Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

1985. április 23., kedd Gerendás Tornacsarnok összefogással Gerendáson két épületben tanulnak je­lenleg az általános iskolások: a régiben há­rom alsós osztály van, az újban pedig a többi osztály. Tornaterem azonban egyik épületben sincs, egy kicsi tornaszobában tartják telente és rossz idő esetén a test- nevelési órákat. Nagyon régi terv megvalósításához kez­denek az idén a gerendásiak: az új iskola- épületet két tanteremmel bővítik, s ahhoz csatlakozik majd egy 18-szor 35 méteres belméretű tornacsarnok. Ez utóbbinak első elemei már meg is érkeztek. Mivel az új épületrész és csarnok fel­építésére nincs meg a kellő anyagi fede­zet, társadalmimunka-akciót indítanak ha­marosan Gerendáson. Miért vállalja a koc­kázatot a helyi tanács? — erről kérdeztük Szombaty Zoltánt, a község vb-titkárát. — Ezzel a beruházással nemcsak az is­kola gondjai oldódnak meg hosszú időre, hanem az óvodáé is, melynek épülete je­lenleg nagyon rossz állapotban van, fel­újítása nem célszerű. Az építkezés befeje­zése után az óvodások is megfelelő helyre költözhetnek: a régi iskolába. Erre az évre annyi pénzünk van, hogy az alapozáshoz szükséges anyagokat és a tornacsarnok szerelvényeit meg tudjuk venni. Szerep nénk az alapozást az idén befejezni, s azt is, hogy a csarnok tető alatt legyen. Hogy hogyan? Bízunk a lakosság segítő­készségében. Már egy tavalyi falugyűlésen egyhangúlag támogatták az ügyet. Most, a közeljövőben a pedagógusok, társadalmi aktivisták útján felkeresnek mindenkit, aki a faluban él, vagy dolgozik. Lehet majd téglajegyet vásárolni, társadalmi munkát vállalni, vagy akár egyösszegű hozzájáru­lást is elfogadunk. S még nem beszéltem a Munkácsy Tsz-ről. Tőlük is nagy segít­ségre számíthatunk, mindig támogatták a közérdekű munkákat. Nem hiszem, hogy túl nagy lenne a koc-. kázat. A kérdés csak az, hány év alatt si­kerül megvalósítani a beruházást. A ta­nács jövőre és azután is nagyobb összeget tud fordítani az építkezésre. És még egy­szer hangsúlyozom: bízunk a társadalmi összefogásban. * * * Az előkészületekről az iskola tanulói is tudnak. Közülük az ötödikes Kun Tündé­vel és a hatodikos Tadanai Pállal arról beszélgettünk, ők mit tudnak tenni azért, hogy hamarabb felépüljön a tornaterem? — A szervezésben tudok segíteni — vé-i lekedik Pali. — Szólok a szüleimnek, hogy jöjjenek dolgozni, de biztos lesz olyan munka, amit én is meg tudok csinálni. — Én szintén szólok majd, a rokonoknak is — mondja Tünde —, mert nagyon sze­retnék még én is abban a tornacsarnok­ban tornázni. * * * Nagy fába vágták fejszéjüket a geren­dásiak, de sok szép példát láthattunk már a társadalmi összefogásra, elsősorban a kisebb településeken. Gerendás mintegy kétezer lakója is szereti községét, ezért bízhatunk abban, hogy a két tanterem és a tornacsarnok mihamarabb elkészül, s remélhető, a mostani ötödikesek is tornáz­hatnak majd ott. P. F. Környezetvédelem Nem minden az anyagiakon múlik A HNF megyei környezetvédelmi munkabizottsága Sarka­don tartotta meg kihelyezett ülését, amelyen elég nagy szám­ban elhangzottak kritikus észrevételek. Több felszólaló jogos felháborodásának adott hangot, amikor a tehetetlenségből, yagv nemtörődömségből, vagy szemléletbeli fogyatékosságból eredő visszás jelenségekről, s azoknak az élő környezetet ká­rosító következményeiről beszélt. Elsőként Nagy Zoltán er­dőmérnök ismertette az er­dőtelepítések és fásítások ta­valyi eredményeit, valamint az 1985. év feladatait. Amint jelezte, a megyék között Bé­késben található a legkeve­sebb erdő, összesen 22 ezer 600 hektár, amely a megye 563 ezer hektáros területé­hez viszonyítva mindössze 3,9 százalék. A fafajtákból a kocsányos tölgy fordul elő a legnagyobb arányban, s ez alkotja az egész állomány­nak több mint a felét. Éven­te általában 200—300 hektá­ron telepítenek, illetve újí­tanak föl a gazdasági egy­ségek erdőt, míg a kitermelt fa mennyisége körülbelül 80 köbméter. A fák engedély nélküli kivágása miatt min­den esetben szabálysértési eljárás indult a feljelentések alapján. Megyénkben erdősávok te­lepítésére sajnos nincs, de fasorok ültetésére van lehe­tőség. Olykor az jelent gon­dot, hol legyen erdősítés. Ugyanis a földtörvény értel­mében a mezőgazdasági mű­velés alatt levő területeket nem szabad felhasználni in­dokolatlanul ilyen célra. A fasorok telepítése szükséges. Elég csak arra gondolni, hogy mintegy 10 ezer hek­tárról fújta ki a szél az ap­rómagvas vetést. Az öt évre szóló megyei fásítási prog­ram szerint 2 millió 200 ezer forint összegű fát telepíte­nek és várhatóan 2 millió forint lesz a társadalmi mun­ka együttes értéke. Jelentős anyagi támogatással való­sulhatnak meg ezek az el­képzelések. A későbbi hoz­zászólásokból kitűnt: nem elég csak beszerezni a cse­metéket; szakszerű kiválasz­tásukhoz, elültetésükhöz nem nélkülözhetők a szak­emberek. Akad olyan telepü­lés, ahol a gyorsan növő fá­kat* alaposan meg kellett csonkítani, vagy ki kellett vágni, mert lombozatuk el­érte a villanyvezetékeket. Ehhez a témához is szoro­san kapcsolódott Jokó Ist­vánnak, Sarkad Városi Jogú Nagyközség tanácselnökének Egy község, ahol nagy figyel­met fordítanak az elültetett facsemeték megóvására tájékoztatása. Mint elmon­dotta, öt év alatt csaknem 9 ezer fát és 2 ezer csemetét ültettek el. Helyi környezet­védelmi tervükben egyéb­ként több százezer növény telepítése szerepel. Mastala Gergely, a me­gyei HNF-munkabizottság titkára azt is bejelentette a testületnek, hogy az idén vé­detté nyilvánítanak számos természetvédelmi területet. Ezek közé tartozik a geszti és a tarhosi kastélypark, s hasonló eljárásra kerül sor Szarvas, Szeghalom, Mező­hegyes, Vésztő stb. térségé­ben. Ezenkívül 50 értékes fát is védelem alá helyeznek megyénkben. Az egyik részt­vevő igen erélyesen fogal­mazott akkor, amikor felszó­lalásában az érthetetlen fa-*, kivágásokról tájékoztatott. Utalt arra, hogy Gyulán, a 3. számú Általános Iskola előtt hét 30—40 éves nyár­fa lett a „gyilkos” stylfűrész áldozata, pedig semmilyen korhadt részt sem találtak rajta. Sok helyen hasonló sorsra jutottak a szórvány­fák. Jóllehet, nem is „zavar­ták” az építkezéseket, illet­ve a szállítást. Egyszer már rendet kellene teremteni a környezet- és természetvé­delemben is, ami — más or­szágok példáját követve — azt jelentené, nálunk is lét­rehoznának egy ilyen mi­nisztériumot. Ha egy kézben lenne az erdő- és vízgazdál­kodás, akkor nemcsak a\ fe­lelősöket lehetne könnyeb­ben felkutatni, hanem egész­ségesebb, s egyértelműbb is lenne az ellenőrzés, a terve­zés és az irányítás. Egy másik vélemény sze­rint a tűrőképesség már to­vább nem növelhető. Ele­gendő csak arra figyelni, hogy a nagy gonddal elülte­tett fák egy részét később kitörik, vagy sorsára hagy­ják. Itt van egy másik pél­da: a szarvasi kákafoki csa­tornában ismét volt halpusz­tulás. Szintén áldatlan álla­potnak tartják a szakembe­rek a sarkadi csatornahely­zetet. Itt meg a tisztítás okoz problémát. Baj van ez egyes állampolgárokkal is időn­ként, mert nemcsak külön­böző hulladékokat dobnak az árokba, hanem állati te­temeket is, rontva ezzel a . környék higiéniáját. Egyes helyeken a kerítés, vagy az épület olyan közel van a csatornához, hogy szinte le­hetetlen a gépi kotrás, a tisztítás, a gaztalanítás. Volt, aki megoldásként azt indít­ványozta, hogy valamit segí­tene ezen, ha a kritikus part menti szakaszok egy ré­szét kisajátítanák... Olyan sok kérdés vetődött fel a talaj, víz, levegő és élővilág tisztaságát veszé­lyeztető jelenségekei kapcso­latban, hogy nincs mód fel­sorolni valamennyit, de nem is lenne célszerű drámai ké­pet festeni. Magyarország időben hozzákezdett a kör­nyezet megóvását szolgáló tevékenységhez. Ugyanakkor nem is csekély az ilyen ter­mészetű munkákra előirá­nyozott összeg, például a nagy ipari körzetekben. Az előrelépést esetenként nem a pénzhiány késlelteti, hanem az, hogy még napjainkban is tapasztalható bizonyos szer­vezetlenség, hanyagság, vagy szemléletbeli fogyatékosság. Kép, szöveg: Bukovinszky István Szeghalom és Vidéke Ítész Kijutni a „gödörből” ' A Mészöv elnökségének a legutóbbi ülésén valaki azt mondotta, hogy a Szeghalom és Vidéke Áfész „gödör­ben” van. Alaposabban meg­ismerve eredményeiket és gondjaikat, a megállapítás kissé sommásnak látszik, de van benne valami. A szövet­kezet ugyanis a közepes ha- tékonyságúak közé tartozik, de felismerve saját gyenge­ségüket, bátran szembe néz­tek a gazdálkodás buktatói­val. Megjelentek a versenytársak Kár lenne tagadni: a szeg­halmiakkal beszélgetve gyakran elhangzik a bírálat, hogy az Áfész egyedül kép­telen megoldani ellátási fel­adatát. Jogos a kívánalom, miszerint a fiatal város ma­gasabb színvonalú árukíná­latot, szolgáltatást és kor­szerűbb üzlethálózatot érde­mel. A szövetkezetnek vi­szont gondolnia kell Füzes- gyarmat, Körösladány, Bu- csa és Kertészsziget keres­kedelmének a fejlesztésére is. Ezeken a településeken és vonzáskörzetükben mintegy 38 ezer ember él. A 75 kis­kereskedelmi és a 33 ven­déglátóipari üzlet egyre na­gyobb erőfeszítéseket tesz a kínálat gazdagításáért. Csak­hogy ez nem mindig sikerül. Ha a VI. ötéves terv első négy esztendejét tesszük a mérlegre, láthatjuk, hogy a bolti kiskereskedelem és a felvásárlás forgalma több mint 18 millió forinttal ke­vesebb a tervezettnél. Ugyanakkor időarányosan a költségek is nőttek, a nye­reség pedig csökkent. Talán rosszul _ terveztek? Ennek eldöntése a szakembe­rek dolga. Mindenesetre tény: ebben a térségben a megye többi településeihez képest alacsonyabb a fizető­képes kereslet. Egy év alatt 18 millió forinttal kevesebb építőanyagot, tápot és ter­ményt, valamint vas-műsza­ki és háztartási cikket vá­sároltak. , Ugyanakkor meg­jelentek a versenytársak. Az állami gazdaság, a téeszek, a magánkereskedők 92 üzletet nyitottak meg az utóbbi években, amelyeknek a be­csült bevétele 346 millió fo­rint, így az Áfész forgalmi részaránya 19 százalékkal csökkent. Ezek 80 százaléka az elmúlt három évben kezdte meg a működését. A város vezetői természetesen örülnek ennek, mert a szö­vetkezet például a zöldség- gyümölcs forgalmazásában nem tud jelentősen előrelép­ni. Ezzel függ össze részben, hogy a felvásárlás egy hely­ben topog. A sertéshizlalást és a csirkenevelést a terme­lőszövetkezetek szervezik. Új vállalkozási formák Az elmúlt évi gazdálko­dást elemezve kijelenthet­jük : összességében nincs dicsekedni való. Csökkent a iBucsán is megoldották a hús­bolti kiskereskedelem for­galma, a legnagyobb meleg­konyhás vendéglátóipari egységek bevétele is keve­sebb az egy évvel korábbi­nál. örvendetes azonban, hogy javult az úgynevezett alapellátás, hiszen a vegyes- és az önkiszolgáló boltok forgalma csaknem 13 száza­lékkal emelkedett. Tavaly 16 millió forint értékű árut vá­sároltak fel, de a burgonya, a baromfi és a gabona kivé­telével csökkent a forgalom. A gondok ellenére 3,7 millió forintot fordítottak beruhá­zásokra. Befejezték a bucsai vendéglő felújítását, új helyre költözött a szeghalmi presszó és öt kisebb üzletet adtak át, Szeghalmon ABC- áruházat építenek. A megújhodási készséget mutatja, hogy jelenleg 20 kiskereskedelmi és 16 ven­déglátóipari üzlet szerződé­ses formában üzemel. Ma már a kiskereskedelmi for­galom 15, a vendéglátás 56 százalékát bonyolítják le ezek az egységek. Teret hó­dítanak a jövedelemérde­keltségű boltok is. Most négy ilyen étterem és biszt­ró működik, az idén április­tól, illetve júniustól újabb nyolc kiskereskedelmi üzle­tet hirdetnek meg. Az igaz­sághoz hozzátartozik: közü­lük csak egy melegkonyhás egység tudta veszteségeit csökkenteni, nagy részük még forgalomnövelést sem ért el. Csoda-e, hogy az 1984. évi nyereség és a ha­tékonyság csökkent. A for­galom elégtelensége miatt 1,5 millió forinttal kevesebb nyereségük volt, mint ta­valy. Ügy véljük, ennyi is elég annak érzékeltetésére: óriási erőfeszítésre van szükség ah­hoz, hogy javuljon az áru­forgalom, a felvásárlás, a gazdálkodás. Az is egyértel­mű, és ezt nem is tagadják Szeghalmon, hogy a változá­sokat eléggé lassan ismerték fel. Az idő viszont sürget, addig kell valamit tenni, míg a „gödörből” kilátnak. Szebelédi János, a szövet­kezet elnöke mondja: — Valóban, pozícióink je-i lentősen gyengültek, amelyet 1984-ben érzékeltünk a leg­jobban. Persze, nem ülünk ölbe tett kezekkel. A máso­dik negyedévben a megyei Agroker Vállalattal közö­sen gazdaboltot nyitunk meg Szeghalmon, és újabb ter­ményboltokat hozunk létre, és hentesáruk értékesítését Fotó: Balkus Imre ezek a többitől eltérő rend szerint tartanak nyitva. Üj alapokra helyezzük a beszer­zési politikánkat, a piacku­tatást, jobb és választéko­sabb árukészlettel állunk vásárlóink rendelkezésére. Hogyan? Mindenekelőtt sa­ját ipari üzemünkben hiány­cikkeknek számító vasárukat készítünk, bővítjük a tűzol­tókészüléket gyártó üzem termékskáláját. Rugalmasabb üzletpolitika — A hatékonysággal is baj van, igaz? — Igen — folytatja az el­nök —, ezért rugalmasabb árpolitikát alkalmazunk a jövőben. Megszüntetjük a gazdaságtalan bérleménye­ket, csökkentjük az egyéb készleteket, szerződést kö­tünk a Kiskunhalasi Kö­töttárugyárral a bedolgozói rendszer kiépítésére. Elhatá­roztuk, hogy a forgalom irá­nyításában részt vevő veze-* tők keresetét teljesítmény­hez kötjük és bevezetjük az árréshez kapcsolódó bére­zést néhány üzletünkben, ugyanakkor tovább csök­kentjük a létszámot. — Úgy gondolom, hogy a felvásárlásban is vannak tennivalók. — Erre is megtaláltuk a receptet. Áttérünk többek között a burgonyatermesz­tésre, tavaly már 20 hektár kamilla átadására kötöttünk szerződést, próbálkozunk ci- rokszakáll és -mag, vala­mint vöröshagyma termelte­tésével. A Gyulai Húskom­bináttal megállapodtunk, hogy az idén ezer sertést vá­sárolunk fel és vemhes ko­cák kihelyezésére is lesz le­hetőség. Kétségtelen, nincs könnyű helyzetben a szövetkezet. A nagykereskedelmi vállalatok területileg is messze vannak Szeghalomtól, nehéz a gaz­dálkodás, az árubeszerzés, a 20 millió forintos nyereség­ből szinte semmi nem jut fejlesztésre. Az elképzelések megvalósítása viszont azt je­lenti: a gazdasági körülmé­nyekhez való rugalmasabb alkalmazkodással ki lehet jutni még a képzeletbeli ká­tyúból is. Ez a folyamat sze­rencsére elkezdődött és lát­szanak a reményteljesebb jövő körvonalai. Seres Sándor Bővülő tv-adóhálózat A Magyar Posta az idén to­vább javítja a televíziós műso­rok vételének minőségét: ösz- szesen 25 millió forintot fordít az adóhálózat bővítésére. Jelenleg huszonegy nagy tel­jesítményű gerincadó szolgál a műsorok továbbítására, ebből tizenkettő az első, kilenc pedig a második programot sugároz­za. A nagy adók által be nem sugárzott területek tv-műsorral való ellátását az úgynevezett átjátszóadók biztosítják, ezek­ből ötvenkettő az egyes, hu­szonnyolc pedig a kettes mű­sort továbbítja. Ez azt jelenti, hogy az ország területének 93, illetve 78 százalékán lehet ki­fogástalan minőségben élvezni a televízió egyes, illetve kettes adását. A terv az, hogy az or­szág teljes területén lehetővé tegyék ezt. Az idén nem épül űj gerinc­adó az egyes műsor szórására, de megkezdték az előkészülete­ket a Nyugat-Dunántúlon levő hegyhátsáli adó felállítására, az építkezés a jövő évben kezdő­dik. Ezzel teljessé válik majd a hazai egyes műsort továbbító gerincadó-hálózat, a nemzetközi egyezmények nem adnak módot további adók építésére. Ahol gyenge a vételi lehetőség, ott kis teljesítményű átjátszóadókat telepítenek, az idén egyebek kö­zött Debrecenben, Battonyán, Komáromban és Bakonyszent- lászlón helyeznek üzembe az egyes műsor továbbítására ösz- szesen tíz átjátszóadót. Az el­következő öt évben további 15— 20 kisebb adó építésére nyújta­nak lehetőséget a pénzügyi ke­retek, a teljes ellátottsághoz azonban még újabb negyvenre lenne szükség. A kettes műsor vételét az or­szág délkeleti részében jelen­tősen javítja majd a májusban átadandó 10 kilowattos gerinc­adó Komódiban. Ezzel tízre bő­vül a kettes műsor nagy adói­nak száma, az ország teljes be­sugárzásához azonban még to­vábbi kilencre van szükség. Ezek közül a következő ötéves tervidőszakban ötöt megépíte­nek, három régebbi adónak pe­dig növelik a teljesítményét. A földrajzi elhelyezkedés miatti „árnyékos” helyeken sorra te­lepítik a kettes műsor szórásá­ra szolgáló átjátszókat, az idén hét ilyen adóberendezést he­lyeznek üzembe, egyebek kö­zött Budapesten, Komáromban és Telkibányán. A tv-adások vételének minő­ségét egyre több helyen saját erőből javítják, úgynevezett kö­zösségi vevőantenna-rendszer ki­építésével. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy az árnyékos hélyeken is jó lesz a vétel, ugyanakkor több műsor vételé­re is mód nyílik. Ugyancsak a közösségi antenna megépítése teremti meg a kábeltelevíziózás műszaki alapjait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents