Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-04 / 79. szám

Ünnepi megemlékezés a Jókai Színházban Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára ünnepi beszédét mondja. Fotó: Veress Erzsi A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és vá­rosi bizottsága, valamint a megyei és a városi tanács rendezésében, hazánk fel- szabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére ünnepsé­get tartottak tegnap este Bé­késcsabán, a Jókai Színház­ban. Az elnökségben foglalt helyet többek között a Vik­tor Karpovics Dorosenko vezette Penza megyei, - az Oprea Angela vezette Arad megyei küldöttség. Ott volt Pavlov Valerij Nyikolaje- vics ezredes és Krivoborsz- kij Valerij Vlagyimirovics alezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport két tisztje. Ugyancsak az el­nökségben foglalt helyet Fo- dorné Birgés Katalin, az ' MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az SZMT veze­tő titkára, Szabó Miklós, a (Folytatás a 4. oldalon) datosan szembeforduló, éle­tükkel és halálukkal soha el nem évülő példát szolgálta­tó magyar hősök, és száz­ezer számra voltak olyan honfitársaink, akiket a Horthy-hadsereg besorozott katonáiként úgy ért a ha­lál, hogy föl sem ismerték azt a történelmi kelepcét, amibe a népellenes rendszer sodorta őket. 'Értelmetlen és céltalan pusztulásuk, sor­suk több mint negyven év múltán is tanulságként szol­gál számunkra. Az ország nagyobbik fele még a német megszállók, és magyar kiszolgálóik kezén volt, amikor a felszabadult országrészben, a háborúból felocsúdó városokban és községekben megindult a rend helyreállítása, az élet újjászervezése, az új, de­mokratikus önkormányzati szervek kiépítése. 1944 ok­tóberében Szegeden zászlót bontott a kommunista párt, megalakultak a demokrati­kus pártok, és első szövetsé­gesük, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely az országnak a fasiszta el­nyomástól való felszabadí­tását, és a demokratikus új­jászületést írta zászlajára. Debrecenben alig több mint 3 hónapja emlékeztünk meg arról, hogy 40 évvel ez­előtt megalakult az Ideigle­nes Nemzetgyűlés, amely le­rakta az új magyar állami­ság alapjait, és hadat üzent a hitleri Németországnak. Megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, és egyik első intézkedéseként meg­hirdették a nagybirtokok fel­osztását, a parasztság föld­höz juttatását. Ezzel kezde­tét vette az új honfoglalás. Népünknek az elmúlt negyven esztendő alatt meg­tett útja azt bizonyítja, hogy a felszabadulás olyan tör­ténelmi sorsforduló, amely megnyitotta az utat a magyar társadalom demokratikus át­alakítása előtt. 1944—45-ben népünk válaszút elé érke­zett. És jól választott, amikor a volt uralkodó osztályok hatalma után saját kezébe vette sorsa intézését. Sza­kított régi urainak külpoli­tikájával, a népek közötti gyűlölködést szító soviniz­mussal, és szövetségre lé­pett a világ haladó erőivel, így teremtődtek meg az iga­zi barátság és együttműkö­dés alapjai az azonos útra lépett, környező országok­kal. Azóta közös elveink, (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás Budapesten és Békéscsabán Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizott­sága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap délelőtt ko- szorúzási ünnepséget rende­zett Budapesten a szovjet hősök Szabadság téri em­lékművénél és a Magyar Hő­sök Emlékművénél a Hősök terén. A Szabadság téren a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke helyezett el koszorút. Ä Központi Bizottság ko­szorúját Kádár János, az MSZMP főtitkára és Né­meth Károly főtitkárhelyet­tes helyezte el. A Miniszter- tanács nevében Lázár György, a kormány elnöke és Maróthy László miniszterel­nök-helyettes koszorúzott. _ Ezután a jubileumi ren­dezvényekre hazánkba érke­zett külföldi párt és kor­mányküldöttségek vezetői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékmű talap­zatán. Április 4-e alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendez­tek Budapesten a Hősök te­rén is. Békéscsabán tegnap dél­előtt, a felszabadulási em­lékműnél volt koszorúzási ünnepség. A díszsortűzzel kí­sért magyar, majd a szovjet himnusz elhangzása után a munkásdalkör és a Bartók vegyes kar adott közös mű­sort. Ezt követően Szabó Mik­lós, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Lovász Matild, a megyei pártbizott­ság titkára helyezett koszo­rút az emlékmű talapzatára a megyei pártbizottság nevé­ben. Á városi pártbizottság nevében dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára és Kovács Ferencné, a városi párt-végrehajtóbi­zottság tagja koszorúzott. Viktor Karpovics Dorosen­ko, Jurij Alekszandrovics Akimov, Natalja Alekszejev- na Sacsnyeva és Anatolij Fe- dorovics Vasziljev, a Penza megyei politikai delegáció tagjai is lerótták kegyeletü­ket. Az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport nevé­ben Pavlov Valerij Nyikola- jevics ezredes és Klivoborsz- kij Valerij Vlagyimirovics alezredes koszorúzta meg az emlékművet. A megyei, illet­ve a városi tanács nevében Gyulavári Pál, a megyei ta­nács elnöké és Sasala János koszorúzott. Losonczi Pál beszéde Zászlófelvonás Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! Kedves Barátaink! Legnagyobb nemzeti ün­nepünk előestéjén fokozott jelentőséget nyernek szá­munkra történelmünk sors­fordulói. 1945. április negye­diké megtestesítője a ma­gyar nép évezredes függet­lenségi törekvéseinek, sza­badságvágyának. Annak a nemzeti akaratnak, amely addig győzedelmeskedni nem tudott. A nap, amelyre ma emlékezünk, eggyé öt­vözi a magyar nép évezre­des igyekezetét a boldogu­lásra, felemelkedésre, de­mokráciára. Hazánkat 1945. április 4- én a Szovjetunió hadserege szabadította fel. A fasizmusra mért megsemmisítő vereség, a felszabadulás lendítette ki országunkat a történelmi mélypontról, ahová az el­lenforradalmi rendszer nem­zetvesztő politikája taszítot­ta. Az uralkodó osztályok bű­neiért nem tehető felelőssé a nép. Hogy a magyar nép valójában mit akart, azt meg­mutatta 1918—19-ben, ami­kor saját elhatározásából, a maga erejével, külső fenye­getések közepette vívta meg forradalmát. A Magyar Ta­nácsköztársaságot külső erő, a nemzetközi imperializmus fegyveres beavatkozása ver­te le. A külső erőszak segít­ségével hatalomra került horthysta ellenforradalmi rendszer megsemmisítette a Tanácsköztársaság vívmá­nyait, negyed századon át kíméletlenül eltiport min­den haladó törekvést. A magyar nép legjobbjai a nehéz időkben sem hagy­ták feledésbe merülni a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért ví­vott évszázados harc hagyo­mányait. Dózsa, Rákóczi, Kossuth emléke, a Tanács- köztársaság internacionalista szelleme éltette huszonöt éven át az illegalitásba kény- szerített kommunisták, és más haladó erők küzdelmét. Harcoltak a nemzetvesztő politika ellen, amely ha­zánkra mérhetetlen szen­vedést és pusztulást zúdí­tott; több százezer halott, lerombolt főváros, tönkretett és kifosztott gazdaság. Az anyagi kár több mint 4 évi nemzeti jövedelem értéke Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából szerdán reggel ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlaját a gellért­hegyi felszabadulási emlék­műnél. Zászlófelvonási ünnepséget tartottak tegnap reggel a Parlament előtt a Kossuth Lajos téren is, ahol ugyan­csak ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás­sal vonták fel az állami zászlót. Békéscsabán a felszabadulási emlékműnél rendezett ünnep­ségen a megyénkbe érkezett penzai delegáció tagjai is elhe­lyezték a megemlékezés virágait Fotó: Gál Edit A népellenes rendszer igá­jától, a hitlerista megszál­lástól, a nyilasuralom rém­tetteitől a fasizmus elleni győztes küzdelem során sza­badultunk meg. A köszönet első szavai a szovjet népet illessék. El nem múló hálá­val, a több évtizedes együtt­működésünk során kialakult barátsággal, az internacio­nalista szolidaritás szelle­mében emlékezünk' meg a Szovjetunió szerepéről nem­zeti függetlenségünk, ön­álló államiságunk megte­remtésében, fejlődésünk se­gítésében. Kegyelettel őriz­zük azoknak a szovjet hő­söknek az emlékét, akik éle­tüket áldozták népünk sza­badságáért. Tisztelettel gondolunk azokra a bolgár, jugoszláv és román katonákra is, akik a szovjet hadsereg oldalán harcolva segítették hazánk felszabadulását, és velük együtt az antifasiszta koalí­ció országainak azokra a fiaira — köztük az angol, amerikai katonákra —, akik hozzájárultak a német fa­sizmus leveréséhez. Büszkeséggel emlékezünk az antifasiszták, a felszaba­dítók soraiban harcoló ma­gyar hősökre, akik itthon, vagy Európa más országai­nak csataterein küzdöttek a fasizmus ellen. Fájdalommal gondolunk azokra, akiknek a felszaba­dulás már nem hozhatta el a szabadságot: akik a fa­siszta népirtás áldozatai lettek, és azokra, akik egy oktalan és igazságtalan há­ború frontkatonáiként vesz­tették életüket. Voltak a fa­sizmussal, a háborúval tu­volt. Felsorolhatatlan a számtalan nemzeti és egyéni sérelem, amelyet népünk el­szenvedett. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM Díszünnepség felszabadulásunk 40. évfordulóján az Operaházban Hazánk felszabadulásának 40. évforduló­ja alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége szerdán díszünnepséget rende­zett a Magyar Állami Operaházban. A jubileumi ünnepség elnökségében fog­lalt helyet Kádár János, az MSZMP főtit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Németh Károly, a párt főtitkárhe­lyettese, Aczél György, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Hámori Csa­ba, Maróthy László, Óvári Miklós, Sarlós István, Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Berecz János. Horváth István, Pál Lénárd, Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­— ság titkárai; Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A díszelnökség tag­ja volt a Központi Bizottság, és a kormány több tagja, a társadalmi és tömegszerveze­tek számos vezetője, a munkásmozgalom több régi harcosa, az évforduló alkalmából kitüntetettek egy csoportja. Ott voltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba ér­kezett szovjet, bolgár, csehszlovák, jugo­szláv, lengyel, NDK-beli és román kül­döttség vezetői és tagjai, valamint az ide­iglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zását követően Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyi­totta meg az ünnepséget. Ezt követően Losonczi Pál emelkedett szólásra.

Next

/
Thumbnails
Contents