Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-26 / 97. szám
1985. április 26., péntek flgrárosok egyesülete A tapasztalás útjai Az iskolából a munkahelyre kerülők elméleti ismereteiket gyakorlatiakkal egészítik ki. A gyakorlat egy adott üzem gyakorlata. Meglehet, sok közös vonása van a tanultakkal, esetleg a máshol tapasztaltakkal, ám akkor is igaz marad: mindenki másképp csinálja. A slágerből kölcsönvett gondolat egyben magyarázattal szolgál olyan szakmai szervezetek törekvéseire, amelyek célja az ismeretek bővítése, új és régi bevált módszerek terjesztése, tudományos eredmények népszerűsítése. S e célok mindegyike fellelhető a Magyar Agráripari Egyesület programjában is. A MTESZ — létszám és rendezvények tekintetében egyaránt — legnagyobb önkéntes társulata, a MAE, melynek Békés megyei ifjúsági szervezete a napokban értékelte tevékenységét, feladatait. A szervezet ifjúsági bizottságának titkára, Fülöp Imre erről a következőket mondja: — Fő célunk az egyesületben a mezőgazdasági tudományok széles körű elterjesztése különböző előadások, szakmai tanfolyamok, külföldi és belföldi tanulmányutak, hazai és nemzetközi kiállítások keretein belül. Másrészt a gyakorlati szakemberek véleményeit, javaslatait ötvözzük egybe, s közvetítjük az illetékeseknek. Feladatunknak tekintjük az agrártudósok emlékeinek ápolását, a pályakezdők kibontakozásának segítését. A hatékonyabb működés érdekében, kisebb területeket átfogva, több társaság működik a MAE-n belül. Ezek természetesen megyénkben és országosan is szervesen összekapcsolódnak. Az agráripari egyesületben mindenki társadalmi munkában tevékenykedik. A „fizetség” itt az, amivel egy egy jól sikerült program után szellemiekben, tudásban gyarapodik a szakember. MAE-tag lehet egyébként bárki, aki felső- vagy középfokú agrárvégzettségű (már a diákok is), é§, természetesen szövetkezetek, intézmények. A MAE megyei szervezete jelenleg több mint ezer tagot számlál. Az ifjúsági bizottságnak a fentiek közül azok lehetnek tagjai, akik nem töltötték be 35. életévüket. — Az ifjúsági bizottság 1982 őszén alakult — folytatja Fülöp Imre —, spontán kezdeményezésre. Az azonos területen végzett munka természetes kapocs a szakemberek között, de ugyanígy az életkor is. A közel azonos időben végzettek között merült fel, hogy ha lehet, maradjon együtt a „csapat”. Az IB külön -programmal „indul”, fiatal tagjainak külön rendezvénysort szervezett. Az idén már ellátogattak a Rába Vagon- és Gépgyárba és a TOT tanácsosával megvitatták a tsz-ek szabályozórendszerét. Hamarosan sor kerül arra az előadásra, melyen az agrárágazat magyarországi helyzetét, feladatait elemzik. Szakembereket fogadnak az NDK-ból, s fiatal agrármérnököket küldenek külföldre, tapasztalni. Hogy ki milyen technológiával, milyen módszerekké dolgozik, azt természetesen itthon is tanulmányozzák a MAE-tagok. Bízunk abban, hogy a szervezet segítségével szerzett ismereteket jól hasznosítják szakterületükön Sz. I. Szabadegyetem cukorbetegeknek A TIT gyulai szervezete harmadik alkalommal rendezett a városi tanács egészségügyi osztályának támogatásával olyan átfogó előadássorozatot, amely részletes felvilágosítást ad a cukorbetegségekről, annak vizsgálatáról, a kezelésről, a helyes életmódról, az egyéni tennivalókról. Az* első előadáson elhangzott, hogy negyven évvel korábban alig több mint 10 ezer cukorbeteget tartottak nyilván az országban — ma 250—300 ezer a számuk. Békés megyében 1980-ban 11 ezer betegről tudtak az orvosok. Dr. Iványi János osztály- vezető főorvos és dr. Gyi* mesi András, a szabadegyetem-sorozat első előadói a cukorbetegség kialakulásának lehetséges okairól szólva elmondták, hogy abban a civilizációs ártalmak bizonyára nagy szerepet játszanak, hiszen negyven évvel ezelőtt sokkal kevesebb ilyen beteg volt, mint ma, pedig az akkori orvosok is jól ismerték a bajt. Egyénenként változnak azok a kiváltó okok, amelyek hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezetnek, inzulinhiány lép fel, a vércukorszint alacsony vagy magas lesz. Sok mindent fel lehet sorolni: az öröklődést, a vírusos megbetegedéseket, gyógyszerek mellékhatását, alkoholfogyasztást, elhízást, kevés mozgást. A gyógyításban nagy szerepet játszik a beteg magatartása. A baj felfedezése után a beteg életmódján változtatni kell, ez pedig családi, munkahelyi megértést kíván. A cél, hogy emiatt senki ne legyen rokkant, és teljes életet élhessen. Kevés olyan munkakör van, amit cukorbeteg nem tölthet be. Nehezebb viszont a munkahelyen diétát tartani, ez derült ki egy üzemi felmérésből. Itt vizsgálták azt is, hogy szabadságot kell-e igénybe vennie a kontrollvizsgálatra jelentkezőknek. A jelenlegi orvosi gyakorlat szerint ők feltételesen egészségesek. S hogy egészségesek is maradjanak, hogy az állapotuk ne rosszabbodjon, be kell tartaniuk az orvos által előírt rendszabályokat, életmódot, étrendet, gyógykezelést. Megyénkben öt gondozó működik: Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Mezőhegyesen és Szarvason. Gyulán kialakult szokás, hogy a délelőtti rendelési időben a vidékieket fogadják. Megyéikben a cukorbetegség felderítettsége, a gondozói hálózat munkája igen jó színvonalú. Dr. Iványi János főorvos, dr. Bányai Tivadar szakorvos és dr. Gyi- mesi András alorvos a sorozat keretében összesen hat előadást tart Gyulán a TIT- ben a cukorbetegségről. Szőke Margit Kiállítás Békéscsabán Kétévenként rendezik meg Nyíregyházán az országos nép- művészeti kiállítást. Az idei pályázati kiírásra is szép számmal érkeztek megyénkből alkotások, melyek zsűrizését a napokban rendezték meg Békéscsabán a Megyei Művelődési Központban. A munkákat Borbély Jolán, a Népművelési Intézet munkatársa, Bakay Erzsébet, az Iparművészeti Főiskola nyugalmazott tanára, valamint Karsai Zsig- mond, a Népművelési Intézet nyugalmazott munkatársa tekintette meg. A beérkezett mintegy 250 hímzés felét tartották méltónak arra, hogy a május elsején megnyíló „Békés megye élő népművészete” című kiállításon bemutatásra kerüljön. Az országos kiállításon ebből mintegy 50 színpompás hímzés kérüi a közönség elé. öt gyermekszakkör is küldött több mint hatvan kézimunkát, melyekből mintegy tizenötöt állítanak ki. Színvonalasak voltak a pályázatra érkezett szőttesek, melyekből csaknem mind eljut a kiállításra. A megye 13 fafaragója küldte be munkáit a nép- művészeti pályázatra. A megyei kiállításon 68, az országoson pedig ennek a fele reprezentálja szűkebb hazánk népművészetét. A- Békés Megyei Művelődési Központ és a Népművészeti Egyesület Békés Megyei szervezete által rendezett megyei népművészéti kiállítást május elsején délután 13 órakor nyitja meg Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Tanács művelődési osztályának vezetőhelyettese Békéscsabán, a n. kerületi pártházban. A kiállítást május i2- ig láthatják az érdeklődők. A MÉM Repülőgépes Szolgálat kaposújlaki területi központja lett a Dél-Dunántúl és a KGST-országok növényvédő repülőgépeinek javítóközpontja. Csehszlovák, lengyel, jugoszláv és magyar gépek nagyjavítását végzik itt. A 180 fővel működő javítószolgálat az idén 29 repülőgép javítását vállalja (MTI fotó: Kálmándy Ferenc felvétele — KS) Jön a tv-komputer! Mikor lesz elég iskolaszámítógép? A friss hír, miszerint a Videoton Elektronikai Vállalat a második negyedévben hozzákezd családi mikroszámítógép sorozatgyártásához, új reményekkel tölti el a számítástechnika oktatásának bővítését szorgalmazó pedagógusokat. Ügy vélik, egy-két éven belül talán lesz annyi mikroszámítógép az iskolákban, hogy korunk legmodernebb technikáját ne csak megmutathassák a diákoknak, hanem megtanítsák nekik annak kezelését is. Mindössze három évé ehhez hasonlóan jó, nagy reményekre jogosító hír érkezett a Tudományszervezési és Informatikai Intézetbe. A Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat jelzése szerint rövidesen megérkezik az a 112 darab ABC—80 típusú, oktatásra alkalmas számítógép, amelyre oly régen várnak. Egy fecske... Lényegében e gépek megérkeztével kezdődően beszélhetünk az azóta központi program rangjára emelkedett iskolaszámítógép-akció- ról. Néhány éve még csupán a budapesti—Eötvösi Loránd. Tudományegyetemen működött számítástechnikai oktatási laboratórium, középiskolai tanárok képzésének és továbbképzésének céljával. Az is csupán 13 darab ABC- iskolagéppel. Az újonnan érkezett mikrogépeket tanárképző egyetemek és főiskolák kapták, mindegyikre 5—6 jutott. Ezek felhasználásával oktatási laboratóriumokat szerveztek, ahol is a pedagógusjelöltek (többségük ma már gyakorló tanár) megismerkedhettek a számítástechnika alapjaival. Az illetékesek rövidesen kitűzték a célt: minden magyar középfokú oktatási intézménynek hamarosan legalább egy számítógépet kell kapnia. A feladat teljesítése érdekében pályázatot hirdettek, azt a Híradástechnikai Szövetkezet nyerte meg, ezzel jogot szerzett az oktatási célokra kifejlesztett mikrogép gyártására. A szerkezet először majdnem 60 ezer forintba került, vagyis nagyon drága volt, aztán fokozatosan csökkent az ára. De amikor már az eredeti árnak csaknem a feléért adták, akkor is megvolt az a nagy hibája, hogy kevés volt belőle. Gyártani kezdték időközben a nagy reklámmal behárangozott Pri- mót, amely az előállítására vállalkozó gazdasági társulás szerint oktatási célokra is kiválóian megfelel. Ez igaz is, azzal a megjegyzéssel, hogy a kijelentés feltételes módban értendő. A Primo megfelelne, ha volna belőle elég. Ahhoz elég számítógép készült Magyarországon, hogy az eredeti célkitűzés tényleg viszonylag hamar teljesülhessen. Minden középiskolába került legalább egy gép. De vajon, mire elegendő az egyetlen egy .darab mikrogép? Némi túlzással szólva, alig többre a semminél, körülbelül annyira, mint egy fecske, amely nem csinál nyarat. Több tízezren Képzeljünk el egy iskolát, amelynek négy évfolyamán 3-3 osztály van. Végre eljut valamelyikbe a számítógép. A tanár a? alapgépet rákapcsolja a televízióra, mint kijelzőre, majd csatlakoztatja a működtetéséhez szükséges programok tárolására alkalmas közönséges kazettás magnetofonhoz. A túlzsúfolt osztályteremben 35—40 tizenéves várja lélegzetvisszafojtva a tanár ténykedésének az eredményét. S lám, lön csoda, a próbálkozás sikerrel jár, a képernyőn valóban megjelenik valami. A diákok, persze, szeretnék kézbe venni azt a szerkezetet, amely ilyesmikre képesi, szeretnének vele játszani, megnyomogatni a billentyűit. Azt azonban már nemigen tehetik meg, mert arra az egy gépre nagyon kell vigyázni. Így aztán a tanár számítógépes produkciója a diákok túlnyomó többségét egyhamar közömbösen hagyja, úgy fogják fel a látottakat, mint mondjuk egy bűvészmutatványt, amely elsősorban azért érdemes a tapsra, mert megérthetetlen. Nos, a helyzet azért nem ennyire elszomorító. A középiskolák nagy részében ma már nem egy, hanem több mikrogép van. Számítógépes klubok működnek sok helyütt, minden tanintézetben akad tíz-húsz, vagy ötven diák, aki bármire képes, hogy oda bejuthasson. Például: türelmesen kivárja a sorát. Hogy minden középiskolás diák megismerkedhessen legalább alapfokon a számítástechnikával, ahhoz osztályonként kellene legalább egy mikrogép. Mondjuk a napos azon tartaná nyilván a létszámot, a tanárok a tanulmányi eredményeket, és így tovább. Nem számítva a számítás- technikai középfokú szakemberek, például operátorok kiképzésére szakosodott szakközépiskolákat, évről évre több ezer fiatal megismerkedik legalább alapfokon a mikrogépekkel, több tízezren viszont sehogysem ismerkednek meg azokkal. Húszezer forint A mai középiskolások minden kétséget kizáróan egy széleskörűen elektronizált gazdaságba, társadalomba nőnek bele. Ma már Magyarországon körülbelül 5 ezer vállalat hasznosítja valamilyen fokon a számítás- technikát, 10—15 év múlva aligha lesz olyan gazdálkodó szervezet, amely ne hasznosíthatná azt magasabb fokon. Hogy az a magas fok menynyire lesz magas, nem csekély mértékben attól függ, hogy a mai tizenévesek meg- tanulnak-e bánni a géppel. A számítástechnika alkalmazása mindinkább ugyanolyan természetessé válik, mint például a gépjárművek igénybevétele. Minden gyerek tudja, mire használható az autó. Ha mennie kell valahova, eszébe sem jut, hogy lóra üljön. A mai iskolás 10 —20 év múlva mondjuk egy vállalat raktárvezetőjeként dolgozik. Ha tanulmányai idején nem részesül megfelelő oktatásban, úgy meglehet, idegenkedni fog attól, hogy munkáját számítógépre szervezze. Ha viszont idejekorán megismerkedik annak a lehetőségeivel és előnyeivel, akkor aligha tudja elképzelni, hogy ne számítógép segítségével végezze a munkáját. Jelenleg még nincs megfelelő áron kapható, oktatásra is alkalmas, gyorsan elterjeszthető mikrogép. A Videotonból származó hír szerint rövidesen lesz. A TV- komputér fantázianévre elkeresztelt termék színes és fekete-fehér televízióval használható korszerű szerkezet körülbelül 20 ezer forintba kerül majd. Mónus Miklós Anyanyelvi hét a szlovák iskolában Április 29-én fejeződik be az anyanyelv hete, melynek keretében nem egy érdekes, hasznos előadás hangzott el megyénk településein. A művelődési, oktatási intézmények ismeretterjesztő rendezvényein a magyar nyelvet érintő kérdések mellett — lévén több nemzetiség lakta megye a miénk — nemzetiségi nyelvű előadást is hallgathattak az érdeklődők. Békéscsabán a szlovák gimnázium, általános iskola és kollégium sem feledkezett meg az anyanyelvi hét méltó megünnepléséről. Chlebniczki János, az intézmény igazgatója tartott előadást* a napokban a mai szlovák nyelvről. Ám az anyanyelv ápolását ők nem csupán ilyenkor tartják fontos feladatnak, az évek múlásával egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy diákjaik valóban anyanyelvi szinten ismerjék és beszéljék a szlovák nyelvet. * * * — Sok évvel ezelőtt, mikor még magam is ebben az iskolában tanultam, szabad időben is szlovákul beszélgettünk. Nem csoda, hiszen az itt tanulók zöme a családi házban is e nyelvet hallotta nap mint nap — emlékezik Chlebniczki János. — Később sokat romlott a helyzet, ma már egyre nehezebb elérnünk, hogy gyermekeink órán kívül is gyakorolják anyanyelvűket. Már az alapoknál baj van, hiszen az első osztályba kerülő gyerekek jó része nem beszéli megfelelő szinten a nyelvet. Hat éve ezért indították az iskolára előkészítő óvodai csoportot. (Az országban két intézmény, a szarvasi és a békéscsabai gondoskodik ily módon az apróságokról.) Azóta az alsó tagozat is egy nyelvűvé vált, az oktatás csak szlovákul folyik. * * * . — A fő törekvésünk természetesen az, hogy tanításon kívül is használják anyanyelvűket tanítványaink. E cél érdekében egyre jobban érvényesül a szlovák nyelvűség az úttörőcsapat munkájában, ami nem mindig megy zökkenőmentesen. A legkülönfélébb témakörökhöz nincs megfer lelő szókincsük gyermekeinknek. Szeretnénk, ha „élne” a szlovák nyelv a kollégiumban is — mondja az iskola igazgatója. A nyelvápolás másik formája a szakköri tevékenység. Az általános, illetve a középiskolás szakkörben nem csupán a nyelvet ismerhetik meg alaposabban a szakköri tagok, de származástudatuk is erősödik ... * * * S ha már itt tartunk, érdemes beszélni arról is, miként ápolják az iskolában a nemzetiségi '’kultúrát. Su- tyinszky János vezetésével szép eredményeket mondhat magáénak az énekkar. Van mandolin-, illetve bendzsó- zenekaruk. A táncszakkör Némethné Lopusnik Zsuzsanna irányításával a szlovák tánchagyományokat őrzi meg, adja tovább. Nemrég a televízió „Mitiők” című műsorában mutatkoztak be az iskola szakkörei. Az idén ünnepük a nemzetiségi iskolahálózat kialakításának — s egyben a békéscsabai intézmény létrehozásának — 35. évfordulóját. Május 25-re tervezik, hogy az itt érettségizett diákoknak találkozót rendeznek. Április 26-án, ma, egy másik nagy rendezvényen képviselik az iskola diákjai a békéscsabai „színeket”: Szarvason rendezik meg a szlovák iskolák olvasóversenyét, melyen bizonyíthatják a résztvevők: nem volt hiábavaló az iskola fáradozása. Nagy Ágnes
