírók elkötelezett, alkotó közreműködését, cselekvésre mozgósító, a példaadó kezdeményezéseket és a fejlődést gátló tényezőket egyaránt megmutató tudósításait, állásfoglalásait. A szövetségnek tehát ahhoz kell sokoldalú segítséget adnia, hogy a sajtó e küldetését magasabb színvonalon tölthesse be. A beszélgetés során Pálfy József arról a felelősségteljes feladatról szólt, amelyet a külpolitikai újságírók vállalnak a világról alkotott árnyalt. hiteles kép közvetítésében. Eck Gyula azokról a lehetőségekről beszélt, amelyekkel az agrár-újságírók segíthetik a mezőgazdaság fejlesztését, a magyar falu szocialista átalakulását. Kékeséi Gyula hangsúlyozta, vetkező öt évre olyan cselekvési programot kell kidolgozni, amely mozgósít a teljesítmények (növelésére, amelyben ha szerényebbek is, de reálisak a növekedési célok. Számolni kell azzal, hogy a gazdálkodás külső feltételei nem lesznek kedvezőbbek. Ezekre is tekintettel a tervkoncepció három változatban készült el, melyek közül az egyik a törzsváltozat, a másik egy viszonylag kedvezőbb fejlődéssel számol, a harmadik pedig — a körülményekhez igazíthatóan — az úgynevezett készenléti változat. Továbbra is megmarad a fontos szerepe nemzetközi hitelkapcsolatainknak, annak, hogy tovább mérsékeljük adósságunkat. Jobb és hatékonyabb munkánk mellett meghatározó jelentőségű előrehaladásunkban a KGST-országokkal folytatott együttműködés. A vállalati munkával kapcsolatban a Minisztertanács elnökhelyettese kiemelte: még inkább előtérbe kell állítani a termelési szerkezet korszerűsítésének és a hatékonyság javításának követelményét. Ezt szolgálják a kormányzati programok is. Az irányítási rendszer továbbfejlesztésének egyik fontos célja a vállalati kollektívák hosszabb távú érdekeltségének kialakítása anyagi és szellemi értékeik gyarapításában. hogy a mai belpolitikai újságíróknak a valóság változásaira érzékeny, azokkal lépést tartani képes, s széleskörűen tájékozott publicistákra van szüksége. — Önök, újságírók, és mi, akik párttisztséget töltünk be, közös ügyet szolgálunk — mondotta az elhangzottakra válaszolva Kádár János. — Megnyilvánult ez a párt XIII. kongresszusán is, ahol mindannyian igyekeztünk becsülettel elvégezni a dolgunkat: a küldöttek állást foglaltak a szocialista építőmunkánk legfontosabb feladatait érintő kérdésekben, s a tanácskozás nyílt, felelősségteljes vitájában elhangzottakról, a legfelsőbb pártfórum határozatairól a sajtó hűen beszámolt, segítette, hogy e döntéseket egész népünk megismerje, programjának tekintse. Kádár János elismeréssel szólt arról is, hogy a lapok, a rádió, a televízió méltóképpen emlékeztek meg történelmi sorsfordulónk, fel- szabadulásunk 40. évfordulójáról. — A közéletünk e kiemelkedő eseményeinek időszakában megélénkült társadalmi érdeklődés az ünnepek elmúltával sem csökkent — mutatott rá a párt főtitkára. — Az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokat megelőző jelelőgyűléseken — a közügyek képviseletére méltó jelöltek kiválasztásakor — az állampolgárok aktívan éltek jogaikkal, igazolva választási rendszerünk új, a demokrácia szélesítését szolgáló vonásait. Az újságírók előtt álló feladatokról szólva Kádár JáMi alapozza meg a tanácsok 1986—1990. évekre szóló tervező munkáját? A VII. ötéves népgazdasági terv koncepciója, a tanácsi irányítási r-ndszer korszerűsítése, az országgyűlés határozata a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól, valamint, azok a törekvések, amelyeket a népgazdasági tervezésről, a tanácsokról és az állami pénzügyekről szóló, módosított törvények tartalmaznak. Figyelembe kell venni, hogy ma már erősödő társadalmi igény az arányosabb területi fejlődés, az életkörülmények javítása. Ehhez a korábbinál nagyobb önállóságot kaptak a tanácsok. Számukra ezután csak a saját források képzésének szabályait és mértékét, valamint az állami támogatást határozták meg központilag; a következő tervidőszakra körülbelül 60, illetve 40 százalék arányban. Ezen belül a tanácsoknak kell megjelölniük a legfontosabb helyi célokat, számba venniük lehetőségeiket, dönteni arról, hogy mennyit fordítanak működési, fenntartási és fejlesztési célokra. A helyi tanácsok számára megszűnnek a központi és megyei részletes előírások, kötöttségek. Ennek az új gazdálkodási rendnek a feltételeit azonban csak fokozatosan lehet megteremteni. A tanácsi tervezőmunka kiemelt feladatai közé sorolta Faluvégi Lajos a lakáselnos megállapította: különösen nagy a sajtó felelőssége gazdasági építőmunkánk középponti tennivalóinak, új követelményeinek hiteles bemutatásában, s abban, hogy az alkotókészség kibontakozását, a jó kezdeményezések megvalósulását a maga eszközeivel elősegítse. — Mint minden tisztességgel, felelősséggel végzett munkában, a közvélemény tájékoztatásában is csal? olyanok állhatnak helyt, akik szakmai felkészültségük mellett határozott világnézet, meggyőződés birtokában vannak — hangsúlyozta a párt főtitkára. — A párt- kongresszuson megfogalmazott követelmény a sajtóra is, vagy talán arra különösen vonatkozik: szocialista céljainkat, meggyőződésünket határozottabban kell képviselnünk. Pártunk az elmúlt évtizedekben annak tudatában dolgozott, s dolgozik ma is, hogy a szocializmust nem lehet parancsszóra építeni. Előrehaladásunkhoz szükség van arra, hogy az egyének érdekeltek legyenek a feladatok elvégzésében, de elengedhetetlen az eszméinkkel való azonosulást, céljaink cselekvő támogatását elősegítő propagandamunka, az újságírók aktív tevékenysége. — Ahogyan itt is elhangzott, közelgő közgyűlésükön az újságífók — a televízió, a rádió, a sajtó munkatársai, riporterek és szerkesztők — ennek tudatában készülnek megvitatni feladataikat — mondotta befejezésül Kádár János, sikeres munkát kívánva a tanácskozás résztvevőinek. látás és lakásgazdálkodás javítását. A tanácsi tervező- munkával meg kellene alapozni — mondta —, hogy 1990-ig, Budapest kivételével, minden megyében, minden igényjogosult családnak legyen önálló lakása, illetve hivatalos értesítése arról, hogy pontosan mikor juthat hozzá. Az oktatási intézményhálózatban időben fel kell készülni arra, hogy a nagy létszámú korosztályok rövidesen elérik a középiskolás kort, így megfelelő számú tanteremmel is fogadni kell ezt a demográfiai hullámot. Ugyancsak az eddigieknél több gondot és anyagi eszközt kell fordítaniuk a tanácsoknak a lakosság vízellátásának javítására, illetve a szennyvízelvezető hálózat bővítésére. Az egészségügyben a gyógyítóíntézmé- nyek műszerezettségének, technikai felszereltségének jobbítása szintén a következő évek sürgető teendői közé tartozik. A szociálpolitikában előtérbe kerülnek olyan feladatok, mint a családvédelmi hálózat kiépítése, a hathatósabb gondoskodás a rászoruló idős emberekről és a veszélyeztetett gyermekekről. A következő tervidőszak tanácsi feladatait — mutatott rá a Minisztertanács elnök- helyettese — az országos és helyi célok és eszközök ösz- szehangolásával, a gazdálkodó szervek, a tanácsok és a lakosság összefogásával lehet majd eredményesen megoldani. A Magyar Agrártudományi Egyesület Országos Elnöksége tegnap a fennállásának 200. évfordulóját ünneplő Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban tartotta ülését dr. Sós Gábornak, a MAE elnökének vezetésével. A megjelenteket, közöttük Kiss Sándort, a párt Békés Megyei Bizottságának osztály- vezetőjét, Murányi Miklóst, a Békés Megyei Tanács osztályvezetőjét Horváth Pál, az egyesület Békés megyei szervezetének elnöke köszöntötte. Ezt követően dr. Tóth János, az egyesület alelnöke, a Magyar Agrártudományi Egyesület üzemi szervezeteinek feladatairól tartott előadást. Beszédében rámutatott arra, hogy a vállalati, üzemi szervezetek akkor látják el jól feladataikat, ha az új kutatások eredményei, a legújabb technológiák minél hamarabb kerülnek be a termelésbe. A továbbiakban szólt arról, hogy az egyesület valameny- nyi tagjának alapvető feladata a népgazdasági tervek támogatása. A gabonaprogram eredményeit értékelve elmondta, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett a termelés, s remény van arra, hogy ebben az esztendőben a tervezett 2,9 millió hektáron is megterem a várt mennyiség. Erre annál is inkább megvan a remény, mivel az egyesület közbenjárásának eredményeként országosan javult a gazdaságokban az eszközellátottság, erősödött a gépállomány. Előadásának további részében dr. Tóth János a vállaCsütörtökön ülést tartott az MTESZ Országos Elnöksége. Az ülésen részt vett és felszólalt Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is. Az elnökség Fock Jenőnek, az MTESZ elnökének beszámolója alapján megvitatta az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának végrehajtásából adódó MTESZ-feladato- kat. Az elnökség állásfoglalásában rámutat, a kongresszus határozata jól tükrözi a műszaki értelmiség tői rekvéseit és érdekeit is. Az MTESZ mint társadalmi szervezet kész sokoldalúan segíteni a pártkongresszus határozatának végrehajtását. lati, üzemi szervezeteknek az állattenyésztő telepek korszerűsítésében végzendő feladatait taglalta. Elmondta, hogy a hús-, tojás- és tejtermelés növelésének: lényegében adottak a technológiai-technikai lehetőségei. Ezeket azonban nem minden esetben használják ki. Példaként említette, hogy az intenzív kukoricatermelési rendszer 118 gazdaságánál van számítógép, de csak kevés helyen, mintegy 18 gazdaságban, szövetkezetben használják. A nyitó előadást követően Horváth Pál, az egyesület Békés megyei szervezetének elnöke tájékoztatta az ülés részvevőit a megyében folyó munkáról. Elmondta, hogy a megyében dolgozó kétezer agrár- és üzemmérnök közül 1300-an tagjai az egyesületnek, 9 szakosztály és egy ifjúsági bizottság működik eredményesen. Ezt követően dr. Hajtman Pál, a tanácskozásnak helyet adó kombinát vállalati szervezetének elnöke tájékoztatta az elnökséget a szervezet munkájáról. Beszámolt arról, hogy a hat éve létrehozott egyesületi szervezetnek 140 tagja 5 szakosztályban segíti a kombinátban folyó termelést. Az előadottak megvitatása után az elnökség és a meghívottak megtekintették a helyi művelődési központ aulájában bemutatott „Föld, kenyér” című országos vándorkiállítást, majd Supala Pálnak, a kombinát vezér- igazgatójának és dr. Pap Tibor vezérigazgató-helyettesnek kalauzolásával ismerkedtek a kombinát életével. Ennek érdekében mozgósítja tagságát, mindinkább elősegíti a gazdaság fejlődését szolgáló szellemi tevékenység fokozását. Az elnökség kiemelte a műszaki értelmiség fokozottabb anyagi-erkölcsi elismerésének fontosságát. A továbbiakban Tóth János, az MTESZ főtitkára tájékoztatta az elnökséget a társadalmi szervezet XIV. küldöttgyűlésének előkészületeiről. A testület úgy döntött, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1986. október 11-én Budapesten tartja tisztújító közgyűlését. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Tanácskozott az MTESZ Országos Elnöksége
