Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
NÉPÚJSÁG 1985. március 9„ szombat Tisztázott félreértés Öntés három műszakban Ez év elejétől az öntödei vállalat gyáregységei önállóan gazdálkodnak. Az önállóság az esetek többségében nemcsak, nagyobb felelősséggel, hanem nagyobb döntési- szabadsággal is jár. Erre gondoltak a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet vezetői, amikor felkeresték a békéscsabai öntödét. Abban reménykedtek, hogy a gyáregységben, élve a nagyobb önállósággal, gyors választ adnak arra a kérdésre, mikor kezdhetik el az üzemben a szövetkezetiek az elektromos hálózat felújítását. Tévedtek. Kiderült ugyanis, hogy bár az újságokban megjelent hír igaz, a békéscsabai öntöde nem az öntödei vállalat irányítása alá tartozik. Ma is az erőműjavító és karbantartó vállalat gyáregysége, és az erőműjavító változatlan szervezeti felépítésében dolgozik ebben az évben is. A szövetkezet tehát mindaddig kénytelen várni, amíg a gyáregység, megkapja a pénzt és az engedélyt. * * * A félreértés szerencsére nem zavarta az öntöde munkáját. Az év eddig eltelt heteiben változatlan intenzitással készültek a szivattyú- és kertészeti és az útépítő vállalatokat. A gyáregységben évente 800 tonna öntvényt készítenek. Az igény azonban ennél jóval nagyobb, mégsincs nagy sorbanállás. — Már régen rájöttünk arra, hogy a vállalatok egy része a biztonság kedvéért, a kelleténél nagyobb készlettel dolgozik. Ilyenkor az öntöde raktárra termel. Ezért azt kértük a vállalatoktól, hogy csak annyit rendeljenek, amennyire feltétlenül szükségük van, ne raktározzanak feleslegesen. Az öntvényt így is időben megkapják. Hogy mennyire ismernek bennünket, arra talán elég egyetlen példa. Ha a Gagarinbói felhívnak, már csak ennyit mondanak: a kocsi indul, és kérdezik, mikorra érjen oda — magyarázza Molnár Zoltán, az erőkaröntöde vezetője. A megbízhatóság, a határidők tartása és a jó minőség a legfontosabb kulcsszavak. A jó munkában döntő szerepük van a gyakorlott, tapasztalt vezetőknek és munkásoknak, akik mostoha körülmények között dolgoznak. És mégis, a dolgozók 70 százaléka tíz éven túli törzsgár- datag. Volántapasztalatok Immáron több mint egy hónapja Békéscsaba, Gyula és Orosháza autóbuszaiban a korábbi jegykezelő automata helyett lyukasztókészülékeket szereltek fel. Hogyan fogadta a lakosság az újat, lépést tart-e az új rendszerrel a jegyárusítás? Erről kérdeztük a Békés megyei Volán illetékesét, Zsibrita Mátyás, személyforgalmi osztályvezetőt. — Általános tapasztalatunk, hogy az új készülék jól vizsgázott, s az utazóközönség is megszokta, bár az első napokban néha-néha megtömtek kétforintossal egy-egy nyílást. Az új készülékekkel egyidőben emelkedett az egyszeri utazás tarifája is. A készpénzbevétel visszaesett, de ezzel párhuzamosan emelkedett a bérlettel utazók száma. Néhány számadat Békéscsabáról: januárban 336 ezer készpénzzel fizető utasunk volt, februárban azonban csak 250 ezer. Ugyanez az arány tapasztalható a másik két városban is. Az utazóközönség száma azonban nem csökkent, hiszen 50 százalékkal több tanuló- és nyugdíjasbérletet váltottak. Tudomásunk szerint az utasok elégedettek a jegyvásárlás lehetőségeivel. Csaknem 100 helyen vásárolható menetjegy, sőt, a buszvezetőknél is kapható a végállomásokon. Aki viszont késő este, vagy kora hajnalban szeretne utazni, az a Körös és a Csaba szálló portáin, illetve a Hunyadi téren levő forgalmi irodában éjszaka is kap menetjegyet. —oké Az öntés ma is nehéz fizikai munka Évente 800 tonna öntvényt készítenek Fotó: Veress Erzsi csapágyházak, a szénőrlő malomkalapácsok, a. földkábelkarmantyúk, az aknakeretek és fedlapok. Sőt, január utolsó és február első napjaiban az üzem három műszakos termelésre állt át. A békéscsabaihoz hasonló öntödékben a technológiai láncolat miatt csak kivételes esetekben és legfeljebb néhány napig képzelhető el a két, illetve három műszakos öntés. (A pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy a gyáregységnél mindig js két műszakban dolgoztak, és csak az öntés korlátozódott egy műszakra.) A Gagarin Hőerőmű január végén adott megbízást rostélyok öntésére. Az erőmű zavartalan működése a gyors szállításon múlott. Az erőfeszítések végül is sikeresek voltak, a megfeszített munkáért mindenki felvette a pénzét, ám a dolgozók joggal lehettek büszkék arra a köszönőlevélre is, amelyet a Gagarin Hőerőműtől kaptak. \ * * * Az üzemet még 1953-ban azzal a céllal építették, hogy öntvényekkel lássák el a hő” erőműveket, áramszolgáltató vállalatokat. Ma is ez adja a termelés 70 százalékát. A megrendelők között találjuk a Forgácsolószerszám-gyárat, a Kner Nyomdát, a víz- és csatornamű vállalatokat, a Hirdetmény az iskolakötelesek behatásáról A békéscsabai Városi Tanács V. B. művelődési osztálya értesíti az érdekelt szülőket, hogy az általános iskola első osztályaiba a tanköteles korú gyermekeket az 1985/1986-os tanévre 1985. március 11-én 10—18 óráig és március 12-én 8—15 óráig kell beíratni. Tanköteles korba lép az a gyermek, aki 1985. augusztus 31-ig betölti a hatodik évét, illetve 1984-ben már betöltötte. A beíratáshoz szükséges a szülő személyi igazolványa és az iskolaérettség orvosi igazolása. A helyszínen mód van a tanulói baleset-biztosítás megkötésére. Minden gyermeknek a lakóhelye szerint illetékes iskolába kell beiratkoznia. Az iskolakörzetekről az óvodákban és iskolákban kifüggesztett hirdetmény ad tájékoztatást. Körzetmódosítást kényszerültünk végrehajtani az iskolakötelesek számának aránytalan eloszlása miatt a következők szerint: Az 1. sz. iskola körzetébe került a Petőfi u. 2. sz.-tól 20. számig határolt terület. Körzeten kívüli igényeket iskoláink a változatlanul nagy gyermeklétszám miatt nem tudnak figyelembe venni. Hasonló okból a beíratások után átirányításra kerülhet sor. Kérjük az érdekelt szülőket mindezek megértésére és szíves tudomásulvételére. r Féldeci helyett — hektoliter Betonkerítéssel övezett, ódon épületek magasodnak Budafokon, lent a vén Duna partján. A hó vakítóan fehér, a szembe fújó metsző szélben már messziről érezni a jellegzetes szagot, amit a Budafoki Élesztő- és Szeszgyár áraszt. A század elején létesített gyár már a kezdet kezdetén is hasonló céllal épült: 'konzerv-, likőr- és élesztő előállítására hozta létre a tőkések egy csoportja. Aztán az évtizedek során, főként az ötvenes évektől, majd az élelmiszeriparban végbement koncentráció nyomán a gyár termelésében az arányok változtak: ma az ország egyetlen élesztőgyára, s emellett a szeszgyártás adja fő termékeit. Csaknem 300-an dolgoznak az üzemekben, ahol évente együttesen több mint 700 millió forint termelési értéket állítanak elő. MELASZ BÉKÉSBŐL — Gyárunk a Budapesti Szeszipari Vállalatnak része, de egyben meghatározója is, ugyanis a termelés felét mi állítjuk elő — kezdi dr. Tor- dai Lajos igazgató és máris sorolja termékeiket: sütőélesztő, alkohol, szárított takarmányélesztő ... Mi tagadás, jómagam is nagyon kíváncsi voltam az itteni munkára. Csőkígyók, lakóháznyi tartályok között épületlabirintusokon jutunk az üzemekbe, hogy megnézzük: mit és hogyan csinálnak. Elöljáróban csak any- nyit: 100 'kilogramm élesztő előállításához 120 kilogramm, egy hektoliter szesz gyártásához 330 kilogramm cukorgyári mellékterméket, vagyis melaszt használnak. A feldolgozásra kerülő melasz zömét az alföldi, a legtöbbet a sarkadi és a me- zőhegyesi cukorgyár szállítja. Patikatisztaságúak az üzemek. Az élesztőgyártás tulajdonképpen élő folyamat, melynek alapja egy specifikus tulajdonságú gombafajta. A cukorgyári melléktermék alapjából 31—32 Celsius fokon, intenzív levegőztetéssel, állandó cukoradagolással fejlesztik ki 60 óra alatt. A gyár termelésének ez a legfontosabb része, ám ez a termelési értéknek kisebb hányada. — Évente 18 ezer tonna élesztőt állítunk elő, az egész országot mi látjuk el: több mint hatezer vásárlónk A gyár termékei van, Budapesten és a nagyvárosokban saját autónkkal naponta szállítjuk az üzletekbe, vidéken a FÜSZÉRT- e'k terítik ezt a termékünket — hallom, s máris a csomagolóban vagyunk, ahoAz 5 dekagrammos élesztőt csomagolják vá a centrifugáktól zárt rendszeren keresztül jut el a kész termék. SZÁRÍTOTT ÉLESZTŐ A sütőiparnak egy kilogrammos, a lakosságnak 5 dekagrammos csomagolásban készítik az élesztőt. És egy újdonság: ezekben a napokban kezdték meg — dán licenc alapján — gyártani és az üzletekbe szállítani a 7 grammos tasakos, szárított sütőélesztőt. A nagyfogyasztóknak ugyanezt öt kilogrammos csomagokban szállítják majd. Minderre a fejlesztésre azért volt szükség, mert az elmúlt évtizedben az igények óriásit nőttek, s nem lehet 7—8 napnál hosszabb időn át károsodás nélkül tárolni az élesztőt. Ez egyben azt is jelenti: így tartalékot sem tudtak ké- képezni. A szárított élesztővel viszont változott a helyzet: az több mint fél év múlva Is a frissel azonos értékű marad. No, és a szesz! Naponta 600 hektolitert gyártanak. A finomszesz 96,3 százalékos alkoholtartalmú, amit további feldolgozásra a likőr- és bőriparnak szállítanak. A 99,9 százalékos víztelenített szesz — ez emberi fogyasztásra alkalmatlan — a festék- és gyógyszeripar egyik alapanyaga, önkéntelenül is adódik a kérdés: a szeszgyárban mennyit és hogyan isznak? — A f inomszesznék nincs íze, aromája, élvezeti értéke csekély. Csak bódító hatása van. Akik vele dolgoznak, benne vannak a szeszfőzésben jóformán meg sem kóstolják. Nekik még az illata is sok... — folytatja dr. Tordai Lajos miközben a tárolók tetején állunk. Alattunk, a vasrácson át több emeletnyi mélység tátong. A rozsdamentes acéltartályokban gyanús színű zavaros lét tárolnak. Erjesztik a céfrét ... Hogy milyen is az illata? Hát... ? inkább — finoman fogalmazva — elviselhetetlen szagnak nevezném. Néhány száz méterrel arrébb már, mint a vízcsapból, hat üstből, leplombált mérőműszeren keresztül, pénzügyőr jelenlétében folyik a tiszta szesz. Csőrendszeren, hűtést követően jut a tárolótartályokba, hogy majd további feldolgozás után az üzletek polcaira, asztalunkra kerüljön, likőr, pálinka, konyak hatóanyagaként. TAKARMÁNYNAK IS — Mi csak szeszt, a szeszipar alapanyagát gyártjuk — hangsúlyozza az igazgató, miközben újabb üzemrészbe kalauzol, ahol évente 2 ezer tonna szárított takarmányélesztőt állítanak elő. E kiváló takarmány 45 százalékában emészthető fehérjéket tartalmaz, a különféle tápokba keverve 'kiváló takarmány. Sokat szállítanak belőle megyénkbe, pontosabban a mezőkovácsházi, az orosházi, a kétegy- házi, a sarkadi, a kondorosi, a gyomaendrődi és a füzesgyarmati takarmánykeverőbe. A gyár élesztőtermelésével elsősorban a hazai ellátást hivatott biztonságossá tenni. Napjainkban a gyártás és a felhasználás egyensúlyban van, noha karácsony és húsvét előtt egy-'két héttel az igények 40—50 százalékkal nőnek. A szárított élesztő gyártásával mód nyílik a készletezésre, a biztonságosabb ellátásra, a hazai szükségleteken túl pedig az exportra is. A fejlesztésnek ez volt a legolcsóbb formája, noha ez is túl sokba került. Egy új élesztőgyár építése nagyon költséges, több milliárdos tételre rúgna. Pedig mindennapi kenyerünkhöz az élesztő nélkülözhetetlen. Szekeres András |ff ifi itirŐÉLES A szerző felvételei Gyár a Duna partján
