Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
1985. április 18., csütörtök Barátság, üdülés, Magas-Tatra, Gyula A pedagógusok is új formákon törik a fejüket A tavasz utolsó és végleges rohama előtt még nyakon csíptük Tátra-Lomnicon a téli világ utolsó hófoltjait. Igaz, a Tátrát beborító köd eltakarta előlünk a kilátást, mégis nagy élmény volt fellibegni a lonovkán, sétálni Ö-Tátrafüred patinás szállodákkal hívogató sétányain, vagy a napsütötte Liptószentmiklóson. ■ A négynapos, március végi kirándulást a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottsága szervezte a megyei bizottság tagjai és a körzeti szakszervezeti bizottságok titkárai számára. Az elmúlt öt esztendőben eredményes mozgalmi munkát végző tisztségviselők e jutalomút alkalmával nemcsak a természeti szépségekben bővelkedő Magas-Tát- rával ismerkedhettek meg, de a saját szervezésű pedagógusüdültetésben kiváló partnerrel, a Tesla gyárvezetőivel is. Vendéglátóink ugyanabban az üdülőben szállásolták el csoportunkat, ahova évente 80 Békés megyei oktatási dolgozó jut el. A hegyoldalban rejtőzködő faházak még téli álmukat aludták, de a minden igényt kielégítő kőépületben télen is nagy a forgalom. Ottjár- tunkkor barátsági estet is tartottunk, amelyen részt vett a Liptovszky Hradok- ban 1950-ben alapított, és ma már 2900 embert foglalkoztató Tesla gyár szak- szervezeti bizottságának elnöke, Pavel Palló, a gyár gazdasági vezetője, Jan Marsal'ek, a fejlesztő mérnök, Jan Husar, és csoportjaink mindenkori tolmácsa, Pavol Hracko. E találkozón csoportunk vezetője, dr. Szűcs Alajosné köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a kölcsönös üdülési lehetőség nemcsak a pihenést, de a két nép közötti barátság erősítését- is szolgálja. A kedves fogadtatás, a törődés és a baráti est mindezt jól bizonyította. n Ekkor, ezen a kiránduláson gyakran esett szó az üdülésről. Megtekintettük azokat a helyeket, ahova — akár SZOT-beutalóval is — eljuthatnak a Pedagógus Szakszervezet tagjai, hogy a titkárok az üdülőjegyek elosztásakor némi propagandát is ki tudjanak fejteni. (Ami annál sikeresebb, minél színesebb élménybeszámoló fűszerezi.) Megismerve a Tesla gyár szakszervezeti üdülőjét, alig hiszem, hogy ne lenne jelentkező. Mert nemcsak gyönyörű környezetben fekszik, de nem is drága az ellátás. Hogy azért az üdülési lehetőségek mégsem olyan rózsásak, azt már itthon, Szarvason tudtam meg, a A Tesla gyár korszerű üdülője Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottsága üdülési felelősétől, Mezei Józseftől. Az általa felsorolt gondok pedig annál inkább meglepőek, mert Békés megye Pedagógus Szak- szervezete évekig élen állt az országban saját szervezésű üdültetésével. A beszélgetést egy igen aktuális témával, az üdülőjegyek elosztásának módjával kezdtük. — A Pedagógusok Szak- szervezete Békés megyei Bizottságán belül működik az üdülési albizottság, amelynek tagja vagyok. Munkánkban három fontos szempontot igyekszünk figyelembe venni: először is a létszámarányos elosztást 18 alapszervezetünk között, s ezen belül a szociális helyzetet, és a munkavégzés minősítését. Az elosztásnál az üdülőjegyek minőségét, és az egyéni, házaspári, valamint családos beutalók arányát is figyelembe vesz- szük. Aztán nézzük azt is, hogy a főidényre, vagy a szezonon kívül eső időszakra szól-e. Ezt a munkát számítógépen végezzük, s a SZOT-beutalókra vonatkozik. Higgye el, nem könnyű munka. Mikor elkészültünk az elosztással, ■ összehívjuk az alapszervezetek üdülési felelőseit, és az üdüléssel kapcsolatos rendeletváltozásokról, megyei lehetőségekről tájékoztatjuk őket. Arra is felhívjuk a figyelmüket, hogy' az üdülőjegyek elosztása az alapszervezetekben nyilvánosan, demokratikusan történjen, Tehát ki kell függeszteni, s:m a beérkezett igényekről a szakszervezeti bizottságnak kell dönteni. SZOT-beutalót a taglétszám 5,8 százalékára kapunk általában. A Pedagógus Szak- szervezetnek pedig megyénkben 11 ezer 111 tagja van. — Ez akkor azt jelenti, hogy egy tag legfeljebb 20 évente egyszer juthat SZOT- üdülőjegyhez, vagy szanatóriumi beutalóhoz. Nem túl kecsegtető ... — Éppen ezért vágtunk bele olyan nagy lelkesedéssel a saját szervezésű üdültetésbe. öt esztendőn át olyan komoly munkát fektettünk bele, hogy országosan is az elsők közé küzdöttük fel magunkat. Régebben csak Gyulán volt családos, saját szervezésű üdültetésünk. Aztán — a tömeges igényre válaszolva —, megszerveztük Szarvason, a középiskolás kollégiumban is, ahol három turnusban 250— 300 főt üdültethettünk. Néhány éve tovább bővítettük a kört, és az endrődi általános iskolai diákotthonban is megszerveztük a családos üdültetést, ahol évente két turnusban 100 felnőtt és gyermek pihenhetett teljes ellátás mellett. A továbbfejlődést a külföldi cserepartnerek felkutatása jelentette. A Tesla gyár szakszervezeti bizottságával először Folytán János, a szarvasi pedagógus szak- szervezeti bizottság elnöke vette fel a kapcsolatot, s a gyár dolgozói Szarvason pihenhettek, a megye pedagógusai pedig Liptovszky Hra- dokban. Ezt a kapcsolatot aztán a megyei bizottságunk fejlesztette tovább, s tavaly óta csehszlovákiai barátaink Gyulán, a szakmunkásképző intézet kollégiumában kapnak elhelyezést. A létszám is duplájára, 80-ra emelkedett. Ezek a saját szervezésű üdültetések azért voltak fontosak, hogy általuk több lehetőséget biztosítsunk tagságunknak. Mert az üdülési börzén én csak akkor tudtam jó helyekhez jutni, ha magam is jó helyeket ajánlhattam fel. Ily módon 12 újabb várost vonhattunk be pedagógusaink üdültetésébe. Például Balatonfüredet, Siófokot, Visegrádot, Egert, és még sorolhatnám. — Tehát bevált üdültetési formává vált, akkor most mégis mi a gond? — Tavaly új szakasz kezdődött a saját szervezésű üdültetésben. Egyre inkább csökkent az érdeklődés, meg is kellett szüntetnünk a szarvasi és a gyomaendrődi lehetőséget. — Az ok? — Nagyon megdrágult — régi önmagához képest — az üdülőjegyek térítési díja. Különösen a SZOT-be- utalókhoz képest. A másik ok pedig, hogy az alapszervezeteknek csökkent a forgóalapja, s ezzel az üdülésre adható támogatás is. A korábbi 30 százalékos támogatást már csak a nagy alapszervezetek tudják biztosítani. Így megnőtt a családra eső teher. A megélhetési lehetőségek is nehezebbé váltak. — S hogyan állnak az állandó jellegű, saját szervezésű üdülési lehetőségekkel? — Tagságunk körében már jól ismert a mátra- szentlászlói üdülőnk, ahol egy turnusban 45 vendéget tudunk elhelyezni. Itt családosok is nyaralhatnak. A megyei bizottság az üdülő korszerűsítésére nagyon sokat áldozott. Szerencsére a megyei tanács művelődési osztálya évente ad hozzájárulást az üdülő fenntartásához. Másképp aligha birkóznánk meg ezzel a feladattal. Van öt szobánk a bala- tonföldvári pedagógusüdülőben is, és Sopronban főszezonon kívül 11 család, főszezonban 12 család fogadását biztosítjuk évente. Ezt az alapszervezetek támogatásával vásároltuk meg, öt éven át a tagdíjbevétel 5 százalékát erre fordították. És végül vásároltunk egy faházat a szarvasi pedagóguskempingben is. — Volna egy eretnek kérdésem. A mátraszentlászlói üdülő, a sífelvonó tőszomszédságában, miért nincs nyitva télen? Hiszen jó pénzért akár ki is lehetne adni. — Mátraszentlászlón nem mi vagyunk az egyedüli gazdák. De mi is gondoltunk már erre. Próbálkoztunk vele, és nem ment. — E nehéz helyzetben milyen újabb lehetőségeket kutatnak? — Az alapszervezetek is próbálkozzanak. Mint például a békéscsabai, ahol kitűnően csinálják, ennek nagy mestere Molnár Márton. Minden cserelehetőséget meg kell ragadni. Elsősorban a családos üdültetésekre. S talán nem kellene a teljes ellátáshoz ragaszkodni. Ügy remélem, újból fellendül ez a mozgalom. Mert hogy nagy szükség van rá, az tagadhatatlan. Maguk az alapszervezetek — s ezt lelkesítő példaként mondom —, az elmúlt évben önellátó formában 207 főt, teljes ellátással pedig 106-ot üdültet- tek. S ez mutatja, a megyei bizottságnak is törnie kell az új formákon a fejét. Mert a kiesésbe nem lehet belenyugodni. B. Sajti Emese HANGSZÓRÓ „A röhögéstől végig sírtam” Adva van egy kritikus (Koppány Márton), akit képzeletbeli pástra hív egy rádiós (a név nem fontos), és ellenfélül kapja (hangszalagról) Tomanek Gábort, a békéscsabai színház művészét. A vívás (vagy vívódás?) tárgya: a kritikus kritikája (hogy saját szavaival éljek „infantilis, kretén néző-, pontból írt” jegyzete), mely a színházat és előadását védő, ellenvéleményt hangoztató, felháborodott levelek sokaságát váltotta ki a lap olvasóiból. A csabai színészek is sérelmezték a kritikus (a továbbiakban K. M.) jegyzetét, melyet ő maga nemcsak infantilis nézőpontúnak nevezett, hanem színházkritikai próbálkozásai egyikének is, mivei pesti előadásra addig „nemigen küldték ki”. Tehát a vívás tárgya a kritika, a kritika tárgya pedig Shakespeare Lear királyának békéscsabai előadása volt, melyet K. M. a Budapest—Békéscsaba közötti irdatlan, 220 kilométeres távolság miatt (?) csak délutáni, iskolásoknak szervezett előadáson tudott megnézni, és azt (miként megjegyezte volt) „a röhögéstől végig sírta”. Gondolom, a dolgok mögött (a pást egyik és másik szélén, esetleg a rádiós-vezető bíró oldaláról is) a lényeg nem any- nyira a Lear békéscsabai előadása, hanem a vidék (vidéki színház) éppenhogy nem infantilis (gyerekes nézőpontú), hanem kegyosztó, oligarchikus (tehát magasról lenéző) minősítése lappang, habár próbálja fedezni magát, de azért nyelvet ölt. Igen, Tomanek és a levélírók is (mint mondják) a „röhögéstől végig sírt” jegyzet hangnemét bírálták, ezt a kritikát viszont kollégánk, K. M. nehezen tudta kivédeni. Nem is tudta, és a lap sem, csak azt hangsúlyozták (amit mi itt, kis „vidéki” lapunknál is tudunk), hogy „a személyes hangvétel hadd maradjon a kritikus joga”. Hát persze, hogy az maradjon, de kérem: olyan határ egyáltalán nincs, amikor a „személyes hangvétel” (esetleg) már nem egyezik a lap koncepciójával? Ez esetben tehát megegyezett, hiszen ha nem, a szerkesztő visszadobja, és megköszöni a kritikus szíves közreműködését, lefáradását a „térkép szélére”, Békéscsabára ... De nézzük, mi történt ezután a páston? Tomanek Gábor (felvételről) azt is elmondta, hogy kritizálni igen, de nevetségessé tenni senkit sem lehet. Mi több, tilos. (Ezt én úgy mondtam és mondom ifjú kollégáimnak, ha valamiben elvetik a súlykot: „Öreg, képzeld csak el, ezt rólad írja valaki, és kinyomtatják ötvenezer példányban! Mit szólnál hozzá?” Ilyenkor ifjú pályatársam visszakéri kéziratát, magába száll, és megírja úgy, ahogy kell.) K. M. azt válaszolta erre, hogy képtelenség egy előadásról pontos képet adni, az a lényeg, hogy a „hangulatát” adja Vissza a kritikus.'Tomanek következhetett (megint csak magnószalagról, ami azért egy kissé hátrányos helyzetbe hozta, mert K. M. mondhatott a felvett szövegre bármit, Tomanek viszont nem, mert nem volt ott. Itt jutott eszembe, hogy miféle faramuci vívás az, ha csak az egyik fél van jelen, a másik pedig egy magnószalagról forgatja a „kardot”?) Szóval Tomanek mégis hevesen támadott, és kifejtette: a kritikus mellőzze a személyeskedést, ne befolyásolja ismeretség, ösz- szeköttetés, felkérés. A rádiós-vezető bíró megkérdezte K. M.-et: erről mi a véleménye? K. M. élt a jogával, és nem válaszolt, csak (úgymond) „fantázia-mozgatónak” szerényen megjegyezte, hogy mit gondol az ellenfél, „kinek az érdekét szolgálja az ilyen egyértelmű „leszűrés”? Fontos pillanathoz érkeztünk! Ügy vélem, itt már nem a „fantázia-mozgató” megjegyzés az érdekes, hanem K. M. utolsó szava, mellyel úgy minősítette jegyzetét, hogy az nem volt más, mint „leszűrés”. Nem kritika, hanem leszúrás. Erre mondják: mecsoda különbség!” Hogy aztán a rádiós-ve- zető bíró pedig egyenesen „megsemmisítőnek” ítélte K. M. toliforgatását, gyorsan utánanéztem, áll-ie még a csabai színház, és mi van a Lear-előadás szereplőivel, rendezőjével, Munkácsy-díjas jelmez- és díszlettervezőjével? Hál’ istennek, meg voltak, nem hiányzott senki. Meg volt a kitűnő Gálfy László Jászai-díjas, Lear alakítója, beszéltem Barbinek Péterrel, Várday Zoltánnal, Dariday Róberttel, Felkai Eszterrel, Hodu Józseffel, Harkányi Jánossal, a „páston” szorgoskodó Tomanek Gáborral, akik (remélem) „a röhögéstől sírva” hallgatták végig ezt a lólábát messzire kilógató „szópárbajt” szombaton délután három órakor a Petőfin, miközben (ezt is remélem) arra gondoltak, hogy a „szegény kisgyermek panaszaidban (bocsásson meg érte Kosztolányi) nem is any- nyira a csabai Lear-előadás volt a kiváltó ok, sokkal inkább az „alulnézet”. Persze, hogy ki, mit néz alul, .vagy kit, mit néznek alul, az már majdnem hamleti kérdés. Kár lenne belekeverni ezt a tiszta kis ügyet. Ugye, értik? Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Darvasi István jegyzete. 8.30: Zimbabwei népzene. 8.40: Évszázadok mesterművei. 9.42: Nefelejcs. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Régi táncok gyerekeknek. 10.50: Klasszikus operettekből. 11.33: Felelet. X/8. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Régen találkoztunk. 13.00: Zenekari muzsika. 13.40: Gyógyítás és tudományos munka. 14.10: A magyar széppróza századai. (55.) (ism.) 14.25: Népdalok, néptáncok. 15.00: Ambrose Bierce: Bagolyfolyó. 15.30: Dvorák: F-dúr (Néger) vonósnégyes. 16.05: Révkalauz. 17.00: Kilátó. 17.45: Beethoven: I. szimfónia. 19.15: Rádiószínház: Nyár a Fertő-tónál. 19.53: Nóták. 20.16: Elöregedő társadalom? 20.46: Donizetti: Szerelmi bájital. Opera. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.26: A fantázia iskolája. Antal Gábor írása. 23.36: Gitármuzsika. 0.10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Két kantáta. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Zenés délelőtt. 12.10: Fúvóspőlkák. 12.25: Űtikalauz üdülőknek. 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Egykorú dallamok Csokonai Vitéz Mihály verseire. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv ’85: Választójog. (ism.) 16.00: Rockhangversenyekből. 17.05: Gonda Jáno* és Pleszkán Frigyes zongorázik. 17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista. 19.05: Egy óra Petress Zsuzsával. (ism.) 20.05: Reklámparádé. 20.08: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.12: Népdalkörök pódiuma. 22.37: A Makám-együttes játszik. 23.20: Könnyűzene Finnországból. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva, (ism.) 9.23: Operaáriák. 10.00: Szimfonikus zene. 12.01: Triólemezeinkből. 13.05: Háttérbeszélgetés, (ism.) .13.35: Operaáriák. 14.00: Bozay Attila műveiből. 14.40: Rossini: A tánc — tarantella. (ism.) 15.00: Pophullám. 16.00: Az olimpia. Részletek Vivaldi operájából. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Sztár született. 18.10: Bárdos-kórusművek. 18.30: In limba materna. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A Magyar Rádió országos zongoraversenye. IV/3. Közben: kb. 20.55: Zsebrádiószínház. 21.15: A zongoraverseny közvetítésének folytatása. 22.00: Madrigálok. 22.16: Szkrjabin: Az extázis költeménye. 22.37: Félóra népzene. 23*07: Zenei panoráma. SZOLNOKI STŰDIŐ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazin. A műsor telefonszáma: 18-111. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. 9.15: Kedvesem, én válók NSZK tévéfilm. (ism.) 10.45: A fényképezés úttörői. VIII/4. (ism.) 11.10: Verseny az áramvonalért. 12.00: Iskolatévé. 12.20: Képújság. 14.25: Iskolatévé. 15.15: Mensáros László műsora. 15.45: Szórakaténusz. 15.55: Mindvégig. 16.10: Hírek. 16.15: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 17.05: Pedagógusok fóruma. 17.40: Képújság. 17.45: Telesport. 18.10: Reklám. 18.15: Az Országházból jelentjük. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Markos Miklós: Májdir emlékiratai. Tévéfilm. 21.30: Panoráma. 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Himnusz. II. MŰSOR , 18.40: Képújság. 18.45: A nagyeszű sündisznócska. 19.10: Dimitrij Mengyelejev. 19.35: Balett mindenkinek. 20.00: Beszélgetés a Kossuth Klubban. 20.50: Száz híres festmény. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Földtani históriák. 21.30: Rougonék szerencséje. V/3. 22.20: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Zimbabwe-i kirándulás. 20.50: Fiatalok stúdiója. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Sorozat gyerekeknek. 9.15: Forrás az iparban. 9.35: Mi történik az atommagban. 9.55: Szünetetekre. 10.00: Az ipari növények trágyázása. 10.35: Művelődési műsor. 16.25: Videooldalak. 16.50: Forrás az iparban, (ism.) 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Mi történik az atommagban? (ism.) 17.35: Tv-naptár. 17.45: Betűre . . . betűre . . . 18.15: Tudomány. 18.45: A XV. belgrádi nemzetközi dzsesszfesztiválról. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Vetélkedő. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Ifjúsági adás. 19.30: Tv-napló. 20.00: örök hívás — filmsorozat. 21.05: Művészeti est. színház 1985. április 18-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: SZABAD SZÉL Szentpétery-bérlet 19 órakor Békéscsabán, a Klubszínházban : GELLÉRTHEGYI ALMOK 1985. április 19-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Vízipók-bérlet 19 órakor Békéscsabán: SZABAD SZÉL Pécsi sándor-bérlet 19 órakor Békéscsabán, a Klubszínházban: GELLÉRTHEGYI ALMOK MOZI Békés Bástya: 4-kor: Hosszú vágta, 6 és 8-kor: István, a király. Békéscsaba Szabadság: Hány az óra, Vekker úr? Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Halál a felszálló ágban, fél 8-kor: Tekintet és mosolyok. Gyula Erkel: Kék lagúna. Gyula Petőfi: 3-kor: A koppányi aga testamentuma, 5 és 7-kor: Maraton életre-halálra. Orosháza Béke: Vera és a férfilátogatók. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Hüvelyk Matyi, fél 6-kor: A nők városa I—H. Szarvas Táncsics: 6-kor: Jazzbolondok, 8-kor: Kóma, 22-kor: Domb. Szeghalom Ady: A Gracs fivérek.
