Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

NÉPÚJSÁG 1985. április 10., szerda Mezökovácsházán ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) a nagyközség közüzemi és kommunális gázellátásra tör­ténő átállítása. Az egészség­ügy területén a szakorvos- hiány okoz gondot, 7 község csaknem 32 ezer ember el­látását néhány szakorvos biztosítja. Gond az általános, de még inkább a középisko­lai tanteremhiány. A beszámoló felett élénk' vita alakult ki. Az elmúlt évtizedek fejlődését elismer­ve, a jelen, illetve a jövő gondjairól esett a legtöbb szó. Mindenekelőtt arról, ho­gyan lehet megállítani azt a népességcsökkenést, amely itt, a megye jobb adottságú területén kevésbé érthető, mint másutt. Az okok között a gazdaság szerkezetét (egyetlen mezőgazdasági üzem és néhány ipari egy­ség működik a nagyközség­ben), az alapellátás, az inf­rastruktúra, ezen belül is a közlekedés és a hírközlés alacsony színvonalát és a térség városhiányát említet­ték a felszólalók. Szó esett még a leendő városközpont tudatos kialakításáról, az életkörülmények javításáról. Javasolták, hogy a VII. öt­éves tervben kiemelt figyel­met fordítsanak a városi jo­gú nagyközségre, mert sze­repkörének csak úgy tud megfelelni, ha az ehhez szükséges feltételek — az anyagi lehetőségek figyelem- bevételével — fokozatosan megteremtődnek. A végre­hajtó bizottság a javaslattal egyetértett . és elismerését fejezte ki a nagyközség párt-, állami, társadalmi szervei­nek az eddig végzett mun­káért. A harmadik napirend ke­retében dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára adott szóbeli tájékoztatót a2^i országgyűlési képviselői és tanácstagi választások előké­születeiről. Ezt követően be­jelentésekkel zárult a végre­hajtó bizottság kihelyezett ülése. S. F. Pályázati felhívás Üzemünk életének egy éve A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága „Üzemünk életének egy éve” (1985. január 1—december 31-ig) címmel pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek minden álla­mi vagy szövetkezeti termelő tevékenységet folytató üzem, gyár, gyáregység, illetve telephely dolgozói. Pályázni lehet mind az üzem egészére, mind annak valamilyen kisebb egy­ségére, illetve egységeire (üzemrész, műhely, brigád) vonat­kozólag. A pályamunkáknak terjedelmi korláta nincs: tartalmazni­uk kell a szóban forgó üzem, illetve üzemrész, brigád pontos megjelölését. Beküldendők három példányban 1986. március 30-ig a Hazafias Népfront budapesti, illetve megyei szerve­zeteihez. A három példány közül egy a helyszínen marad, Kettő pedig a pályamunkák elbírálásának céljait szolgálja. A pályamunkák értékelésére és eredményhirdetésre 1986. má­jus 1-én kerül sor. A pályamunkák készítésének segítésére azok az üzemek, amelyek részvételi szándékukat jelzik, a Hazafias Népfront helyi szerveitől a pályázat hozzávetőleges tartalmára, készí­tésére és az elbírálás szempontjaira vonatkozó részletes tájé­koztatót kaphatnak. Emellett szükség esetén ugyancsak a he­lyi népfrontszervezeteken keresztül külső szakemberektől sze­mélyes útmutatást, konzultációs lehetőséget is kérhetnek. A pályázat díjai: Üzemünk élete 1985-ben: két első díj, egyenként 12 ezer forint, két második díj, egyenként 10 ezer forint, három harmadik díj, egyenként 8 ezer forint. Brigái dunk élete 1985-ben: két első díj, egyenként 8 ezer, két má­sodik díj, egyenként 7 ezer, három harmadik díj, egyenként 5 ezer forint. Új szinben a Változó Világgazdaság Mennyit vettünk, ettünk húsvétkor? Az MTA Regionális Kuta­tások Központja Alföldi Ku­tatócsoport és a Békés me­gyei Pedagógiai Intézet kö­zös kiadványa új borítólap­pal jelent meg. Ez, gondo­lom. teljesen hétköznapi okokra vezethető vissza, nem pedig esetleges tartal­mi változásra. Erről hamar meg is győződhettem. A sze­rény külsővel megjelenő fü­zet- szerkesztője, Baukó Ta­más a tőle megszokott mó­don igyekszik színvonalas, friss információkkal szol­gálni a földrajz szakos taná­roknak. Az 1984. évi 23. szám — ha alapos késéssel is —, de tudósít a világ ba- uxittermeléséről, timföld- és alumíniumgyártásáról. Az adatok a füzet késedelmes megjelenésével sem vesztet­tek információértékükből, mert például a világ alumí­niumtermelésére vonatkozó adatok 1980-asak. (Ez nem a szerkesztő hibája, hanem a rendelkezésre álló adatoké.) A második összeállítás ér­dekes összehasonlítást kínál Európa és Észak-Amerika fontosabb országainak vas­Tegnap. kedden reggel a Né­met Demokratikus Köztársaság Gera városába utazott a gyulai Erkel vegyes kar. A wünschen- dorfi ifjúsági fúvószenekar meghívására vesznek részt az egy hétig tartó vendégszereplé­sen. A fúvószenekarral már évek óta jó kapcsolatot tarta­nak; a wünschendorfiakat az úti és közúti hálózatairól. A vasút hosszát illetően sze­rencsére nem kullogunk a rangsor végén, sőt, utasfor­galomban és teherforgalom­ban sem. Bár ezek az ada­tok sok mindentől függenek, s igazán csak a hozzáértők tudják kibogozni, hogy az egyes értékek a fejlődés po­zitív vagy negatív tartomá­nyába utalhatók-e. A latin-amerikai országok energetikai problémáiról szóló írásban kiderül, hogy ezekben az országokban a tűzifának van nagy szerepe az összes energiahordozók közül, s nincs egyelőre na­gyobb gond az energiahor­dozók tartalékával sem. A füzet utolsó írása a vi­lág egyik legnépesebb or­szágának, Indiának a né­pességalakulásáról tájékoz­tat. Egy 1983. március 1. adat szerint Indiában 684,92 millió ember élt. Az írás a népességszám és növekedés, valamint a városi népesség megoszlását is közli 80 évre visszamenően, és a szövetsé­idén is várják Gyulára. Rázga József kamhgy vezetésével a kísérőkkel együtt 43-an látogat­nak el Gera városába és Wün- schendorfba. Mindkét települé­sen több alkalommal lépnek a közönség elé. A gyulaiak ápri­lis 16-án az éjjeli órákban ér­keznek vissza. „Te jó ég, hány mázsa ennivalót cipelünk haza az ünnepekre?” — tette fel a költői kérdést, hatalmas cek- kerekkel a kezében egy fia­talasszony húsvét táján az egyik ABC kijáratánál. Va­lóban, mennyit is? Nos, vagonokban, hektoliterek­ben kifejezhető az a meny- nyiség, csak amit füstölt húsból, tejből, kenyérből vá­sárolt a megye lakossága húsvét előtt. A Gyulai Húskombinát a megyébe összesen ötven tonna füstölt árut; sonkát, tarját, csülköt, oldalast, csontos combot és lapockát szállított. A ZÖLDÉRT-hez is na­gyobb mennyiségre érkezett megrendelés, a húsüzem az ünnep előtti hetekben két és fél vagon füstöltárut adott át a kereskedelemnek. A húsvéti sonka mellé mi más illik, mint a puha ke­nyér vagy még inkább a foszlós kalács. A Békéscsa­bai Sütőipari Vállalatnál el­mondták. hogy az ünnepi hajrá már április 4-e előtt elkezdődött, dolgoztak 4-én, sőt. volt olyan üzem, ahol 3-án is, és még csak azután következett húsvéti szállí­tás. Ellátási területükre áp­rilis 5-én 287, 6-án 413 má­zsa kenyeret, a két napon együttvéve több mint nyolc­ezer darab félkilós és 390 darab egykilós zsúrkenyeret szállítottak. E mellett több száz kiló foszlós kalács és fonott kalács került ki az üzemből. A Gyomaendrődi Sütőipari Vállalat 83 tonna fehér kenyeret, 3,6 tonna ka­lácsot és 14,1 tonna zsúrke­nyeret sütött húsvétra. A gyulai sütőipar péntek­szombaton 950 mázsa ke­nyeret, tíz mázsa zsúrke­nyeret és 45 mázsa kalácsot készített. Az Orosházi Sütő­ipari Vállalat kemencéiből csaknem 1500 mázsa kenyér, 160 mázsa kalács és zsúrke- nyér került ki. A legkelen­dőbb volt az alföldi kenyér és a házi cipó. A sonkára, kalácsra bi­zony alaposan megszomjaz­tunk. S hogy ki mivel ol­totta szomj át, azt tapaszta­latból mindnyájan tudjuk, az innivalók közül marad­junk ezúttal a tejnél. A Sár­réti Tej békéscsabai üzeme április 5-én több mint 53 ezer 700 liter, 6-án pedig 58 ezer liter tejet szállított a kereskedelemnek, jóval töb­bet, mint például a március 29-i hétköznapon, amikor 38 ezer 800 litert rendeltek tő­lük. ^Vajból a húsvét előtti két napon mintegy 1650 ki­logrammot, tejfölből csak­nem tízezer litert, tejszínből pedig kétezer litert adtak át a megrendelőknek. Érdemes még megjegyezni, hogy a nagy mennyiséghez képest a visszáru aránya nem több a szokásosnál. A Gyulai Tej­porgyárból péntek-szomba­ton 3730 liter kannás tejet, 290 liter kannás tejszínt, mintegy 74 ezer liter zacs­kós tejet, 26 ezer pohár tej­fölt, 7880 pohár tejszínt és mintegy 700 kilogramm va­jat szállítottak a boltokba. A Sárréti Tej szeghalmi üze­méből az ünnep előtti két napon 145 ezer liter tej, cso­koládés tej, kakaó került az üzletekbe. Feltűnően nagy volt a kereslet a tejföl iránt. 5200 liter poharas tejfölt adtak el pénteken, és több mint hatezer litert szomba­ton. Vaj mindkét napon 20 —22- mázsa körül fogyott, habtejszínből pedig a két napon csaknem tízezer po­hárral. Tejből most keve­sebb kelt el, mint tavaly húsvét előtt, a kiszállított mennyiségből 7—8 ezer li­tert szállítottak vissza, mint eladatlan, lejárt szavatossá­gi idejű terméket. Nos, hozzávetőlegesen eny- nyi volt megyénk húsvéti „fogyasztása” füstölt húsból, tejből, tejtermékből, kenyér­ből, kalácsból. Egészen pon­tosan ennyit vásároltunk. S hogy ebből mennyit paza­roltunk, arról a hulladék- gyűjtők tanúskodnak ... T. I. Jelinek Lajos rajza A Békés megyei Jókai Színház budapesti vendégszereplés­sorozatának jelentős állomása volt William Shakespeare Lear király című drámájának április 2-i bemutatása a Nemzeti Színházban. A darabot Rencz Antal rendezte, a címszerepet a Jászai-díjas Gálfy László játszotta. Szombaton, 13-án a Pesti Színházban adják elő a Jókai Szinház művészei Neil Simon Furcsa pár című komédiáját Szikora János rendezésé­ben, Tomanek Gáborral és Várday Zoltánnal a főszerepben. Felvételünk Gálfy Lászlóról a Lear előadása előtt készült a Nemzeti Színház öltözőjében Fotó: Fábián István gi államokra kivetítve. (bse) Bz NDK-ba utazott a gyulai Erkel vegyeskar Volt egyszer egy városismereti... ég tavaly szeptem­berben kezdődött. Akkor indult útjá­ra az a békéscsabai kezde­ményezés, mely „szüleinek” mindenfajta elképzelését fe­lülmúlta. A városismereti vetélkedőről van szó, mely­nek nemes céljául a meg­hirdető. támogató s a szer­vezésben részt vevő intéz­mények a-város múltjának, jelenének megismertetését, az egészséges lokálpatriotiz­mus erősítését jelölték ki. A felhívás négy korosz­tálynak szólt. A kisebb és nagyobb általános iskolások, a középiskolás diákok és a felnőttek összesen 513 csa­pattal neveztek be az elő­döntőkbe, melyek a munka­helyeken, és az iskolákban zajlottak le. A felkészüléshez csupán útmutatást adtak a tájékoztató füzetek (elkészí­tésük nem kevés munkát igé­nyelt), tudásuk zömét ma­guk szerezték meg. S a fel­adatok egyre nehezebbek lettek. Iskola- és üzemtörté­neti anyagot kellett gyűjte­ni, ismerni a város történel­mét, nevezetességeit, mai éle­tét. Az előbbiek mellett kü­lönleges feladatok is vártak a csapatokra: például gyer­mekjátékokat, eredeti do­kumentumokat gyűjtögettek, pályamunkát készítettek, „Mit tenne ön a városért?” címmel. Példa a lelkesedés­re: annyi értékes anyag gyűlt össze, hogy a Munká­csy Múzeumban kiállítást nyithattak. Az említett pá­lyamunkák — melyeket a tanács illetékesei áttanul­mányoztak — rengeteg öt­letet tartalmaztak. Alighogy lezajlottak a kö­zépdöntők, a 36 legjobb csa­pat máris készülődhetett a döntőre, ahol nem minden­napi teendők várták a vál­lalkozó kedvő kollektívákat. A döntő első részében — mely a csabaiság címet vi­selte — helyi népviseleteket, szokásokat, ételeket kellett „feltálalniuk” (az utóbbit szó szerint, méghozzá _ ha- gyományhűen), anekdotákat előadniuk, vagy előadatniuk idős emberekkel. A kiseb­beknek persze, könnyebb, a felnőtteknek nehezebb fel­adatok jutottak. Aztán egy hét múlva jött a szóbeli, ahol jórészt a sze­rencse döntött, hisz tudás­beli különbség szinte nem volt a csapatok között. A legjobbak kül- és belföldi jutalomúton pihenhetik ki a felkészülés nehézségeit. Mert bizony, nem kevés időt és energiát fordítottak erre a vetélkedőre, amely — a meghirdetők és rendezők sze­rint — jóval több embert megmozgatott a vártnál. A háromezer résztvevő mellett ugyanis rengeteg szülő, ro­kon, ismerős, kolléga,, peda­gógus vett részt háttérsze- replőként. O jaz. nem kevés pénzbe kerül egy -ilyen nagyszabású rendezvény. Jelen esetben 550 ezer forintot „emésztett fel”. Ám tegnap, a városi tanácsnál tartott összegző, értékelő összejövetelen is kiderült: ezé a pénzt nem szabad sajnálni. Hisz az a tudásanyag, amelyre e ve­télkedő kapcsán a lakosság jelentős része szert tett, szinte felbecsülhetetlen ér­tékű. S ha a felszínre ke­rült vagy sokakban most ébredező lokálpatriotizmus­ra gondolunk, már megér­te. .. —gubuez— Gyerekek a tavaszi szünetben Bondár Feri és Ildikó test­vérek, mindketten a békés­csabai József Attila Általá­nos Iskola tanulói. A két év korkülönbség alig látszik rajtuk, ahogy a tavaszi nap­sütésben egymás mellett sé­tálnak. Épp a moziból jön­nek, ahol egy japán kaland­film holnapi vetítésére vál­tottak jegyet. — Hogyan telt a tavaszi szünet? — lépek hozzájuk. — Hát. .. kicsit rövid volt — vállalja a szószóló sze­repét Feri, Ildikó pedig sza­porán bólogat. — Kertes házban lakunk. Többnyire otthon, a kertben töltöttük az időt. Az ünnepek alatt a szüléink is otthon voltak. Húsvétkor meglátogattuk a nagyszülőket — ők szintén Csabán laknak. Szóval, ha­mar eltelt ez a pár nap, és szerdán már kezdődik a suli, így kedden délután egy-két könyvbe is bele kel­lett nézni... A gyerekek tapasztalat^ szerint a téli és a tavaszi szünidő olyan rövid, hogy még idejük sincs gondol­kodni azon: milyen szórako­zást találjanak ki maguk­nak? Hasonló véleménnyel vannak az ifjúsági és úttö­rőházak, a művelődési házak szervezői is. A gyulai Erkel Művelődési Központban pél­dául pár éve még kísérle­teztek azzal, hogy e néhány napos iskolaszünet idejére valamiféle programot állít­sanak össze az általános is­kolásoknak. Sem a játszóhá­zaknak, sem az iskolákkal közösen, szülőknek-gyerekek- nek szervezett rendezvé­nyeknek nem volt azonban sikerük, így felhagytak . a próbálkozással. A békési művelődési köz­pontban is az a tapasztalat, hogy húsvét táján kevesebb gyerek látogatja az intéz­ményt. Bár az iskolákon ke­resztül jó előre megszervez­ték, csak 40 gyerek jött el az április 6-i táncházra, s ki­sebb érdeklődést tanúsított e korosztály a hétvégi játszó­ház iránt is a szokásosnál. Az ifjúsági házban hasonló­ról számoltak be; mint mon­dották, öt-hat gyerek ked­véért nem éri meg bármit szervezni. A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban a tavaszi szü­net slágerei voltak a szá­mítógépek, melyeket általá­nos iskolások is kibérelhet­tek. Néhányan mindig ját­szottak az előtérben elhelye­zett videojátékokkal. A gyerekek nagy többsé­ge tehát családi körben töl­tötte el a rövid tavaszi szü­netet, s ez jó. Korántsem je­lenti azonban azt, hogy a művelődési intézmények gyermekprogramjai fölösle­gesekké válnak; hisz egyre inkább közeledik a nagy nyári vakáció, amelybe bő­ven beleférnek a lakótelepi programok, a színvonalas és szórakoztató szünidős gye­rekösszejövetelek. G. K. Lakótelepi időtöltés Fotó: Veress Erzsi f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents