Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
1985. március 11., hétfő o Már készülnek az új szezonra Falun is Kiemelkedő cukorkihozatal Békés megyében a századforduló előtt és után jó tíz évvel épült a mezőhegye- si, majd a Sarkadi Cukorgyár. A több évtizedes berendezésekből még jó néhány becsülettel szolgál. A két gyárban található ősi masinák mellett azonban mind több az új. A napokban a gyárakban elkészültek az elmúlt szezont értékelő jelentések, amelyekből kiderül: a fel- dolgozási eredmények jó alapot teremtenek az elkövetkező szeptemberre. Kedvező béltartalom Felkészülés a feldolgozásra Tavaly Sarkadon és térségében több mint 9 ezer hektáron termesztettek a gazdaságok répát, átlagosan négy tonna feletti hektáronkénti hozammal. Az aszályt jól tűrő növény az idén a mért 16,09 százalékos cukor- tartalom mellett kiváló rostás kálium-, nátrium- és nitrogénhordozó tulajdonságával javította a feldolgozhatóságot. Naponta 3 ezer tonna répát fogadtak a garatok, s így szeptember 15-től január 15-ig a 355 ezer 951 tonna nyersanyagot 12,83 százalékos cukorkihozatallal dolgozták fel. A több évi átlagnál jobb ez az eredmény, s a hazai cukorgyárak közül az elsők közé léptek a sarkadiak. Hasonló idényt zártak a me- zőhegyesiek. Az átvételkor mért 16,43 százalék cukortartalom a gyártás végén 13,16 százalékos kihozatalt eredményezett. Ezzel a mezőhegyes! kollektíva az első a hazai mezőnyben, technológiai mutatóik minden tekintetben kiállják az összehasonlítás próbáját. A feldolMezöhegyesen a tetőzetet Is meg kell erősíteni az új dobszűrők beszerelése előtt. Ehhez készítik most az állványzatot gozás vesztesége: 0,89 százalék, a melaszcukor 2,03 százalék. Nüvekvö kereslet A cukor a csomagolás után folyamatosan kerül az üzletekbe. A Mezőhegyesi Cukorgyárban arról tájékoztattak, hogy nincs egyelőre különösebb kereslet a termék iránt. Az elmúlt esztendőben viszont a belkereskedelemnek 4,8 százalékkal többet adtak el, mint 1983-ban, az ipar ezzel szemben 8 százalékkal kevesebbet használt fel. Értékelték a melléktermékek, köztük a szelet eladását is. Ebből többre lett volna igény, ősszel például olyan nagy volt a kereslet, hogy az egyéni gazdaságoknak csak a szezon kezdetén tudtak szeletet eladni. A Sarkadi Cukorgyár körzetében is nagy volt a kereslet. A szelet elosztásában országos és megyei intézkedések is születtek. A sarkadiak egyébként a cukor nagyobb részét a gyárai körzetekben adják el, de a Békéscsabától Debrecen irányába kijelölt értékesítési terület mellett, adnak el cukrot a Nyírségbe és a fővárosba is. A centrifugadobokat kiszerelték, most a szitákat cserélik ki bennük Fotó: Veress Erzsi Tavaly végül is eredményes évet zártak a cukorgyárak. Sarkadon 26,7 millió, Mezőhegyesen 76,7 millió forint nyereséget értek el. Mire a részletes, mindenre kiterjedő statisztika elkészül, addig már javában folyik a rekonstrukció, a beruházás az üzemcsarnokokban. Sarkadon a karbantartás mellett erőművi rekonstrukcióra vállalkoznak. Csaknem 100 millió forintba kerül a K1PSZER gyártotta gáz- és olajtüzelésű kazánok beépítése. A következő feldolgozási idény indítását szeptember 13-ra programozzák Sarkadon. Mezőhegyesen fenntartásra 72,5 millió forintot fordítanak. A mészkemence gázfűtése,27, a dobszűrők cseréje 15 millió forintba kerül. Szeptember közepéig igen nagy munka vár mindkét gyár munkáskollektívájára. A 120 napos feldolgozás után közel 8 hónapig dolgoznak azon, hogy a következő idény zavartalan legyen. Számadó Julianna bankszerűen Ha valahol, úgy Kétegy- házán biztos igaz az unos- untalan hangoztatott reklámszöveg : „ J övet-menet, útba esik a takarékszövetkezet”. Ez derült ki szombaton a községben megtartott helyi takarékszövetkezet küldöttgyűlésén. Az igazgatóság nevében Krasznai István ügyvezető nem kis büszkeséggel állapította meg, hogy az elmúlt évben szinte minden tekintetben nagyszerű eredményeket érték el. A 9 településen tevékenykedő takarékszövetkezetnek mintegy 14 ezer tagja van, ami félezerrel több az előző évinél. A betétgyűjtésről szólva megállapította, hogy — _ az egyik legfontosabb alaptevékenységük — a vártnál is kedvezőbben alakult. Betétnövelési tervüket 21 millió forintban határozták meg és ezt csaknem 31 és félmilló forintra teljesítették ! Ahol betétgyűjtő helyük van — Kétegyházán kívül Eleken, Újkígyóson, Dobozon, Méhkeréken, Kötegyánban., Mezőgyánban, Sarkadkeresz- túron, Geszten — 9700 betétkönyvet tartanak nyilván, amelyek mintegy negyed- milliárd forintot érnek! A legtöbben kamatozó betétként helyezik el megtakarított pénzüket, de egyre nagyobb számban veszik igénybe a takaréklevél-betétet. Kedvelt a gépkocsinyere- mény-betét is, amelyre több mint 8 millió forintot fizették be. A betétállomány nagyságát tekintve — 54 millió forinttal — Kétegyháza áll az élen, de szorosan ott van a nyomában Elek, Újkígyós és Doboz is. Persze nemcsak a betéteket gyűjtik, kölcsönnel is segítik a hozzájuk fordulókat. Tavaly például 4000 igénylőnek több mint 48 millió forint hitelt adtak. Legtöbben építésre vettek fel mintegy 15 millió forintot, de a termelés elősegítésére is majdnem 10 milliót. A takarék- szövetkezetek egyre jobban közelítenek a banki tevékenységekhez és szélesítik szolgáltatásaikat. Intézik az Állami Biztosító biztosítási ügyeit, különböző megbízatások alapján kifizetik a kisgazdaságoktól felvásárolt termékek ellenértékét is, tavaly például majdnem 154 millió forintot. A beszámoló után a küldöttek pozitívan értékelték az igazgatóság beszámolóját és különösen örültek annak, hogy most már az OTP-hez hasonlóan a Takarékszövetkezetek is erőteljesebben segíthetik tagjaikat a hosszú lejáratú házépítési, illetve vásárlási kölcsönökkel. A szombati küldöttgyűlésen a küldöttek ismét Krasznai Istvánt választották a szövetkezet ügyvezető elnö- : kének. Béla Ottó _______________________ E lveszett a Költségvetési tizem OTP 638-343537 Elek 5742 szövegű bélyegző, használata 1985. március 7-től érvénytelen. MÄR CSAK MÁRCIUS 15-IG tart az engedményes cementvásár AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÄLLALAT Báes, Békés és Csongrád megyei telepein a szezonárnál most tonnánként 200 Ft-tal olcsóbban vásárolhatnak. Várja kedves vásárlóit az Alföldi TÜZÉP Vállalat Vállalat I kisvállalkozások megyei tapasztalatai I. Évi 700 millió forintos teljesítmény A megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága — a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata alapján — a közelmúltban áttekintette a megyében működő kisszervezetek működését. A közvélemény tájékoztatására három részből álló cikksorozatunkban — a teljesség igénye nélkül — közreadjuk a tapasztalatokat. Rég volt olyan gazdaság- politikai intézkedés, amely akkora érdeklődést váltott volna ki, mint a kisvállalkozások alapítására vonatkozó jogszabályok megjelenése. Bár egyes kérdésekben a vita még most is folyik, de általában már kialakult a vélemények egyfajta egyensúlya és lassan megszokottá válnak a szerződéses üzletek versenytárgyalására vonatkozó újsághirdetések és a magántaxik a települések utcáin. A dolgok természetéből adódik, hogy — főleg az induláskor — voltak viták, szélsőséges nézetek is, de a vitatkozók általában jobbító szándékkal keresték a célszerű megoldásokat. A vita többek között rámutatott arra is, hogy elméleti és gyakorlati gazdasági kérdésekben még igen sok a bizony- ; talanság, a változtatásokat ! nehézkesen elfogadó magatartás. A közvélemény reagálásának élességét fokozta, hogy kissé váratlanul érte az intézkedéssorozat és többen olyan rendkívüli döntésnek tartották, amely eltérítő hatással lesz eddig követett gazdaságpolitikánkra. Pedig erről szó sincs. Már az MSZMP XII. kongresszusán konkrét megfogalmazást kapott a kisüzemi gazdálkodás továbbfejlesztésének szükségessége. Határozott megállapítást nyert, hogy az intenzív gazdálkodásra való áttérés tovább nem halasztható, hogy előrehaladásunknak egy alternatívája van: kevesebb anyaggal, energiával, jobb eszközkihasználással nagyobb értékű, piacképesebb termékeket előállítani, jobban hasznosítva erőforrásainkat, a felhalmozott szellemi energiát. Ennek nemcsak anyagi, irányítási, hanem szervezeti feltételei is vannak. Ezt a célt hivatott szolgálni több központi intézkedés. A kisvállalkozásokra vonatkozó döntést is ennek részeként kell kezelni. Természetesen senki sem gondolta azt, hogy gondjaink megoldásának, a tartalékok kiaknázásának ez az egyedüli módja. Vannak ennél jóval fontosabb intézmények: a szocialista nagyüzemek, az oktatási rendszer, a tudomány, a gazdaságirányítás intézményrendszere, amelyek továbbfejlesztése is folyamatban van. A kisüzemi gazdálkodás, a kisvállalkozás fontos szerepet tölthet be az alulról jövő kezdeményezések közvetlen hasznosításában ezt az eddigi tapasztalatok is alátámasztották. E tartalékok kiaknázásáról nem mondhatunk le még akkor sem, ha átmenetileg társadalmi feszültségekkel járnak. Az új szervezeti formák megalakulásával az elvi vitákról a figyelem átterelődött a gyakorlati kérdésekre. Az eltelt 3 év tapasztalatai nem adnak alapot általános és mélyreható következtetések levonására. Arra mindenesetre jó, hogy a kibontakozás tendenciája felvázolható és a tapasztalt negatívumokra a figyelem ráirányítható legyen. A kezdeti időszakban kisvállalkozások elsősorban szellemi tevékenységre alakultak. A későbbiek során ez eltolódott a termelés, a szolgáltatások irányába. Legnagyobb érdeklődés a gazdálkodó szervezeteken belüli új formák iránt nyilvánult meg. (Vgm-ek, illetve szakcsoportok.) 1984 végén a megyében több mint ezer új gazdasági szervezetben 11 ezer főt meghaladóan végeztek kiegészítő tevékenységet, döntő többségük — 10 ezer fő — szabad idpben. Különösen a vállalati gazdasági munka- közösségek szaporodása volt gyors, ezekben a létszámmá meghaladja a 6500 főt. A gazdálkodó szervezetek a kisvállalkozásokat a szűk keresztmetszetek feloldására, a munkaidőalap bővítésére, a bizonytalan kooperációk kiiktatására, a költségek csökkentésével az eredményesség fokozására, esetenként a munkaerő megtartására hozták létre. Az új formák bevezetése elsősorban a megye azon társadalmi rétegeit mozgósította, ahol a pótlólagos jövedelemszerzés igénye a legerőteljesebb volt. A termelés és szolgáltatás területén működő Vállalkozások múlt évi teljesítménye meghaladta a 700 millió forintot. Az állami költségvetés bevételéhez 80 millió forinttal járultak hozzá. Az új szervezetek elsősorban az ipar alap- és háttértevékenységét erősítették meg. A szükségesnél kisebb a lakossági szolgáltatások aránya. E téren az illegális munka visz- szaszorítása lassan halad. Számos kisebb szervezet végez olyan munkát, amelyekre korábban nem volt vállalkozó. Egyes területen bővült a kínálat, esetenként versenyhelyzet alakult ki. E tevékenységek növelték a munkaidőalapot, hozzájárultak a munkaerő megtartásához. (A megye iparában öt év óta tartó létszámcsökkenés a múlt évben megállt, sőt már kismértékű növekedés is tapasztalható.) A kiegészítő tevékenység kibontakozása ugyanakkor néhány kevésbé örvendetes jelenséget is előidézett. A vállalkozást egyesek összekeverték a könnyű, a gyors meggazdagodás lehetőségével. Arra is volt már példa, hogy akik merészek voltak, de tapasztalataik hiányoztak, belebuktak a vállalkozásba. A közvéleményben legvitatottabb a megszerzett jövedelmek mértéke. Több területen felvetődött az is, hogy kedvezőtlenül hatnak a társadalmi életre, a szocialista munkaversenyre. A szabad idő túlzott igénybevétele családi feszültségeket okoz és károsan hat a dolgozók egészségére. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy az új szervezeti formák, a kisvállalkozások egyre inkább beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe. A jelentkező ellentmondások, kedvezőtlen jelenségek a rendelkezések következetes alkalmazásával feloldhatók, a közvéleményben megjelenő visszatetszés megszüntethető. A nemkívánatos jelenségek visszaszorítására a munkahelyeken kell többet tenni. Fokozni kell az ellenőrzést és nagyobb nyilvánosságot kell adni a különböző vállalkozási formák gazdasági eredményének, a tapasztalatok értékelésének, ezzel a társadalmi megítélés is reálisabbá válik. (Folytatjuk) Rimovszki Mihály
