Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

1985. április 25., csütörtök Cipőipari szakközépiskolások Gyomaendrödön Telt ház és akkor hová? Gyomaendrödön, a Kiss Lajos Gimnázium és Cipő­ipari Szakközépiskolában 1967 óta folyik — középfo­kú képzési céllal — cipőipa­ri szakképzés. A diákok négy esztendő alatt a terve­zéstől a megvalósításig min­dent megtanulnak, amit a cipőről tudni kell. Négy év alatt annyi elméletet kap­nak, hogy technológus mun­kakörben is elhelyezkedhet­nek. Ha ... A végzősök többsége elmegy .. . nem kénytelenek ép­pen betanított munkásként elhelyezkedni. Mert igény — a .megyében — inkább erre van. Fekete Antal, az iskola igazgatója szerint is, a több­ség szakmunkásként tud el­ső nekirugaszkodásra elhe­lyezkedni. Az okokat így látja: — Az ENCI volt a bázis­vállalatunk. Nagyon sok tanítványunk dolgozik ma is a szövetkezetben, a hét üzemmérnök mindegyike például nálunk végzett. Az ENCI ma már középkáde­rekben nincs az iskolára utalva. Egykori tanítványa­ink benépesítették ezeket á helyeket. Martfű, Nyírbátor és Budapest mellett az or­szágban csak nálunk van ci­pőipari szakközépiskola. A szövetkezetek, vállalatok úgy gondolkodnak, hogy nem küldenek ide tanulókat, ha­nem a Békés megyei gyere­keket nyerik meg ösztöndíj­jal a maguk számára. Ezzel a gyakorlattal nem lehet vi­tatkozni, mert legalább a diákjaink a képesítésüknek megfelelő feladatot kapnak. Üj jelenség például, hogy — míg- néhány éve Gyomaend- rődről csak egy-két tanulónk volt — most egyre több helybéli jelentkezik. A négy osztály 119.tanulója 24 tele­pülésről érkezett, s most 38 diákkal Gyomaendrőd vezet, aztán következik Dévaványa. A változás oka jórészt a gyereklétszám növekedésé­vel magyarázható. Mi min­denesetre örülünk neki. Szigorú döntés A szakközépiskola szakok­tatóinak többsége az ENCI- ből jött. A szakmai kérdé­sekről a gyakorlati oktatás- vezetővel, házi nyelvhaszná­latban a „műhelyfőnökkel”, Marsi Jánossal beszélgetünk. — Az iskolai tanműhely­ben folyik a szakmai képzés — kezdi a magyarázatot. — Elnézést — vágok köz­be csodálkozva —, az EN- CI-ben megépült a szakmun­kásképzési alap igénybevé­telével a tanműhely. Miért nem ott folyik a képzés? — Nem tudtunk bejutni — igyekszik másra terelni a szót. — A kapcsolataink mostanában javultak, on­nan kapjuk a munkához szükséges anyagokat, s négy gépet is adtak. Gyerekeink megtanulják mind a gépi, . mind a kézi cipőkészítést. Eléggé meg vannak terhel­ve, ciklusonként 64—65 órá­juk van. Hetente egy nap a gyakorlat, de a szakkörben a cipőmodell-készítést is ta­nulják, az már nem férne bele a délelőtti menetrend­be. — Az iskola társadalmi életében a szakközepes ta­nítványaink sokkal nehe­zebben tudnak részt venni — szól közbe az igazgató. — Korábban szinte mindenből kimaradtak. Ezért úgy dön­töttünk, hogy kötelezővé tesszük számukra is az Ifjú Zenebarátok hangversenyei­nek látogatását, és el kell jussanak a többiekkel együtt a színházba is. S mivel ezek a gyerekek bérmunkát is végeznek — igen színvona­lasan —, a bevételi jutalék­ból év közben finanszírozni tudjuk a tanulmányi kirán­dulásokat. Hiszen így meg­ismerkednek az ország cipő­gyáraival, s az itthon nem látható technológiákkal. De marad pénz a nyári kirán­dulásra is belőle. A lényeg tehát az, hogy szeretnénk, ha színes, gazdag diákéletet élnének. Elnőiesedett a pálya A tanműhelyben a II. C diákjai dolgoznak éppen. Majoros Mária osztályfőnö­kük magyarázza el, hogy a létszám miatt a gyakorlat délelőtti-délutános váltás­ban folyik. A fél csoport is megfeleződik, mert egyik ré­szük a felsőrészkészítő mű­helyben van, másik részük az „alja” műhelyben, azaz ahol a- cipők aljának készí­tését tanulják. A gyerekek most kiskérges női szandá­lokat készítenek. Egy mun­kadarabot — a teljes elké­szülésig — végigvisz minden diák. Az osztályfőnök végzett egy felmérést. A diákok többsége a Szegedi Cipő­gyárba készül, s többségük szakmunkásnak. Persze, akad itt olyan is, aki óvónő szeretne lenni. Az „alja” műhelyben 'minden lány gallérján ott díszük a szülőhely neve. Büszkék rá. Az osztály öt fiúja nagy megbecsülésnek örvend. Ügy látszik, már ez a pálya is teljesen elnőiese­dik. Közben a műhelyfőnök megsúgja, hogy szakkörön a faszöges és az angol-varrott cipő készítésével is megis­merkednek a gyerekek. Hát­ha szükségük lesz rá. Egyéb­ként két évig a hagyomá­nyos eljárásokat tanulják, s csak aztán a korszerű, gépi eljárásokat. Nem a kollégiumok gvöngye Ütban a kollégium felé, kísérőnk, Seres Klári el­árulja, hogy eredetileg az egészségügyi szakközépis­kolába szeretett volna men­ni, s csak második helyen jelölte meg a cipőipari szakközépet. De jól érzi ma­gát itt. A lánykollégium falai, ab­lakai penészednek, vizesek, s bár már eltűntek a vas­ágyak, a zsúfoltságon ez sem enyhített. Huszonketten van­nak az elsős, „szoktató” hálóban. A fiúk jobban jár­tak, náluk nincs olyan nagy zsúfoltság, s mivel elkészült a kollégium új szárnya, a lá­nyok egy része is jobb kö­rülmények közé kerülhetett. Ez persze, nem oldotta meg a 98 kollégista elhelyezésé­nek a gondját. Holott egy országos beiskolázású intéz­ménynél ez sem elhanyagol­ható szempont. Búcsúzóul Ronyec Pál igazgatóhelyettessel még ar­ról váltunk szót, hogy a di­ákparlamenteken joggal mondták a tanulók: néhány szakkönyv és közismereti tankönyv nehezen tanulható. — Amúgy sem könnyű a nagy óraszám miatt ezeknek a gyerekeknek, s még a tankönyvek sem segítik iga­zán őket — mondja. — S az a véleményem, nemhogy nyolc órát, de hatnál többet nem volna , szabad tartani. Egy ötórás értekezleten mi, felnőttek is alig tudjuk, ho­gyan feszengjünk. Hát ak­kor 7—8 kemény órán át koncentrálni ... És 'sajnos, a gyerekek — idő híján — először a tömegsportról mondanak le. E gondok azonban nem­csak a gyomai szakközépis­kola tanárait, diákjait fog­lalkoztatják, és megkerülni ezeket e látogatás során nem lehetett. Ahogyan azt sem: nem luxus-e szakközépisko­lai végzettséggel betanított munkásként szalag mellé ül­ni? Ez utóbbi kérdésre egy másik írásunkban térünk vissza. B. Sajti Emese így dolgoznak, és ezeket tudják a cipőipari szakközépiskolá­sok Fotó: Gál Edit HANGSZÓRÓ Mire gondolsz, Jenő? Kérdi a kis Lidi a hangjáték végén úttörőpajtásától, aki szomorúan megvallja, „Jimmire. Nekem nagyon hiányzik.” Pedig egy nap sem telt el, hogy az Angliából idekóborolt, nagyon intelligens kis meteorológiai robotot megtalálták, megszerették, elvesztették, megkeresték, megtalálták. S ők maguk adták át az illetékeseknek, hogy hazajuthasson. Eny- nyi dióhéjban a története Lőrincz L. László fantasztikus gyermekkrimijének, mely elnyerte a kritikusok 1984. évi dí­ját, s a címé: Az én nevem Jimmi, hát a tiéd micsoda? Ahogy a takaros kis robot - Bőzsöny Ferenc hangján — ezt többször magyarul is elmondja, az kész élvezet, még akkor is, ha a hangjáték eseményváza nagyon ismerős. Ami nem okvetlen hiba, hisz a világirodalom nem egy remeke született hasonló módon. Csak itt kissé fordított a helyzet: a sokkál jobb megelőzte, bár a darab így sem volt híján szórakoztató érdekességnek, „csak” árnyaltságnak. A kikerekedett világkép ezért lett egysíkú, mintha csak a nagyon jó és a nagyon rossz létezne. Ez utóbbi természete­sen a felnőttekre vonatkozik, Jimmit ugyanis három romlott, részeges, ütődött kócerájos lopja el, hogy a három ember he­lyett egymaga gyártsa a csavarokat, míg ők, a műhelytulaj­donosok — a primitív, börtöntöltelék-jelöltek —,. beköltöz­nek a kocsmába. Ez a trió nem lehet drámai ellenfele a gye­rekeknek, s a kinyomozásuk sem sok bonyodalmat okozott. Tükörképünk Moszkvából Mindig érdekes, ha mások mondanak véleményt rólunk. Jó tudni — és tanulságos is —, milyennek látnak bennünket az országhatáron kívül? Barát József is erre volt kíváncsi a nemrég lezajlott moszkvai magyar kulturális napokon, ezért invitált mikrofonja elé általunk is jól ismert szovjet művé­szeket. Ez eddig csupán jó ötlet, de még nem jelent sikert, csak akkor, ha a riporter olyan kapcsolatot tud — a rendel­kezésre álló rövid idő alatt — kialakítani a megkérdezettek­kel, hogy. azok őszintén, kertelés nélkül felelnek. Ha még meglepetést is tartogatnak, akkor az már túlteljesítés. Ilyen volt mindjárt az elején az, amit Panfilov filmrendező mon­dott. Művészeti nyilatkozatot várt tőle az ember, ám ő a magyar mezőgazdaságról beszélt, az itt szerzett személyes tapasztalatok alapján. Titkáról, az egyéni érdekeltségről, amelyre — mint mondta — náluk is nagy szükség van. Azért a filmművészetet is érintette: a problémák őszinte feszegeté- sét tartja a legjobbnak, náluk is hasonlókat vár a közönség. Szergej Zaligin író Németh László és Illyés Gyula műveit értékeli nagyra, továbbá szociográfiai irodalmunkat, mellyel megelőzzük a többi szocialista országot. Különösen kedveli az olyat, mint amit Moldova írt a vasútról és általában az iro­dalmi riportokat. A műfordító Guszev ellentétes élményeket őriz rólunk, jót és rosszat, de főként a kellemes kapcsola­tokra emlékezik szívesen. Oleg Tabakov — aki a Ragyogj, ragyogj csillagomban a megszállott vándorszínészt úgy alakí­totta, hogy míg él az ember, el nem felejti —, magyar bará­tairól beszélt. Örkényről, kollégákról, őszinte melegséggel. S arról a számára felejthetetlen hatásról, amelyet Honthy, La- tabár, Feleki játéka tett rá, amikor Moszkvában felléptek, s leckét adtgk szakmából, életből, örömből. Egy prímabalerina tűnődései önvizsgálatnak, gyónásnak is lehetne nevezni Pongor Ildi­kó hosszú monológját. Az ilyesmire csak válságos időben szánja rá magát művész, civil egyaránt, ha érzékeny alkatú, a művésznek pedig'ilyennek kell lenni, különben nem is lenne alkalmas a pályára. A táncművésznőt az Operaház felújítása hozta ebbe a helyzetbe és még sokakat a pályatár­sak közül 1980-ban, vagyis az előttük álló kilátástalan négy esztendő, ami azért csak megoldódott - legalábbis részben —, de mégis kihatott a további pályafutásra. Amire a ba­lettben úgyis kevés az idő, húsz-huszonkét év csupán. Köz­ben a kemény fej-, láb- és izommunka, minél tehetségesebb valaki, annál inkább. Családi életre, gyermeknevelésre alig jut idő, a kettőt összeegyeztetni szinte lehetetlen, mégis kell, mert csak úgy van értelme az életnek. Aztán ott van a klasszikus és a modern balett ellentmon­dása, ha valaki, mint ő, inkább az elsőhöz vonzódik. Meg az örökös megújulás, a napról napra való bizonyítás, a tehetség ígéretének beváltása. És számtalan izgató kérdés, amivel meg kell küzdeni. A kudarc is. S mindez együtt, akár az élve boncolás, amihez nem kis erkölcsi bátorság kell. Pongor Il­dikó mindezt vonzó kíméletlenséggel tette. És most egy szín­padon kívüli új főszerepre készül: újból gyermeket vár a friss Kossuth-díjas művésznő. Vass M irt-i Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Elődeink emlékezete. Or­das István jegyzete. 8.30: Mendelssohn: Hazatérés idegenből. Egyfelvonásos. vígopera. 9.36: Toru Takemitsu: Kerti er­dő. 9.44: Szólj, szólj sípom! 10.05: Diákfélóra. Babel: Lovas- hadsereg. 10.35: Labirintus. 10.50: Weiner Leó műveiből. 11.40: Illés Endre két írása (ism.). 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Régen * találkoztunk. Rap- csányi László vendége: Földes László. 13.00: Bartha Alfonz operett-fel­vételeiből. 13.14: Banchieri: Éljen a tavasz és a virágok — kantáta. 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót: Dobozolt bizalom. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai (57.) (ism.). 14.26. Népi dallamok nagy mes­terek kezében. Dvorzsák- művek. 15.00: Most jelent meg. Világiro­dalmi könyvszemle. 15.30: Zenei Tükör. 16.05: Révkalauz. 17.00: Ugrás a túlsó féltekére. 17.37: Pinchas Zukerman két he- hedüversenyt játszik. 19.15: Nagy színházi siker volt: Az esőhozó ember. Közben: 20.10: Lakatos Tibor: Fantázia két hegedűre és népi zenekarra. 20.23: A színházi közvetítés foly­tatása. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Schubert: Rosamunda — kísérőzene. 23.27: Berlioz operáiból. 0.10: Az Ars Renata együttes felvételeiből. PETŐFI RADIO 8.05: Kecskés Sándor klariné* tozik. 8.20: A Szabó család. 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.^. 9.05—12.00: Napközben. Zenes délelőtt. 12.10: Indulók, táncok fúvószene­12.25: Útikalauz üdülőknek. 12.30: Mezők, falvak éneke. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Portugál dalok és táncok. 14.09: Johann Strauss: A dene­vér — órakettős. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek (ism.). 15.45: Törvénykönyv (ism.). 16.00: Találkozás a stúdióban. 17.05: A Karlheinz Mikiin trió játszik. 17.30: Az erkölcsöm az erköl­csötök? 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Lakatos Antal népi zene­kara játszik, Máthé Jolán és Dóry József nótákat énekel. 23.20: Kellemes pihenést! Köny- nyűzene éjfélig. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva (ism.). 9.23: Népdalkórusok. 9.45: Brahms: A-dúr zongorané­gyes. 10.30: Bemard Ladysz operaáriá­kat énekel. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Dzsesszarchívum: Paul Chambers felvételeiből. 11.45: Zenekari muzsika. 13.05: Prizma (ism.). 13.35: Kamaramuzsika. 15.00: Pophullám. 16.00: Portugál zeneszerzők mű­veiből. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Az udvarló. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: In limba matema. 19.05—19.35: Iskolarádió: Angol társalgás kezdőknek (ism.). 19.35: A Magyar Rádió országos zongoraversenye. Döntő IV/4. rész: Versenyművek. Közben: Kb. 20.40: Vallomások a műfordításról. Makai Imre. Kb. 21.00: A zongoraverseny köz­vetítésének folytatása. Kb. 21.50: Operaáriák. 22.00: Napjaink zenéje. Hangver­senyciklus századunk ze­néjéből VI/2. rész. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Tina Charles slágereiből. 17.10: Közgazdasági kislexikon. 17.20: Részletek a mezőtúri jubi­leumi hangversenyből. 17.30: Kulturális figyelő. 17.50: Filmslágerek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. • ^ 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. 8.05: Iskolatévé. 8.35: Fizikai kísérletek I. 8.45: Kémia (középisk. II. oszt.). 9.00: Angol nyelv. 9.15: Korok művészete. 9.45: Evezz egyedül. 11.00: A fényképezés úttörői. vm/6. rész. 11.25: Csodálatos madár — a pe­likán. 11.50: Húsevő növények. 12.00: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra. 12.25: Képújság. 15.00: Iskolatévé. Mensáros László irodalmi estje — I. 15.35: A betörött ablak. 15.50: Kamera. 16.30: Hírek. 16.35: Tízen Túliak Társasága. 17.25: Képújság. 17.30: Pulzus. 18.25: Telesport. Labdarúgó ku­panap. 18.50: Adni érdemes. Hol tart a közadakozás áz új Nemzeti Színházért. 18.55: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. 20.50: A hét műtárgya. 20.55: Hírháttér. 21.45: Nézze meg az ember. 22.00: Unokáink is látni fogják. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Képmagnósok, figyelem! 18.30: A nagyeszű sündisznócska. 19.00: Tetőtér — képriportműsor. 19.30: Balett mindenkinek. 20.00: Suomi — film — jegyzetek. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Kötöttfogású Birkózó EB 22.10: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25: Fiatalok stúdiója. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Betűre . .. betűre ... — sorozat gyermekeknek. 9.00: Hogyan jön létre a színhá­zi előadás. 9.15: A genetika és alkalmazása. 9.35: Mi történik az atommag­ban. 9.55: Szünetetekre. 10.00: Természetvédelem. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.25: Videooldalak. 16.35: Hogyan jön létre a szín­házi előadás (ism.). 16.50: Népi hősök: Dragica és Rade Koncár. 17.00: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.10: Mi történik az atommag­ban (ism.). 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Betűre . . . betűre . . . 18.15: Tudomány. 18.45: Eurogól. 19.00: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Kerekasztal. 21.05: Vetélkedő. 22.15: Tv-napló. 22.35: A XXI. század elé. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Lépések — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 21.40: örök hívás — filmsorozat. SZÍNHÁZ 1985. április 25-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Manócska-bérlet 19 órakor Békéscsabán: SZABAD SZÉL Katona-bérlet 19 órakor Békéscsabán a Klub­színházban : GELLÉRTHEGYI ALMOK 1985. április 26-án, pénteken 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Kincskereső-bérlet 19 órakor Békéscsabán: ORPHEUSZ ALASZALL Békési Ház 19 órakor Békéscsabán a Klub­színházban: GELLÉRTHEGYI ALMOK MOZI Békés Bástya: 4-kor: Jedi visz-4 szatér, negyed 7-kor: A város hercege I—II. Békéscsaba Sza­badság: de. 10 és 4-kor: Szaffi, 6 és 8-kor: Menekülés a győze­lembe. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Hazánk, fél 8-kor: Gyil­kosok utcája. Gyula Erkel: Mégis, kinek az élete? Gyula Petőfi: 3-kor: Harmadik király­fi, 5 és 7-kor: Tudom, hogy tu­dod, hogy tudom. Orosháza Bé­ke: Hány az óra, Vekker úr? Orosháza Partizán: fél 4-kor: Tanulékony papagáj, fél 6 és fél 8-kor: Maraton életre-halál- ra. Szarvas Táncsics: Tekinte­tek és mosolyok, 22-kor: Egy nő azonosítása. Szeghalom Ady: Legyőzhetetlen Vutang.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents