Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
NÉPÚJSÁG 1985. március 26., kedd Megkezdte munkáját az MSZMP XIII. kongresszusa Az elnökség tagjai a beszámolót hallgatják (Folytatás a 4. oldalról) Népünk történelmének tu- tudományos feldolgozása is fontos feladat. Gyakran hallani igaz és hamis megállapításokat fontos történelmi kérdésekről, az identitásról. Mi mindenekelőtt a magyar történelem tudományos, marxista-leninista értékelését várjuk. A felnőttek előtt is csak így tudunk tisztázni bizonyos kérdéseket, és a fiatalokat is csak ily módon gazdagíthatjuk a történelmi ismeretekkel. A kutatókat, ne csak az ötvenes évek rejtelmei izgassák, hanem -újkori történelmünk olyan fontos állomásai és témái is, mint az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság. S foglalkozzanak azzal is, hogyan harcoltak legjobbjaink a Horthy-rendszer ellen, mit tetted az illegalitásban dolgozó kommunisták, a szakszervezeti aktivisták és más haladó gondolkodású emberek a fasizmus elleni harcban. A fel- szabadulás óta eltelt négy évtized is sok olyan izgalmas és érdekes kérdést vet fel. amelyet meg kell válaszolni a fiataloknak, de még az idősebbeknek is. Az ifjúság politikai nevelésével kapcsolatban nagy feladat vár a pártra, társadalmunk minden felelős tényezőjére. Ki kel] venni a részünket a társadalmi rendszerek világméretekben folyó ideológiai harcából, annál is inkább, mert az imperialisták kiterjedt antikom- munista. szocialistaellenes propagandát folytatnak, amellyel szemben nekünk határozottan fö] kell lépnünk. A tudományos kutatóktól azt várjuk, hogy segítsenek a szocialista építés új kérdéseire adandó válaszok megfogalmazásában, vagyis dolgozzanak, a gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosításán. Pártunk és népünk története elég bonyolult és viharos volt századunkban, sok tapasztalatot foglal magában. Én csatlakoznék itt ahhoz a véleményhez, amely emlékezetem szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán a Köz.ponti Bizottság beszámolójában hangzott el: sok szocialista ország keresi a szocializmus építésének útját, és mi az összes szocialista ország tapasztalatát közös kincsestárunknak tekintjük, amelyet hasznosítanunk kell. Az ideológiai harcban részt kell venni az oktató intézményeknek, sőt, propagandaszerveinknek is: a rádiónak, a tv-nek, a filmnek, a színháznak, minden intézménynek, amely a közvéleményt formálja. Képviseljék, hirdessék, propagálják világnézetünket, vigyázzanak arra, hogy ne terjedjenek a burzsoá reakciós, antiszocialista, antikommu- nista nézetek. Munkájukat színvonalasan, értelmesen végezzék, hogy a hatásuk is megfelelő legyen. A kommunistáknak a szocialista eszme és pártunk politikája mellett a szocialista erkölcsöt is képviselniük kell. Fontos feladatunk a munka becsületének, humánus eszméinek a népszerűsítése. Határozottan lépjünk fel az erőszak bárminemű propagálása, a Nyugatról érkezett, megkésett és kopott divatok ellen. Száműzzük a trágárságot a nyilvános életből, az irodalomból, a kultúrából, a sajtóból, a televízióból. Ha valamely nemzetre érvényes, hogy „nyelvében él a nemzet”, akkor az ránk, magyarokra, mindenképpen az. Nyelvünknek is köszönhető, hogy 1100 év után is él, virágzik nemzetünk. Óvjuk nyelvünket, , tanítsuk a szép, tiszta beszédre a fiatalokat is. Ezt segítse a család, az iskola, a hírközlés, az irodalom és a művészet. A tisztes, jó családi életből, az anya és a gyermek sze- retetéből csináljunk kultuszt. Mi a szocializmus eszméit, erkölcsi normáit, a munka ' becsületét felemelt fejjel hirdetjük, mert ezek a jelenkor igaz eszméi, s ez az eszme, ez az erkölcs képviseli a jövőt. Győzelmet arat a mi társadalmunkban és szerte a világon. Kedves Elvtársak! Cselekvési programunkról szóív,, először társadalmunk szocialista vonásainak erősítését, az ennek ellentmondó visszásságok leküzdését, a szocialista építőmunka töretlen folytatását, a fejlett szocialista társadalom felépítését említem. Ez a mi programunk, s megvalósításához megvan az erőnk. Ez -pz erő: a szilárd alapokkal rendelkező szocialista rendszer, a fejlődő népgazdaság és nem utolsósorban népünk példás helytállása évtizedeken át a nehézségekkel szembeni harcban. A VII. ötéves tervről, amely a jövő év január elsején indul, most még csak a tervező munka bizonyos stádiumában tudok szólni, és csak előzetes adatokat említhetek. A tervező munkában változatlanul a népgazdaság egyensúlyi követelményeit tartjuk szem előtt. Célunk egy olyan program kidolgozása. amely fokozatos élénkülést. növekvő termelést tesz lehetővé. Eddigi ismereteink szerint a következő ötéves tervben a nejjízeti jövedelem 14—17 százalékos, az ipari termelés 13—16 százalékos, a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékosa belső felhasználás 13—16 százalékos növelését lehet előirányozni. Ez a program magában foglalja azt is. hogy a népgazdaság külső egyensúlyát tartósan_ javítsuk, a műszaki haladást és műszaki fejlődést meggyorsítsuk, és az életszínvonalat érzékelhetően emeljük. Ehhez adottak az eszközeink, ha jobban hasznosítjuk belső tartalékainkat, mind a rendelkezésre álló termelőeszközöket, mind a munkaerőt. Értékes erőforrásunk az együttműködési lehetőségek jobb kihasználása a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében. Ezen a téren is — a legutóbbi felső szintű tanácskozás határozatainak szellemében — előre akarunk lépni. Örömmel szólok arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló továbbfejlesztésének programja már elkészült, és az erről szóló megállapodást április első napjaiban alá fogjuk írni. Terveink valóra váltásának ez is biztos támasza. Kedves Elvtársak! Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységét elveink vezérlik. Külpolitikánk minden kérdésben népünk alapvető érdekeiből indul ki, s népünk teljes támogatását élvezi. Népünk békét akar. annak megvédését és megszilárdítását tekintjük fő feladatunknak. A nemzetközi helyzet ma feszült, az Egyesült Államok és a NATO erőfölényre tör. Ez megengedhetetlen. A Varsói Szerződés országainak, népeinek az az érdekük, hogy békében élhessenek, szocialista vívmányaikat megőrizhessék, és fejleszthessék. A világ minden népének az az érdeke, hogy az imperializmus ne kerüljön erőfölénybe. A földön, a tengereken, a levegőben már ma is túlságosan sok atomfegyver van. Senkinek sem hiányzik, hogy a fegyverkezési versenyt most még a világűrre is kiterjesszék. Mi az ilyen elgondolásokat határozottan ellenezzük. Elvi álláspontunk, hogy az új világháború többé nem elkerülhetetlen. A vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Meg kell keresni a lehetséges megegyezés formáit, amelyek minden fél számára egyenlő biztonságot nyújtanak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Ezen az alapon lehetne továbblépni az atomfegyverek megsemmisítése. és a teljes leszerelés felé. Mi a békés egymás mellett élés elvét valljuk, és azt akarjuk, hogy fejlődjenek a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös kapcsolatai. Elvi alapon, a bennünket vezérlő elvek és politikai meggyőződés szerint is azt tartjuk, hogy a forradalom exportja lehetetlen és szükségtelen. De nem tűrhetjük és nem engedhetjük meg az ellenforradalom exportját sem. A társadalmi rendszer formálása és fejlesztése minden nép joga, és ennek a jognak érvényesülnie kell. Mi azt kívánjuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok normális kapcsolataikat fejlesztve, békés versenyben vívják meg történelmi harcukat. Mindjárt hozzáteszem: én, mint meg- győződéses magyar - kommunista, biztos vagyok benne, hogy ebben a harcban a szocializmus győzedelmeskedik. Üdvözöljük a Genfben megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalásokat. Támogatjuk az európai béke és biztonság erősítését, fontosnak tartjuk a stockholmi tanácskozást. Ennek érdekében hazánk is aktív tevékenységet fejt ki. Jelen vagyunk a genfi leszerelési konferencián, és a bécsi tárgyalásokon is. Az idén — éppen ebben a teremben — ül össze az európai kulturális fórum. Ez a helsinki folyamat újabb állomása lesz. Arra törekszünk, hogy ez a tanácskozás is eredményesen végezze munkáját. Mi a tárgyalásokat, a kapcsolatok megőrzését és fejlesztését, a megegyezést támogatjuk minden vitatott, vagy megoldandó nemzetközi kérdésben. A jelenlegi világhelyzetben a Varsói Szerződés tagállamainak gondoskodniuk kell védelmükről, és ennek megfelelően mi is megfelelő szinten tartjuk védelmi erőinket. A Varsói Szerződés tagállamaként eleget teszünk kötelezettségeinknek. Népünk békéjét, szocialista vívmányainkat mindenkivel szemben megoltalmazzuk, s ezt jó tudni mindenkinek, nehogy bárki is kísértésbe essék. A Varsói Szerződés javasolta a NATO-mak a két szervezet egyidejű megszüntetését. Több mint két esztendeje kezdeményezte, hogy a két szövetségi rendszer országai kössenek megállapodást, amelyben lemondanak az erőszak alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről. Ezekre a nagy jelentőségű javaslatainkra, amelyek még változatlanul érvényben vannak, válasz mind ez idáig nincs. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni. A Varsói Szerződés ország gaiból érkezett küldöttségek vezetői március* 13-án Moszkvában tanácskoztak. Ez érdemi és jó tanácskozás volf, amit a kommünikében is igyekeztünk kifejezésre juttatni. A további együttműködés, kapcsolataink bővítése mellett foglaltunk állást és egységesen helyeseltük a Varsói Szerződés meghosszabbítását. Itt is megerősítettem: a Magyar Nép- köztársaság a Varsói Szerződés meghosszabbítása mellett foglal állást. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni. A Magyar Népköztársaság szolidáris a társadalmi haladásért világszerte küzdő pártokkal és mozgalmakkal, a nemzeti szabadságukért küzdő népekkel. Készek va-. gyünk összefogni a béke minden hívével, ideértve azokat a polgári vezető politikusokat is, akik értik, hogy az emberiségnek nincs más útja, mint a kapcsolatok fenntartása, a tárgyalás és a megállapodás a közös érdekű kérdésekben. Mi ennek megfelelően rendezett kapcsolatokra törekszünk minden országgal, közöttük az Amerikai Egyesült Államokkal és a NATO más vezető országaival is, ha tisztelik jogainkat és megfelelő partnernek tartanak bennünket a kapcsolatok alakításában. Mi arra törekszünk, hogy a szövetségeseinknek hű szövetségesei, barátainknak igaz barátai és partnereinknek korrekt partnerei legyünk. Ez eddig is így volt, és a jövőben is így lesz. így számolhat a Magyar Népköztársasággal mindenki. Kedves Elvtársak! A közeljövőben megünnepeljük a második világháborúban létrejött antifasiszta koalíció győzelmét a hitleri fasizmus és a japán milita- rizmus fölött. Az akkori, sorsdöntő helyzetben a különböző társadalmi rendszerű országokat vezető felelős politikusoknak sikerült megegyezésre jutniuk. Az emberiség összefogott, a nemzetek sikeresen együttműköd-, tek a fasizmus elleni harcban. A jaltai tanácskozás nagyban segítette a fasizmus feletti végső győzelmet, a potsdami . megállapodások hozzájárultak ahhoz, hogy a romokban heverő Európában beinduljon az élet. Nagyra értékeljük e dokumentumokat, mert a fasizmus szétzúzását, a béke megalapozását szolgálták. Az antifasiszta koalíció példájára kellene összefogniuk ma is — társadalmi rendszerükre való tekintet nélkü] — az országok ügyeit intéző felelős vezetőknek, összefogni minden népnek a világot fenyegető háborús veszélyek ellen, a Földünket érintő kérdések megoldása érdekében — ez volna a helyes, a jó és a követendő út az emberiség számára. Mi következetesen folytatjuk békepolitikánkat. A jövőben is erősítjük együttműködésünket a testvéri kommunista pártokkal, minden más haladó erővel, szolidaritást vállalunk a szabadságukért harcoló népekkel, kapcsolatokra törekszünk minden mozgalommal, párttal, országgal, amely erre a maga részéről is kész. Kedves Elvtársak! A mai alkalommal is szólni kívánok felszabadulásunk 40. évfordulójáról. Nagy sorsforduló volt népünk életében, amikor 1945. április 4-én a szovjet hadsereg felszabadította Magyarország teljes területét a hitleri fasiszták megszállása alól, és ezzel az ország visz- szanyerte szuverenitását, szabadságát. A kapitalisták és földesurak hatalma, rendszere, amely sorsát a hitleri fasizmushoz kötötte, összeomlott. Népünk negyven évvel ezelőtt talpra állt. Az ország területén még folytak a harcok, amikor létrejött a nemzeti függetlenségi front, Debrecenben megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes kormány, amely teljes joggal és a nép nevében hadat üzent a náci Németországnak, hozzálátott az ország újjáépítéséhez, az új haza megteremtéséhez. Nem felejtjük el a Szovjetunió áldozatait, a. szovjet hősöket, akik elhozták népünknek a szabadságot. Nem feledkezünk meg a velük küzdő bolgár, jugoszláv és román katonákról, az antifasiszta koalíció más nemzeteinek fiairól. Tisztelettel emlékezünk a fasiszták ellen itthon és Európa szinte minden frontján küzdő igaz elvtársainkra, a magyar hazafiakra, a magyar ellenállókra, és azokra, akik elestek a fasizmus elleni harcban, a nép jobb jövőjéért folytatott küzdelemben. Mindazoknak, akik a magyar nép felszabadítását segítették, az őszinte hála és köszönet, a tisztes emlékezés szaván túl azt tudjuk mondani, hogy a magyar nép élni tudott szabadságával. A munkásosztály, a nép kivívta hatalmát, szocialista társa-, dalmi rendszert teremtett a Magyar Népköztársaságban. Néhány tény és adat jól jellemzi e négy évtizedes éoítőmunka eredményeit. Az adatokat 1938-hoz, az utolsó, úgynevezett békeévhez viszonyítom. Ma a nemzeti jövedelem több mint hatszorosa az 1938. évinek. Az ipari termelés több mint tizen- négyszerese, a mezőgazdasági termelés kétszerese az akkorinak. 1938-ban a lakások 27 százalékában, ma 98 százalékában ég a villany. Száz szobára jutó lakosok száma 1938-ban 253 volt, ma 138 ember lakik száz szobában. 1938-ban összesen 19 ezer személygépkocsi közlekedett, ma — csak magánhasználatban — 1 millió 344 ezer, a családok egyharmada rendelkezik személygépkocsival. 1938-ban 200 ezer magyar utazott külföldre, az elmúlt évben 5 millió 400 ezer. 1938-ban a lakosság kis része volt jogosult nyugdíjra, ma megfelelő feltételek mellett minden dolgozó ember; az ország lakosságának 21 százaléka kap nyugdíjat. Ma tízezer lakosra háromszor annyi orvos jut, mint 1938- ban. Joggal mondhatjuk: pártunk, munkásosztályunk, népünk harca, munkája nem volt hiábavaló. Ilyen hatalmas fejlődésre csak a szabaddá vált és szocialista útra lépett nép volt képes, amely erőfeszítéseiben élvezte a világ haladó erőinek támogatását. Meggyőződéssel állíthatjuk: szocialista céljainkat szem előtt tartva, erőinket összefogva és gyarapítva, bizakodva nézhetünk a jövőbe. Céljainkat elérjük, terveinket megvalósítjuk, felépítjük a fejlett szocialista társadalmat, gazdagítjuk gyarapítjuk hazánkat, a szocialista Magyarországot. A Központi Bizottság nevében kérem, hogy a beszámolót, a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot és a határozattervezetet a kongresszus vitassa meg és fogadja el. Kérem, hogy pártunk XIII. kongresszusa mondja ki: folytassuk, erősítsük fő politikai irányvonalunkat. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, s annak XIII. kongresszusa! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen a proletár internacionalizmus és a népek barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! * * * Kádár János nagy tapssal fogadott szavai után Gyenes András, a KEB elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséhez. (Folytatás a 6. oldalon) U villanyszerelő és a párttitkár Kádár János nagy tetszéssel fogadott bevezető előadása volt a téma a küldöttek között a tanácskozás szüneteiben. Az első nap benyomásairól, és a Központi Bizottság első titkára által elmondottakról kérdeztük mi is a megyei küldöttcsoport két tagját, Mészáros Gábort és Papp Lászlót. Mészáros Gábor, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz villanyszerelője: — Engem nagyon megkapott Kádár elvtárs beszéde, az őszinte hang, ahogy például az életszínvonal megtartásával kapcsolatos nehézségeinkről szólt. A valóságot érzékeltette. Vagyis, hogy az életszínvonal megtartása, vagy növelése rajtunk múlik. Nagyon igaznak találtam azt a fejtegetést is, amikor arról beszélt, hogy a legnagyobb tartalékunk a munkaerőben rejlik. Valahogy úgy fogalmazott, hogy a rendszer nagy történelmi vívmánya a teljes foglalkoztatottság, de feladatunk és kötelességünk, hogy ezt a munkaerőt hatékonyan foglalkoztassuk. Ügy látom, hogy erre van esély, vannak a munkahelyeken — így nálunk is — tartalékok, amelyek feltárása persze nem könnyű, csak a vezetők és a beosztottak közös akaratával lehetséges. Papp László, az Állami Építőipari Vállalat szobafestő- mázolója, mellesleg alapszervezeti párttitkár és a városi pártbizottság tagja: — Az egész kongresszus, beleértve a küldöttek fogadását is, jól előkészített. Közvetlenséget tapasztalok a küldöttek között, nem érződnek a foglalkozás- és beosztásbeli különbségek. Valóban úgy érzem, hogy itt egyen- rangó párttagok tanácskoznak. — Kádár elvtárs szóbeli bevezetője reális és konkrét volt. Feltárta a társadalmunkban meglevő hiányosságokat és szólt a kivezető útról is. Nekem beszédének különösen az a része tetszett, amelyben a hátrányos helyzetűek, ezen belül az alacsony nyugdíjasok helyzetéről, és a pályakezdő, az életnek most induló, családot alapító, és lakásra vágyó fiatalokról szólt. Úgy érzem, hogy a fiatalok lakáshelyzetéről mondott szavai hozzám, az építőiparban dolgozóhoz is szóltak. Igaz, hogy lakást mi nem tudunk adni, de jobban, szebben kivitelezetteket, jobb minőségűeket készíteni igen. És ez sem kevés.
