Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
1985. április 18., csütörtök Magastetős üzletek alami történt A békéscsabai gazdaboít volt az első. A megyeszékhelyen most két újabb is épül: egyiknek formája, már jól felismerhető a Gyulai úton (képünkön), a másik a Bartók Béla út és a Berzsenyi utca sarkán még az alapozásnál tart. Aki látta már h gazdaboltot, az alighanem elégedett lehetett az épülettel. Az úgynevezett Betonyp elemből összeállított fehér falú, csupa-üveg üzlet fölé magastető kerül. A tető és a falak aránya megnyugtató. Egyszerűen szép az ereszdeszkázat, s a tervezőknek gondja volt a kirakatok fa szegélyére, sőt, még az ajtókilincs kellemes formájára is. Belül a mennyezet a nagy területet nem nyomja agyon, mivel a vízszintes mennyezet nem faltól falig fut; a kirakat fölött a (képzeletbeli) padlásból kimetszett tér változatosabbá, levegősebbé teszi az üzletet. S ami a legfontosabb, az épület kifogástalanul illeszkedik a városképbe. A tipikusan magastetős belváros valóban boltot kapott, s nem egy testétől idegen hodályt. Persze, ez nem ment könnyen. Mert az első terv itt is a szokott lapostetős volt. A városi tanács műszaki osztálya azonban nemet mondott. Nem először tette ezt, de ezúttal volt ereje igazságát érvényesíteni. Kikötötték, hogy csak magastetős üzlet tervét fogadják el. Nem mondtak viszont nemet a Betonyp elemre. Ebből gyorsan, és viszonylag kevés szakipari munkával kivitelezhető egy épület. Vozár Imre, a városi tanács főépítésze vette fel a kapcsolatot a Betonyp soproni gyártójával, de ők addig még nem készítettek elemeket magastetős épülethez. Ezért egy évet kértek a gyártásra, és azonnali megrendelést. Ám ezúttal megelőzte őket — ha nem is kevés vita után — egy Békés megyei vállalat. A Békés megyei SZÖVTERV elkészítette a tervet, s a gazdabolt rekordgyorsasággal felépült, közmegelégedésre. S most készül a következő két magastetős bolt. A Gyulai útra egyébként már tíz évvel ezelőtt szeretett volna élelmiszer ABC-t a tanács. Végül mindkét üzlet tanácsi beruházásként a Békéscsaba és Vidéke Áfész és a tanács közös forrásaiból valósul meg. Üzemeltetője az áfész lesz. Mindkét helyen élelmiszer ABC és bisztró igyekszik enyhíteni a jól ismert gondokon. A Gyulai úti üzlet, amely már idén júliusban megnyílik, otthont ad az élelmiszer-kereskedelmi szakmunkások képzését biztosító oktatási kabinetnek. Három üzlet tehát megtöri a lapostetős monotóniát. — Földszinti épületet lapostetővel építeni város- központban nem szabad — vallja Vozár Imre főépítész. — Az csak ipari épületnek, portának, barakknak, raktárnak felelhet meg. A magastető az építésznek sokkal nagyobb tömegképzési szabadságot ad. — A megelégedettség pillanatában is meg kell kérdezzem: ugye, ez a sikeres megjelenésű épület a harmadik után már nem szaporodik tovább? Hiszen ez új sematizmust jelenthetne ... — Isten őrizz! Ez az előregyártott elem — bár karakteres megjelenésű — kombinálható. Ám ehhez elsősorban szellemi többlet kell. Ennek persze vonzata a szakipari többlet is, de úgyszólván minden a tervezőasztalon dől el. Ez adhat egyéniséget az újabb épületeknek. Ám ehhez a megrendelő nyitottsága is kell. Mert amíg a megrendelő nem hajlandó „esztétizálni”, addig egy helyben topogunk — fejezi be a főépítész. Egyetértünk. Illetve mégsem. Szerintem nem egy helyben topogunk, hanem csúnyulunk. De most ne legyünk ünneprontók, hiszen valami történt. Ungár Tamás Fotó: Fazekas László Üzemi szintű időjárás-előrejelzés Magyarországon először a Dél-Dunántúlon vezették be az üzemi szintű időjárás-előrejelzést, s ezáltal a térség gazdaságai kevésbé vannak kiszolgáltatva a váratlan meteorológiai eseményeknek, az időjárás várható alakulása szerint szervezhetik meg az egyes munkákat. A baranyai rakétás jégeső-elhárító rendszer új szolgáltatása nyomán biztonságosabbá és gazdaságosabbá vált a termelés a szántóföldeken, a kertészetekben, a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A Pécs közelében működő jégeső-elhárító szolgálat jól felszerelt meteorológiai há-i lózattal rendelkezik: időjárási radarállomása van a Ten- kes-hegyen, és a megye különböző részén elhelyezkedő tizenöt rakétakilövő állomás is gyűjt időjárási adatokat. Tömérdek meteorológiai adat halmozódik fel napról napra, s ez adta az ötletet a szakembereknek, hogy megszervezzék az információk hasznosítását, közreadását • a mezőgazdaság számára. Kétévi kísérlet után most már üzemszerűen alkalmazzák a helyi időjárási előrejelzést. Száz kilométeres sugarú körzetben harminc baranyai, somogyi és tolnai gazdaság kapcsolódott be eddig a regionális hálózatba. Az üzemi szintű agrometeorológiai előrejelzés legfőbb előnye a pontosság, mégpedig egyrészt a földrajzi pontosság, vagyis, hogy mikrokörzetekre lebontva ad prognózist, másrészt az időbeli pontosság, azaz mindig friss előrejelzéssel látja el a gazdaságokat. A szolgálat készít másfél, öt- és tíznapos prognózisokat, a legnagyobb jelentősége mégis a rádiólokátor által észlelt időjárási frontok jelzésének van. Órányi pontossággal meghatározzák például a viharok, zivatarok érkezését, időtartamát és intenzitását, ami döntő fontosságú lehet a vetési, aratási, növényvédelmi és más hasonló munkák idején. A prognózisokat telexen továbbítják az agrárüzemeknek, riasztás esetén pedig a CB-rádiót is igénybe veszik. A szakemberek megvizsgálták: hogyan válik be a helyi szintű időjárási előrejelzés az egyes gazdaságokban. A másfél napos prognózis 90 százalékban, az ötnapos 75—80 és a tíznapos 70—75 százalékban bizonyult pontosnak. Ez nemzetközi viszonylatban is kedvező aránynak számít. A rövid távú prognózist a délutáni órákban kapják meg a gazdaságok, így az esti eligazításkor már ennek figyelem- bevételével készíthetik el a másnapi munkatervet. A szolgálat a tavaszi vetés, a nyári aratás és az őszi betakarítás időszakában díjtalanul ad tájékoztatást mindenkinek,, aki igényli, ezzel járul hozzá a mezőgazdasági munkák eredményességéhez. Háztáji gazdaságok a jobb ellátásért A háztáji gazdaságok ma már jelentősen hozzájárulnak a vietnami lakosság élelmiszer-ellátásához. Jelenleg a szövetkezetek földn területének 5 százalékát bocsátják a kisegítő gazdálkodás céljaira. A piacok zöldségkínálatának 90 százalékát, tojáskínálatának egészét a kisgazdaságokban termelik meg. Persze nemcsak az élelmiszer-mennyiség és a -választék bővül, jól járnak a gazdálkodók is. A többlet- munkával arányosan növekszik a falusi családok bevétele is. Az ország középső részén a kisgazdaságokban főként sertés- és baromfitenyésztéssel foglalkoznak. Északon a selyemhernyó-tenyésztés és a kézművesség a legelterjedtebb. Délen a növénytermesztés mellett a halászat és bizonyos kisipari munkavégzés is beletartozik a háztáji gazdálkodás körébe. A szövetkezetek különféle kedvezményekkel támogatják a háztáji gazdálkodókat. A határ menti Nghia Binh megye Phu Cat járásában például a szövetkezeti vezetőség családonként egy hektárnyi földet juttatott a vállalkozóknak kókusztelepítésre. A családok a szövetkezettől kapták a facsemetéket, s rendszeresen a növényvédő szereket is. Hét év múlva pedig. a tulajdonukba kerül az ültetvény faállományának 10 százaléka. Ami a nyereség háromnegyedét adja A közelmúltban irányelvek láttak napvilágot, amelyek szorgalmazzák az olcsó árkategóriájú élelmiszerek gyártását, forgalmazását. Ezek az elvek nem gyakorlati „parancsok”, de az elvárható lenne, hogy mind a gyártók, mind pedig a forgalmazók kölcsönösen szolgálják a fogyasztók érdekeit. Ma már a gyártók között találhatunk olyan üzemeket, amelyeknek évek óta megéri a választékbővítés, ám a kereskedelemmel még nincs kellő összhang. Többek között ilyen kérdésekben, hogy elég-e a rendelt áru, ismerik-e ezeket a termékeket. A gyártók egyike az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat. Termékeik jól ismertek a reklámokból. Vajon ők miért tartják fontosnak a választék bővítését? A TOVÁBBFELDOLGOZÁS HAGYOMÁNYAI Papp József régről kezdte mesélni a gyártás történetét: — 1963 óta a felvásárolt csirke, a liba, a pulyka egy kisebb hányadát nemcsak levágtuk, megpucoltuk, csomagoltuk, hanem különböző készítményeket gyártottunk belőlük. Ázóta megváltoztak az igények, de a készítménygyártás hagyományai az új módszer kidolgozásában segítségünkre voltak. A mai igény nem a konzerv, hanem az a húskészítmény, amit műbélben vagy természetes töltőanyagban, frissen a bolti pultokra tehetünk, és a fogyasztó olcsón hozzájuthat. Ehhez új technológiai felszereléseket vásároltunk, felhasználtuk a készítmény- gyártásnál szerzett ismerete-, inket, de a megváltozott szemléletmódot is el kellett sajátítani. Korábban ugyanis baromfihúsból senki nem állított elő virslit, párizsit, mortadellát. Az 1980-as évtized elején elsőként kezdtünk hozzá a kísérletekhez, a folyamatos gyártáshoz. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bank hitellel támogatta az orosháziak törekvéseit és az előzetes piaci felmérés már a kísérleti termelés idején nagy jövőt jósolt e termékeknek: a baromfivirslinek, párizsinak, morta- dellának, a szárnyas- és a pulykajava-felvágottnak. Az első év termelését már a második évben felfutás jellemezte, az elmúlt esztendőben pedig elérték az optimális termelést, az évi 1250 tonnát. SZÜKSÉG TEREMTETTE VERSENY Jelenleg a megtermelt és felvásárolt áru 80 százalékát a Szovjetunióba, a nyugateurópai országokba, a Közel-Keletre szállítják. A megmaradó mennyiség zömét pedig feldolgozzák. Nem egyszerűbb eladni minden munka nélkül a feldolgozásra váró részt? — A pulykamell igen ízletes, de önmagában drága, nem elég kelendő. Felvágottba bedolgozva viszont széle-, sebb rétegek számára, olcsó áron, elérhető. A csontos részeket is el lehet — csirkeaprólékként, libamellcsont- ként — adni, de ízletes részek vesznének kárba, ha a pácolt libamell esetében a csonton maradó húst nem használnánk fel. Ezekből értékes, tápláló és olcsó felvágottak készíthetők — érvel a továbbfeldolgozás mellett az igazgató. — Szükségszerű megoldás volt, hogy a belső tartalék hasznosuljon, s a húsiparéhoz hasonló termékek készüljenek baromfihúsból? — Megpróbáltuk, s egyben a hasonló, illetve azonos profilú hazai vállalatok kön zött elindítottunk egy versengést a gyártásban és a piacért. Mint első hazai gyártók, a verseny bázisává váltunk, utánunk ugyanis sorra jelentek meg az üzemek hasonló termékekkel, például a zúza-, a szives- felvágottal. — A verseny létrejötte hogyan befolyásolta az önök termelését? — Az a tapasztalatunk, hogy biztos helyünk van a piacon, s a konkurrensek is jól megférnek velünk. A gyártás mennyiségét nem ki-, vánjuk tovább növelni. Az mindenesetre tény, hogy olyan visszajelzéseket kapunk, miszerint nem kaphatók folyamatosan a termékeink. * A kereskedelem a még jobb reklámot hiányolja. A termékek szélesebb körű megismertetése növelheti a keresletet — állítják. A gondokon tehát lehetne segíteni? Talán úgy, ha a gyártók és a kereskedők kölcsönösen vállalkoznának az ismertetésre, a mindennapokban pedig megvalósulhatna a folyamatos rendelés, szállítás. MEGFELELNI AZ IGÉNYEKNEK Az üzemben éppen virslit készítenek. A dolgozók három-négy nap alatt megtanulták a korszerű húslevá-i lasztó szeparátorok kezelését, a húspépgyártók a töltők irányítását. — önkéntes alapon szerveztük az új gépek mellé a dolgozókat — mutat körbe az üzemcsarnokban Patócs Ibolya üzemvezető. A gépek között az asszonyok és a férfiak fülvédővel a fejükön állnak a „masinák” mellett, mert a húspépgyártó zaja meghaladja a 100 decibelt is. Benkő Jánosné előbb leveszi a fejhallgatót, s csak azután válaszol. — Két-három nap alatt tanultam meg kezelni a töltőgépet, rájöttem, hogyan kel; úgy engedni ezt a vég-, telenített belet, hogy kellő tömeget töltsön bele, és a kötözőgép is bírja az iramot. A töltés után az áru a füstölőbe kerül, onnan egy görgős pályán, tárolón a zuhany alá tolják és félórás vízfürdő után a hűtőkamrába viszik. Az éjjeli műszak csomagolja, és hajnalban indulnak a szállítmányok szerte az országba. — A virsli a legnagyobb tétel a választékbővítő tern mékek között, az évi gyártás 57 százalékát adja — mondja tájékoztatásul az üzemvezető. Mindamellett a választékot is bővítő új termékek gyártása az orosházi vállalatnak jó üzlet. Ezek az áruk adják a vállalati nyereség 75 százalékát. Vállala-i ti stratégiájuk is arra épül, hogy folyamatosan felülbírálják termékszerkezetüket, s a piac igényei szerint fejlesszék azt. Számadó Júlia ... és aztán így nyer végleges formát az áru Ilyen belekbe töltik a virslit Fotó: Veress Erzsi
