Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

NÉPÚJSÁG 1985. április 22., hétfő A HÉT •ben láttuk — rákérdeztünk Mibe kerül a hőszigetelés? A HÉT műsorában ezúttal két olyan téma szerepelt, mely­hez kértük megyei szakemberek véleményét. Az egyik az 1986. január 1-gyel életbe lépő hőszigetelési szabvány, a má­sik a hiányzó tornatermek és az ezzel együtt járó kevés moz­gási-sportolási lehetőség. Jövő év elejétől szigorú hőszigetelési szabvány lép életbe. Ettől 20—25 százalék energiamegtakarítás várható a lakások fűtésénél. Ennek ára viszont meglehetősen magas, lakásonként 100 ezer forint a többlet, ez a kiadás mintegy 15 év alatt térül meg. Ráadásul nem is áll­nak kellő mennyiségben ren­delkezésre a szükséges építő­anyagok, , szerelvények. A minisztérium illetékesének a véleménye mindennek elle­nére egyértelmű: a jövő év­ben nem adható ki lakhatási engedély azokra a lakások­ra, melyek nem felelnek meg a szabvány előírásainak. Ezzel az állásfoglalással a műsorvezető, Kondor Kata­lin sem értett egyet. Mi megkérdeztük Medovarszki Jánost, a megyei tanács épí­tési osztályának vezetőjét: mi a véleménye a riportban mondottakról? — Sok mindennel nem ér­tek egyet azok közül, ami a riportban elhangzott. Gond­jaim ott kezdődnek, hogy a magántervező által készített egyedi tervek megfelelnek a szabvány követelményeinek, ugyanakkor a széles körben terjesztett ajánlott, kataló­gusból választható tervek jórészt nem. A másik probléma az anyagellátás. Nem kaphatók kellő mennyiségben a kor­szerű anyagok, ha vannak, nagyon drágák. Aki ma épít­kezik, az óriási terhet vállal magára, és nem várhatjuk el tőle, hogy 10—15 éves meg­térülésre gondoljon. Ami pedig azt illeti, hogy nem adható ki lakhatási en­gedély, nos, ilyesmiről szó sem lehet. Tudomásul kell venniük a rendelet alkotói­nak is, hogy nem az építte­tők tehetnek arról, ha a la-, kás nem felel meg a nagyon szigorú szabványnak. Ma, amikor csökken az állami la­kásépítés és egyre inkább ösztönözni kívánjuk a ma­gánlakás-építést, jogos igény, hogy aki felépíti a lakását, az lakhasson is benne. Ha népgazdasági érdekből azt szeretnénk, hogy korszerű legyen a hőszigetelés, akkor ezt anyagilag is támogatni kellene. — Az állami vállalatok ál­tal épített panelos és kö­zépblokkos épületek megfe­lelnek az új szabványnak? — Nem, valami módon ezeket utólag hőszigetelni kell. Tudomásom szerint en­nek anyagi fedezetére kedve­ző hitelkonstrukció készül. — Mikorra várható, hogy az új szabvány valóban al­kalmazható lesz a gyakorlat­ban is? — Öt éven belül biztosan nem. Hiányzó tornatermek Egy másik riportból meg­tudtuk, hogy az ország álta­lános és középiskoláinak egyharmadában nincs torna­terem, 40 százalékában pe­dig semmilyen sportolásra, mozgásra alkalmas fedett hely. Láttuk, mindenki úgy igyekszik ezen segíteni, aho­gyan tud. Különösen a ri­portban szereplő magyar­tanár tetszett, aki — ép test­ben ép lélek jelszóval — mindennap mozgásra ve­zényli tanítványait az isko­laudvarra. Helyes is, hiszen elhangzott egy, a mozgáshi­ány következményeire utaló megjegyzés: összességében megfelelő ugyan a fiatalok fizikai állapota, de sok a túlsúlyos, mozgáshiányban szenvedő gyerek. Mi a helyzet a megyében? Erről kérdeztük Vámos Lászlót, a megyei tanács művelődési osztályának ve­zetőjét. — A számok nálunk sem kedvezőbbek, a megye ál­talános iskoláinak 20, kö­zépiskoláinak 15—17 százalé­kában egyáltalán nincs sportolásra alkalmas;, fedett hely. De nemcsak ez a gond. A tárgyi feltételek mellett hiányoznak a szakos peda­gógusok is. A városokban 95, a nagyobb községekben 70— 75 százalékos a szakosellá­tás, a falusi iskolákban pe­dig alig van testnevelő ta­nár. — Hogyan igyekeznek enyhíteni a gondokon? — 1978 óta 50 sportudvar létesült a megyében, az V. és VI. ötéves tervben pedig tornaterem nélkül nem épült iskola. Hangsúlyozni szeret­ném, a tornaterem csak egy láncszem, s ha nincs más mód, megfelelő a sportudvar is. — Mennyivel drágítja meg az építkezést a tornaterem? • — Egy nyolctantermes is­kola esetében körülbelül 10 százalékkal. Nem ez az ösz- szeg a sok, hanem az kerül sokba, ha nem tervezünk, nem építüfik tornatermet, s ez a felnövekvő nemzedék egészségének rovására megy. L. L.—S. F. Szent-Györgyi Albert köszöntése Dr. Házi Vencel, hazánk nagy­követe az Egyesült Államokban, pénteken a Boston közelében le­vő Woods Hole-ban átnyújtotta Sarlós Istvánnak, az országgyű­lés elnökének köszöntő levelét Szent-Györgyi Albertnek, a No- bel-díjas tudósnak. Az országgyűlés elnöke az ideiglenes nemzetgyűlés megala­kulása 40. évfordulója alkalmá­ból fejezte ki jókívánságait. A levél tolmácsolja a magyar nép nagyrabecsülését azért, hogy Szent-Györgyi Albert nyíltan fellépett a fasizmus ellen, és hi­tet tett egy új, független, de­mokratikus Magyarország mel­lett. Nagyra értékeli azt a ki­emelkedő tudományos munkás­ságot, amellyel Szent-Györgyi Albert nemzetünknek is dicső­séget szerzett. „Köszönjük, hogy- hazánk jó hírének öregbítésében tevékenyen részt vállal. Remél­jük, hogy továbbra is számítha­tunk értékes munkásságára” — írja levelében Sarlós István. A 93 esztendős tudós megha­tott szavakkal mondott köszö­netét a megemlékezésért. A be­szélgetés során tájékoztatást adott jelenlegi kutatásairól, és reményét fejezte ki, hogy még sikerül ellátogatnia szülőföldjé­re, Magyarországra. Értesítjük t. Fogyasztóinkat, hogy átalakítási munkák miatt 1985. április 22-től május 31-ig Békés város vízellátásának módjában változás történik, esetenként ebben az időszakban nyomáscsökkenések várhatók. Kérjük szíves megértésüket. Békés m. Víz- és Csatornamű Vállalat Emlékünnepség a volt koncentrációs táborok felszabadulásának 40. évfordulóján A náci koncentrációs tá­borok felszabadításának 40. évfordulója alkalmából a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága em- lékühnepséget rendezett va­sárnap, a Magyar Néphad­sereg Művelődési Házában. Az ünnepségen részt vett Ri- bánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára és Bakos Lajos, a Magyar Izraeliták országos képviseletének alelnöke. November László, a MEASZ NÜB elnöke megnyitójában emlékeztetett: 40 éve, hogy a szovjet hadsereg győztes csapatai a szövetséges erők­kel együtt megsemmisítet­ték a náci hordákat, s meg­nyíltak a koncentrációs tá­borok kapui. A nemzetközi ellenállási szövetség kezde­ményezésére a buchenwaldi koncentrációs tábor felsza­badulásának napján min­den évben világszerte fel­idézik az áldozatok emlékét, és az antifasiszta küzdelem bátor tetteit. Az ünnepség szónoka, Is- pánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkára be­szédében kifejtette: a ma­gyar történelem XX. száza­dának vizsgálata tragédiák­kal teli eseményeket mu­tat, bármely generáció tör­ténelmét nézzük is. Tudomásul kell vennünk — folytatta a szónok —, hogy négy évtizeddel az európai fasizmus megsem­misítése után a fasizmus még mindig létező erő. Az ünnepi beszédet köve­tően neves fővárosi művé­szek műsorát tekintették meg a résztvevők. Textiles tanulók országos sikere Mindig izgalmas számot adni az elért tudásról, a szakma sze- retetéről, ismeretéről. Ezért volt várakozással teljes a 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet textiles szakmájú tanulóinak szereplése a Szakma Kiváló Ta­nulója országos versenyein. Ide a megyék, a főváros kerületei­nek legjobbjai juthattak csak el az igen nehéz megyei versenyek után. Nem csoda, ha e rangos szakmai vetélkedő nagy erőpró­bája tanulónak, szakoktatónak, felkészítő tanárnak egyaránt Nem véletlen, hogy velük iz­gul az egész iskola, a szakmai oktatást nyújtó üzem minden dolgozója. A szurkolás, a gon­dos felkészítés meg is hozta az eredményt. Az iskola kötős szakmájú ta­nulója, Dógi Gyöngyi III. lett az országos versenyen. Vele örült a felkészítő tanár: R. Nagy János és szakoktatója, Szakáts Istvánná is. Ugyancsak szép eredmény született a fonószakmában: Kő­szegi Katalin az előkelő V. he­lyen végzett. Felkészítő tanára: Lakatos Istvánná, szakoktatója Füri Mihályné. A nőiruha-készítő szakmában Páli Gyöngyi VI. helyezett, Mak­ra Erika X. helyezett lett. Mind­kettőjük sikerénél Gyeraj Já- nosné felkészítő tanár és Csá- nyi Józsefné szakoktató bábás­kodott. Ezek az eredmények igazolták a várakozást: a textiles szak­ma utánpótlása jó kezekben van. Mind a Patex, mind az Unicon gyár minden segítséget megad az iskolának, hogy jól képzett, sokoldalú szakmunká­sokat neveljen. Az elismerés nem is maradt el: ezek a ta­nulók már kezükben tarthatják a szakmunkás-bizonyítványt, be­bizonyították, hogy immár jó szakmunkások. Ezek a lányok igen mostoha körülmények közt, két műszak­ban tanulnak. Ezért helyezésük­kel bebizonyították, hogy ilyen körülmények között is lehet jól tanulni, jól dolgozni, eredményt elérni. A kitartó, lelkiismeretes munka, a szakma iránti szere­tet és a lelkesedés mindig meg­tenni a maga gyümölcsét. V. A. A fenti címmel jelent meg nemrég dr. Oláh Andor szakmai és nem szakmai kö­rökben is figyelmet keltő könyve, mely számunkra különösen érdekes, mert az író 1952-től 1966-ig Békés megyében gyűjtötte a népi orvoslásról szóló kötetének anyagát. Sajnos, ma már igen nehezen szerezhető be a kétezer kiadott kötet egy- egy példánya. A szerencsé­sek közül nem kevesen tar­tottak igényt arraf hogy pén­teken a békéscsabai Radnóti Könyvesboltban dedikáltas- sák könyvüket. Mi is meg­ragadtuk az alkalmat, hogy néhány szót váltsunk a szer­zővel : — Hogyan kezdett érdek­lődni a népi gyógymódok iránt? ■— Még gyermekkoromba nyúlik vissza az érdeklődés, hisz édesapám — aki szin­tén orvos volt — gyakran alkalmazott természeti gyógymódokat. Aztán egye­temre kerültem, ahol a népi orvoslásról szinte semmit sem tanultam. Kilenc évig dolgoztam a békéscsabai kórház kórbonctanán, s itt egyre erősödött bennem a gondolat: az orvostudomány­nak nagy szüksége van új gyógymódok alkalmazására, s ez az új miért ne lehetne a régi. Ma már egyre in­kább előtérbe kerülnek vi­lágszerte a természetes gyógymódok; a legnagyobb kutatóintézetek foglalkoznak alkalmazásukkal. Nálunk is van erre példa, s a tapasz­talatok jók. — Mit tart legfontosabb­nak a népi gyógyászatban? — Feltétlenül követendő a népi gyógyító ember és a beteg jó viszonya. A mai or­vostudományban sajnos, gyakran tapasztalható, hogy maga a beteg ember háttér­be kerül, egyszóval a pszi­choterápia elhanyagolt. Pe­dig a pszichikus tényezőnek nagyon fontos szerepe van a gyógyításban! — Vannak-e népi „csoda- gyógyszerek”? — Ilyen például a fok­hagyma, amiben 24-féle ha­tóanyagot fedezett fel az or­vostudomány. Antibiotikus és tüdőtisztító. Alkalmazzák köhögés, magas vérnyomás, érelmeszesedés, torokgyulla­dás, láz ellen (a gyerekek tenyerét és talpát kell be­dörzsölni), gyógyítja a geny- nyes bőrgyulladásokat, s a fokhagymás tej jó a cérna­giliszták ellen. Este ajánla­tos fogyasztani, nemcsak „illata”, de nyugtató hatása miatt is. Sok mindenre jó az ezerjófű, amelyről a nép azt tartja, hogy „rontófű”, mert minden betegséget meggyógyít. Főként bőrbe­tegségekre alkalmazható. — Mit dolgozik most? — Nyugdíjasként folytatom a kutatómunkát, szaklapok­ban rendszeresen publiká­lok, s több könyvem kiadá­sa is folyamatba van. „Élet- reform”-klubot vezetek a budapesti Almási téri sza­badidőközpontban. — gubuez — Fotó: Kovács Erzsébet Természet- és körnvszetvédelém Francia és angol tájképi kert A kocsányos tölgyek, a ju­har, a mezei szil és a fenyő­fák ágai között előbújó nap­sugarak egyre melegebben sütnek, ragyogják be a sza- badkígyósi parkot. A hirte­len napsütésesre forduló idő segít a parktakarítóknak, akik vannak vagy négyszá­zan. Már negyedik éve, hogy az új- és szabadkígyósi álta­lános és szakmunkásiskolá­sok, a Békéscsabai Konzerv­gyár, az újkígyósi Chemical dolgozói, a katonák részt vesznek az első tavaszi mun­kában, azok legnagyobbiká­ban az őszi-téli törmelék el­takarításában. — Mi a MÉM élelmiszer- ipari' főosztályán dolgozunk, de minden évben munkával egybekötött kirándulást te­szünk az ország tájain. Most innen kaptunk jó ötletet, ide jöttünk. Bár tegnap még úgy nézett ki, hogy csak ablakot tudunk pucolni — mondja Folláth Györgyné és Zsíros Lászlóné... A francia kert gazdag, nyírt növényzete, a sövény gyönyörű zöldje szebbet mu­tat, ha a talaj, a virágágyá­sok körülötte rendezettek. Ezen szorgoskodik a Szabad­kígyósi ' Élelmiszeripari és Kertészeti Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Raffay József is: — A természet- és környe­zetvédelmi hónapban mi évek óta a park takarítását vál­laljuk a nekünk segítő in­tézményekkel, vállalatokkal közösen. Nem mintha a tan­év idején nem gondoznánk szakaszosan a parkot, de a . 22 hektárnyi területre nincs elég erőnk. Így viszont közel négyszázan délelőtt 9-től 12 óráig sok mindent elvég­zőnk. Így gondolja Pálinkás La­jos is, aki az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal munkatársa, a sza­badkígyósi természetvédelmi terület körzetfelügyelője. — 1977 óta természetvé­delmi terület, azóta igyek­szünk a parkot védeni, óvni és rekonstruálni. Ugyanak­kor szeretnénk az idegenfor­galom számára fogadóképes­sé tenni. Eddig ötmillió fo­rintot költöttünk arra, hogy a növényzet teljes szépségé­ben az idelátogatók elé tá­ruljon, hogy egészséges, üdü­lésre alkalmas legyen a te­rület. Közel három kilomé­ter salakos utat építettünk, helyreállítottuk a tórend­szert, a tó medre agyagpap- lan-takarót kapott. A vízel­vezető árok megépítése, a két áteresz kialakítása pedig a természetvédelmen túl öt hektár, mezőgazdaságilag művelhető területet adott az Munka és boldogság... oktatási intézménynek. A jö­vőben szeretnénk teljesen re­konstruálni a parkot, ugyan­akkor parkolórendszert ki­építeni, további szemétgyűj­tőket elhelyezni. De hogy a mai nap értékét hangsúlyoz­zam, el kell mondani, hogy az itt dolgozók munkája óriási segítség, hiszen közel 50 ezer forint értékű mun­kát végeznek el. Sajnos, gond, hogy a nagyon szép park jó része elöregedett, így nehéz­ségeket okoz a szél okozta károk nyomán a súlyos fa­ágak levágása. A kastély előtt elterülő francia kert és az azt körül­vevő angol tájképi kert a Máramarosról származó töl­gyeivel, a gyertyánosállomá­nyával vonzza a turistákat, s szívesen látogatnak el ide az ifjú párok is. Szombat dél­előtt, ottjártunkkor három leendő ifjú pár barangolt a kertben, s talán a boldog­ságtól nem látták, hogyan szépül 400 ember keze mun­kája nyomán az őspark. Kép, szöveg: Sz. J. anyagbeszerzők találkozója az Ogrokernél Az Agroker-vállalat a kö­zelmúltban szakmai találkozót szervezett Békés megye mező- gazdasági üzemei anyagbeszer­zőinek. A rendezvénnyel az Ag- roker célja az volt, hogy köl­csönösen kicserélje a tapasz­talatokat a vásárlókkal, infor­mációkat, s olyan javaslatokat gyűjtsön, amit üzletpolitikájá­ban érvényesíteni kíván. A ta­lálkozón száznegyvenen képvi­selték a megye mezőgazdasági üzemeit. Balogh József kereskedelmi igazgatóhelyettes bemutatta a vállalat profilját, üzletpolitiká­ját, majd Benedek Géza, az al­katrészraktár vezetője tartott előadást az osztály szervezeti felépítéséről, működéséről, ki­szolgálási rendszeréről, anyag- ellátási helyzetéről, távlati cél­járól, s felkérte a hallgatóságot, hogy mondják el véleményüket a vállalatról. A hozzászólások­ból kiderült, hogy általában elégedettek a vállalat kiszolgá­lási rendszerével. Gondot jelen­tenek a hiánycikkek, bár szá­muk az utóbbi időszakban va­lamelyest csökkent, s így ellá­tási zavarokat és fennakadást a mezőgazdasági munkákban ez nem okozott. Az Agroker a hiányok megszüntetésére im­portpótló gyártással, soron kí­vüli megrendeléssel, közvetlen importbeszerzéssel próbálkozik, sok függ azonban a szállító partnerektől is. Az anyagbeszerzők jónak ítél­ték a téli nagyjavítások előké­szítését, az alkatrészek előmeg- rendelések alapján történő biz­tosítását. A program következő részé­ben megtekintették a vállalatot, a vegyes raktárt, az alkatrész- raktárt, a gépudvart, és az új szervizrészleget. Később ilyen jellegű rendezvényt az Agroker ismét szervezni kíván. Surányi Tibor, osztályvezető \

Next

/
Thumbnails
Contents