Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

1985. április 23., kedd o A gázprogram jegyében FÉG-kirendeltség Békéscsabán Hazánkban is egyre több háztartásban használják fű­tésre, főzésre, vízmelegítés­re a gázenergiát, amely ké­nyelmes, gazdaságos. Me­gyénkben a vezetékesgáz­program folyamatos megva­lósítása azt jelenti: a laká­sok nagy részét esztétikus és korszerű készülékekkel szük­séges felszerelni. Ehhez vi­szont elengedhetetlen a megfelelő kínálat, illetve vá­laszték. Az elmúlt években nem voltak elkényeztetve a vásárlók, még ma sem kifo­gástalan az ellátás. A Fegy­ver- és Gázkészülékgyár igyekszik az igényeket kielé­gíteni, amely nem mindig sikerül. Az országban csak itt készítenek cirko rendsze­rű fűtőberendezéseket, gáz­bojlereket, falifűtőket, és meghatározó a szerepük a konvektor, valamint a mo­dulkazángyártásban. A gyár üzletpolitikájában új szelek fújdogálnak, amely nem a termelés mindenáron való növelését jelenti. Per­sze, erről sem mondanak le, hiszen az utóbbi három esz­tendőben háromszorosára nőtt a termelés. Ott vannak a piacon a FÉG modern ter­mékei. Eddig nem sokat hallattak magukról, csend­ben dolgoztak. Mostanában viszont egyre több hír kel szárnyra a nagy múltú gyárról. A FÉG és leányvál­lalata, követve az ország földgázvezeték-hálózatát, ki- rendeltségeket, szolgáltató irodákat hoz létre. Magya­rul: az üzleteket oda telepí­tik, ahol vevőre számíthat­nak. Szekszárdon már meg­nyitották a gázkészülék-javí­tó és szolgáltató kirendelt­A Szekszárdi KSZE Gazdasá­gi Társaság szolgálati szabadal­ma alapján a szokásosnál na­gyobb termést ígérő búzavető­mag-keveréket készítettek. A Mezőfalva! Mezőgazdasági Kom­binát vetőmagüzemében, ahol évente 8—10 ezer tonna hibrid kukorica és 6 ezer tonna búza­vetőmagot állítanak elő. Az új vetőmagturmixban egy időben érő, különböző fajtatulajdonsá­gú, a tápanyagfelvétel ritmusá­ban Is más-más, ezért egymást jól tűrő, különböző szármagas­ságú búzafajtákat elegyítenek. Az így vetett mag tőszáma nö­velhető, a kalászok egymás fö­lött két-három szint magasság­séget, a békéscsabai szakmai bemutatója április 25-én, csütörtökön lesz a Szarvasi út 7. szám alatt. Komoróczy József kiren­deltségvezető elmondotta, hogy a közönség 26—27—28- án tekintheti meg a kiállí­tást, majd május 2-től a la­kosság rendelkezésére áll­nak. A vevőszolgálati irodá­ban, a márkaszervizben mérnökök, technikusok ad­nak információt. Házanként, lakásonként megtervezik a gázfűtést, kiszámolják a várható költségeket. Ami a legfigyelemreméltóbb: azt ígérik, hogy az általuk meg­adott időpontban házhoz szállítják a . berendezést, amelyet fel is szerelnek. A vevőnek nem kell szalad­gálnia, áru után kutatnia, szerelőre várnia. így csúszó­pénzre, protekcióra sem lesz szükség. Szerződést kötnek a Salgótarjáni Tűzhelygyár­ral, amely lehetőséget ad a gáztűzhelyek bekötésére is. A márkaszerviz javítási, vál­lalási határidejét a lehető legrövidebbre csökkentik. Körülbelül két év múlva a Dózsa György úton megnyit­ják a reprezentatív bemuta­tótermet. E vállalkozás nem kevés erőpróbával jár. Kiszolgálni a nagykereskedelmet, a régi partnereket és saját bolthá­lózatot létrehozni, a vevők kedvében járni csak a tarta­lékok mozgósításával és nem kevés pénzzel lehet. Ügy látszik, a FÉG megérett er­re a feladatra. Külön öröm, hogy a megméretés egyik ál­lomása éppen Békés megye. S. S. ban zavartalanul fejlődhetnek, szélesebb a természóna, és ezál­tal az egyfajtájúaknál magasabb átlagtermés érhető el. A kombinát tavaly 800 tonna ilyen vetőmagkeveréket bocsá­tott a termelők rendelkezésére; Fejér megye harminckét gazda­sága vállalkozott rá, hogy ki- sebb-nagyobb táblákon kipró­bálja az új módszert. A kom­binát saját nagy tábláján öt-tíz százalékos terméstöbbletet értek el a vetőmagkeverékkel, de szá­mos gazdaságban kisparcellán 20—30 százalékkal több termést takarítottak be. A mezőíalvi ve­tőmagüzem az idén harmadával többet kínál az új vetőmag- turmixból. Ki látott még ilyet? Kevermesen új postahiva­tal épül. A terv 1978-ban készült, a kivitelezés pedig 1979-ben kezdődött. Ma a készültségi fok 40—50 száza­lékos. Ez azt jelenti, hogy megvan az alap, felhúzták a falakat is és ráraktak már néhány tartóvasat és beton- gerendát. A felvonulási épületben hét ember tartózkodik. Kint senki sincs. Amikor érdek­lődöm, hogy mi is történik itt tulajdonképpen, Tóth And­rás művezető és egy önma­gát megnevezni nem akaró kőműves Marosán György elvtárshoz utal, aki — mint mondják — a Makói Építő­ipari Szövetkezet battonyai részlegének a vezetője. Any- nyit azonban elárulnak, hogy ők mindössze két hete ke­rültek ehhez az építkezéshez. Előttük boldog-boldogtalan „dolgozott” itt, de többre nem futotta az erejükből. — Elég baj ez nekünk — így Tóth András és elmond­ja, hogy már 44 éve dolgo­zik a szakmában, de ilyet még nem látott. Ezt az épít­kezést kezdte a battonyai ta­nácsi költségvetési üzem, folytatta a makói Mezőgaz­dasági Szerelő és Szolgáltató GT, most meg a Makói Épí­tőipari Szövetkezet a soros. És be is fejezik? — érdek­lődöm. — Igen. Ha úgy dolgozha­tunk továbbra is, mint most, akkor szeptemberben. Két munkással beszélgetek még. Az egyiktől megkérde­zem: — Teljesítménybérben dol­gozik, meg tud így élni a ke­resetéből? Arra gondolok, hogy mind­járt valami csúnyát mond, vagy legalábbis panaszkodni kezd. De nem. Megél a ke­resetéből. Bevallja ugyan, hogy azért néha egy kis „mellékmunka” is akad. Ha szeptemberig valóban elkészül az épület, talán „mellékmunka” nélkül sem lesznek megélhetési gondjai. P. B. Az 1981-ben még az Extra nevet viselő Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat kül­földi kooperációs partnert keresett, az angol Schweppes cég pedig piacot és gyártó üzemet Európa keleti orszá­gaiban. A szerencsés talál­kozás nem eredményezett azonnal üzleti kapcsolatot. A szerződés megkötésének fon­tos feltétele volt, hogy Bé­késcsabán a vízben oldott szerves anyagok lekötésére speciális eljárást találjanak. Ezt követte az üveg lezárá­sának technikai kivitelezése, amiben a Mátra-vidéki Fémművek jó partnernek bizonyult. A háromévnyi előkészítő munka végül is sikert hozott. Teljes a választék A vállalati szakemberek jól emlékeznek az 1983. áp­rilis 21-i dátumra. Ekkor ír­ták alá a szerződő felek azt a hivatalos okmányt, amely­ben a megyei vállalat egy év alatt 8 millió liter Schweppes üdítő készítését vállalja. Még ugyanabban az esztendőben, augusztusban, megkezdődött a palackozás, a folyamatos gyártás. Az üvegekre a megfelelő minő­ségű címke a Kner Nyomda segítségével készült el, a ne­gyed- és a literes üvegeket pedig az Orosházi Üveggyár szállította. Míg azonban a negyedliteres üvegből volt elég, literesből a gyár nem tudta, nem tudja az igénye­ket kielégíteni. De ez csak az egyik akadálya a folya­matos ellátásnak. A másik, hogy ezek a 15 bar nyomás­ra hitelesített üvegek nem felelnek meg a követelmé­nyeknek. Az idén január­ban azonban az üveggyár technológiai módosításokkal elérte, hogy az általuk gyár­tott üvegek a 17,5 bar nyo­mást is kibírják. így 1985- től a 0,25-ös és a literes pa­lackokban is teljes a Schweppes-választék. 1984-ben azért sem volt felhőtlen a szakemberek si­kerélménye, mert a vállalt 8 millió liter helyett — a gépek elhasználódása miatt — csak 6 millió litert tudtak palackozni. Ez hosszabb tá­von tarthatatlan volt. Ezért, amit korábban soha nem mertek megkockáztatni, azt most jó szervezéssel megol­dották. A raktári készletek növelésével novemberben egy hónapra leállították a töltő-, a címkéző-, a lezáró­sort, és a gépeket darabjai­ra szedték, kijavították, ki­cserélték a hibás alkatrésze­ket, legyártották és le­gyártatták a pótlásra vá­ró darabokat. Ugyanezt elvégezték a „literes so­ron” is, hogy a gépek­ből a legnagyobb telje­sítményt lehessen kihozni, s hogy a lemaradást pótolni tudják: a tavalyi 6 millió literrel szemben az idén 10 millió liter Schweppes üdí­tőt palackoznak. Nincs tartalék A felújítás eredményeként a berendezések ma már a legnagyobb teljesítményekre képesek. Szerepet játszik ebben az is, hogy a műsza­kiak bére a legmagasabb, hiszen ők azok, akiken a gé­pek folyamatos karbantartá­sa múlik. De legalább ilyen fontos a termelés jó meg­szervezése, a komplex, ösz­tönző bér- és prémiumrend­szer kialakítása. Ezért nem­csak a karbantartók, hanem a targoncavezetőtől a gépko­csi-előadóig mindenki asze­rint részesedik a prémium­ból, ahogyan kivette a ré­szét a termelés segítéséből. A termelés kulcskérdése természetesen az is, hogy van-e elegendő munkaerő? Békéscsabán ez sok üzem­ben okoz fejtörést, s a meg­oldást mindenkinek meg kell találnia, ha a vállalt kötelezettségének meg kíván felelni. Az üdítősök télen bérmunkaerőt fogadnak, nyáron diákokat foglalkoz­tatnak, és ilyenkor gyako­ribbak az álláshirdetések is. Persze, ezek az intézkedé­sek nem csupán a Schweppes- termékek érdekében szület­tek, hiszen a termelés felét az Extra üdítőcsalád tagjai, valamint a diabetikus Arola frissítők adják. Az Arola népszerűségét jelzi, hogy az ellátási területen — Békés megyén, valamint a környe­ző megyéken és Budapesten — kívülről is érkeznek meg­rendelések, sőt, a vásárlók a jelenlegi literes palackozás mellett negyedliteresben is igényelnék a közkedveltté vált italt. Ezek kielégítésére is törekszik a vállalat. A szélesebb körű elosztás ér­dekében a diabetikus üdítő­ket az idén literes mellett negyedliteres üvegekbe töl­tik. N cél: a termelés növelése Műszaki okokból is szor­galmazzák a „negyedes Aro­la” töltését, mert az 1977-ben telepített literes palackozó­vonalak kezdettől maximális teljesítménnyel dolgoztak, s igencsak elhasználódtak eny- nyi idő alatt, és ilyen ter­helés mellett. Az elmúlt esztendő sike­res gazdálkodása ellenére csak szerény fejlesztési alap képződött, s ebből 1985-ben nem tudnak egy új, a ter­melést jobban segítő, szén- dioxid-elnyelető gépet be­szerezni, a járműparkot bő­víteni. Mindössze — termé­szetesen ez is nagyon fon­tos tényezője a termelésnek — a munkahelyi szociális létesítmények kialakítására kínálkozik lehetőség, illetve a vízvonal korszerűsítésére, a hűtőrendszer automatizá­lására. A termelés feltételének to­vábbi javítására keresik az együttműködést az angol partnerrel, hogy a literes töltősorra új címkézőegységet vásárolhassanak. A cél: a termelés növelése, ahhoz vi­szont újabb gépek kellenek. Az egyik vonal teljesítmé­nyének megduplázásához anyagi lehetőségeik híján pályáznak központi támoga­tásra is. Szeretnék elérni, hogy a legmodernebb tech­nikai berendezések a ter­melést szolgálják, s az el­következő évek alatt mint­egy 30 százalékkal növeked­jék az itt gyártott frissítők mennyisége. Számadó Júlia Hozamnövelö vetömagturmix Forgalomirányító lámpák Békéscsabán Nem bosszantó célzattal A békéscsabai autósok né­ha úgy érzik, a közúti for­galomirányító lámpákat — magyarul villanyrendőröket — az ő bosszantásukra ta­lálták ki. Akár meg is es­küsznek rá, hogy évekre visszamenőleg nem emlékez­nek esetre, amikor odaérkez­tek egy ilyen lámpás cso­móponthoz, s ott azonnal zöld út várta őket. A dolog persze nem így van. Ha valakinek volna le­hetősége a lámpáknál eltöl­tött időt összehasonlítani ugyanazon pontok lámpa nélküli keresztezésének idő­igényével, nagyjából ha­sonló eredményhez jutna. Ám a biztonság összehason­líthatatlanul a lámpás irá­nyítás mellett szól. Nó meg az, hogy a mellékútról csúcsidőben a forgalmas út­ra balra kanyarodni lámpa nélkül olyan vállalkozás, amelyhez hatnapi hideg éle­lem kell. Űgyhogy józan pil­lanatában senki sem kétli a lámpák szükségességét. Ám néha úgy érezzük, hogy olyankor is működnek a lámpák, amikor elég vol­na a villogó sárga. Vajon milyen rendszerben történik a lámpák ki- és bekapcsolá­sa — kérdezem Kucsera Ti­bort, a Szolnoki Közúti Igaz­gatóság békéscsabai koordi­nációs üzemmérnökségének üzemeltetési főelőadóját. — Hétköznap reggel 6-tól este 8 óráig üzemelnek a lámpák. Ezen csak meghi­básodás, útjavítás és vala­milyen útlezárást előidéző esemény módosíthat. Éjszaka villogó sárgát mutatnak a lámpák, kivéve a víztorony előtti, a Kossuth téri és a Berényi út—Békési út talál­kozásánál lévőket, amelyek folyamatosan működnek. A közeljövőben az utóbbi he­lyeken is megszűnik a fo­lyamatos üzemelés és éjsza­ka itt is villogó sárga figyel­mezteti az autósokat. Ügy gondoljuk, már a helyi autó­sok megszokták az utak új elsőbbségi viszonyait (hiszen azok néhány éve változtak és akkor kerültek a csomó­pontokra a lámpák). — Mitől váltanak néha napközben is villogó sárgára a berendezések? — Ha bárhol a járművek irányítására szolgáló egyet­len piros izzó kiég, akkor a rendszer villogó sárgára vált. Hogy a hibákat megelőzzük, naponta kétszer ellenőrizzük a lámpákat. — A legtöbb lámpánál, ha zöldet is kapunk, a követke­zőnél már megállásra kény­szerülünk. Lehetne-e az ösz- szehangolás szerencsésebb? — Természetesen lehetne. Ez is pénzkérdés. Á másik oldalon viszont meg tudjuk állapítani az egy csomópontr ra eső úgynevezett járműké­sedelmet, ami ugyancsak megfogalmazható pénzben. Az új automatikák egy hétre beprogramozhatok, s akár egyórás váltással köpethetik a forgalom napszakonkénti változásait. Mivel a csomó­pontok forgalmát évente fel­mérjük, adataink vannak a programkészítéshez. Ez az új berendezés olcsóbb mint a régi, ám a régiek lecserélé­sére csak folyamatosan, e lámpák elévülésétől függően van mód. A program készí­tése viszont aligha mond­ható olcsónak. Jelenleg a Kossuth téri lámpákat lehet összehangoltnak tekinteni. Nyáron kiépül a Jókai utca— Luther utca—Illésházi utca találkozásánál lévő rendszer és ez összehangoltan fog mű­ködni a Tanácsköztársaság útja—Petőfi utca—Jókai ut­ca találkozásánál lévő lám­pával. De nemcsak a vezérlő automaták korszerűségi foka akadályozza a teljes össze­hangolást, hanem például az is, ha két lámpa túl messze van egymástól, akkor egy közbeeső forgalmasabb gya­logátkelőhely vagy kereszte­ződés olyannyira kiszámítha­tatlanná teszi a két lámpa között felhasznált időt, hogy a lámpák összehangolása ér­telmetlen. — Békéscsabán kívül a me­gyében hol lesz új forgalom­irányító lámpa a közeljövő­ben? — Már az idén Orosházán, a 47-es új szakaszán két he­lyen lámpa fogja a forgal­mat irányítani. Ungár Tamás Vollmuth Frigyes rajza II szolgáltatóipar háttere Szegény vállalatoknál dolgozó gazdag embereknek tartják azokat, akik munkabér helyett be nem vallott szolgáltatások­kal szerzik jövedelmük jelentősebb részét. A „fusi” tehát ma is jövedelmező, nem úgy a hivatalos fogyasztási szolgáltatá­sok. Legalábbis erre a következtetésre jutott Simán Miklós, a Szolgáltatási Kutató Intézet igazgatója, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége kereskedelmi és' szolgáltatási albizottsá­gának ülésén. Simán Miklós ugyanis előterjesztésében megállapította: a fogyasztói szolgáltatásokról kialakítható kép változatos. Az új szervezetek eddig nagyobb részt központi elhatározásból, nagyobb egységek szétbontásával jöttek létre. Ez lényeges változást nem hozott. A piaci gazdaság hatásai nem érvénye­sültek kellően. Az áhított verseny nem alakult ki, illetve csak olyan kis mértékben, hogy az sem a szolgáltatások szín­vonalában, sem a minőségben nem érzékelhető igazán. En­nek okát elsődlegesen a nem megfelelő érdekeltségben lát­ják. De részletesen is áttekintették az új típusú gazdasági szer­vezetek és a fogyasztási szolgáltatások kapcsolatát. Kiderült: a fogyasztási szolgáltatással foglalkozó gazdasági egységek száma meghaladja az ötezret, hazánkban a foglalkoztatottak 40 százaléka dolgozik a szolgáltatásban, (összehasonlításul: az USA-ban 70 százalék, s előrejelzések szerint az ezredfor­dulóra tovább növekedik, eléri a 80 százalékot.) A kis szer- vezetek bővülését akadályozza az alacsony jövedelmezőség. Az év elején életbe lépett szabályozók hatása, hogy tudniillik 10 százalékos adó-visszatérítésben részesülnek a lakossági szolgáltatás után a fogyasztási szolgáltatást végző kis szövet­kezetek és kisvállalatok, még nem igazán érzékelhető. Ezzel szemben megszűntek a kisipari adókedvezmények, és jelen­tősen nőttek a társadalombiztosítási terhek. Hátráltató té­nyező, hogy az irányítási rendszer nem kellően alkalmazko­dik az új kis szervezetekhez. Nemigen csökkent az admi­nisztráció. Például egy kisvállalat működéséhez 20-féle sza­bályzatra van szükség, vagy: akkor is kell havonta baleseti jelentést küldeni a kisvállalatoknak, ha nem történt baleset. A szolgáltatást igénylők szemszögéből nézve pedig: a városi lakótelepek fejlett szolgáltatásra épültek, amely azonban nem valósult meg kielégítően. Aligha kell e megállapítást példákkal bizonygatni, mint ahogy azt sem: a kistelepülése­ken fellelhető szolgáltatások száma csökkent, és minősége romlott. Általánosnak mondható: csökken a főállású és nő a mellékállású kisiparosok aránya. Elősegítené a változást a jelenleginél jobban szervezett háttérellátás, és az, ha a különféle szolgáltató szervezetek azonos feltételek közepette dolgoznának. H. T. rartós-e a Schweppes-siker?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents