Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
1985, április 11., csütörtök 0 n végét még nem látni, de... Megtalálták az utat A Füzesgyarmati Lucernarendszer. az FLR igazgatósága a közelmúltban tartotta az 1984. gazdasági évet záró, és 1985-öt nyitó közgyűlését. A szokásos igazgatói beszámoló, amelyet Fórján János tartott, röviden összefoglalható: sikeres évet zárt az FLR, a termelési rendszer idei kilátásai is biztatóak. Az igazgatói beszámoló terjedelmes részét foglalta el a kutatási eredmények alkalmazása, az innovációs tevékenység ismertetése, ezért utólag kértem Fórján Jánost, tekintsük át munkájuknak ezt a területét. ♦ Az FLR 1980 óta szorgalmaz — anyagilag is — alkalmazott kutatásokat. Ezekre az elmúlt öt évben összesen négymillió forintot fordítottak. A rendszer megbízásából végzett kutatások jórészt a taggazdaságokban termelt növények, illetve a juhászat fejlesztését szolgálják. Jelentős összegeket költöttek a különböző lucerna- és lóbabfajták nemesítésére, fajtafenntartására, takarmányetetési kísérletek fedezésére, egyes gépek modernizálására. Az innovációs tevékenység is az újdonságok meghonosítását célozza. Különböző találmányok megvásárlására majdnem hatmillió forintot, illetve ennek esedékes hányadát fizették ki. Megvásárolták a Tarmik szénatartósító szer előállítási, forgalmazási jogát. A sikeres szert három helyen gyártják, tavaly 240 ezer liter kelt el belőle. Jogot szereztek a juhtrágyából készülő, úgynevezett szuperkomposzt gyártására, amelynek fontos adalékát éppen egy Békés megyei üzem, a gyoma- endrődi Lenin Tsz készíti. A S7uperkomposztot a csabai Agroker forgalmazza ez évtől. De nemcsak támogatják a kutatásokat, és megvásárolják a különböző szabadalmakat az FLR szaktanács- adói, hanem maguk is részt vesznek az egyes ágazatok fejlesztésében. Az általuk kidolgozott komplex juhte- nyésztési programnak szerves részét képezik a többféle változatban kidolgozott juhtartó épületek. Az egyszerű, könnyűszerkezetes istállókból napjainkig mintegy tízezer négyzetméternyi épült, s üzemel jó eredménnyel. FLR-újítás a 2X12 fejőállásos, félstabil Alfa-Laval fejőgép, amellyel évente 30—35 ezer liter tej fejhető, s működésére egyéves anyagi és erkölcsi garanciát vállal a termelési rendszer. A gép sikerét jelzi, hogy mind több üzem vásárolja meg. ♦ Az FLR is belépett azok körébe, akik a szója feldolgozásán, azaz a benne levő, emésztést gátló anyagok kivonásán ügyködnek. Ennek érdekében az OMFB fehérje- és biotechnikai irodájának, valmint az MTA En- zimológiai Intézetének a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-szel közös találmánya, a szupra-szója gyártására hoztak létre menedzserirodát. A szójafeltárás új módszerének lényege: savval kezelik a szóját, így növelik az emészthetőségét. A módszer költség- és importkímélő. A füzesgyarmati tsz-ben évek óta használják baromfi és sertés takarmányozására, jó eredménnyel. A másik feldolgozás eredménye, az empra-szója: a HAGE karcagi takarmánykeverő telepén kezelik jelenleg a szójababot áztatás után mikrohullámmal. Az emberi fogyasztásra szánt szójában így megmarad az olaj, és ez a baromfihizlalásban is hasznossá teszi. Ami lényeges: hazai termést dolgoznak fel. Gyártóját keresik, az előállítását az idén szervezik; természetesen, ha a kísérletek sikereseknek bizonyulnak. Sikerrel dolgozik a szójafeltáró üzem a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben Fotó: Veress Erzsi A melléktermékek hasznosításával sokan és sokszor foglalkoztak már, köztük az FLR — nem éppen kirobbanó sikerrel. Most új megoldással, az úgynevezett biomassza feldolgozásával próbálkoznak. Lényege, hogy egy svájci szabadalom meghonosításával, a technológia egyes gépeinek megvásárlásával növényi szárakból, szalmából készítőnek tűzi- brikettet. A régebben eltüzelt, hagyományos energia- hordozók így feldolgozva sokat érnek — hatvan dollárt is megadnak tonnájáért. Jelenleg az _ ÉRDÉRT tuzséri telepén működik egy gyártósor, amelynek érdekessége, hogy lucerna is préselhető vele, egy kis átalakítással. Mégpedig: olcsóbban, minta hagyományos eljárással. Szintén idei — bevezetésre váró — újdonság a szalmapanel. Műgyanta ragasztó és préselt szalma a lemezek anyaga. A termék olcsóbb, mint a pozdorja és köny- nyebb. A szükséges műgyanta beszerzéséről az angolokkal tárgyal a Komplex Külkereskedelmi Vállalat, sí ha sikerrel járnak, az FLR elterjeszti a gyártási eljárást partnerei a körében. Ahol 3—4 ezer hektár búza, árpa terem, ott már érdemes foglalkozni vele — vallják a szakemberek. Nem véletlenül esett sok szó az egyes újdonságokról, hiszen mindegyikük azt tükrözi, hogyan, milyen úton halad az FLR. A termelési rendszer 1979-es mélypontjáról nagyot ugrott, jelentősen nőtt a forgalma, bevételei, ezzel párhuzamosan a kutatásra, innovációra fordítható összegek nagysága, és az egyes ágazatok — szója, lóbab, juhászat — továbbfejlesztésének lehetősége. Az idén egy év alatt ismét másfél-kétszeresére növeli forgalmát az FLR, s továbbra is felfelé ível a pályája. Ezt bizonyítja, hogy tagüzemeinek száma már 130, amelyek igénylik újabb alközpontok létesítését, főleg az ország északi felében. Amikor az igazgatót a továbbhaladásról kérdem, megint csak a kutatások támogatása, az innováció és a termelés bővítése mellett teszi le a voksot. Sokat köszönhetnek a tudományos eredményeknek — segítségükkel találták meg a címben említett helyes utat, amely olyan távlatokat nyit előttük, hogy egyelőre nem látják a fejlődés határait. És ez így jó. M. Szabó Zsuzsa Esély a továbblépésre Bosszúság, tehetetlenség, szégyenkezés. Aggódó pillantások az ajtóra, talán jön még valaki... Aztán csüggedt, lemondó tekintet, hát érdemes itt valamit szervezni?! Néma drukkerként többször átéltem e lelkiállapotot, együttérezve a különböző programok, előadások, tanfolyamok szervezőivel. Tudjuk — legutóbb éppen a pártkongresszuson hallottuk —, Békés megye nem bővelkedik szakemberekben. Különösen kevés a mérnök, a közgazdász, noha tudásuk a fejlődés intenzív szakaszában, az intellektuális teljesítmények kibontakoztatása idején egyre kevésbé nélkülözhető. Ám, ha diplomásunk kevés is van, tudni vágyó, többet, jobbat akaró emberekben nincs hiány. Szervezetek sora vállalja magára a feladatot, hogy előadásokat, tanfolyamokat, szakmai tájékoztatókat és vitákat szervezve informálja, ha kell tanítsa új módszerekre, új szemléletre a termelés napi gondjaival küszködő elméket. Neves előadókat, nemzetközileg elismert szakembereket nyernek meg az ügynek, egy-egy megyei beszélgetésnek, s nincs könnyű dolguk. A főváros — a különféle témák legjobb ismerői általában itt munkálkodnak — messze van, sok időt vesz el az utazás, s a fizethető honorárium olykor oly kevés, hogy felajánlani is zavarba ejtő. És mégis létrejön a találkozás, megérkezik az előadó, többnyire lelkesen (nem a honorárium ösztönzi), tudását megosztani készen. Csak éppen alig van kivel. Nos, ekkor következik be az a nemkívánatos lelkiállapot. El lehet-e hinni, hogy egész Békés megyében 10—20 embert érdekel mondjuk a marketing, a piackutatás vagy a nők foglalkoztatásának helyzete? Ha igen, akkor megérdemeljük az elmaradott jelzőt, de azt hiszem, másról van szó. Talán el sem jut a meghívó a téma ismerőihez. Van még olyan vezető, aki — bár maga nem tud vagy nem akar részt venni a rendezvényen — feledékenységből vagy féltékenységből nem adja tovább a meghívót beosztottainak. Olyan is akad, aki úgy véli, egyetemi, főiskolai végzettségével neki újat nemigen mondhatnak, megfeledkezik arról, hogy a diploma csak útlevél a tudáshoz. Akinek viszont nincs ilyen „útlevele”, nemegyszer hiába is menne el az előadásra, mely mély alapismeretekre épül. És ahol a jó szándék megvan, ott hiányozhat az idő. Távoli településekről beutazni, ha nőkről van szó, még inkább, problémás. Vagyis pro és kontra sorolhatnánk az érveket. Egy-egy rosszul sikerült előadás — az előadónak, mert néhányan voltak, vagy a közönségnek, mert gyenge volt az előadó — kedvét szegi a vállalkozóknak. Őket még egyszer megnyerni — előadni vagy hallgatni — nehéz. Mégis, e sok gonddal együtt, meggyőződésem, értelme, eredménye van a rendezvényeknek. Ha nem is mindig és nem is mindenkinek, de ad valami pluszt, ötletet, gondolatot a hétköznapi munkához, megerősít hitünkben, hogy jól csináljuk, amit csinálunk vagy éppen ellenkezőleg. Hátrányos helyzetünkben minden apró lehetőséget meg kell ragadnunk, mely a továbblépés esélyével kecsegtet. — szatmári — Mi várható a zöldségfronton? Hz árvízveszély és az időjárás A Minisztertanács februári utolsó ülésén tárgyalt és hozott határozatot a zöld- ség-gyümölcsforgalmazás- ról. Ennek nyomán napok alatt elkészült a Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének a kialakult helyzetet értékelő állásfoglalása, és a határozatból adódó feladatokat is megfogalmazták. — A forgalmazás megosztottsága tény — kezdte a helyzet elemzését Fekete Bé- láné, a szövetség főmunkatársa, majd így folytatta: — A szabadpiac meghatározó szerepe a szövetkezeti szektor esélyét rontja, mert értékesítéskor nem képes akkora nyereséget elérni, hogy a szövetkezeti költségeket (adót, bért, szállítást, áru- szállításkor, ha nincs vissz- fuvar, a kifizetendő bírságot) elbírja. Ami viszont kedvezően alakult az elmúlt években, és a lakossági ellátás a jövőben is erre épül, az a kosaras felvásárlás. — Ezt már az 1976-os keltezésű 1006. számú rendelet is szorgalmazta, ám a javuló kínálat csak az utóbbi esztendőkre jellemző. — Az 1976-os rendelkezés után, 1980-ban egy belső utasítás született arról, hogy 25—30 százalékkal az eladási ár alatt vehetik meg az árut az egységek, amiből már jut a tárolási veszteségre, az eladási kockázatra. Az Áfészek területén minden egység bevezette a kosaras felvásárlást, naponta kötnek üzleteket, így az árak folyamatosan karban tarthatók. A szerződéses egységek működtetése óta pedig határozottan javult me- gyeszerte a kínálat. — A nagyobb területen termelők ugyanakkor továbbra is a szabadpiaci csatornákon adják el a termést. Békés megyéből is jelentős mennyiségű árut visznek az ipari városokba, a fővárosba. — Egyrészt, másrészt mind többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy szerződést kötnek az iskolákkal, a kórházakkal, az Áfésszel vagy a Zöldérttel. A feldolgozó üzemeket is megkeresik, de az ár szabja az elsődleges szerződési feltételeket. — Hogyan ítéli meg, lesz-e gond az idén Békés megyében a zöldség-gyü- mölcsellátással ? — A primőrök igen drágák, és azok is maradnak. Késik a vegetáció, az érés az elhúzódott tél miatt. Az ellátás megítélésünk szerint nem lesz rosszabb, mint az előző esztendőkben. Várható, hogy az árak is reálisabban alakulnak, lerövidül a zöldség útja a termelőtől a fogyasztóig, nem rakódik rá értékesítési csatornánként árrés. — Végezetül szóljon a feladatokról, amelyek a fogyasztási szövetkezetekre hárulnak a jövőben is. — A tárolási feladatokat a következő években is — megosztva a Zöldérttel — magunkra vállaljuk, a téli ellátás javítása érdekében. Aktuális feladatként pedig szorgalmazzuk a kistermelők körében a nagyüzemek számára a termeltetést. — Számadó — Minthogy magas hegyekkel körülzárt medencében élünk, gyakorta kerülünk árvízveszélybe, s nem ritkán az elemi csapás pusztítását is el kell viselnünk. Hazánk területének kerek egyötöd része természetes ártér. Termőföldjeinknek egyharmada az árvízszint alatt van. Az árvizeknek egyik alapvető oka mindig az időjárás kedvezőtlen alakulása. Hosz- szú tél esetén, mely tartós hideggel, sok — főleg hó alakjában lehullott — csapadékkal jár, a Kárpátok medencéjében mindig számolni kell a tavaszi olvadás idején ár- és belvizekkel is. A jégmentes árvizek keletkezésében az esőzés játsz- sza a döntő szerepet. Ebből a szempontból a folyók vízgyűjtő területére hulló csapadék mennyisége, a csapadékhullás hevessége, időtartama és területi eloszlása fontos. Alapvető szerepet játszik a talajnak vízzel való telítettsége is, minthogy ez szabja meg, hogy a lehullott csapadékból a talajba menynyi szivárog be. Szerepe van emellett a felhalmozódott hőmennyiségnek és az olvadásnak is. Ennek mennyisége a hótakaró vastagságától és a hőmérsékleti viszonyoktól függ. Gyakran előfordul, hogy esőzés és hóolvadás — mint árvizet előidéző ok — egyszerre lép fel. Ezek hirtelen lefutó nagy árhullámokat idéznek elő. A sokévi adatok szerint a Tiszán a legkisebb vízhozam 60 köbméternyi szokott lenni, áradásnál azonban a középszakaszban már 3200—3300 köbmétert is mértek. A legkisebb folyókon árvízkor a vízhozam a legkisebbnek az ezerszerese (!) is lehet. Képünk a Tisza egyik mellékfolyójának „csordultig” megtelt medrét mutatja az elmúlt évek egyik veszélyes árhulláma alkalmával. Ólommentes benzin A Vegyépszer salgótarjáni gyárában megkezdték az ólommentes benzint előállító berendezések gyártását a Dunai Kőolajipari Vállalat részére. A Százhalombattán most épülő üzemben a Jövő év elejétől gyártják a környezetkímélő üzemanyagot, amelyet a fővárosban, a Balatonnál és más Idegenforgalmi központokban tíz, erre kijelölt benzinkútnál fognak árusítani, egyelőre csak külföldiek részére. Nyugat-Európában már egvre Inkább terjed az ólommentes benzin használata, amelynek az oktánszámát ólom helyett egy más adalékanyag hozzáadásával állítják be. Emiatt ez a benzin csak olyan avitőkban alkalmazható, amelyeknek a motorját már eleve erre konstruálták, vagy a motor után, a kipufogógáz vezetékébe úgynevezett utó- égetőt építettek be. Az NSZK- ban például a következő évektől már csak ilyen autókat szabad forgalomba hozni, tehát a hazánkba érkező autós turisták között is egyre több lesz az olyan, akinek autója csak ólommentes benzinnel üzemel. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a nyugatnémet autóklub kérésére határozta el. hogy hazánkban is megkezdik az ólommentes benzin gyártását. Az adalékanyagot a lenin- városi Tiszai Kőolajipari Vállalat állítja elő, s a végtermék gyártására létesítik az üzemet Százhalombattán. A beruházás fővállalkozója a salgótarjáni Vegyépszer, amely megvásárolta az ólommentes benzint előállító berendezések licencét. A DKV a hazai felhasználásra készülő benzinek ólomtartalmát is csökkentette, literenként 0,7 grammról 0,4 grammra, s terveik szerint 1988-ra ezt az értéket is a nyugat-európai szabványoknak megfelelő 0,15 grammra szállítják le.
