Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
NÉPÚJSÁG 1985. március 4., hétfő Délutáni eszmecsere (Folytatás a 2. oldalról) mi indokolja, hogy egy átlagos méretű lakás miért került egy átlagos keresetű állampolgár 15—20 évi fizetésébe. A vitákból az is kitűnt, hogy néhány társadalmi, gazdasági jelenség megítélése különböző, azokból sokan túlzó vagy elgyoldalú következtetéseket vonnak le. így például a falun élők a város, a városi lakosság a falvak nyújtotta előnyöket túlozzák el. Vagy például a vgmk-k- ban végzett munkát és az utána járó jövedelmet a mezőgazdasági dolgozók, a háztáji gazdálkodásban meglevő lehetőségeket a munkások egy része értékeli túl. Előfordul az is, hogy egyesek a mezőgazdasági kistermelők helyzetét azonosítják a termelőszövetkezetekben dolgozókéval, vagy a magán- és kisvállalkozásokban részt vevőket a nagyüzemi munkásokkal. Az is tapasztalható, hogy a településeken néhány ember látványos gazdagodásából a magán- és kisvállalkozásokban rejlő lehetőségeket túlozzák el, és ezért tekintik a szocializmussal ellentétes formának. Mindezek felhívják a figyelmünket a dolgozókkal való kapcsolatok még közvetlenebbé tételére, az észrevételekre való konkrétabb és időbeni reagálásra. Sokan kétségbe vonták ugyanis, hogy az egyes ember vagy a kollektívák jelzései eljutnak a megfelelő fórumokhoz. A megyei pártértekezletet megelőző eszmecseréken a kádermunka egyes kérdései is szóba kerültek. Elismerték az elmúlt öt évben bekövetkezett sokirányú, pozitív változást. A megyében elért eredmények is bizonyítják, hogy a vezetők többsége képes volt és képes a megváltozott körülmények között is eredményesen dolgozni, a kollektívát megnyerni, mozgósítani, érdekeltté tenni. Emellett a meglevő hiányosságok is nyíltabban kerültek megfogalmazásra, mint korábban. Az emberek türelmetlenebbek a vezetési hibákkal, visszaélésekkel, vagy éppen tehetetlenséggel szemben. Joggal elvárják, hogy a vezető kreatív, a mai körülményekhez jól alkalmazkodó és eredményes legyen. Ugyanakkor nyílt, őszinte és példamutató, a munkában és a magánéletben egyaránt. Legyen bátorsága az elkövetett hibák feltárásához, ismerje meg az emberek véleményét, képviselje érdekeiket. Mindenkit munkája és magatartása alapján értékeljen. Ezért indokolt a kádermunka demokratizmusának és nyíltságának további fokozása, a szubjektivizmus elleni harc. A tanácskozás szünetében Ahhoz is kell hogy erőnk legyen, hogy esetleges tévedéseinket beismerjük, döntéseinket, ha kell, felülbíráljuk. A lezajlott pártválasztásokon tovább javultak a pártmunka személyi feltételei. A jelölést előkészítő, majd a jelölő bizottságok tevékenysége igen körültekintő volt, szélesedett a demokratizmus. Több helyen a jelölő bizottság, néhány helyen a párttagság élt a többes jelölés lehetőségével. Mindenütt arra törekedtek, hogy a feladatok ellátására legalkalmasabb, aktív párttagok kerüljenek. Emellett érvényesült a vezetés stabilitása is. Az alapszervezeti titkároknál 28.8 százalék, a vezetőségi tagoknál 37,3 százalék, a pártvezetőségeknél 35,3 százalék, a pártbizottságoknál 29.8 százalék volt a cserélődés aránya. Az elmondottakból úgy tűnhet, hogy több volt a bíráló megjegyzés, a kritika, mint- az erőfeszítéseket elismerő, eredményeket felsorakoztató vélemény. Ez nem így van. Felelősséggel állíthatjuk, hogy megyénk párttagsága, lakosságának többsége nagyra értékeli az elmúlt negyven évben, az elmúlt öt évben országunkban, megyénkben bekövetkezett változásokat. A párt törekvéseivel, politikájával való azonosulásban párttagságunk egységes. Természetesnek tartjuk éppen ezért, hogy a tanácskozásokat elsősorban a meglevő ellentmondások feltárása, az útkeresés, a tenniakarás jellemezte. KEDVES ELVTÁRSAK! A megyei pártbizottság elmúlt öt évi testületi munkájáról is szeretnék szólni. A pártbizottság a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak szellemében irányította a megye társadalmi, politikai, ideológiai életét, biztosította a gazdaság működését. Hatáskörében, és az általa irányított pártszervek munkájában érvényesítette a felsőbb pártszervek határozatait, biztosította a párt vezető szerepének érvényesülését. Növekedett a megyei párt- bizottság önállósága, és ezzel együtt politikai felelőssége is. A megváltozott követelményekhez igazodott munkamódszer következtében szélesedett a testületen belüli demokratizmus. Jobban elhatárolódtak egymástól a párt-, állami és gazdasági szervek feladatai. A testület irányító, ellenőrző munkáját a következetesség, a tervszerűség és differenciáltság, a politikai munka szervezésében a konkrétság, szükség szerint az operativitás és az alsóbb pártszervek helyszíni segítése jellemezte. Nagyobb figyelmet fordítottunk az alapszervezetekben folyó munka színvonalának emelésére, a közvetlen segítségadásra. Minden alapvető kérdésben testületi döntés született, a megyei testület elé átfogó, politikai döntést igénylő, döntésre érett kérdések kerültek. Javult a döntéshozatali munka, a döntések reálisak, megalapozottak, előkészítésük demokratikusabb volt, de nem nőtt az alternatív javaslatok száma, az ellenőrzés sem volt mindig következetes. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság ötéves munkaprogram alapján 133 — az egész megyét érintő — napirendet tárgyalt. Növekedett-a közvetlenül irányított pártbizottságok, illetve a társadalmi, állami, gazdasági szervekben dolgozó kommunisták testületi ülésen történő beszámoltatása, a napirendek közel egyhar- mad része ilyen célt szolgált. Kedvezően változott d testület elé kerülő napirendek jelleg szerinti aránya. Tudatosabb és tervszerűbb, de még nem elégséges a testületi tagok véleményének kikérése a döntés-előkészítés időszakában. Több esetben aktívan részt vettek a társadalmi munkatársak és aktívák is a tapasztalatok összegyűjtésében és összegzésében, valamint a végrehajtás ellenőrzésében. Ezek mellett is, a megyei pártbizottságnak a munkastílus, munkamódszer javítására hozott határozata végrehajtásának következetesebben kell érvényt szerezni. Több, ennek kapcsán elhatározott változás, módszer még nem vált a mindennapi gyakorlat részévé. KEDVES ELVTÁRSAK! A beszámolási időszakban — politikai jelentőségének megfelelően — a gazdasági kérdések megoldása került az irányítómunka középpontjába. A pártbizottság minden évben — a sajátos megyei adottságok figyelembevételével — határozta meg a legfontosabb gazdaságpolitikai célokat, a követendő módszereket. A feladatok egységes értelmezését, a végrehajtásra való mozgósítást jól szolgálták a továbblépés feltételeit és lehetőségeit megvitató ipari és mezőgazdasági aktívaértekezletek. A pártirányításnak a megye gazdasági tevékenységére gyakorolt hatásaként az eltelt 5 év a tartalékok mozgósításának szakasza volt. Bár az elért eredmények nem látványosak, de az egyre nehezedő körülményeket figyelembe véve, elismerésre méltóak, nagy erőfeszítést igényeltek. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy megyénket földrengés, árvíz. hóvihar és aszálykár sújtotta csaknem 7 milliárd forint nagyságban. A mostani kemény tél sem kímélt bennünket, a kényszerű gázkorlátozás 6 üzemben 50 millió forintos termeléskiesést idézett elő, melynek pótlására üzemeink hétvégi többletműszakokat szerveznek, a folyamatos üzemű üveggyárban pedig a felújítási idő csökkentésével kell pótolni, illetve mérsékelni a kiesést. Mindennek ellenére az országos átlagot meghaladó, a VI. ötéves tervben meghatározott célkitűzéseket megközelítő növekedési ütemet a termelékenység fokozásával, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a beruházások volumenének mérséklődése mellett tudtuk elérni. A termelés ütemét meghaladó export növelésével adottságainkhoz mérten járultunk hozzá a gazdasági egyensúly javításához. Az alapvető tendenciákat figyelembe véve az ipar és a mezőgazdaság fejlődése a célkitűzéseknek megfelelően alakult. A termelés növekedése az iparban várhatóan megközelíti a VI. ötéves tervi előirányzatot, a mezőgazdaságban pedig meghaladja azt. Az iparban 17—18 százalékos, a mezőgazdaságban 16—17 százalékos növekedés várható 5 év alatt. Ehhez a növekedéshez a nehéziparban a kőolaj- és földgáztermelés, a gépiparban a MEZŐGÉP és a Csepel Autógyár, az építőanyag-iparban az üveggyár és a téglatermelés, az élelmiszeriparban a, húskombinát, a baromfifeldolgozó vállalatok és a Sárréti Tej Közös Vállalat, a könnyűiparban a Kner Nyomda átlagot meghaladó teljesítménnyel járult hozzá. Ebben a tervidőszakban is összességében átlagot meghaladó termelésnövekedést ért el a szövetkezeti ipar. A mezőgazdaságban általánosan jól alakult a növekedés az aszályos évekig, a belvízveszélyes területeken pedig a körülmények megváltozásával jelentősen javuló eredmények születtek. Az ipar ágazati szerkezete tendenciájában a célkitűzéseknek megfelelően alakult, növekedett a bányászat, a gépipar, az építőanyag-ipar, valamint az élelmiszeripar részaránya. A termékszerkezet-váltás — bár a szükségesnél lassúbb ütemben — a piaci igényekhez igazodott, az élelmiszeriparban nőtt a feldolgozottsági fok. Az export volumene a termelést meghaladó mértékben nőtt. Csökkent a jövedelmezőség, különösen az élelmiszeriparban. A pártbizottság támogatásával a vállalati szervezetkorszerűsítés megkezdődött, üteme a ..szükségesnél lassúbb. A folyamatban levő átszervezéssel több élelmi- szeripari vállalat önálló lett, így a konzervgyár, a baromfifeldolgozó Békéscsabán és Orosházán. Működésük eddigi tapasztalatai kedvezőek. A MEZÖGÉP-vállalat kettéválása, a FÉKON önálló vállalattá, a Gyulai Harisnya- gyár és a DÉLÉP békéscsabai üzemeinek leányvállalattá, valamint a GELKA és az autószervizek kisvállalattá történő átszervezése újabb lehetőségeket ad a tartalékok feltárására, hasznosítására. A szervezetkorszerűsítést tovább kell folytatni úgy, hogy 1986-ig az irányítási rendszer módosítása is befejeződhessen. Ennek végrehajtása folyamatban van. Az áttérés konkrét előkészítése az állami gazdaságokban és a kijelölt élelmiszer- ipari üzemekben már beindult. Ez évben ezt a feladatot 19 egységben kell végrehajtani. A mezőgazdaságban az elmúlt öt esztendő a szélsőségek időszaka volt. Ez jellemző volt mind a feltételekre, az időjárásra, mind a termelési eredményekre, a kiesésekre, illetve veszteségekre. A termelésben rekorderedményeket értek el mezőgazdasági üzemeink. Búzából 5,7 tonnás, kukoricából 7,8 tonnás hektáronkénti megyei termésátlagok, üzemi szinten pedig 8 tonnás búza- és 11 tonnát meghaladó kukoricatermés-átlagok is születtek. Az 1982-es év rekord nyereséget, az utóbbi két aszályos év a veszteség tömegét tekintve hozott mélypontot. Gondot jelent, hogy a pénzügyi problémák, a veszteségek értéke is közel 10-szeresére nőtt. Olyan üzemék is súlyos pénzügyi helyzetbe kerültek, amelyek korábban kiváló gazdálkodással jelentősen hozzájárultak a megye, az ország mezőgazdasági sikereihez. 1984-ben 17 termelőszövetkezet és egy szakszövetkezet zárt 355 millió forint pénzügyi hiánnyal, amiből 215 millió forintot meghaladó a veszteség. Az aszálykár miatt központi rendezésben részesült eddig 3 termelőszövetkezet. A két súlyos aszályos év kimerítette az üzemek tartalékait, leszűkítette a fejlesztés lehetőségeit. A pénzügyi stabilitás, a bővített újratermelés feltételeinek megteremtése nagy feladatot jelent, amelyet további központi támogatások nélkül saját erőből nem, vagy csak korlátozottan lehet biztosítani. Az iparban és a mezőgazdaságban az elmúlt időszakban a vállalatok, szövetkezetek fejlesztési lehetőségeinek beszűkülése, a beruházások visszafogottsága miatt az eszközök, elsősorban a gépek műszaki állapota és műszaki színvonala jelentősen lemaradt, a korszerű, a versenyképesség növeléséhez szükséges technikai színvonaltól. További gondot okoz, hogy a megye elmaradott infrastruktúrája esetenként már a termelési feladatok végrehajtását is gátolja. A megye gazdaságának fejlődését biztosító főbb célki- ■ tűzéseket, ágazati feladatokat a pártbizottság beszámolója, illetve a feladatterv részletesen taglalja. Ezek közül két kérdést emelek ki. Az egyik a műszaki fejlesztések, a másik az emberi tényezők és az anyagi ösztönzés továbbfejlesztésének feladatai. A VII. ötéves tervben olyan beruházási, fejlesztési politikát kell a gazdálkodó szervezeteknek kialakítani, illetve 'követni, amely a rekonstrukciós, a technikai színvonalat javító — elsősorban gépi — fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. Az elmúlt időszakban az indokoltnál is több anyagi erőforrást kötöttek le építésre, új munkahelyet teremtő beruházásokra. A jövőben elsősorban a munkaerő-kiváltó, a termelési folyamatokat automatizáló, 'korszerűsítő, összehangolt fejlesztéseket kell előtérbe helyezni. A munkaerő-gazdálkodásban az 1985. évi szabályzás változásával, a bérköltségek növekedésével, a keresetszabályozás módosulásával nagyobb tervszerűségre van szükség. A munkaerő mozgásával, ami eddig az üzemek között nem volt jelentős, jobban kell számolnunk. A munkaerőt felszabadító üzemeknek nagyobb felelősséget kell vállalni az elhelyezkedés segítésében, megnövekszik a tanácsok feladata, és az így keletkezett problémák megoldásának politikai jelentősége is. Az emberi alkotóképességet, annak mind teljesebb kibontakozását — mint további tartalékot — tervszerűbben, tudatosabban kell hasznosítani és fejleszteni. Az oktatás továbbfejlesztésével lehetővé kell tenni a szakmai ismeretek rendszeres korszerűsítését, elő kell segíteni a munkaerő átszervezéséből adódó átképzéseket, széles körűen kell oktatni a legkorszerűbb szakmai ismereteket. Ehhez növelni kell a vállalatok, szövetkezetek szerepét és felelősségét a szakemberek képzésében, továbbképzésében. A minőségérzékeny szemléletet, a minőségi munka iránti igényt az oktatástól kezdve a termelés minden területén érvényre kell juttatni. Ezt segítse jobban* a minőségi bérezés, az anyagi érdekeltség továbbfejlesztése, általánossá tétele is. A teljesítmények növelésére az anyagi ösztönzés mellett tovább kell javítani a szervezettséget és a munka- fegyelmet. A következő időszakban a növekvő követelményekhez és változó feltételekhez igazadó gazdaságpolitikai munka továbbfejlesztését is kiemelt feladatként kell kezelni. A gazdasággal összefüggő pártmunkát úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy az eredményesebben szolgálja az intenzív gazdálkodásból adódó növekvő 'követelmények megvalósítását, a változó feltételekhez való alkalmazkodást, a gazdaságirányítási rendszer hatékony működtetését. (Folytatás a 4. oldalon) *
