Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. ÁPRILIS 19., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt összeült az országgyűlés. A Parla­ment üléstermében jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tavaszi ülésszakot Sarlós István, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Kegyelettel megemlékezett a közel­múltban elhunyt dr. Gosztonyi János országgyűlési képvi­selőről. A törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, s érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették. Ezt köve­tően a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság El­nöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta hozott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését, majd döntöttek az ülésszak napirendjéről: i| az oktatásról szóló törvényjavaslat; O a terület- és településfejlesztés hosszú távú fel­adatairól szóló javaslat; O törvényjavaslat a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről; O a tanácsi gazdasági irányítási rendszer korszerű­sítésével összefüggésben törvényjavaslat az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításá­ról, valamint törvényjavaslat a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról; O felhatalmazás a Varsói Szerződés hatálya meg­hosszabbításáról szóló okmány aláírására. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Köpeczi Béla expozéja — A Magyar Népköztár­saság legfelsőbb államhatal­mi és népképviseleti szerve — mondotta bevezetőben — tavaly elfogadta a közokta­tás és a felsőoktatás fej­lesztési programját, amely az 1972-ben elkezdett re­formfolyamat egyik lényeges mozzanata, s 15—20 eszten­dőre határozta meg a fejlő­dési irányát. Most a Minisz­tertanács felhatalmazása alapján beterjesztett oktatá­si törvényjavaslat az emlí­tett reformfolyamat része­ként elvégzi a jogi szabályo­zást a fejlődés említett sza­kaszára. A törvényjavaslat megfe­lel azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket az MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozata fogalmazott meg; nevezetesen, hogy foly­tatni kell az oktatás elhatá­rozott korszerűsítését, amelynek középpontjában a tartalmi megújítás, az _okta- tó-nevelő munka minőségé­nek javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. A jelenlegi oktatási tör­vény 1961-ben született, s azóta lényeges változások mentek végbe. Az eddig megjelent törvényi szintű jogszabályok nem határoz­ták meg az oktatásban részt vevők jogait és kötelességeit. Jelenleg mintegy 800 jog­szabály van hatályban, ez a nagy mennyiség önmagában is zavarja az áttekinthetősé­get. Az oktatás fejlesztési programja olyan változta­tásokat irányoz elő, ame­lyek újabb jogszabályok megalkotását teszik síziüksé- gessé. A törvényjavaslatot szak­mai vitára bocsátottuk. Sok ezer pedagógus szólt hozzá az óvodák és a közoktatási in­tézmények nevelőtestületei­ben, sok száz oktató és hall­gató az egyetemeken és a főiskolákon. A szakemberek véleményét meghallgatva, ja­vítottunk a tervezeten, s ma egy lényegesen átdolgozott szöveget terjesztünk elő. A törvényjavaslat tartal­mazza az egész nevelési és oktatási sitruktúra, és annak irányítására vonatkozó leg­fontosabb szabályokat. Meg­határoztuk benne a művelő­déshez való állampolgári jog érvényesülésének módoza­tait, a nevelésben-oktatás- ban részt vevők jogait és kö­telességeit. Jogi eszközökkel is biztosítani kívántuk az óvónő, a tanító, a tanár, a főiskolai, egyetemi oktató és kutató helyét és szerepét, önállóságát' és felelősségét hivatása ellátásában. Fon­tosnak tartottuk a diákön­kormányzat működésének jogi biztosítását is. Külön törekedtünk arra, hogy az egyetemi és főiskolai hall­gatók sajátos helyzetét, fel­nőtt voltukat, és egyben hallgatói státusukat egyszer­re vegyük tekintetbe, és ezen az alapon határozzuk meg tanulmányi, szociális, műve­lődési viszonyainkat és lehe­tőségeinket. A törvényjavaslat nyoma­tékkai szól a család, a szü­lők jogairól és kötelességei­ről. A család funkciója pó­tolhatatlan a nevelésben. A javaslat utal a nagyobb kö­zösségek, a gazdasági és tár­sadalmi szervezetek felelős­ségére is az ifjúság nevelé­sében. Látnunk kell, hogy a ne­velés nem egyedül az iskola ügye, de mi itt hangsúlyoz­ni akarjuk, hogy az iskoláé is. A javaslat kiemeli a fej­lesztési programnak azt a szándékát, hogy az általános iskolát állítsuk a munka kö­zéppontjába, mint az alapozó képzés intézményét, amely­nek nevelési-oktatási mun­káját színvonalasabbá, ered­ményesebbé, hatékonyabbá kell tennünk, mert ez a fej­lesztés alapfeltétele. A törvényjavaslattal elő­ször szabályozza oktatási tör­vény a nemzetiségi nyelven való oktatást. Egész nemze­tiségi politikánk szempont­jából alapvető fontosságú a nemzetiségek alkotmányunk­ban biztosított jogainak ér­vényesítése az oktatás esz­közeivel. A javaslat humanista szel­lemének egyik megnyilvánu­lása a fogyatékost és hátrá­nyos helyzetben levő gyer­mekekkel, fiatalokkal való törődés, gondoskodás jogi kereteinek meghatározása. E szempontból is újítunk, nem­csak a jogok meghatározása, hanem a továbbtanulása le­hetőségek megadása tekinte­tében is. A gyermek- és ifjúságvé­delemmel kapcsolatban a törvényjavaslat az óvodák, közoktatási intézmények fe­lelősségét hangsúlyozza, sí meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemből rájuk há­ruló feladatokat. A törvény- javaslat által előirányzott szervezeti intézkedések egyik lényeges célja a köz- és fel­sőoktatási demokratizmusá­nak fejlesztése. Ezt szolgálja a nevelőtestületek jogköré­nek kiszélesítése, a tarta­lom, a módszerek, de az in­tézmények vezetése szem­pontjából is. Az egyetemeken polémia folyt arról, hogy miként ér­vényesül — mindenekelőtt a személyi kérdésekben — az intézmények önállósága. A demokrácia érvényesítése nemcsak az adott intézmény ügye, hanem a szélesebb tu­dományos és szakmai közvé­leményé is. Ezért az egyete­mi kinevezéseknél és meg­bízásoknál a Magyar Tudo- mányosi Akadémia bizottsá­gai és testületéi véleményét kérjük ki. E vélemények alapján egyes esetekben a Minisztertanács, más esetek­ben az illetékes miniszterek a kinevezők, illetve megbí­zók. A javaslattétel joga to­vábbra is az egyetemeké és a főiskoláké, s ezt a velük együtt beterjesztett módosí­tás szó szerint is kimondja — hangsúlyozta Köpeczi Bé­la. Erősíteni kívánjuk az ok­tatási intézmények és a kül­ső világ közötti kapcsolato­kat. A törvényjavaslat megha­tározza az irányítás alapve­tő szabályait. — Az oktatás ágazati fele­lőse a művelődési miniszter, ami azt jelenti, hogy bizto­sítja az oktatáspolitika egy­séges érvényesülését, a ne­velés és az oktatás tervsze­rű fejlesztését, elvi egysé­gét. Az irányításban a szak­mai oktatás szempontjából osztozik közép- és felsőfokon más miniszterekkel. Minden szakminiszternek egyetérté­si joga lesz a szakoktatás tartalmi kérdéseiben és a szakmunkásképzési alap megfelelő részének felhasz­nálásában; a szakok, szak­mák, a szakmai követelmé­nyek meghatározásában. Üj mozzanat, hogy a szak- miniszter dolgoztatja ki a szakmai tantárgyak tanter­veit, tankönyveit, meghatá­rozza a vizsgáztatás és a ké­pesítés szakmai követelmé­nyeit. A középfokú szakoktatás irányításában a szakminisz­tériumok és a vállalatok együttműködése az egyik alapfeltétele annak, hogy az oktatás és nevelés munkája megújuljon. A miniszterta­nácsi végrehajtási rendelet lehetőséget nyújt arra is, hogy vállalatok szakmun­kásképző iskolát tartsanak fenn. A felsőoktatási intézmé­nyek irányítása megoszlik, mert több miniszter közvet­lenül irányít felsőoktatási intézményeket. Irányító jog­körüket önállóan gyakorol­ják, abban a művelődési mi­niszter csak az egész okta­tást érintő fő kérdésekben kap egyetértési, illetve vé­leményezési jogot. A szak­képzési célok meghatározá­sában, a tantervi irányelvek kidolgozásában az eddiginél nagyobb szerepet kap a Ma­gyar Tudományos Akadémia. ” A szakmai viták szóvá tették az oktatás ingyenessé­gének kérdését. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya arról rendelkezik, hogy az állam a művelődéshez való jogot — többek között — az ingyenes és kötelező általá­nos iskolával valósítja meg. A javaslat az ingyenesség fo­galmát fenntartja, feltételez­ve, hogy az állam az isko­láztatás költségeiből a je­lenleginél többet vállalhat magára, ha a népgazdaság teherbíró képessége ezt lehe­tővé teszi. A javaslat fenntartja azt a gyakorlatot, hogy minden gyermek a 16. életévéig tan­köteles. A tankötelesek 95 százaléka végzi el az általá­nos iskolát, és a végzettek ugyanennyi százaléka to­vábbtanul középfokú iskolá­ban. Akik nem jelentkeznek középfokú oktatásra — a javaslat alapján, engedéllyel — más oktatásban való rész­vétellel is teljesíthetik tan­kötelezettségüket, tanfolya­mokon és gyakorlati foglal­kozásokon vehetnek részt, (Folytatás a 2. oldalon) Békéscsaba vízellátási programja első szakaszában a Kelet­magyarországi Vízügyi Építő Vállalat kétszer 2500 köbméte­res ivóvíztárolót épít a vandháti vízmű területén Fotó: Fazekas László A kötegyáni jelölő gyűlésen Zsúfolásig megtelt a terem Tegnap, a korábbihoz hasonló nagy érdeklődés mellett újabb országgyűlési választókerületben értek véget a je­lölő gyűlések. A 15-ös választókerületben három gyűlés volt, az első Sarkadon, a második Mezőgyánban, a har­madik tegnap délután Kötegyánban. Ez utóbbiról szá­molunk most be. A kötegyáni mozi előtt a jelölő gyűlés előtti percek­ben nagy volt a tolongás. A helybelieken kívül Méhke­rékről és Űjszalontáról ér­keztek választópolgárok az eseményre. Kezdéskor -kide­rült, hogy nem jut minden­kinek ülőhely, voltak, akik a fal mellett állva vettek részt a gyűlésen. A megje­lenteket Felföldi József, a községi tanács elnöke, a le­vezető elnök köszöntötte. Ezt követően felkérte Mocsári Imrét, a sarkadi városi jogú pártbizottság első titkárát előadói beszédének megtar­tására. A résztvevők nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatták az előadó szava­it. Mocsári Imre többek kö­zött elmondta, hogy az új választójogi törvény erősíti a nemzeti egységünket és to­vábbfejleszti szocialista de­mokráciánkat. Méltatta a XIII. kongresszus munkáját, majd a körzet elmúlt negy­ven évének fejlődését ele­mezte. Kitért azokra a ten­nivalókra, amelyek az előre­lépést segíthetik elő. Ezt követően ismertette a Haza­fias Népfront jelöltjeinek nevét és életútját. Elmondta, hogy Varjú Józsefné és Vass József né eddig is kiemelke­dő közösségi munkát végzett. A sarkadi és mezőgyáni je­lölő gyűlésen az állampolgá­rok egyetértettek azzal, hogy ők kerüljenek fel a jelölő­listára. A hozzászólásokat Endrédi Károly kezdte, ö is egyet­értett a jelöltek személyével és arra kérte a leendő or­szággyűlési képviselőt, hogy tegyen meg mindent a kör­zetben élő emberek életkö­rülményeinek további javí­tására. Elmondta, hogy a XIII. pártkongresszus nyílt vitája az itt élők tetszését is elnyerte. Martyin Tibor azokra a feladatokra hívta fel a jelöltek figyelmét, ame­lyek megoldása — vélemé­nye szerint — a legidősze­rűbb. Szűcs János úgy fo­galmazott, szocialista de­mokráciánk gazdagodása megteremti annak a lehető­ségét, hogy erőnket össze­fogva megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Kérte, hogy a jelöltek minél jobban is­merjék meg választókerülei tűk településeit, az ott élő embereket és azokat a gon­dokat, problémákat, ame­lyek foglalkoztatják őket. Az országgyűlési képvise­lői jelölő listára való felke­rülésről egyhangú szavazás­sal döntött a jelölő gyűlés. Valamennyi választópolgár egyetértett azzal, hogy Békés megye 15-ös országgyűlési választókerületében Varjú Józsefné, a Hazafias Nép­front sarkadi községi bizott­ságának titkára és Vass Jó­zsefné, a sarkadi Lenin Ter­melőszövetkezet osztályveze­tője kerüljön fel jelöltként a listára. l. S. * * * Ugyancsak tartottak jelölő gyűlést tegnap a 7-es vá­lasztókerületben Mezőko- vácsházán, a 8-as választó- kerületben Dombegyházán. Ezekben a kerületekben ma — Magyarbánhegyesen, il­letve Battonyán — még egy- egy jelölő gyűlés lesz. Ezek eredményeiről lapunk szom­bati számában beszámolunk. Felvonulással köszöntik május elsejét a megyeszékhelyen Április 18-án tartotta tit­kári értekezletét az MSZMP békéscsabai városi bizottsá­ga. Az alapszervezeti, illetve pártbizottsági titkároknak dr. Ábrahám Béla, a párt- bizottság első titkára adott tájékoztatót a párt XIII. kongresszusáról, majd május elseje megünneplésével kap­csolatos szervezési felada­tokról esett szó. A város dolgozói a hagyo­mányoknak megfelelően az idén is felvonulással köszön­tik a munka ünnepét. Ezt követően a felvonulók sok kulturális és szórakoztató eseményen vehetnek részt. Népművészeti vásár és kiál­lítás, a Jókai Színház színé­szeinek műsora, fórum, ze­nés divatbemutató teszi szí­nesebbé a napot, de a gye­rekek és a sportolni vágyók is számos program közül vá­laszthatnak. Ugyancsak a hagyomá­nyoknak megfelelően április 30-án a rendezők fáklyás felvonulásra várják a város lakóit.

Next

/
Thumbnails
Contents