Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

NÉPÚJSÁG 1985. április 20., szombat Javuló kínálat mezőgazdasági kisgépekből A mezőgazdasági kisgépek és kerti szerszámok iránt évek óta növekszik az igény, főként a korábbinál több szabadidő következtében, s nem utolsósorban azért, mert a kiskertekben megtermelt zöldség- és gyümölcs- féléken jelentős összegeket megtakaríthat a család. Kü­lönösen ilyenkor tavasszal élénkül meg a mezőgazdasági gépek és eszközök forgalma. A Belkereskedelmi Minisz­tériumtól kapott tájékoztatás szerint az igényeket ugyan nem tudják teljesen kielégíteni, a kínálat azonban to­vább javul, különösen a korszerű gépekből. A hazai gyártás megin­dulása — két-három év — óta már folyamatosan kap­ható többféle kapálógép. Az idén több mint 35 ezer kerül forgalomba, s ez várhatóan elegendő lesz. A legkedvel­tebbek a Szegeden gyártott RK 02-es és a Veszprémben készülő, jugoszláv motorral felszerelt típusok, ezekből 10 ezer, illetve 25 ezer kerül az üzletekbe. Kaphatók nagyobb teljesítményű, de viszonylag drága kapálógépek is, ezek a Kismotor- és Gépgyárban készülnek. A Csepeli Kerék­pár- és Konfekcióipari Gép­gyárnál beszüntették a teljes egészében hazai alkatrészek­ből készült kapálógép gyár­tását, mert gazdaságtalannak bizonyult, s magas fogyasz­tói ára miatt nem volt túl­ságosan kelendő. A kieső mennyiséget a többi gyártó pótolja. A fűnyíró gépek iránt ug­rásszerűen növekszik a ke­reslet. Tavaly például négy­szer annyi fogyott, mint a megelőző esztendőben. Az idén várhatóan tovább nö­vekvő igényeket a kereske­delem valószínűleg teljes egészében ki tudja elégíteni. Eze'k a gépek tőkés import motorokkal készülnek, ame­lyeket a kereskedelem lehe­tőség szerint árucsere útján szerez be. Hasonlóképpen import motor szükséges a háti permetezőkhöz, hordoz­ható szivattyúkhoz is, ame­lyekből a tavalyinál 5^10 százalékkal többet hoznak forgalomba, s ez várhatóan fedezi a 'keresletet. A hagyományos mezőgaz­dasági szerszámok közül kie­légítő a kapák, gereblyék, ásók, ollók kínálata, minő­ségük azonban sok gondot okoz. Ezeket a termékeket ugyanis többnyire lemezből sajtolják, s tartósságuk, hasz­nálhatóságuk nem éri el a hagyományos módon, ková­csolással készült szerszámo­két. Ugyancsak a gyártók ko- vácsoló-'kapacitásának szű­kössége miatt évek óta gyak­ran hiánycikk — s ebben az esztendőben is az marad — a kasza, a sarló és egyes vil­lafajták. A hazai gyártók a kereskedelem megrendelései­nek ebben az esztendőben is csak 80 százalékát igazolták vissza ezekből a termékek­ből. Néhány szövetkezet és magánvállalkozó ugyan már megkezdte a hiánycikknek számító eszközök gyártását, a hiányok pótlására azonban továbbra is importra van szükség. A kereskedelmi vállalatok általában hazai termékekkel fizetnek a kül­földi eszközökért. A kereskedelem mind a hiányzó szerszámokat, mind pedig a gyakran hiánycik­ként jelentkező apró gépal­katrészeket, tömítéseket, sze­lepeket termeltetés útján is igyekszik beszerezni. Az év­ről évre itthon és külföldön megrendezett Vevők vagyunk kiállításokon már többféle kerti szerszám és alkatrész gyártására akadt vállalkozó, s várható, hogy a ma még hiába keresett cikkek is mind kevésbé hiányoznak majd az üzletekből. Magyar kiállítók a brnói vásáron Tíz magyar vállalat mu­tatja-be termékeit a fogyasz­tói cikkek 16. Brnói Nem­zetközi Vásárán. Olyan ter­mékeket hoztak, amelyek már eddig is keresettek és népszerűek voltak Csehszlo­vákiában, vagy — és a vá­sár küldetése és üzleti szem­pontból ez a fontosabb — olyanokat, amelyekből Cseh­szlovákiában jelentős keres­let és tetemes hiány van. Ez utóbbi kategóriába tartozik például a Videoton színes mini televíziója és a Ferro- vill által bemutatott Robi motoros kerti kisgép. A Ferrovill kisgépét az ér­deklődők vastag gyűrűjétől alig lehet közelebbről szem­ügyre venni. Azóta, hogy három évvel ezelőtt Cseh­szlovákiában enyhítettek a kistermelők piaci korlátozá­sain, a csehszlovák piac kí­nálata mélyen alatta marad a kerti kisgépek iránti ke­resletnek. A fogyasztási cikkek brnói seregszemléjéhez elválaszt­hatatlanul hozzátartozó „In- termoda” divatgálán a na­ponta tartott magyar divat- bemutatókon elsősorban a Tricotex kötöttárui aratnak sikert. Számítógép-kezelői tanfolyam a GMV-nél A Békés megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat két turnusban 20—20 dolgozó részére kéthetes (50 órás) tanfolyamot szervezett a Commodore 64 számítógép használatának gyakorlati el­sajátítására. Az oktatáshoz a saját . számítógépen kívül hármat más vállalattól köl­csönöztek. — Az oktatást a GTE ál­tal megbízott szakemberek tartották'. A hallgatók a vál-, lalat központjában dolgoz­nak. Volt köztük főosztály- vezető, előadó, ügyintéző — tájékoztat Bagi Lajos okta­tási előadó. Az 50 óra persze csak arra volt elegendő, hogy a részt­vevők a Basic-programnyel-. vet és a gép speciáli%kezelé- sét megismerjék. A GTE tervezi, hogy a későbbiekben magasabb fokú tanfolyamot szervez azoknak, akik már alapfokú ismeretekkel ren­delkeznek. Igen nagy volt az érdeklő­dés — állapítja meg Pogonyi István üzemmérnök, a tan­folyam-egyik oktatója. Ács Lajosné számlázó, a tanfolyam hallgatója az okT tatás módszerét dicséri. — Mit tud a tanultakból hasznosítani ? — kérdezem. — Egyelőre semmit. Majd a jövőben, amikor több lesz a számítógép a vállalatnál. Az alapot megszereztük. Per­sze még tovább kell tanulni. — Vannak könyvek a to­vábbképzéshez? — fordulok Pogonyi Istvánhoz. — Sajnos, csak Budapes­ten, a számítógép-technikai szaküzletekben és a műsza- kikönyv-áruházakban lehet megvásárolni. A Basic-prog­ramozási könyvek helyben is megkaphatok. A két tanfolyam költsége — mint ahogy arról Bagi Lajos tájékoztat — 120 ezer forint volt. Az egy-egy sze­mélyre jutó oktatási díj 2 ezer forintba került és ter­mészetesen fizetni kellett a gépkölcsönzést is. Hogy visz- szatérül-e a költség? Bizo­nyára. A számítógép hasz­nálata gyorsan terjed. Fel kell készülni a fogadására. P. B. Fotó: Fazekas László Demokrácia — négy tételben A tsz a kisebbek közé tartozik me­gyénkben, természeti adottságaival meg a jobbak közé, így mindig is eredményesen gazdálkodott, elnöke és tag­sága kölcsönösen elégedett volt egymással. Így tudták legalábbis mindazok, akik tisz­tüknél fogva a néhány évvel ezelőtti vá­lasztáson ismét a régi elnököt javasolták a felelős posztra. Annál jobban meglepőd­tek, amikor a szövetkezet gazdáinak több­sége nem a jelöltre, hanem egy fiatal szak­emberre voksolt. Akkor derült csak ki, hogy a helybeliek már régóta elégedetlenek elnökükkel. E megtörtént esetből két külön tanulsá­got is levonhatunk minden mélyebb elem­zés nélkül. Az egyik, hogy a szövetkezetben élő és lényegi az a demokratikus gyakor­lat, amely joggal adott példát az állami vállalatok vezetési rendszerének, működé­si rendjének korszerűsítéséhez. A másik: a szövetkezeti, az üzemi demokrácia (de nyugodtan mondhatjuk, hogy a társadalmi demokratizmus) szélesedésével együtt nö­vekszik a közösségi döntések előkészítésé­nek felelőssége, feladata is. A javaslattevő nem elégedhet meg im­már azzal a nyomatékkai, amelyet szavai­nak társadalmi súlya ad meg. Javaslatá­nak találkoznia kell a döntéshozók, a sza­vazók meggyőződésével, igazságérzetével, véleményével. Ehhez viszont ismerni kell ezt a véleményt, ismerni kell az adott kol­lektívát. Ellenkező esetben — a megalapo­zatlan javaslattétellel, jelöléssel — a ku­darc előre megjósolható, összes következ­ményeivel. Történetünknek azonban van egy továb­bi tanulsággal szolgáló folytatása. A kis tsz új, fiatal elnöke nem is 4úl hosszú kor­mányzás után egészen kritikus módon szembe került az őt megválasztok egy ré­szével. Az esetből országos ügy lett, s ta­lán ha azon melegében újból választásra került volna sor, úgy lehet, hogy most ő jut elődje sorsára. Pusztán azért, mert a szövetkezeti vagyon dézsmálói ellen a fa­lunak szokatlan szigorral lépett fel. A kedélyek később elcsitultak. Utóvégre a többség a szigornak adott igazat. Vagyis jó, hogy akkor nem elnökválasztás előtt álltak épp. Mert a demokrácia nem lehet hangulat kérdése — ez az a harmadik té­tel, amely az esetből megszívlelhető. A döntésre jogosult, döntést hozó közösségek­nek arra kell rájönniük ugyanis, hogy a felelős személyek kiválasztásakor a rokon- szenv-ellenszenv hatásai (ha nem is szűr­hetők ki teljességgel) fő szemponttá sem­miképp nem léphetnek elő. Rosszabb eset­ben ugyanis ennek kárát egy egész kollek­tívának kell viselnie. Ez utóbbi még egyszer aláhúzza a javas- lattevők felelősségét, illetve az adott kö­zösségek felelős testületéinek — politikai, társadalmi és tömegszervezeteinek — a kötelességét, hogy a döntést hozó közössé­gek véleményét a demokratikus gyakorlat szerves részének számító, meggyőző mun­kával, érveléssel formálják. Régi bölcsesség, hogy senkit nem lehet önmaga akarata ellenére boldoggá tenni, de észérvekkel, az igazság feltárásával, a dön­téshez szükséges valamennyi információ közkinccsé tételével mindenkit hozzá lehet segíteni a felismeréshez, amely döntéskor a legjobb változat kiválasztásához vezet. Ám ne higgyük, hogy ezzel már meg is tettünk mindent! Felgyorsult életünk, tel­jesítményközpontúvá váló világképünk az eredmények mellett olyan mellékzöngéket is magával hoz és hozhat, amelyeknek sza­porodása, felerősödése — ha nem figyelünk rá — éppen ezt az eredményességet, a tempó, a teljesítmény hatásosságát ront­hatja. Ä gazdasági helyzet által kikényszerített gyorsabb és' többszöri alkalmazkodás köz­ben elsősorban azokra figyelünk, akik a produktum szülői: szeretnénk, ha az anya­gi és erkölcsi megbecsülés is őket övezné elsősorban. És ez így is van rendjén, csak azt nem szabad elfelejtenünk, hogy akik ma meg holnap már nem elég rugalmasak, a mi elrugaszkodásunkhoz tegnap még ők döngölték keményebbre a talajt. Mindez akkor jutott eszembe, amikor megakadt a szemem az egyik országos heti­lapunk legutóbbi számában egy hirdetésen, amelyben az Ipari Minisztérium toboroz jelentkezőket megyei nagyvállalatunk igaz­gatói székébe, amelyben ma még a közvé­lemény által is nagyra becsült, de a nyug­díjas korhatáron már túllépett régi igazgató ül. Nehéz időkben emelte, húzta ki a sárból munkatársaival a vállalat süllyedő szeke­rét! Ez azonban már a múlté, a figyelem érthető módon fordul a leendő új igazgató kiválasztására most. Ezt a régi igazgató is biztosan tudomásul veszi. Az ő sorsa tud­niillik — megérdemelt nyugdíjával — meg­nyugtatóan rendeződik. És nem követke­zett be végzetes törés a cikkünk elején sze­replő volt elnök életében sem: ma is a szövetkezetben dolgozik, más beosztásban, becsülettel. Ebben azonban még nincs iga­zán gyakorlatunk, erre ma még kevésbé fi­gyelünk. Tévedés ne essék. Nem amellett kardos­kodom én, hogy régi érdemekre tekintettel termelő közösségek cipeljék tovább bal­lasztként végkimerülésig, kiszolgált, de már megújulni, hasznosabbá válni képte­len tagjaikat, vezetőiket. Azt sem akarom sugallni, hogy ennek érdekében eleve te­gyük „irányítottá” a. demokratikus gya-\ korlatot. Nekünk tudniillik legtöbbet a lát­szatdemokrácia árthat. Csupán arról szólok, hogy míg örülünk a legelemibb jogosultság, a döntésekbe való beleszólás kiteljesedésének, most arról se feledkezzünk meg, hogy döntéseinknek a „befutók” mellett vannak, lesznek az- álta­luk reméltnél hátrányosabb helyzetben ma­radó „szenvedői” is, akikkel ugyancsak ér­demeik szerint kell bánnunk! E z az újabb — immár negyedik — té­telünk ugyanúgy' érvényes kell hogy legyen demokratikus gyakorlatunk­ra, mint az előbbiekben taglalt másik há­rom. • Kőváry E. Péter Építkezési faanyagok Kétegyházáról Az ÉRDÉRT kétegyházi te­lepén évente 10 ezer köbmé­ter fát dolgoznak fel. A két-i egyháziak is segítenek az építkezők ellátásában: ta­valy 1500 köbméter cserép­lécet gyártottak, ezen felül tekintélyes mennyiségű cso­magolóanyagot is. Évente 19 ezer köbméter fűrészáru ér­kezik a telepre, túlnyomó részt szovjet import. Ebből csaknem 5 ezer köbméter faanyagot vágnak, szabnak méretre, s .ezen felül tekin­télyes mennyiséget feldolgOT zásra. Nemcsak a belföldi piacot látják el, ládaeleme­ket gyártanak olasz export­ra, több mint másfél ezer köbméternyit. Amint azt Gilicze István telepvezetőtől megtudtuk, az idén is a tavalyihoz hasonló mennyiségű fűrészárura szá­mítanak, s körülbelül azonos mennyiséget dolgoznak fel. Az idei évre hozzávetőlege­sen 200 millió forint bevé­telre számítanak és az idén is 8.—10 ezer köbméternyi különböző fűrészárut szállí­tanak TÜZÉP-epnek, szövet­kezeteknek, építőipari válla­latoknak továbbfeldolgozás- ra. Kép, szöveg: B. O. A telep udvarán több mint 10 ezer köbméter fát tárolnak Graboplast gépkocsiemelő A tavalyinál több gépkocsi­emelőt exportál az idén a Gra­boplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár. A szerkezet a győri gyár saját konstrukciója, Gra- boplan műbőrből készült hen­geres testből és egy négy mé­ter hosszú csőből áll. Mindkettő egészen kicsire összehajtható, így a gépkocsiban kis helyen elfér. Használata is rendkívül egyszerű: a cső egyik végét rá­kapcsolják a műbőr testre, a másik végét a gépkocsi kipu­fogócsövére erősítik. A laposra gyűrt testet az autó oldala alá helyezi tulajdonosa, majd elin­dítja a motort. Értesítjük t. Fogyasztóinkat, hogy átalakítási munkák miatt 1985. április 22-től május 31-ig Békés város vízellátásának módjában változás történik, esetenként ebben az időszakban nyomáscsökkenés várható. Kérjük szíves megértésüket. Békés m. Víz- és Csatornamű Vállalat Mikroszámítógépek a Volánnál Mikroszámítógépekkel lát­ják el a Volán 20. Vállalat üzemigazgatóságait, amelyek a Budapestről induló, az egész országot behálózó tá­volsági buszjáratokat gon­dozzák. A helyi számítógé­pes adatfeldolgozás révén az egyes igazgatóságoknak a fontosabb körzeti informá­ciókról naprakész áttekinté­sük lesz, ami gyorsabb, pon­tosabb szervezést az autó­buszok jobb üzemben tartá­sát, végső soron a távolsági járatok szolgáltatásainak to­vábbi 'javítását teszi majd lehetővé. Forgalmi változás esetén például a számítógép szer­keszti majd az új menetren­det, valamint az egyes meg­állók buszjárat-érkezési és -indulási táblázatait. Számí­tógéppel . kísérik majd fi­gyelemmel az egyes autóbu­szok műszaki állapotát (a gép például a tárolt adatok alapján előzetesen figyel­meztet a megtett kilométer, illetve a jármű életkora alapján, hogy mikor melyik busznál esedékes a műsza­ki szemle),, és gépesítik a raktárkészlet-nyilvántar­tást is. Mikroszámítógépet kívánnak alkalmazni bizo­nyos célfeladatokra is: így például a tervek szerint az autóbuszok műszaki ellen­őrzésekor a mérőműszerek­hez csatlakozó számítógép fogja értékelni az észlelt adatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents