Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-25 / 96. szám
1985. április 25., csütörtök „A szocialista vállalat” Tudományos konferencia az Akadémián Kétnapos tudományos konferencia kezdődött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia „A szocialista vállalat” kutatási főiránya eddigi eredményeinek összegzésére a budapesti Kongresszusi Központban. A főirány keretei között 1970 óta folynak a gazdaságpolitika vállalatirányító tevékenységének megalapozását, a vállalati gazdálkodás aktuális problémáinak megoldását, illetve a szocialista vállalatok vállalatelméletének kimunkálását szolgáló kutatások. Több mint 400 intézeti, vállalati, főhatósági és az oktatás területén dolgozó kutató kapcsolódott be a munkába és mintegy 700 elfogadott kutatási produktum született. A tanácskozást Csikós,- Nagy Béla, a Magyar Köz- gazdasági Társaság elnöke nyitotta meg. Részletesen szólt a vállalatkutatások aktuális feladatairól, s emlékeztetett rá, hogy a főirány keretében több fontos témában is születtek figyelemre méltó eredmények. Számos olyan terület van azonban, amelynek átfogó megismerése még további kutatást igényel. Így a piac szabályozó szerepének jobb érvényesítése: a nyereségérdekeltség hatékonyabb biztosítása; az értéktörvény megfelelő figyelembevétele, valamint a vállalati szervezettség piacérzé- kenyebb kialakítása. E téren sokat tehet a vállalatkutatás — hangsúlyozta Csikós- Nagy Béla. A nyitóelőadás után a vállalatelméleti, a szervezetelemzési, a szervezeti illetve a vállalati foglalkoztatáspolitikai kutatások időszerű kérdéseiről számoltak be a tématerületen kutató, oktató szakemberek. Ezt követően szekcióülésekre került sor, amelyeken többi között a népgazdasági és a vállalati tervezés, a vállalati innováció, a műszaki fejlesztés, valamint a vállalati gazdaság- irányítás aktuális kérdéseit vitatták meg a szakemberek. Műtrágyák, növényvédő szerek a kiskertekhez A Budapesti Vegyiművek termékeiből jelenleg jobb a kiskereskedelmi ellátás, mint tavaly ilyenkor volt: az idei tavaszra szánt műtrágyát már teljes egészében kiszállították a boltokba. A zöldségtermő földek műtrágyázásához kétféle terméket is kínálnak, az egyik a nyújtott hatású Buviplant, a másik a természetes hatóanyagokat tartalmazó Dolomit, amelyből most a tavalyinál na-, gyobb mennyiség várja a vásárlókat. A tápanyag utánpótlásához ajánlják a levéltrágyákat, amelyek különösen száraz időben hasznosíthatók jól, amikor a növény nehezebben szívja fel a talajban lévő éltető elemeket. Ebből is többféle van. A Fo- lisolból például kétfélét is kínálnak. Az egyik a gyümölcsösök általános, többféle nyomelemet is tartalmazó levéltrágyája, míg a másik változat csak vasat tartalmaz, amelynek a hiánya a fa leveleinek sárgulásából vehető észre. A Folisol termékek tavaly igen kapósnak bizonyultak, ezért most növelték a termelését. A japán hatóanyagból 'készített Bancol és a — nagyüzemekben már jól bevált — Afugán rovarölő szerrel a idén először találkozhatnak a vásárlók. A nedvesebb időjárás a gombásodás veszélyével jár, aminek ellenszereként a Budapesti Vegyiművekben kétféle, egy drágább és egy olcsóbb terméket is csomagolnak kisebb mennyiségben. A kertészkedők dolgát könnyíti, hogy a gyár néhány készítményét az idén először öt milliliteres ampullában is forgalomba hozzák. Ezek adagolása egyszerűbb, mint az üvegekből való mé- ricskélés, hiszen 10 liter vízhez általában éppen annyi szert kell keverni, mint amennyit egy ampulla tartalmaz. Fizetni továbbra is kéthavonta kell! Áramszámla — évente egyszer A statisztikák szerint Békés megye lakásainak több, mint 97 százalékát már villamosították. A belterületen levő, lakott otthonokat valamennyit bekötöttek a villamos hálózatba, csupán a külterületeken, ott is jobbára a szétszórt tanyavilágban világítanak más módon. Az elmúlt évtizedben megszoktuk, és ma már természetesnek is vesszük, hogy havonta, kéthavonta, mindig ugyanabban az időben jönnek leolvasni az árammérőt, s annak megfelelően kell fizetnünk a fogyasztott áramért. Júniustól viszont megyénkben fokozatosan megváltozik a fizetés módja: az áramszolgáltató vállalat a villamos energia árát, és az egyéb szolgáltatásokét évi egyszeri leolvasáson alapuló — kisfogyasztási elszámolási — rendszerben állapítja meg. — Ez csak az első hallásra tűnik bonyolultnak — fogad Kelemen Sándor, a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat Békés megyei Üzem igazgatója. — A társ áramszolgáltató vállalatok az új számlázást már évek óta alkalmazzák. Ennek lényege: a ténylegesen felhasznált villamos energia számlázása, vagyis a . fogyasztásmérők leolvasása, és a vételezés elszámolása a jelenlegi két hónapról, 12 hónapra módosul. — Ezek szerint évente csak egyszer fizetünk áramdíjat? Az viszont sok lesz ... — Nem! Az egyéves fogyasztást tartalmazó áramszámlák kiegyenlítésével kapcsolatos bonyodalmak elkerülése érdekében a kéthavi fizetési ciklusok megmaradnak. A fogyasztók továbbra is kéthavonta, a' megszokott, páros, vagy páratlan hónapokban fizetik áramszámlájukat: öt egymást követő alkalommal úgynevezett fix összegű részszámla, míg a hatodik alkalommal az éves fogyasztást tartalmazó, a befizetett öt részszámla összegével csökkentett végszámla alapján rendezhetik tartozásukat — magyarázza az üzemigazgató. Mindez azt jelenti: a részszámlák összegét a megelőző egy év fogyasztása alapján minden fogyasztó részére külön-külön állapítják meg. Ha a fogyasztó által befizetett öt részszámla összege értékben magasabb a végszámla összegénél, úgy a többletfizetést visszatérítik, vagy a következő részszámlánál figyelembe veszik. Az új számlázási rendszer egyenletesebb, előre tervezhető, ezért egyenletesebb terhet jelent a fogyasztónak, mivel a téli és nyári hónapok eltérő nagyságú áramszámlái helyett azonos ösz- szegű részszámlát fizetnek be öt alkalommal. — Érdekeltek vagyunk abban, hogy a részszámlák ösz- szege ne térjen el lényegesen a tényleges vételezéstől, ezért szükség esetén a részszámlák összegét, például újabb villamos készülékek üzembe helyezésekor, vagy meglevő berendezések üzemeltetési idejének megváltozásakor növelni, vagy csökkenteni lehet — folytatja Kelemen Sándor. — Egyet viszont tisztán kell látni: a részszámla nem általányszámla, a kiegyenlítésre vonatkozói kötelezettségek azonosak a korábbi áramszámlákéval. A villamos energia vételezését továbbra is méréssel, de csak 12 havonkénti egyszeri leolvasással állapítjuk meg — kapcsolódik a beszélgetésbe Vo- zár Pál, üzemgazdasági osztályvezető. — Minderre miért volt szükség? — Először is: így egyszerűsödik a pénzforgalom. Aztán a fogyasztóktól bizonyos mértékben függetlenek leszünk, nem kell várnunk a leolvasásra, a pénzünkre. Mindenki előre tervezheti részszámláját. S mindez bizonyos mértékben enyhít munkaerőgondjainkon is, és természetesen csökkenteni szeretnénk kintlévőségünket is. — Hogyan oldják meg a pénzbeszedést, a számlák ki- egyenlítését? — A rész-, illetve végszámla összegét a fogyasztók több módon egyenlíthetik ki. Így OTP és takarékszövetkezeti átutalási betétszámláról, takarékszövetkezeti irodában, fogyasztói irodában, az úgynevezett ülő pénzbeszedőnél, és postai befizetési csekken. A felsorolt fizetési módok közül mind a fogyasztók, mind pedig a vállalatunk számára a legelőnyösebb fizetési forma az OTP és a takarékszövetkezeti átutalási betétszámláról történő számlaki- egyenlítés. Fogyasztóink 10— 12 százaléka már így fizeti az áramdíját. Űj és hatékony fizetési módnak ígérkezik a takaréksizövetkezeti irodákban történő számlakiegyenlítési forma, minden hónap elseje és 20.-a közötti időszakban. Ez a megoldás elsősorban a községekben és a tanyákon élő fogyasztóink számára kedvező, akik más pénz- és egyéb ügyeik intézésével egy időben rendezhetik áramszámla-tartozásukat a takarékszövetkezetnél — folytatta Vozár Pál. Megtudtuk azt is: akiknek nincs átutalási betétjük, azoknak Békéscsabán, Gyulán és Sarkadon a villany- számla fizetése továbbra is a pénzbeszedőknél és a fogyasztói irodában, az ülő pénzbeszedőnél történik majd, míg a megye többi településén a takarékszövetkezetekre vár a pénzbeszedés. Az új számlázásra — közel 120 ezer, fogyasztót érint — először a békési kirendeltség — hozzátartozik öt települése—, a mező- berényi kirendeltség — 9 községgel —, és a mezőhegy esi kirendeltség — 10 községgel — tér át. ősztől vezetik be Békéscsabán — négy község tartozik ide —, majd Gyulán és két településen, ezt követően Med- gyesegyházán — ide 11 község tartozik —, Sarkadon és 7 községben, és végezetül Orosházán, valamint 6 településen. Szekeres András A botladozástól a sikerig v íléhány termelőszövetkezet. most ünnepli megalakulásának negyvenedik évfordulóját. Dánszentmiklóson, Sarkadon, Szelestén, Vasszilvágyon és másutt emlékeznek az egykori alapítókra, akik közül — sajnos — már csak kevesen ülnek az ünneplők között. A szónokok a negyvenesztendős közös múltat idézik fel, különösképpen az első, s legnehezebb lépésekre emlékeznek. Arra az elhatározásra, hogy a földért éhező, s a földhöz juttatott cselédemberek a közös gazdálkodást választották. A ma is élő alapító tagok a negyven esztendő eredményeinek tudatában elszántságról, alaposan megfontolt döntésről beszélnek, amikor a megalakulás kerül szóba. Az idő és a sikerek bizonyára szépítik az emlékeket, hiszen az első termelőszövetkezetek megalakulásakor az elszántság mellett a gazdasági kényszer is szerepet kapott. 1945 tavaszán fölparcellázták a főúri és az egyházi birtokokat, belőlük pár hold jutott a korábbi nincstelen cselédeknek, mezőgazdasági munkásoknak. Földet kaptak, de a megműveléséhez hiányoztak az igavonó állatok és az eszközök, nem volt szekerük, ekéjük, boronájuk. Sokan a falu gazdagabb embereihez fordultak segítségért, s az igával végzett munkát saját fizikai erejükkel adták vissza. Mások ásót fogtak, azzal művelték a földet, de parlagon nem hagyták. Csak kevesen ismerték fel, hogy az ösz- szefogás jelenti a legnagyobb segítséget a bajban. Az említett négy községen kívül még legalább negyven-hatvan termelő csoport alákult az országban, számukat nem is lehet pontosan megállapítani. Nem voltak ezek igazi termelőszövetkezetek, legalábbis a mai fogalmaink szerint, ám a közös gazdálkodásnak mégis a kezdetét jelentik. Az alapítók közül sokan úgy emlékeznek, hogy az uraság elhagyott, rossz állapotban levő gőzgépét, Hoffer traktorát kijavították, a magtárban összesöpörtek valamennyi vetőmagot, ezzel indították el a közös munkát, s egyben a közös sorsot formáló életet is. Az első években nem volt vita az osztozás módján sem, hiszen oly csekély volt a kiosztható termény, hogy abból mindenkinek éppen csak a megélhetésre jutott. Bármilyen bizonytalanok is voltak az 1945-ben megalakult termelő csoportok első lépései, azt mindenképpen bizonyították, hogy az emberek egy részében van elegendő szándék, akarat és kitartás a közös gazdálkodáshoz. Az ösztönös csoportosulást később, 1948-ban követte a tudatos szervezés. Ekkor már aktivisták-érveltek a közös gazdálkodás előnyei, távlatai mellett, s szerte az országban termelőszövetkezetek alakultak a következő esztendőkben. Sokakat persze nem az aktivisták ékesszólása győzött meg, s állított a szövetkezeti mozgalom mellé, hanem a nagy terhet jelentő beszolgáltatás enyhülését várták a közös gazdálkodástól. Három szövetkezeti forma közül választhattak az újonnan belépők — a különbség a föld közös művelésében és az osztozás módjában volt — sokan a fejletlenebb első és második típusú termelőszövetkezet megalakítását vállalták. Nagyobb ütemben 1950-ben és 1951-ben alakultak termelőszövetkezetek, de két év múlva, majd 1956-ban törést szenvedett a mozgalom. 1953-ban az erőltetett szervezés és más agrárpolitikai hibák miatt mintegy százezer tag hagyta ott szövetkezetét, 1956-ban az ellenforradalom következtében pedig a szövetkezetek 60 százaléka feloszlott. Voltaképpen könnyű volt megingatni a tagok bizalmát, hiszen az ötvenes években jórészt a törpebirtokosok alakítottak termelőszövetkezetet, kevés állatot, termelési eszközt vittek a közösbe, ezért rendkívül nehezen indult a gazdálkodás, s lassú volt a fejlődés is. Üjabb lendületet 1959 tavaszán vett a szövetkezeti mozgalom. Ennek döntő feltétele a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes agrárpolitikája volt, amely kiváltotta a parasztság bizalmát, s élvezte a támogatást. Az ellenforradalom után ugyanis megszűnt a kötelező beadási rendszer, helyébe az új felvásárlási és árpolitika lépett. A párt nyíltan elismerte a korábbi hibákat, s a tanulságok szellemében jelölte ki a követendő utat. A párt helyes agrárpolitikájának, s a parasztság bizalmának következménye, hogy három év alatt, 1962-ben befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Persze ebben az időben sem volt könnyű a termelőszövetkezeti tagok többségének az élete. A fokozódó állami támogatás ellenére is sok helyütt akadozott a gazdálkodás, elmaradtak az-eredmények, keveset fizettek a szövetkezetek. A közös gazdálkodásban azonban hamar sok tapasztalatot gyűjtöttek az emberek, fokozatosan talpra álltak a szövetkezetek. Ma már az ország területének 72 százalékán gazdálkodnak, s meghatározói a mezőgazdasági termelés eredményeinek. j© ff i jellemzi ezt? Mindenekelőtt, hogy biztonságos hazánkban az élelmiszer-ellátás, s az ország exportjának negyede az agrárgazdaságból származik. Jelenleg egy mezőgazdasági dolgozó 20 ember élelmét termeli meg, 1938-ban, mai ellátási színvonalon számítva, mindössze 3 emberét állította elő. Az adatok önmaguk helyett beszélnek, bizonyítva az egykori cselédemberek roppant akaratát, helytállását, a mai termelőszövetkezeti dolgozók szorgalmát, szakmai tudását. Az ünnepi közgyűléseken méltán köszöntik az alapítókat, ismerik el munkájukat, s követendő példaként állítják helytállásukat. V. Farkas József Műszaki átadás júniusban? Az idén 32 lakás készül el Kép, szöveg: Béla Ottó A Gyulai Lakás és Üdülő Szövetkezet nemrégiben tartotta küldöttgyűlését, amelyre szinte az ország minden részéből érkeztek, hiszen csak a fővárosban több mint 500 tagja van a gyulai szövetkezetnek. A beszámolóban egyebek között elhangzott : a szövetkezet a Szőlőskert utcában nyolcvan lakás építését tervezi. Tavaly 24 lakást sikerült tető alá hozni. Az elmúlt évben több mint 8 millió forintot fordítottak a lakásépítésre. Sajnos, csak azért ennyit, mert hosszú * évek óta nem sikerült generálkivitelezőt találni az építkezésre. Mindenesetre, ha erőfeszítések árán is, szeretnék az idén 32 lakás építését befejezni és 16 lakást tető alá hozni. Erre a célra 18 millió forintot irányoztak elő. Sajnálatos módon egyre több kivitelezővel kell megvalósítani az üdülőépítést is. Ez a tény fokozottabb szervezettséget kíván az üdülő- szövetkezet vezetésétől. Csak a főkivitelezők száma megközelíti a tízet, de jóval több kisebb építőipari szervezet, gazdasági munkaközösség, sőt még kisiparos is dolgozik az üdülőépületen. Az építés nem a tervezett ütemben halad. Az időjárás miatt a decemberben félbehagyott munkát csak március közepétől tudták folytatni a békési bádogosok és tetőfedők. Nem készültek el a fűtésszerelők sem az elmúlt év végéig, sőt még ma sem, ami akadályozza a befejezést és lehetetlenné tette a téli munkálatokat. Emiatt az elmúlt évre tervezett 28 millió forint értékű beruházással szemben mindössze 21 millió forint érték valósult meg. Mindebből az következik, hogy a június 30-ra tervezett műszaki átadás csak úgy valósulhat meg, ha minden kivitelező, de a szövetkezet vezetősége is nagyobb erőfeszítést, jól összehangolt munkát fejt ki.
