Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
! 1085. március 11., hétfi Befejeződtek a megyei pártértekezletek Szombaton tíz megye, továbbá a BM-határőrség és a Külügyminisztérium kommunistáinak küldöttei ültek össze, hogy értékeljék az előző kongresszus óta végizett munkát, összegezzék a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek működési területükön lezajlott vitáit, s megválasszák az új vezető szerveket és küldötteiket a XIII. kongresszusra. A BM-HATÁRŐRSÉG kommunistáinak küldöttei a budapesti határőrezred székhelyén tartották pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság ismét Kun István vezérőrnagyot választotta első titkárává, Máday András alezredest pedig titkárává. NŐGRÁD MEGYE kommunistái a megyei párt- bizottság salgótarjáni székházának nagytermében rendezték meg pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöke. Az új megyei pártbizottság alakuló ülésén ismét Géczi Jánost választotta meg első titkárrá, titkárrá pedig Gor- dos Jánost, Ozsvárt Józsefet és Skoda Ferencet. A TOLNA MEGYEI kommunisták Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központban tartották meg pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke is. A megyei pártbizottság alakuló ülésén a pártbizottság első titkárává Péter Szigfridet, titkáraivá Gyugyi Jánost, Péti Imrét és Vára- di Lászlót választották meg. Az Elnöki Tanács több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság eddigi első titkárának. A kitüntetést Benke Valéria adta át. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM kommunistáinak küldöttei az MSZMP budapesti bizottsága oktatási igazgatóságának épületében tartották értekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A pártbizottság első titkárává ismét Varga Istvánt, titkáraivá Golub Mihályt és Gonda Lajost választották. GYŐR-SOPRON MEGYE kommunistái Győrött, a Kisfaludy Színházban tartották meg megyei pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság első titkárának választották Lakatos Lászlót, titkárának Kreiter Máriát, Szabó Mihályt és Szakács Ferencet. Az Elnöki Tanács több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Háry Bélának, a Győr-Sopron megyei pártbizottság eddigi első titkárának. A kitüntetést Aczél György adta át. VESZPRÉM MEGYE kommunistái szombaton a Vegyipari Egyetem aulájában tartották pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság első titkárának Gyuricza Lászlót, titkároknak Bedő Józsefet, Imre Miklóst és Szabó Gyulát választották meg. Az Elnöki Tanács több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Pap Jánosnak, a Veszprém megyei pártbizottság eddigi első titkárának. A kitüntetést Havasi Ferenc adta át. CSONGRÁD MEGYE kommunistái Szegeden, a Csongrád megyei pártbizottság és a megyei tanács székházának nagytermében tartották meg pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság első titkárává Szabó Sándort, titkárokká Horváth Károlynét, Koncz Jánost és Papdi Józsefet választották. Az Elnöki Tanács több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából Komócsin Mihálynak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága eddigi első titkárának a Munka Vörös Zászló Érdemrendet adományozta. Gyárfás Mihálynak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága eddigi titkárának — több évtizedes munkás- mozgalmi tevékenysége elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából — a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetéseket Korom Mihály adta át. VAS MEGYE kommunistáinak pártértekezletét Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola nagytermében rendezték meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. A pártbizottság első titkára ismét Horváth Miklós lett, titkárai: Molnár István, Rácz János és Takács László. Szombaton kezdődött meg Borsod, Fejér, Somogy és Szabolcs-Szatmár megye pártértekezlete is. Ezek a tanácskozások vasárnap folytatódtak. BORSOD-AB AŰJ- ZEMPLÉN MEGYE kommunistáinak küldöttei Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában tartották meg kétnapos pártértekezletüket. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az új pártbizottság első ülésén ismét Fejti Györgyöt választották első titkárrá, míg titkárokká Juhász Pétert, Kovács Zoltánt és Kun Lászlót. FEJÉR MEGYE kommunistái szombaton és vasárnap az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának nagytermében tartották meg tanácskozásukat. A pártértekezleten részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az új pártbizottság megtartotta első ülését, és a Fejér megyei pártbizottság első titkárává ismét Takács Imrét választotta, titkáraivá pedig Barts Oszkárnét, Kni- zse Gyulát és Sudár Istvánt. Az Elnöki Tanács Boór Ferencnek, az MSZMP Fejér megyei bizottsága eddigi titkárának, több évtizeden át végzett kimagasló közéleti tevékenysége elismeréséül, nyugalomba vonulása alkalmából a Szocialista Magyar- országért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Németh Károly adta át. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE kommunistáinak küldöttei Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban tartották meg kétnapos párt- értekezletüket. A pártértekezlet munkájában részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője. A pártértekezlet második napján, az új pártbizottság ülésén ismét Varga Gyulát választották meg első titkárnak, a pártbizottság titkáraivá pedig: Bánóczi Gyulát, Ekler Györgyöt és Gyurics- ku Kálmánt. SOMOGY MEGYE kommunistáinak küldöttei Kaposvárott, a Latinca Sándor Művelődési Központ Színháztermében tartották meg pártértekezletüket. A kétnapos tanácskozáson részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke is. Az új pártbizottság első ülésén megválasztotta tisztségviselőit. A Somogy megyei pártbizottság első titkára ismét Klenovics Imre lett, titkárai pedig Gyenesei István, Tanai Imre és Tóth János. KlSZ-küldöttgyűlés az üveggyárban (Tudósítónktól) Az Orosházi Üveggyár Jermolajev üzemi KISZ-bi- zottsága 17 alapszervezet munkáját irányítja. A 441 KISZ-tagot képviselő 70 küldött és 70 meghívott vett részt a március 9-én szombaton tartott küldöttgyűlésen. Kozák Ferenc, a megyei KISZ-bizottság titkára, Molysza József, a városi KISZ-bizottság munkatársa, valamint a gyár igazgatója, a pártbizottság titkára, szb- titkára is részt vett a gyűlésen, melyen a tavalyi mozgalmi évben végzett munkát értékelte a testület. Az írásos beszámolót Búza Katalin, az üzemi bizottság titkára szóban kiegészítette. Mint mondotta, a KISZ- alapszervezetek a gazdasági munkában a gyári-üzemi feladatok sikeres teljesítésére vállalt védnökségükkel sok hasznot hoztak. 1984-ben kiemelt figyelmet fordítottak a III-as huta felújítására, a ragasztott hungaropánüveg- gyártás fejlesztésére, a tőkés megrendelések pontos és minőségi teljesítésére, a 40 órás munkahét bevezetésére, a gazdasági munkaközösségi tevékenységre. Sok társadalmi munkát is végeztek a fiatalok: kommunista műszakot két ízben rendeztek, melyeken 1918 dolgozó, köztük 524 fiatal vett részt. A műszakok bevétele 394 ezer forint volt, ebből 50 ezer forinttal járultak hozzá a szanazugi úttörőtábor építéséhez, de jutott belőle a gyári klub fejlesztésére és a tekepálya építésére is. Az idei kommunista műszak bevételét a VIT-alapra ajánlják fel. Búza Katalin hangsúlyozta, hogy fő feladatuk a XIII. kongresszusra val<V'készülő- dés politikai munkával, munkaversennyel. Elmondta, hogy az üzemi pártbizottsági tagok 20 százaléka a fiatalok közül kerül ki. A KISZ- esek 1985-ben erősíteni kívánják a munkaversenyben a védnökségi mozgalmat. A KISZ-bizottság védnökséget vállalt a számítástechnika gyári alkalmazása felett. Tavasszal VIT kommunista műszakot szerveznek. Pribék Sándor Ez volt a 16. tanfolyam a vasutasoknál Mindenki varr Kiss Sándorné és Simon Jánosné „ellenőrzi” a szabásmintát, Ildi meg figyel Fotó: Fazekas László Nők, divat, kulturált öltözködés, elválaszthatatlan fogalmak. Éva-anyánk öröksége. A fügefalevél ugyan ma textilből készül, és csak a strandra, de ami időben e két korszak közé esik, az a ruházkodás története is. Ez pedig ugyancsak változatos, aszerint, hogy mikor mit kedveltek, mit tartottak divatosnak a lányok és asszonyok, akik mindig tetszeni akartak. Ez örök és természetes igény kielégítése azonban sose volt olcsó mulatság, s az egyébként is ügyes kezű nők addig ügyeskedtek, míg megtalálták a módját, miként lehet kevésből is elegánsan öltözködni. A megoldás egyszerű volt: otthon, saját kezűleg kell elkészíteni. S az ötlet és fürge kéz ma is kéznél van. A csináld magad ruháidat „mozgalma” virágkorát éli. — Manapság is a régi okból? — A pénz most sem mellékes szempont — szól Simon Jánosné, föltekintve az „életnagyságú” nadrágszaI básminta tanulmányozásából —, de más is közrejátszott, hogy beiratkoztam és elvégeztem a vasutas művelődési ház tanfolyamát. Én a hűtőház egyik büféjében dolgozom, és rengeteg fehér köpenyre van szükségem, s mindig bajban voltam, ha valamit igazíttatni kellett rajtuk. Mással. Kis munkával nagy bonyodalom és főleg időkérdés. Így aztán vettem egy varrógépet. Ebből meg az lett, hogy evés közben jön meg az étvágy: ha már van, varrják mást is. Nagylánya, s ő is szeretik a szépet, s ez annyi minden mellett még sok utánajárásba is kerül. Elvinni az anyagot, fazont, választani, ési próbákra járni, mind, mind idő... és nem biztos, hogy éppen olyan lesz, amilyennek elgondolták. Most már... — Könnyű Katit táncba vinni — neveti el magát Kiss Sándorné, hogy ő is egy szólásmondást idéz —, de tényleg így volt. A barátnőm a Szabó Pál téri iskola tanfolyamára járt, nagyon dicsérte a módszert, a vezetőt, mindent. A sikert meg a saját szememmel láttam: szebbnél szebb dolgokat varr. Én eddig csak próbálkoztam, csak úgy magamtól, aztán idejöttem. Hogy tudjam a „menetet” elejétől végig, és ne csak vaktában dolgozzam, mert úgy mindig a maga kárán tanul az em-. bér. Itt viszont még azt is elmondta a tanfolyamvezető, Rózsa Zoltánné, hogy munka közben milyen bonyodalmakra számítsunk, és bizonyos hibákat miként lehet megelőzni. Alapokat és felkészítést kaptunk. Buzgalmát bőven kiélheti, van mit csinálnia két kisgyermekének és magának. A kisebbel még gyesen lesz őszig, és igyekszik az időt kihasználni. Készülnek is a kis nadrágok, ruhák. Persze, próbálni is kell, amikor már a szőnyegen kiterített minta nyomán a szabással elkészül, és összeférceli az anyagot. — Amikor először mondtam az ötéves kislányomnak: gyere, próbababa — valósággal megsértődött. Bezzeg, amikor az óvodában mindenki észrevette az új ruhát, mindjárt más lett az alapállás. Anyu, tudod, hogy én vagyok a próbababa, mikor próbálunk már? És csak győzzem varrni az újabb holmikat... Most egy kicsit abbahagyjuk a beszélgetést, mert „szakmai tanácskozást” tartanak. Mindketten tanfolyamelsők voltak, de azért van mit kérdezni egymástól, s egy pillanatra átugrik hozzájuk Ildi, a könyvtáros a szomszéd szobából, a könyvei mellől. Szavaikból az is kiderül, hogy az addig idegen emberek, milyen jól ösz- szemelegedtek, megismerték egymást. S nemcsak ők, hanem a többiek is a 13 hét alatt. — Ez a 13 nekünk szerencsés szám — mondja Simonná , úgyis, hogy 13 tanulója volt a tanfolyamnak, de azért is, mert ebben szinte minden korosztály képviseltette magát. Tényleg, az elsős gimnazista diáklányoktól a nagymamákig, akik az unokáiknak akarnak kedveskedni, mindenkit hajtott a tanulás vágya. — Nagyon ki kellett használni az időt, a tizenháromszor 2,5 órát — gondol visz- sza Kissné —, csak akkor álltunk meg, ha kérdések voltak. De ez is a tanuláshoz tartozik, sőt, fontos része, és mindig kimerítő választ kaptunk. Aztán már csak a házifeladatok következtek: minden itteni kicsi mintáról az otthoni nagy, a tényleges méretű elkészítése. Épp elég volt mindezt megcsinálni. De hát, mint mondják, csupán akarat kérdése, aztán egy csomó ötlet kell hozzá, meg egy kis számolás: mit is ér ez a munka? — Tavaly még 550 forintot fizettem egyetlen ruha megvarrásáért — tűnődik Simonné —, két felnőtt, jó helyre szóló színház- bérletnek az árát. Most egy szoknyát és blúzt varrtam magamnak, és már ugyanezt megkerestem. A szabás-varráshoz nyugalom kell. Mit csinál ilyenkor a család többi tagja? Kissék közelében — a Len- csési lakótelepen — ott a Szabó Pál téri iskola, eddig is idejárt a kislány mozizni az édesapjával. Most is sokadmagukkal, mert van úgy, hogy kétszázan is megnéznek egy gyermekelőadást. Télen-nyáron jólesik a séta és játék a szabadban. Simonéknál - pedig már órákkal ezelőtt elkezdte apa és fia a vasútmodellezéshez szükséges terepasztal munkálatait, az emeletes pálya sínjeit készítik az egész hét végén. Sok munka, de jó szórakozás... Vass Márta Pályázati felhívás a Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére A KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanácscsal közösen pályázatot hirdet a Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésére. A pályázat célja: az ifjúság körében elősegíteni a népművészeti alkotó és előadói tevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását és továbbfejlesztését, beleértve a nemzetiségek kultúráját is. Pályázati feltételek: minden kategóriában pályázhatnak egyének és alkotócsoportok (egy-hat fő). A pályázaton 30 éves korig lehet részt venni, a következő művészeti ágakban: hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese; valamint 35 éves korig: hímzés, szövés, nemez-, fafaragás (fa, kéreg, szaru, csont), népi bútor- művesség, fazekasság, gyékény és vesszőfonás, egyéb kis mesterségek (kékfestő, kovácsmunka, rézöntő, szűcsmunka, mézeskalács stb.), nagyméretű tárgyak, tárgyegyüttesek (játszótéri plasztikák, építészeti és belsőépítészeti megoldások). (Kiegészítő ágak: tojásfestés, gyöngyfűzés, gyermekjáték, lószőrfonás.) A Népművészet Ifjú Mestere címet egy alkalommal lehet elnyerni. A pályázat értékelése: az előadóművészeti kategóriában a jelentkezéseket és a tárgyi népművészeti alkotásokat 1985. május 4—8. között kell beküldeni a dolgozatokkal együtt a KISZ Központi Művész- együttes székházába (Budapest VIII., Rot- tenbiller u. 16—22.). A nagyméretű tárgyak, tárgyegyüttesek kategóriájában a pályázók március 30-ig dokumentációt, fotót, műszaki rajzot, makettet küldjenek be. A Népművészet Ifjú Mestere cím odaítéléséről a meghirdető szervek által felkért bíráló bizottság dönt. A népzene, a népdal, a néptánc és a népmese kategóriába jelentkezők később meghatározandó időpontban mutatják be tudásukat a zsűri előtt. A Népművészet Ifjú Mestere cím kiosztására 1985. augusztus 20. alkalmából Budapesten kerül sor. A kitüntető címmel oklevél, plakett és 3000 forint pénzjutalom jár. A legjobb pályaműveket kiállítják, a legjobb alkotók meghívást kapnak országos népművészeti táborokba. (Az érdeklődők a részletes pályázati kiírást a megyei művelődési központoktól, valamint az egyes megyék KlSZ-bizottsá- gaitól kaphatják meg.) KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM, NÉPI IPARMŰVÉSZETI TANÁCS, NÉPMŰVELÉSI INTÉZET
