Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
NÉPÚJSÁG 1985. április 30., kedd o Előre az 1985. évi népgazdasági célok sikeres megvalósításáért! Munkaverseny a MEDOSZ-iizemeknél Túl az első félidőn A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezetéhez tartozó Békés megyei üzemek szocialista brigádjai már 1984 elején jelentős felajánlásokat tettek hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. Amikor a mült év közepén nyilvánosságra hozták az MSZMP XIII. kongresszusának időpontját, többen ismét felajánlásokkal válaszoltak a munkaverseny-felhívásra. Megyénkben elsőként éppen egy MEDOSZ-üzem, az Orosházi Állami Gazdaság tett kongresszusi felajánlást. II munkaidőalap védelmében A közelmúltban elkészültek a szakszervezethez tartozó termelő üzemek, intéz-, menyek, iskolák évértékelő mérlegei, így pontos képet kaphatunk a felajánlásokról és teljesítésükről. A ME- DOSZ Békés Megyei Bizottságának elnöksége áprilisban értékelte a kongresszusi és ' felszabadulási munkaverseny első félidejét —. következzenek az ott elhangzottak legfontosabb megállapításai. Az első és legfontosabb: komoly hozamszintemelések- re, a gabona- és a hústermelés fokozására, az anyagtakarékosság fellendítésére vállalkoztak a gazdasági egységek, intézmények brigádjai, már a felszabadulási verseny meghirdetésekor. Az év közben tett kongresszusi felhívás visszhangja ennél mértéktartóbb volt. Egyszerű oknál fogva: már látszott. hogy a második éve pusztító aszály olyan hatással van a gazdaságok növénytermesztésére, és közvetve az állattenyésztésre, hogy felelőtlenség lett volna nagy számokkal, ígérgetésekkel „dobálózni”. Végül is valamennyi MEDOSZ-üzem jelentkezett a két jeles esemény megünneplését célzó versenymozgalomhoz. Szám szerint: 45 termelő üzem és intézmény 775 brigádja, szocialista brigádja 11 206 taggal csatlakozott' a felhívásokhoz. A brigádtagok vállalták, hogy 'vállalatuk, intézményük termelési értékét összesen 121 .millió forinttal növelik 1984- ben, úgy, hogy közben 59 millió forinttal csökkentik a gazdálkodás költségeit, és 155 ezer órát dolgoznak tárA Magyar Nemzeti Bank Agrár-, Ipari, Kereskedelmi és Szövetkezeti Hitelfőigazgatósága 300 millió forint összegű kötvényt bocsát ki kölcsönforrásainak bővítésére. A többletforrásból a hitelfőigazgatóság a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére nyújt beruházási kölcsönöket a hitelpolitikai irányelvekben rögzített feltételek szerint. Lányfalvi Sándor, az MNB főosztályvezetője Pichler Ferencnek, az MTI munkatársának elmondotta: a Magyar Nemzeti Bank már eddig is részt vett kötvénykibocsátás megszervezésében, de első ízben . fordul elő, hogy egyik hitelfőigazgatósága saját forrásainak bővítésére hoz forgalomba értékpapírt. A hi- telfőigazgatóság a korábbiaknál aktívabban kíván bekapcsolódni a tőkeátcsoportosításba. Jobb feltételeket kíván biztosítani a vállalati tőkék áramlásának, annak, sadalmi munkában, fizetség nélkül. Ismert, hogy közben változott a munkaverseny-sza- bályzat, mégpedig olyan irányban, hogy jobban orientáljon az egyes vállalatok tervének teljesítésére, kiemelt feladat legyen a termelés, a nyereség fokozása. Nos, ezen a téren — a már említett aszály miatt — nem úgy sikerült minden, mint azt a brigádokban elképzelték. A vállalatok össztermelése nőtt ugyan, de a nyereség nem érte el a tervet. Az említett brigádok a tervezett 121 millióval szemben „csak” 107 millió forinttal növelték a termelést, ellenben plusz kétmillióval megfejelték a költségcsökkentési vállalásukat. Látták ugyanis, hogy a szárazság miatt egyes növényekre már hiába áldoznak — amit lehetett, megtakarítottak a felmerülő költségekből. Ennek tudható be' az is, hogy 23 ezer órával több társadalmi munkát végeztek. Különösen szép ez az adat. ha hozzátesszük: sok helyen a személyes jövedelmek csökkentek az aszály miatt, mégis többen és többet dolgoztak a köz javáért. A felszabadulási és kongresszusi munkaverseny az aszály okozta kiesések, a vállalások teljesítésében történt elmaradás ellenére eredményesnek tekinthető. Már csak azért is, mert., a gazdasági jellegű tevékenység mellett fokozódott a brigádok egyéb irányú munkája. Jó visszhangja volt a MEDOSZ Békés Megyei Bizottsága által szervezett „40 éve szabad lakóhelyünk” vetélkedőnek. amely 270 brigáhogy ezeket a legjövedelmezőbben használják fel a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A hitelfőigazgatóság a kötvényeket százezer, ötszázezer és egymillió forintos címletekben bocsátja ki, amelyek május *6-tól jegyezhetők az országban bármelyik MNB-számlavezető bankszervnél. A kötvény lejárata 8 év, s a törlesztést a bank hároméves türelmi idő után kezdi meg. A kötvény kamata 12 százalék, törlesztése 1988. július 1. és 1993. július 1.. között, hat egyenlő részletben válik esedékessé. Az értékpapírokat hazai gazdálkodó szervezetek vásárolhatják meg. A hitelfőigazgatóság úgy tervezi, hogy az értékpapírokat elsősorban mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, élelmi- szeripari vállalatok és az dot mozgatott meg. Sok vállalatnál tartottak különböző helyi vetélkedőket, kirándulásokat. Sok brigád fáradozott azon, hogy közvetlen munkahelye elnyerje az „Élüzem” címet, vállalata pedig a „Kiváló” címért versenghessen. Ide kívánkoznak a különböző termelési rendszerek által meghirdetett ágazati versenyek, például a gabonatermelés fokozásáért. A MEDOSZ megyei bizottságának elnöksége a gazdasági és a kulturális tevékenységgel együtt jól fejlődőnek ítéli a brigádok munkáját. Azzal a kiegészítéssel, hogy még sok javítanivaló akad a mozgalomnak lendületet adó anyagi és erkölcsi ösztönzésben. Ennek legfontosabb elemét egyes munkahelyi vezetők szemléletváltozásában látják az elnökség tagjai. Célravezető lehet például a teljesítmények azonnali értékelése és elismerése — hiszen az erkölcsi, anyagi megbecsülés a fejlődés legfőbb mozgatórugója. Ezzel kapcsolatban sok jogos kérdés felmerül: meg- engedheti-e magának az évközi jutalmazásokat egy- egy vállalat, amikor gazdálkodásáról év végén nyer pontos képet? A kérdések azonban azért vannak, hogy előbb-utóbb megtalálják rá a választ — biztató, hogy mind többen fáradoznak ezen. A felszabadulási és kongresszusi munkaverseny az idén zárul, végleges értékelése 1986 elején lesz. Addig még sokat pótolhatnak a brigádok kis lemaradásukon. Valószínű, hogy sikerrel teszik meg az ehhez szükséges lépéseket, hiszen az első év tapasztalatai szerint rendelkeznek az ehhez szükséges lendülettel, akarással. A tényleges sikerhez azonban — lévén főként mezőgazdasági, vízügyi vállalatokról szó —, az is kell, hogy az időjárás besegítsen. Esővel és napsütéssel — mikor melyikre van szűk? ség. élelmiszergazdasággal kapcsolatban álló egyéb gazdálkodók között terjesztik. A 'kötvény értékesítéséből befolyt összeggel, mint többletforrással a hitelfőigazgatóság önállóan gazdálkodik, így a szokásos beruházási, fejlesztési célú hitelek mellett 300 millió forinttal többet fordíthat az élelmiszer- gazdaság fejlesztésének támogatására, korszerűsítések, gépbeszerzések finanszírozására. A gazdálkodó szervek által . megvásárolható kötvény átruházható, értékesíthető. A Magyar Nemzeti Bank tervezi, hogy a közeljövőben az értékpapírok népszerűsítésére kötvénypiacot hoz létre. A megvásárolt kötvényék viszonylag gyors és biztos értékesítésének lehetősége hozzájárulhat az értékpapírok forgalmának bővítéséhez, a tőkeátcsoportosítás gyorsításához. — Ügy látszik, minden kezdet nehéz. Ami engem illet, majdnem a fejem vették. Amikor a rugalmas munkaidőrendszert bevezették, nem tisztáztuk kellően, meddig terjed a munkaidő megválasztásának szabadsága. Mert ugye, egyszer volt a feladat, amit meg kellett oldani és másodszor jött ez a rugalmas rendszer. A munkások követelték, hogy ők eszérint dolgozhassanak, én meg csak azt láttam, hogy veszélybe kerülhet a végrehajtás. Hangot váltottam; márpedig első a gyár érdeke! Mit mondjak, úgy elmérgesedett köztünk a viszony, hogy az a munka rovására ment. Rugalmas munkaidő A növekvő feszültségeket látva az 1. sz. gyáregységben ekkor termelési tanácskozásokat szerveztek. Minden érdekelt elmondhatta a véleményét. Tisztázták, mit értenek valójában a rugalmas munkaidőrendszeren, mit jelent ebben az esetben az önállóság fogalma. Ez mentette meg végül is Tóth Imre csoportvezetői beosztását. — Rájöttem arra, hogy ami jó volt tegnap, az kevés lesz másnap. Az új rendszer céltudatosabb szervezést kíván és a dolgozók között mind többen látták be, hogy ők sem hagyhatják figyelmen kívül a gyár érdekeit. De kiderült az is, hogy a jövőben jobban mérlegelnünk kell igényeinket. Ma már nincs gond és az érdekeltekkel együtt a továbblépés lehetőségein gondolkodunk. Tóth Imre csoportvezető szavai nem egyszerűen saját felismeréseiről, hanem egy új módszer alkalmazásának válságos napjairól szólnak. Milyenek az RMR bevezetésének tanulságai? — kérdeztük a legilletékesebbtől, Lovas Juliannától, az Orosházi Üveggyár szervezési osztályának vezetőjétől. — Egyértelműen jók. Ezt erősítette meg egyébként a gyár pártbizottságának vég-; rehajtó bizottsága is a közelmúltban. Az igazsághoz tartozik persze, hogy a rugalmas munkaidőrendszer támogatóinak tábora néhány hónapja még nem volt ilyen népes. Talán ennek tulajdonítható, hogy ismertetése sem sikerült a legjobban. A rugalmas foglalkoztatási formák korábban még összeegyeztethetetlenek voltak elképzeléseinkkel. Az-i után ahogyan telt az idő, egyre több felmérés, összehasonlító adat bizonyította' ennek éppen az ellenkezőjét. A felismerés, hogy a mainál korszerűbb munkarend és a hatékony foglalkoztatás növelése egymástól elválaszthatatlan — már több éves múltra tekint visz- sza. A gyakorlat azonban messze elmaradt e „felfedezés” mögött. Pedig hazánkban a dolgozók termelékenységi" színvonala számottevően elmarad a közepesen fejlett tőkés országokétól és több szocialista országétól. Ráadásul a rugalmas foglalkoztatási forma alkalmazása és a korszerű munkarend bevezetése, amely növelhetné a termelékenységet, is várat magára. Ami tehát korábban elgondolásainkkal összeegyeztethetetlen volt, mára halaszthatatlan szükségszerűség lett. De vajon mi, indokolja az RMR és más kor-, szerű formák bevezetését? A nigalmas munkaidejű foglalkoztatás a mainál harmonikusabb kapcsolat létrejöttét -segítheti a szervezett munka és a családi tevékenység a gyermeknevelés, a szülői szerep vállalása között. A termelőüzemekben, az intézményekben, de a szolgáltatásban dolgozók munkaideje is lényegében azonos időszakra esik. A munkaidőalap védelme, a szolgáltatások bővítése ugyanakkor azt kívánja, hogy a szolgáltatásban dolgozók munkaidő-beosztása jobban alkalmazkodjon az általános munkarend szerint dolgozók szabad idejéhez. S így a magánügyek intézése munkaidőn kívül történhet. És mi van akkor, ha a szolgáltató vállalatok, intézmények nem kényszerülnek lépésváltásra?! Akkor nincs más hátra, minthogy: ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez. Vagyis a termelőüzemekben dolgoznak ki al- kalmazkodóbb munkarendet! S ha mindez a megrendeléssel, anyagellátással változó vállalati termeléshez igazodik, és az egyéni teljesítőképesség növelésével párosul, akkor létjogosultságát aligha lehet vitatni. Mégsem félreértés Az Orosházi Üveggyárban mindenesetre úttörő szerepre vállalkoztak. A rugalmasabb munkaidő-beosztással kapcsolatos igényt először a fiatalok fogalmazták meg, a gyár 1983-as ifjúsági parlamentjén. Mi tagadás, az ötlet meglepte az illetékeseket; hogy rugalmas munkaidő-beosztás itt az üveggyárban?! No, nem, ez valami félreértés lesz, hiszen a gyár nem szolgáltató vállalat, vagy talán mégis meg lehet oldani ? Az utóbbi hónapok tapasztalata^ tanulságai alapján erre egyértelmű igennel felelhetünk. Akadt ugyanis néhány vezető, akik nem felejtették a javaslatot és lassan mindenkit, akinek döntő szava lehetett az ügyben, sikerült meggyőzniük. Ennek tulajdonítható, hogy ma már a gyár 3 ezer munkása, alkalmazottja közül csaknem 700-an dolgoznak rugalmas munkaidő- rendszerben. Bebizonyosodott, hogy az RMR jól szolgálja a munkaszervezési tartalékok feltárását, s a munkaidő jól igazodik a változó mennyiségű feladatokhoz. Az új módszert alkalmazó területeken a munkaidőben kilépők száma 50 százalékkal csökkent, de néhány helyen még ennél is kedvezőbbek a tapasztalatok. fl módszer előnyei Aligha lehet tehát véletlen, hogy a rugalmas foglalkoztatásnak ma már összehasonlíthatatlanul több a híve, mint alkalmazását megelőzően. A tanulságok elemzése azonban még korántsem zárult le. — Kezdetben, éppen újszerűsége miatt, még eltérően értelmeztük azt, hogy az RMR-nek mit kell jobban figyelembe vennie, a gyár vagy a dolgozók érdekeit. A viták kiéleződése is a tapasztalat hiányával magyarázható, mert ha az új módszert jól alkalmazzuk, az egyformán szolgálja mindkét felet. Ez pedig a helyi vezetők, elsősorban a csoport- és üzemvezetők hozzáállásán, képességein múlik -— fogalmaz Fudala Mihály, az 1. sz. gyáregység vezetője. Román András, a műszerautomatika üzem vezetője, a módszer előnyeit sorolja. — Kilépési engedélyért tizedannyian jelentkeznek, mint korábban, a vidékről bejárók is jól jártak, nem kell feleslegesen várakozniuk, a csúcsmunkák levezetése egyszerűbb, csökkent a túlóra. — Ez utóbbi azonban a keresetek visszaesésével járt, s- emiatt kisebb feszültségek támadtak. Szerencsére a gyárban erre is találtak megoldást, az addig túlóráért járó pénzt most a minőségi munka ellenértékéként fizetik ki. Sokak véleménye, hogy a munkaidő szabadabb megi választásával csak új, legális formát adtak az eddig is élő gyakorlatnak. Tehát csúsztatás helyett RMR? A rugalmas munkaidő természetesen ennél sokkal több. Nem utolsósorban azért, mert a gyár érdekeinek fi- .. gyelembe vétele, a munkaidő jobb kihasználása hosszú távon a dolgozók személyes érdekeivel párosul, s mert a munkák szervezésében, ellenőrzésében új és hatéko-: nyabb módszerek kerültek és kerülhetnek felszínre a jövőben is. Kepenyes János Üjabb értékes dokumentációval gyarapodott a gyulai Munkácsy Termelőszövetkezet múzeumának gyűjteménye. Olyan Fotót ajándékozott egy idős asszony, amely cséplést ábrázol a századforduló táján. A múzeum vezetőjétől, Steigerwald Józseftől azt is megtudtuk, a napokban hozzákezdenek a múzeum környékének rendbehozásához és a tervezett szabadidő-központ építéséhez Fotó: Béla Ottó M. Sz. Zs. Kötvény a mezőgazdaság fejlesztésére Úttörő vállalkozás az Orosházi Üveggyárban
