Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
1985. március 4., hétfő NÉPÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaság jelenlegi teljesítményeit a beszámoló tartalmazza. A 40 év gazdasági fejlődését viszont hadd érzékeltessék a következő adatok: Az ipar évi termelése napjainkra közel tízszeresére emelkedett. A mezőgazdaságban hektáronként 3-4-szer annyi gabonát, illetve kukoricát takarítottunk be. Az állattenyésztés növekedési üteme ennél is nagyobb. Ez a változás akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy a felszabadulás előtt évszázadokon keresztül alig érzékelhetően fejlődött a mező- gazdaság. A gazdasági fejlődés egyben lehetővé tette a teljes foglalkoztatottságot, megszűnt a rendszeres és tartós munkanélküliség, tisztességgel és becsülettel végzett munkája alapján, még ha különböző szinten is, de biztos megélhetésre számíthat mindenki. Feledésbe merült, s csak a helytörténeti kutatók munkássága őrzi ma már megyeszerte a települések munkaerőpiacait. Megváltoztak a megye lakosságának életkörülményei és településeinek külső képe is. A jelenlegi lakásállomány 70 százaléka ez idő alatt épült, a többiek is modernizálódtak. Általánossá vált a lakások olyan tartós használati cikkekkel való felszereltsége, mint a rádió, a televízió, a mosógép, a porszívó, a családok közel egyhar- mada rendelkezik motorkerékpárral, személygépkocsival, miközben szinte teljes a lakások villannyal, kétharmad részben vezetékes vízzel, és jelentős a gázzal való ellátottsága. Ezek szinte teljességgel a szocialista fejlődés negyven éve eredményeként jöttek létre. A fel- szabaduláskor a lakások 77 százaléka egyszobás volt, ma már az arány fordított, 70 százalékuk kelő- vagy többszobás. A szociális gondoskodás egyéb területein is jelentős a változás. Ma már megszűnt a 40 éve még népbetegségként számon tartott TBC. Kialakult és általánossá vált az anya- és csecsemővédelem. Az ingyenessé lett egészségügyi szolgáltatásban az orvosok száma az 1945. évinek nyolcszorosára nőtt. miközben több mint 70 százalékuk szakorvosi képesítéssel is rendelkezik. A kulturális forradalom kibontakozásához —- különösen a közművelődés területén — országosan is példát mutatott Békés megye. Itt jött létre az első művelődési ház, a könyvtárhálózat kiépítésében és fejlesztésében ma is élen járunk. Jelentősen fejlődtek az iskolák, középfokon szinte teljesen új hálózat jött létre. A megyének két állandó színháza lett, a Békés megyei Jókai Színház és a Gyulai Várszínház. Több folyóirat és tartalmas könyvek, kiadványok évről évre javítják a feltételeket. Két főiskola, három tudományos kutatóintézet szerveződött a felszabadulás óta. Mindezek eredményeként megszűnt az analfabétizmus, s szinte általánossá lett a felnövekvő nemzedékek középfokú képzése és nevelése. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma ötszörösére emelkedett. A felszabaduláskor mindössze két városa volt megyénknek, ma hat. A vonzáskörzeti központ nagyközségek fejlettségi szintje is lényegesen magasabb, mint a felszabadulás előtti városoké volt. Néhány számadat, néhány rövid összehasonlítás is meggyőzően bizonyítja az elmúlt negyven év sikereit, nagyszerű eredményeit, a szocialista társadalmi rendszer hatalmas lehetőségeit. Ezen eredmények alapján válik reálissá és tartalmassá meglevő — esetenként súlyos — gondjaink megoldására való törekvésünk is. Az önmagunkhoz mért jelentős fejlődés elismerése és méltatása mellett arról is szólni kell, hogy á megyében lezajlott változások dinamikája lényegesen elmaradt az országos fejlődés ütemétől, és hogy az elmúlt 40 év alatt a velünk hasonló vagy rosszabb helyzetben levő megyék a társadalmi, gazdasági, kulturális élet sok területén gyorsabban fejlődtek, mint mi. A megye történelmi elmaradottsága egyben meghatározza azokat a feladatokat is, amelyeket a következő években, évtizedekben meg kell oldanunk: 1. Meg kell állítanunk a megye lakosságának további fogyását, ami csak a munkahelyek, munkakörülmények, a dolgozókról való szociális gondoskodás sokoldalú fejlesztésével lehetséges. 2. Folyamatosan fejlesztve a termelés feltételeit el kell érni, hogy az adott munkateljesítményekért az ország más tájain dolgozókkal azonos mértékű anyagi elismerésben részesüljenek megyénk dolgozói. 3. Fokozatosan érvényt kell szerezni a Minisztertanács 3111/1980. sz. határozatának, s az ott megfogalmazottak megvalósítása érdekében el kell érni, hogy a megye kiemelt fejlesztésben részesüljön. Nem tartható tovább a központi fejlesztési forrásokból való részesedés tartósan alacsony szintje. 4. Csökkenteni kell a megye szociális, kommunális, infrastrukturális elmaradottságát a központi erőforrások növekvő igénylése mellett a helyi lehetőségek további fokozódó bevonásával is. 5. Törekedni kell arra, hogy a falu és a város közötti, több területen továbbra is növekvő feszültségek fokozatosan csökkenjenek. összességében el kell érni, hogy a megyében dolgozók szorgos munkája, tartósan 'kiemelkedő teljesítményei a termelésben nyerjenek méltó elismerést, az itt élő, dolgozó emberekről való magasabb szintű gondoskodásban is. Ehhez kérjük és igényeljük a központi szervek megértő támogatását, mert félő, hogy lemaradásunk egyébként tovább növekszik. TISZTELT PARTÉRTEKEZLET! Pártunk a beszámolási időszakban a XII. kongresz- szus határozatainak megfelelően végezte nemzetközi tevékenységét, alakította külpolitikáját. Hazánk, népünk érdekeit képviselve, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus, a békés egymás mellett élés elvét követve arra törekedett, hogy hozzájáruljunk a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az enyhülés pozícióinak megtartásához, a béke megszilárdításához és a nemzeti függetlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához. Örömmel tölt el bennünket, hogy hazánk fokozódó erőfeszítéseit a nemzetközi feszültségek csökkentéséért egyre nagyobb elismerés övezi a haladó közvéleményben szerte a világon, s hogy ismert szilárd szövetségi hűségünk, miként az is, hogy korrekt együttműködésre törekszünk a nem szocialista országokkal is. A nemzetközi viszonyok alakulását alapvetően továbbra is a szocializmus és a kapitalizmus küzdelme és versenye határozta meg. Az utóbbi években soha nem látott méreteket öltött a fegyverkezés, s rendkívül sok tömegpusztító eszköz halmozódott fel a világban, különösen Európában. Felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Az imperialista körök megkísérlik a politika és gazdasági függetlenségükért küzdő népek harcának elfojtását, akadályozzák a társadalmi haladás erőinek gyarapodását, a szocialista eszmék terjedését. Az USA minden törekvése arra irányul, hogy megbontsa a két szövetségi rendszer közötti katonai erő- egyensúlyt, amelynek fenntartása egyedüli biztosítéka a világbéke megőrzésének. Több olyan góc, helyi válság létezik ma, amely a nemzetközi biztonságot fenyegeti és a feszültséget tovább növeli. A kedvezőtlen jelenségek ellenére is jelentős eredmény, hogy sikerült elkerülni a világháborús veszély kialakulását, hogy nem következett be törés a szocialista és a tőkés országok kapcsolatrendszerében, s hogy fennmaradt a béke biztosítását jelentő katonai egyensúly a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. A Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi munkásmozgalom, a békéért síkraszálló néptömegek, a reálisan gondolkodó polgári politikusok olyan erőt jelentenek, amely lehetővé teszi a nemzetközi feszültség enyhítését, a világbéke megtartását. Stockholm, Bécs, Genf mind egy-egy remény „Helsinki szellemének” továbbvitelére. Bízunk abban, hogy mindenki megérti: a békés egymás mellett élésnek nincs alternatívája. Hazánk változatlan külpolitikai törekvése, hogy alkotó módon hozzájáruljon a szocialista világrendszer, a KGST és a Varsói Szerződés tagállamgj sokoldalú együttműködésének elmélyítéséhez és fejlesztéséhez, a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének erősítéséhez. E külpolitikával megyénk lakossága, a párttagság a legteljesebb értelemben egyetért és minden erejével támogatja a megvalósítását. A gyulai küldöttek TISZTELT PARTÉRTEKEZLET! KEDVES ELVTARSAK! Az öt év munkáját ösz- szegző, az irányelveket megvitató és a vezetőségeket újjáválasztó párttaggyűlések, valamint a pártértekezletek a Központi 'Bizottság határozatának megfelelően rendben, fegyelmezetten, terv szerint befejeződtek. E rendezvényeken a megye párttagsága reálisan és kritikusan értékelte az elmúlt időszakban végzett munkát, s aktív részese volt a pártunk előtt álló feladatok kidolgozását szolgáló közös gondolkodásnak. Ebben az eszmecserében egyértelműen tükröződött párttagságunk politikai érettsége, a szocializmus építéséért érzett felelőssége, a párt iránti bizalma. A testületek kollektív munkával készült beszámolói gondosan mérlegelték a párttagság, a pártvezetőségek és a testületek egész tevékenységét. Átfogták működési területük politikai, társadalmi, gazdasági és kultrális életét, konkrétan fogalmaztak. A taggyűléseken a párttagság 87—89 százaléka vett részt. Itt mintegy 10 ezer; a megelőző pártcsoport-ülése- ken a párttagság közel 2/3-a szólt a végzett munkáról és az irányelvekről. Elismerésüket fejezték ki pártunk következetes, elvi alapokon nyugvó, hovatartozásunkat kétséget kizáróan tükröző külpolitikájáról. Nagyra értékelték az MSZMP tevékeny részvételét a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében. Teljes mértékben egyetértenek a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő testvéri barátság további mélyítésével, a KGST és a Varsói Szerződés fokozott erősítésével. A párttagság megelégedéssel szólt arról is, hogy a párt egész tevékenysége a feltárt, új társadalmi és gazdasági törvényszerűségeknek a szocialista társadalom fejlesztése szolgálatába állítására irányul. Elismerését fejezte ki azért is, hogy választ kapott olyan kérdésekre, melyekben bizonytalanság volt, illetve viták éleződtek ki. Ilyen például a hatalommal kapcsolatos alapállás, a szövetségi politika, a szocialista termelési viszonyok továbbfejlesztése, a párt gazdaságban betöltött szerepe. A párt politikájáról szóló eszmecserében a legtöbb vélemény gazdasági és településpolitikai kérdésekről, az életkörülmények és életszínvonal alakulásáról, a munkahelyi eredményekről és gondokról hangzott el. Kiemelt helyet kapott, jelentőségének megfelelően, pártunk gazdaságpolitikája. A felszólalók pozitívan értékelték a külgazdasági egyensúly javításában, a fizetőképesség megőrzésében elért eredményeket, az élet- színvonal szintentartásában kifejtett erőfeszítéseket. Kifejezésre juttatták, hogy készek a tartalékok további feltárásával, a munkafegyelem és a minőség javításával a gondok megoldásához hozzájárulni. Szenvedélyesen bírálták viszont a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon védelmének, esetenként a vezetők és középvezetők példamutatásának hiányosságait. Általános elvárás, hogy a nyolcórás munkaidőn belül biztosítsák a jó munkaszervezést, anyagellátást, fegyelmezett munkát, s ezzel párhuzamosan a meny- nyiségileg több és minőségileg jobb munkáért a nagyobb fizetést, mert ez hatna ösztönzőleg a termelésre. A mezőgazdaságban dolgozók szóvá tették, hogy sokkal jobb kapcsolatot kellene kialakítani a mezőgazdasági, a felvásárló és a feldolgozó üzemek között. Kritikussá vált a termelő- szövetkezetek gépparkjának elavultsága, az alkatrészhiány. Az aszály sújtotta gazdaságok nagyobb segítséget igényelnek az illetékes kormányzati szervektől. A felszólalók nem hallgatták el a párt belső életében megtalálható gyengeségeket sem. Megállapították ugyan, hogy a párttagság általános műveltsége emelkedett, a politikai kultúrája javult, mégsem fejlődött kellően a pártmunka. A politizáló készség, a politikai munka színvonala is elmarad a követelményektől. Nem elég hatékony a tennivalók értelmezése, a feladatokra való mozgósítás, a végzett munka értékelése, a pártmunka nyilvánossága. A párttagság egy részénél nem megfelelő a párt politikája melletti kiállás. A pártfegyelem lazult, az aktivitás csökkent. A pártfegyelmet. megsértők felelősségre vonása sem mindig következetes, sok esetben el is marad. A párttagoktól példamutatást várunk a munkában, magatartásban. Megköveteljük a szervezeti szabályzat betartását. Tudatosan és önként vállalt normák ezek, melyeket tekintet nélkül beosztásra és tisztségre, mindenkitől meg kell követelnünk. Az igazi fegyelem viselkedésben, cselekvésben nyilvánul meg, tehát a pasz- szivitás vagy kétarcúság is fegyelmezetlenség, nemcsak azok a tettek, amelyek pártbüntetést is érdemelnek. A pártépítő munkában hangsúlyozták a fokozottabb követelménytámasztás szükségességét, a párttagok, az ajánlók felelősségét. Kiemelték, hogy a növekvő követelmények ne csak a felvétel előtt állókra vonatkozzanak. A fő gondot változatlanul a fiatalok nevelése és párttagfelvétele jelenti. Itt továbbra sem vagyunk elégedettek a pártalapszerveze- tek, a kommunisták egy részének tevékenységével, a KISZ-szervezetekkel való együttműködéssel. Néhány helyen a fiatalokkal való érdemi foglalkozást, kapcsolatot még mindig a „túl fiatal még a párttagságra" megjegyzéssel helyettesítik. Sok észrevétel hangzott el a párton belüli demokráciáról is. A lezajlott pártrendezvények a párton belüli demokrácia érzékelhető fejlődését is tükrözték. A nyílt, őszinte véleménynyilvánítás, a bírálat és helyenként az önbírálat is ezt bizonyította. A pártfórumokat a korábbinál gondosabb előkészítés, véleménykérés, kollektivitás, munkamegosztás jellemezte. Ezzel együtt a további fejlesztés igénye és szükségessége is erőteljesebben megfogalmazódott. Figyelmetlenség, hanyagság vagy időhiány miatt még gyakran előfordul, hogy döntéseket hozunk nem megfelelő előkészítés, vagy testületi állás- foglalás nélkül. Még mindig gond, hogy a munkahelyet, vezetést érintő egyes kérdések, feszültségek rejtve maradnak a párttagság előtt, találgatásokra adnak okot. A párttagok gyakran emiatt nem tudnak egységes álláspontot képviselni, a szóbeszédnek elejét venni. Fontos feladatunk, hogy a tájékoztatás javításával, a nézeteket, elképzeléseket nyíltan ütköztető vita természetessé tételével alakítsunk ki egységes álláspontot, aminek érdemi képviseletét minden párttagtól meg lehet és meg is kell követelni. A pártrendezvényeken a tömegkapcsolatunk alakulása is hangsúlyos kérdésként szerepelt. Az elmúlt időszakban jól fejlődtek tömegkapcsolataink, ezért eredményesen munkálkodtak a tömegszervezetekben,-mozgalmakban dolgozó kommunisták, a megyei szervezetek apparátusai és vezetői. A Központi Bizottság állásfoglalásai (a~ szakszervezetről, az ifjúságról) kapcsán is továbbfejlesztettük a pártirányítást. A jelenlegi gyakorlat tökéletesítését elsősorban a munkahelyeken szükséges szorgalmaznunk. A megyénkben dolgozó társadalmi szervezeteknek, a több ezerre tehető testületi tagok, aktivistáknak jelentős szerepe van abban, hogy ismert gondjainkat a párton- kívüli dolgozók, állampolgárok döntő többsége megértette, az, hogy a közhangulat kiegyensúlyozott, a párt, a politika iránti bizalom szilárd. Élénk vita alakult ki a nyugdíjak reálértékének csökkenéséről, az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők megélhetési gondjairól, szinte egyöntetű az a vélemény, hogy Itt sürgős -segítségre van szükség. Sokan foglalkoztak a fiatalok lakáshoz jutásának problémáival is. Az egyre növekvő lakásárak, a szülők anyagi lehetőségeinek szűkülése a fiatalok egyes rétegei önálló lakáshoz jutásának esélyeit tovább gyengíti. Nem tudjuk megmagyarázni, (Folytatás a 3. oldalon) A résztvevők egy csoportja
