Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-25 / 96. szám
1985, április 25., csütörtök NÉPÚJSÁG Békés megyéről a Pártélet áprilisi számában A folyóiratban megjelent az MSZMP XIII. kongresz- szusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról. A . szerkesztőség közli az MSZMP módosított szervezeti szabályzatát és a párt vezető szerveinek személyi összetételét. Az áprilisi számban olvashatjuk Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a Központi Bizottság beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítőjét, valamint a Közporlti Bizottság írásbeli beszámolójának a párt helyzetével és fejlődésével foglalkozó részletét. A kongresszusi anyagok sorát Kádár János vitaösszefoglalója zárja. Választási rendszerünk továbbfejlesztésével két írás is foglalkozik. Lovász Matild, a Békés megyei pártbizottság titkára áttekinti a választásokra való felkészülés helyzetét, tapasztalatait. Sza- merszki Miklós, a Nyíregyháza városi pártbizottság első titkára pedig azt elemzi, milyen feladatok hárulnak e munka tartalmi és szervezeti feltételeinek megteremtésében a pártszervezetekre, a népfrontmozgalomra és a tanácsokra. Varga Dezső, a Makó városi pártbizottság első titkára beszámol arról a felmérésről, amelyet Makón és a város vonzáskörzetében végeztek 1945-ös párttagok körében, életútjukkal és élet- körülményeikkel kapcsolatban. Magyar statisztikai zsebkönyv, 1984 A kiadvány évről- évre számot ad társadalmi és gazdasági életünk helyzetéről, elmúlt évi eredményeiről. A KSH számítógépein feldolgozott adatokat közérthető formában, tetszetős kivitelben, gazdagon illusztrálva adja közre, a közvélemény tájékoztatására. A negyvenéves jubileum természetesen kifejezésre jut az új kötetben, megszokott tartalma külön fejezettel bővült. Idősorai az összefoglaló jelzőszámok után kiemelten ismertetik a tulajdon és osztályviszonyok, a népességi szerkezet és népmozgalom, a lakosság fogyasztásának és életkörülményeinek alakulását, majd a népgazdaság ágazatainak fejlődését. További fejezetei a korábbi kiadásoknak jól bevált szerkezeti felépítésében tartalmazzák a társadalmi és gazdasági mutatók részletes 1984. évi és fontosabb visszatekintő adatsorait. Számos keresztmetszeti adat világítja meg a jelenségek összefüggéseit. A kiadvány függeléke áttekinti államigazgatási rendszerünket, országunk földrajzi és éghajlati viszonyait, tájékoztat a devizaárfolyamok változásairól. Nemzetközi adatai elősegítik a világgazdaság főbb folyamatainak megismerését. Képviselőjelöltjeink Békés megye 14. számú választókerületében asz országgyűlési képviselői listára a következő két név került fel: Balogh László, a békési Egyetértés Tsz elnöke és Püski János, a MEZŐGÉP békési gyáregységének főmérnöke. Ehhez a választókerülethez az alábbi települések tartoznak: Békés, Bélmegyer, Kamut, Murony és Tarhos. Balogh László Megfontolt és higgadt embernek ismeri környezete Balogh László országgyűlési képviselőt, a békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnökét, aki a közelmúltban immár hatodik alkalommal vett részt, s kapott bizalmat nyolc jelölő gyűlésen. Parasztcsaládban született 1929-ben Békésen. A föld szeretete, kemény munkájának eredményessége már fiatal korában is megmutatkozott.. Egyébként a mezőgazdasági technikumot is elvégezte. Huszonhat 'éves volt, amikor a földművelésügyi miniszter a Mintagazda kitüntetést adományozta neki. Azóta már többször kapott kitüntetést, valamennyi elismerését szükségtelen lenne felsorolni, hiszen — régóta ismerve őt — tudom, hogy inkább a szolid magatartás és a kellő mérsékletesség, semmint a dicsekvés, illetve a rátartiság jellemzi karakterét. 'Negyed százada tagja és elnöke a 7500 hektáron gazdálkodó Egyetértés Tsz-nek, amely eddig ötször nyerte el a kiváló címet. Amikor a ’70-es években a természeti csapások következtében hatalmas károk keletkeztek, Balogh Lászlónak, és a szövetkezet egész tagságának volt ereje az újrakezdéshez. A központi, megye és helyi szervekkel, valamint a tsz többi vezetőivel együttműködve jó érzékkel oldották meg a feladatokat, s küz- dötték le egymás után a nehézségeket. A szövetkezet elnöke azonban nemcsak szakmai, hanem közéleti követelményeknek is felelősségteljesen eleget tesz. Ez a tevékenysége akkor kezdődött, amikor 1954-ben tanácstag és vb-tag lett. Az emberekkel fenntartott kapcsolata közvetlen és rendszeres. Évente többször is beszámol képviselői munkájáról a 14. sz. választókerületben, Békésen és a városkörnyéken. —y—n Püski János Arra a kérdésre, mit gondolt akkor, amikor megtudta, hogy országgyűlési képviselői jelöltsége is szóba jöhet, Püski János, a MEZŐGÉP békési gyáregységének dolgozója így válaszolt: „A bizalmat, vagyis ezt a megtisztelő feladatot nem szabad visszautasítanom.” A munkaerejének teljében levő, megnyerő modorú főmérnök 1943-ban született Békésen. Az általános iskolai tanulmányait Tarhoson, a gimnáziumot szülőhelyén fejezte, be. A mezőgazdaság, s ezen belül a nagyüzemi gépesítés mindig érdekelte. Ezért is adta be felvételi lapját az Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karára, Budapestre, ahol 1966-ban szerzett oklevelet.' Pályafutását nem a ME- ZÖGÉP-nél kezdte, dolgozott. Vizesfáson, Kétegyhá- zán, Békéscsabán, Murony- ban, míg végül Békésre került, és 1978-ban ott lett főmérnök. Életútjának ezen állomásai megfelelő lehetőséget teremtettek ahhoz, hogy az egyetemen szerzett ismereteket ne csak a szellemi tevékenységben, hanem a mindennapok gyakorlatában is kamatoztassa, illetve bővítse. Kellő ambícióval, szorgalommal, tudással felvértezve ' látott hozzá a munkához, s erőfeszítéseinek meglett a gyümölcse. Nevezetesen. jó néhány olyan gyártmány van, amelynek kifejlesztése az ő nevéhez fűződik. Ugyanakkor többszörös újító, aki egyúttal különböző találmányi szabadalmaknak társszerzője, illetve szerzője. • A városi NEB-ben 1973 óta tevékenykedik^ s a gyárban a honvédelmi klub elnöki tisztét is betölti. Kiváló szakmai és társadalmi munkájáért már több ízben kapott elismerést. Amint ,,programbeszédjében” kifejtette: főként a városfejlesztést tartja szükségesnek a 14. számú választókerületben. —y—n Állampolgári legyelem és az ügyintézés — Milyen Következménye van a mulasztásnak? — Útlevél, személyazonossági igazolvány — Kire vonatkozik a rendelet? Interjú Pacsika György rendőr alezredessel A megyei rendőr-főkapitányság és a rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti szervei legfontosabb feladatuknak tekintik az állampolgárok ügyeinek gyors, kulturált és szakszerű intézését. Ehhez a feltételek biztosítva vannak. Békés megyében évente a rendőrség igazgatásrendészeti szervei igen jelentős számú ügyet intéznek. A megyei rendőr-főkapitányság, továbbá valamennyi kapitányság mindennap 8-tól 12-ig tart félfogadást. A múlt év szeptemberében vezették be valamennyi rendőrkapitányságon szerdai napokon az egész napos, nyújtott munkaidőn túli, 9-től 18-ig tartó ügyintézést. Ahogy az Pacsika György rendőr alezredessel, a megyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésből kitűnt, elég nagy számmal akadnak állampolgárok, akik saját ügyeik intézéséről megfeledkeznek. Abból adódik, hogy néha nagy a torlódás. Többen az utolsó pillanatban akarják ügyüket elintézni. Mi ennek az oka? — Az állampolgári fegyelem lazulását tapasztaljuk az ügyintézés több- területén. Nem tartják be a határidőket, megfeledkeznek a személyazonossági igazolványuk érvényesítéséről stb. Sokan így vannak az útlevelekkel. Sokszor a kiutazás előtti napon döbbennek rá, hogy útlevelükből hiányzik a kiutazási engedély, vagy lejárt az útlevél érvényessége. Mindez zavarja, sőt föl is borítja az ügyintézés rendjét. — Ebben az évben sok személyazonossági igazolvány cseréje válik esedékessé. Hány állampolgárt érint a csere megyénkben? — Több tízezer állampolgárnak kell ebben az évben érvényesíttetnie a személyazonossági igazolványát a rendőrhatóságoknál. , Felhívjuk a figyelmet, hogy az állampolgárok ellenőrizzék az igazolvány érvényességét és amennyiben ebben az évben lejár, forduljanak az állandó lakóhely szerint illetékes rendőrkapitánysághoz, mégpedig a személyazonossági igazolvány lejártának hónapjában. Érvényesítéshez két fényképet, egy 20 forintos illetékbélyeget kell vinni és egy adatlapot kell kitölteni. Az igazolványt, az állapotától függően, kicseréljük, vagy érvényesítjük. — Milyen következménye. van a mulasztásnak? — A múlt évben csaknem kétezer volt azoknak a száma, akik elvesztették a személyazonossági igazolványukat, vagy megrongálódott az. A legtöbb esetben hanyagság, nemtörődömség az elvesztés, a megrongálódás oka. De gyakran fordult elő szándékosság is. Különösen a fiataloknál tapasztalható ilyen jelenség. Ahol az igazolvány megrongálásában szándékosságot állapít meg a rendőrhatóság, 100-tól 500 forintig terjedő helyszíni bírságot szab ki. Súlyosabb esetekben 500-tól 3 ezer forintig terjed a szabálysértés büntetése. Ugyanez vonatkozik azokra, akiknek a személyazonossági igazolványa lejárt és hosszabb idő óta nem érvényesítik. — Az ügyintézés többségét a személyazonossági igazolványok mellett az útlevélügyintézés képezi. Történt-e ezen a téren valamilyen változás? — Az öt szocialista országba való utazás feltételei nem változtak. Nem szocialista országokba évenként csak egy alkalommal lehet magánutazás céljából részt venni. Ide tartozik az egyéni, a társas-turista és a látogatói kiutazás. Az öt szocialista országba történő utazás esetében az útlevél ügyintézése 14 nap, a nem szocialista' országokba pedig 30 nap. Ezeket a határidőket az esetek döntő többségében az igazgatásrendészeti szervek tartani tudják. — Sokan utaznak Jugoszláviába. Milyen szabályok vonatkoznak ezekre az utakra? — Az állampolgár évente egy alkalommal utazhat Jugoszláviába látogatás céljából. Egyéni turistaként pedig háromévente egy ízben. ' A látogatói és társas-turista út azonban nem zárja ki a nem szocialista országokba való kiutazást ugyanabban az évben. — Mi a soronkívüliség? Ügy hiszem, olykor félreértik a rendelkezést. Tulajdonképpen kikre vonatkozik? — A közelmúltban történt egy csehszlovákiai jutalomüdültetéssel kapcsolatban. A kiutazni szándékozók előtte való nap vették észre, hogy lejárt az útlevelük. Az ilyen esetekre nem vonatkozik. A mulasztást, a feledékenysé- get nem lehet soronkívüliséggel pótolni. Amennyiben azonban sürgős szolgálati érdek, rendkívüli esemény — születés, házasságkötés, súlyos betegség, haláleset és egyéb fontos családi esemény — történik és ezt az állampolgár bizonyítani is tudja, akkor 72 órán belül biztosítjuk a külföldre utazási lehetőséget. Más esetekre a soronkívüliség nem vonatkozik. Itt kívánom megjegyezni, hogy a megye valameny- nyi utazási irodájának is biztosítani kell az állampolgárok irányában a határidők betartását. — A nyári vakációban több diák utazik külföldre. Rájuk milyen szabályok vonatkoznak? — A 18 éven aluli gyermek csak szülői felügyelettel, vagy törvényes képviselővel utazhat külföldre. A törvényes képviselő alatt értjük' a tanárt is, aki a gyerekeket elkíséri. A 14. évét betöltő, személyi igazolvánnyal rendelkező fiatalok önálló útlevéllel utaznak. — A külföldi állampolgárok lakcím-bejelentkezési kötelezettségével kapcsolatban történt-e valamilyen változás? Végeredményben kinek kell a lakcímbejelentési kötelezettségnek eleget tennie? — A korábbi 24 óra helyett most 48 órán belül kell bejelentkezni a nem szocialista országokból érkező állampolgároknak, akik magánházaknál szállnak meg. A szocialista országok állampolgárai 30 napig tartózkodhatnak bejelentkezés nélkül az ország területén. Ezt követően a lakcím-bejelentkezési kötelezettségnek eleget kell tenniük. A külföldiek bejelentkezéséről a magán- szállás tulajdonosa köteles gondoskodni. A mulasztás szabálysértést von maga után. — A vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények egyre több helyen használnak sokszorosító gépeket. Az igazgatásrendészeti szervek hatáskörébe tartozik a sokszorosító gépekkel kapcsolatos ügyintézés. Milyen szabályok vonatkoznak ezekre az eszközökre? — A múlt évben minisztertanácsi és belügyminiszteri rendelet újraszabályozta a sokszorosító gépek beszerzését és használatát. Sokszorosító gépet csak jogi személy üzemeltethet, vagy a mellette működő vállalati munkaközösség. — És magánszemély? — Fénymásoló gép használatára szövetkezeti szakcsoport, beszerzésére és használatára gazdasági munkaközösség, kisteljesítményű fénymásoló gép esetében pedig más magánszemély is jogosult. A fénymásoló gép, vagy sokszorosítógép beszerzését és használatát 30 napon belül a területileg illetékes rendőrkapitányságon írásban be kell jelenteni. Ez vonatkozik a selejtezésre is. Megyénkben az igazgatásrendészeti szervek türelmi időt adtak, mégpedig június elsejéig, hogy az ilyen eszközöket használó szervek a kötelezettségnek eleget tudjanak tenni. A mulasztás 10 ezer forintig terjedő pénzbírságot von maga után. A rendelet január elsején lépett életbe, örvendetes, hogy ezeknek a munkát könnyítő eszközöknek a használata a vállalatoknál, intézményeknél és szövetkezeteknél egyre nagyobb mértékben teret hódít. A rendeletek betartásához azonban fontos érdek fűződik. Serédi János Diákszemmel Miért nincs elég foci az isknlában? Én megmondtam: fokozódni fog a drámai feszültség... Eszembe jutott valami, nem tudok nyugodtan maradni. Pardon. Csak nem tudtam. Most már tudok — úgyis mindegy. Zagyvaságnak tűnik? Az. De azért még magamnál vagyok. Történt ugyanis, hogy a diákparlamenten felszólalt egy tanuló, hogy kevés az iskolai sportnak nyújtott támogatás, nincs elég foci, nincs elég pénz. Utánajártam. Lássatok csodát, ez így igaz. Sportolási lehetőség az van, csak szét kell egy kicsit nézni, de új felszerelésekre nem telik. Nem szeretnélek titeket költségvetési adatokkal terhelni, de sajnos ez a helyzet. Egyszerűen nem telik. Elmegy a pénz másra. Hogy mire? Képzeljétek el, az iskola jó néhány éve ugyanannyi pénzt — költségvetési alapot — kap minden évben és ezzel kell gazdálkodni. Ebből megy a fűtés, az ösztöndíj, a takarítás, minden. Tudjátok, a gazdasági helyzet változik, a pénz marad a régi. Mit lehet csinálni? Nyugodjunk bele ebbe és hagyjuk, ugye? Képzeljétek el, nem is kéne sokat tenni, mondjuk azért, hogy a bennünket egyik legközvetlenebbül érintő téma megoldódjon. Nevezetesen ez a sport, üj felszerelés kéne? Labdafogó háló a tornaterembe, túrafelszerelés, labdák, síléc stb. Segíts magadon, az Isten ir megsegít. Ez régi mondás, de igaz. Ahhoz, hogy valamit vegyen az ember, pénz kell. A diák hogy tud pénzt szerezni? Bedob egy összeget — ez nem valami jó dolog —, vagy például elmegy társadalmi munkát végezni. Például a konzervgyárba. Szervezés és akarat kérdése az egész. Ha volna pár ember, aki elmenne akár csak egy hétvégén dolgozni, már olyan jelentős ösz- szeget kereshetne, aminek kézzelfogható eredményei lennének a .tornaszertárban is. Még azt is meg lehetne csinálni, hogy a gyerekek mondanák meg, hogy mit vegyenek abból a pénzből ... Na, mindegy, ez csak egy futó gondolat volt — ilyenkor beteg vagyok —, ha úgy gondoljátok, felejtsétek el az egészet. Különben én nem mondtam semmit, nem láttam semmit, hagyjatok. Miért nézel így rám? Kovács János (Ez az írás a békéscsabai Kemény Gábor Szakközép- iskola diáklapjában, a Kemény Életben jelent meg.)
