Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
o 1985. március 25., hétfő NÉPÚJSÁG Hz MSZMP Központi Bizottságának beszámolója ideológia, tudomány, kultúra lyek gazdagították a magyar kulturális életet és határainkon kívül is megbecsülést szereztek népünknek. A közönség azonban joggal érzi, hogy az alkotások jelentős részében nem tükröződik eléggé szocializmust építő népünk és az egyes emberek küzdelme, munkája s ennek eredménye. A művészeti életben meghatározó szerepe van az alkotóműhelyeknek, szövetségeknek, egyesületeknek és a kritikai fórumoknak. Egy részük azonban az utóbbi években nem tudott megfelelő szinten eleget tenni feladatainak. Nem kielégítő az értékek szerinti tudatos válogatás, előfordulnak elvipolitikai engedmények, szerkesztői tévedések. Egyes művészkörök torz módon értelmezik a művészértelmiség társadalompolitikai illetékességét. Olykor indokolatlanul kapnak széles nyilvánosságot kiforratlan kísérletezések, érdéktelen, illetve a közízlést sértő művek. Ezeken a tendenciákon a társadalom és a művészet érdekében változtatni kell. Erősíteni kell a párt irányító szerepét az ideológiai, a kulturális élet minden ágában. A párt alapvető jelentőséget tulajdonít az alkotói szabadság biztosításának, nem szól bele az egyéni ízlés, stílus 'kérdésébe. Támogatunk minden olyan törekvést, kísérletet, amely hozzájárul a kultúra humánus küldetésének teljesítéséhez, gazdagítja az embert, elősegíti múltunk és mai valóságunk reális megismerését. Ugyanakkor fellépünk a szocialista, humanista eszméinket, közösségi normáinkat sértő törekvések ellen. Az ideológiai és kulturális feladatok megoldása az emberi tényezők kibontakoztatásának, társadalmunk további fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele. H párt helyzete és fejlődése Pártunk a beszámolási időszakban is fontos feladatának tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocialista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fejlesztését. Kezdeményezte a fejlődésünkkel összefüggésben felvetődő kérdések elemzését, az új kérdések körül kibontakozó alkotó, előremutató eszmecserét, a gyakorlatot segítő elméleti válaszok kidolgozását. Népünk gondolkodását alapvetően a szocializmus céljaival való azonosulás jellemzi. Emelkedett a lakosság műveltsége, politikai, köz- gazdasági tájékozottsága és érdeklődése. Népünk reálisabban látja országunk belső helyzetét, a világban elfoglalt helyét, érzékenyebben reagál a szocialista eszményeinktől idegen jelenségekre, tudatosabban kész munkálkodni történelmi vívmányaink megőrzésén és gyarapításán. A közgondolkodásban azonban zavarokat okoznak a szocialista társadalom fejlődésének ellentmondásai, a gazdasági nehézségek. E zavarok sok esetben valós problémákat tükröznek, de ideológiai és propaganda- munkák fogyatékosságait is jelzik. Társadalmunk világnézetileg még nem egységes. Az alapvető szocialista célokban egyetértés van, de ez nem ment fel bennünket az alól a kötelezettség alól, hogy vitatkozzunk az eszméinktől idegen nézetekkel. Biztosítani kell, hogy a szocialista állam kulturális és tömegtájékoztatási intézményeiben meghatározó szerepe legyen a marxizmus—leni- nizmus eszmerendszerének, a szocialista értékeknek. Ideológiai pozícióinkat csak az új kérdések iránti fogékonyság, ezek tudományos igényű megválaszolása, tisztázó viták révén, a szellemi élet területén dolgozó kommunisták nyílt, egységes és következetes fellépésével tudjuk erősíteni. A szocializmusról korábban alkotott, sok esetben idealizált, esetenként illuzórikus felfogás és a mai valóság között eltérés mutatkozik. Még nem hódított kellően teret az a felismerés, hogy a szocializmusban is keletkeznek ellentmondások, s ezek feloldása révén fejlődik a társadalom. Az emberek általában helyesen látják a szocializmus és a kapitalizmus lényeges különbségeit, de többen a legfejlettebb tőkés országok által elért gazdasági, műszaki eredmények és színvonal alapján a valóságosnál kedvezőbbnek vélik a kapitalizmus mai helyzetét. Ez visszahat a kapitalizmus általános megítélésére, gyengíti az osztályalapokon álló marxista—leninista szemlélet érvényesülését, és nehezíti saját helyzetünk, lehetőségeink reális értékelését. Társadalmunkban a szocialista erkölcs fejlődését, térhódítását jelzik az erkölcsi igényesség biztató jelei. Emellett azonban tapasztalható befeléfordulás, közömbösség és önzés is. Az ideológiai munka segítse elő erkölcsi elveink, normáink, értékeink általánossá válását. Ilyenek: a munka megbecsülése és a dolgozó emberek tisztelete, a közösségi magatartás és felelősség vállalás, a köztulajdon védelme és a takarékos gazdálkodás, az önként vállalt fegyelem, az új iránti fogékonyság és a kezdeményezőkészség, a szocialista haza szeretete, más népek megbecsülése, a proletár internacionalizmus. Alakulóban, fejlődőben van a szocialista nemzeti tudat és nemzeti érzés; pártunk a haladó nemzeti hagyományok örököse és folytatója. A párt elméleti tevékenységében és gyakorlati politikájában továbbra is fellép mind a fejlődés nemzet; kereteinek lebecsülése, a nemzeti közömbösség és a koz- mopolitizmus ellen, mind pedig a nemzet igazi érdekeit sértő nacionalizmus megnyilvánulásaival szemben. A nacionalista nézetek és indulatok részben történelmileg öröklődtek, részben az anti- kommunista ideológiai offen- zíva hatására élednek újjá, de a szocializmus építése során keletkező ellentmondások is közrejátszanak továbbélésükben. Aki a nacionalizmusra nacionalizmussal válaszol, kárt okoz saját népének, nemzetének is. Az eszmei tisztázás révén is biztosítani kell a következetes, határozott és egységes fellépést a nacionalizmus megnyilvánulásaival szemben. Pártunk — híven hagyományaihoz — a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elveire alapozza politikáját. Hazánk és népünk érdekeinek szolgálata, valamint a szocializmus és a társadalmi haladás egyetemes ügyének előmozdítása között szoros és kölcsönös a kapcsolat. Politikánkban ezért természetesen ötvöződik a nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti barátság és szolidaritás ápolásával. A nemzetközi ideológiai harcban ellenfeleink minden lehetséges alkalmat és eszközt felhasználnak, hogy megkíséreljék aláásni a szocialista országok tekintélyét. Arra törekszenek, hogy csökkentsék a világ dolgozó tömegeinek szolidaritását a szocialista országok iránt, és megingassák az új társadalom felépítésének lehetőségébe vetett bizalmat. Bomlasztani igyekeznek a baráti szocialista országok egységét, eltúlozzák, és elvi különbségnek tüntetik fel a szocialista építés eltérő nemzeti sajátosságait. Az ideológiák harcát vállaltuk és vállaljuk. Tisztességes célokat és humánus eszméket vallunk és hirdetünk: az alkotó emberi munkát, a közösségben és a többi emberrel együtt megvalósuló boldogulást, a népek közötti békét és együttműködést. Ahhoz, hogy az eddiginél jobban kibontakozzon a tömegek alkotó tevékenysége, elmélyüljön a szocialista demokrácia, feltétlenül szükséges a nyílt, őszinte tájékoztatás, a meggyőzés. A propagandában, az agitációban, a tájékoztatásban tartalmilag összehangoltan törekedni kell a politikai tudat fejlesztésére. a politikát ismerő, megértő és cselekvőén támogató közvélemény kialakítására. A tájékoztatás legyen pontos, hiteles, gyors és elkötelezett. Törekedjen a lényeges politikai összefüggések megmagyarázására. A sajtó eredményesen segítette a párt politikájának megismertetését, hozzájárult a társadalmi közmegegyezés kialakításához. Fejlődött, korszerűsödött a tömegtájékoztatás rendszere. A televízió, a rádió, a sajtó vezetői, kollektívái nagyobb önállósággal és felelősséggel végezték munkájukat. Esetenként azonban nyilvánosságot kaptak egyoldalú, történelmietlen, politikai érdekeinket, erkölcsi normáinkat sértő publikációk is. Ez arra int, hogy folytatni kell az irányítás, a vezetés javítását és a politikai munka színvonalának emelését. A párt nagy figyelmet fordít az oktatásügyre. Az új oktatási-nevelési tervek közelebb hozták az iskolát a társadalmi szükségletekhez, de az oktató-nevelő munka hatékonysága — a pedagógusok tiszteletre méltó erőfeszítései ellenére — elmarad a követelményektől. A jövőben gyorsítani kell a közoktatás és a felsőoktatás átfogó fejlesztését. Ennek fő iránya a tartalmi korszerűsítés, az oktató-nevelő munka minőségének javítása. Az oktatás valamennyi intézményében hangsúlyosabban fejeződjenek ki a szocialista társadalmunk eszméi, értékei. Az oktatás tárgyi és személyi ellátottságának javítása elsőrangúan fontos feladat. Hathatós intézkedéseket kell tenni a pedagógus- hiány enyhítésére, a képzés és továbbképzés fejlesztésére. Az egyetemek és főiskolák neveljenek a társadalom iránti felelősségre, erősítsék az értelmiségi hivatástudat kialakítását. A társadalomtudományi, marxista tárgyak oktatása kötődjön szorosabban a szakmai képzéshez, vállalja bátrabban korunk és fejlődésünk legfontosabb ideológiai kérdéseinek feldolgozását. Az elmúlt időszakban a tudományok művelői számos területen eredményesen járultak hozzá társadalmunk feladatainak megoldásához. Növekedett a kutatási eredmények felhasználása, a kutatók, tudományos testületek részvétele a politikai döntések kialakításában. Javult, de nem elégséges a tudományok szerepe a társadalmi tudat, a közvélemény formálásában. A társadalmi jelenségek, a fejlődés átfogó problémáinak marxista értelmezése elmarad az igényektől, s ez helyenként elméleti elbizonytalanodáshoz vezet. A közvetlen gyakorlati célra irányuló kutatásifejlesztési tevékenység növekedett, de a kutatás és a termelés kapcsolata nem éri el a kívánatos szintet és mértéket. Kedvezőbb a helyzet a mezőgazdaság és az agrár- tudományok, kedvezőtlenebb az ipar és a műszaki tudományok esetében. Pártunk folytatja a gyakorlatban igazolt tudomány- politikáját. A tudományt a szocializmus természetes szövetségesének tekinti, tiszteli a tudományos alkotás szabadságát, megbecsüli az eredményes munkát végző kutatókat. A kövekező években tovább kell növelni az igényeket a tudományos kutatással szemben, vissza kell szorítani a kevésbé eredményes vagy eredménytelen tevékenység támogatását. Elsősorban a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlődésünket meghatározó tudományágak fejlesztését kell segíteni. Távlati fejlődésünk szempontjából nagy fontossága van az alapkutatásoknak. A társadalomtudományok művelőitől a valóság feltárása és a döntés-előkészítő tevékenység folytatása mellett azt kérjük, hogy alkalmazzák a marxizmus—le- ninizmus elméletét a mi viszonyainkra, vállaljanak nagyobb szerepet a mai magyar valóság elméleti és történeti tapasztalatainak marxista elemzésében, a társadalmi tudat helyes irányú befolyásolásában. Távlati érdekeink miatt továbbra is indokolt, hogy a kutatásfejlesztés forrásait a nemzeti jövedelemnél gyorsabb ütemben növeljük; közvetlen feladat a csökkenés fékezése és a kutatás eszközellátásnak megjavítása. A beszámolási időszakban tovább szélesedtek népünk művelődési lehetőségei; a társadalmi viszonyok fejlesztésével összhangban további erőfeszítéseket kell tenni a kulturális egyenlőtlenségek csökkentésére. Fel kell lépni a közönség igényeinek lebecsülésével, de az igénytelenséggel szemben is. A társadalom és a' kultúra viszonyában fontos szerepet tölt be az irodalom és művészet. Az elmúlt években is létrejöttek színvonalas, szocialista, humanista szellemű alkotások, produkciók, mePártunk a munkásosztály forradalmi élcsapataként, a dolgozó nép pártjaként teljesítette a nép, a haza szolgálatában vállalt kötelezettségeit; eredményesen irányította és szervezte a szocialista építőmunkát. Vezető szerepe érvényesül a társadalmi élet minden fontos területén. A Központi Bizottság a XII. kongresz- szus határozatainak végrehajtása során a marxizmus —leninizmus tudományos elméletét követve, a társadalom reális helyzetéből kiindulva, kezdeményezően lépett fel, meghatározta a szocializmus építésének soron következő feladatait. A vezető szerep érvényesítésének, a politika megvalósításának fő módszere változatlanul a meggyőzés, az eszmei ráhatás, az érvelés, a politikai irányító, szervező tevékenység, a tömegek mozgósítása. Politikájának alakításában és végrehajtásában a párt igényli a tömegek támogatását. A beszámolási időszakban a párt egysége a korábbinál nagyobb erőpróbának volt kitéve. A nemzetközi helyzet éleződése, a gazdasági problémák és a társadalmi feszültségek a párt soraiban is éreztették hatásukat, esetenként politikai bizonytalanságot is okoztak. Növekedett azoknak a száma, akik a párt vezető szerveinek egyes döntéseit nem értették meg, vagy nem értettek velük egyet. A párt kiállta az elmúlt évek nehéz próbáját. Tisztelet és megbecsülés illeti a kommunistákat, akik önzetlenül, áldozatkészen szolgálják a párt és a dolgozó nép ügyét. A párt eredményes tevékenységének alapvető feltétele az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési folyamat megújítása, védelme és erősítése. Nem elég az elvekkel általában egyetérteni, a valódi egység próbája a tett, a kommunisták kiállása a politika képviseletében, s aktív részvételük a végrehajtásban. A beszámolási időszakban fejlődött a párton belüli demokrácia, növekedett a párttagság részvétele a politika formálásában. A kommunisták észrevételei, jelzései, javaslatai érezhetően befolyásolják a központi és más választott párttestületek döntéseit. Javult, bár még korántsem kielégítő mértékben, a párton belüli vitaszellem. A párt fórumain mindenki kifejtheti véleményét, elmondhatja észrevételeit, aggályait. A párt tagját megilleti a különvélemény fenntartásának joga, de ez nem adhat felmentést a többségi döntés kötelező végrehajtása alól. Az e téren tapasztalható lazaságokat meg kell szüntetni. Feladatunk, hogy egyidejűleg erősítsük a párton belüli demokráciát, és a végrehajtásban a minden kommunistára kötelező fegyelmet. A pártban az a megítélés, hogy a Központi Bizottság és szervei betöltik hivatásukat. Tartalmilag javult, szervezetileg korszerűsödött a különböző szintű pártbizottságok irányító, ellenőrző munkája. A budapesti, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok nagy önállósággal, felelősséggel, hozzáértéssel, eredményesen irányították és ellenőrizték a területükön folyó politikai munkát. A pártirányítás rendszerében is jelentős változások történtek. Megszűntek a járási párt- bizottságok, amelyek csaknem négy évtizeden át fontos szerepet töltöttek be a párt és az ország életében. Feladataikat a városi és a városi jogú pártbizottságok vették át. Politikánk elfogadtatásában, végrehajtásának szervezésében nagy szerepe van a pártalapszervezeteknek. A beszámolási időszakban hatékonyabbá vált az alapszervezetek irányítása, tájékoztatása, közvetlen segítése, és kedvezőbbek lettek rrlűkö- désük tárgyi és személyi feltételei. Az alapszervezetek felelősségteljes, eredményes munkát végeztek, de .a fejlődés nem általános, tevékenységük színvonalában nagyok a különbségek. Nem kielégítő az alapszervezetek kommunista közösségeket formáló ereje, nevelő hatása. A termelés területén működő pártszervezeteknek a korábbinál bonyolultabb feladatok megoldására kell felkészülniük. A párt politikájának helyi érvényesítése a kultúra, a művészet, a tudomány területén dolgozó párt- szervezetektől nagyobb politikai érzékenységet, határozottabb kiállást igényel. A párttagságnak mintegy húsz százalékát tömörítő lakóterületi, körzeti alapszervetek munkája fejlődött, egy részük azonban még nem tudja kellő színvonalon elvégezni feladatait. Az irányító pártszervek fordítsanak mindenütt kellő figyelmet munkájuk segítésére. A pártmunkát meg kell szabadítanunk a formális elemektől, az önállóságot és a felelősséget háttérbe szorító, indokolatlan szabályozástól. A párt szervezetileg erősödött. Taglétszáma 871 ezer, mintegy 59 ezerrel több, mint a XII. kongresszus idején volt. Soraiban minden társadalmi osztály és réteg megfelelő arányban van jelen. Eredeti foglalkozás szerint a párttagságnak csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozás szerint több mint a fele munkás és szövetkezeti paraszt. Kedvezően alakult a nők aránya. Emelkedett a párttagság politikai, szakmai és általános műveltsége. A taglétszám növekedési üteme megfelelő, de továbbra sem kielégítő a pártépítő munka egyes értelmiségi rétegek és a fiatalok között. Helyenként még él a merev statisztikai szemlélet, ami miatt elutasítanak a párthoz őszintén, meggyőződésből közeledőket. Sok pártszervezet még nem jutott el annak a felismeréséig, hogy a pártépítés nemcsak az utánpótlást, hanem a párttagok folyamatos nevelését, és a párt öntisztulását is jelenti. A párt és a tömegek közötti kapcsolatnak és kölcsönös bizalomnak legfontosabb záloga a párttagok személyes munkája, helytállása, áldozatkészsége és szocialista életvitele. A Központi Bizottság ezért tartja fontosnak a szervezeti szabályzatban is a kommunisták kötelességeinek pontosabb körülhatárolását. A párttagok példamutató tevékenysége megsokszorozhatja a párt erejét, szélesítheti politikája megvalósításának tömegbázisát. A beszámolási időszakban javult a kádermunka. A vezetők többségükben megfelelnek a velük szemben támasztott növekvő követelményeknek. Az utóbbi években fokozódott önállóságuk, kezdeményezőkészségük, és érzékenyebben,., gyorsabban reagálnak a gazdasági, társadalmi környezet változásaira. Ugyanakkor többször fel kellett lépni olyan jelenségekkel szemben, mint a hatalommal való visszaélés, a jogtalan anyagi előnyök szerzésére törekvés, a szerénytelenség, az önelégültség, a kritika megtorlása. A Központi Bizottság tudatában van, hogy a vezetői munka minden területen lényegesen nehezebbé, felelősségteljesebbé vált. Nagyra értékeli azoknak a vezetőknek a munkáját, akik az átlagosnál többet teljesítenek, kezdeményeznek, képesek a tömegek megnyerésére és mozgósítására, s politikai és erkölcsi magatartásukkal is példát mutatnak. A pártszervezetek támogatják a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A káderpolitikai elvek következetes érvényesülésének továbbra is egyik akadálya a szubjektivizmus, a személyi összefonódás, a tényleges teljesítmény figyelmen kívül hagyása. A szükségesnél és a lehetségesnél kevesebb fiatalt bíznak meg erőt próbáló és nevelésüket szolgáló feladattal. Egyes vezetők nehezen tűrik maguk mellett az önállóan gondolkodó és tevékenykedő munkatársakat. Káderpolitikai elveink érvényesítését szigorúbban meg kell követelni. A hatáskör gyakorlását olyan irányban kell továbbfejleszteni, hogy fokozza a javas- lattevők felelősségét, és ne sértse a választó, kinevező szervek jogait. A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzata betölti szerepét, megfelelő biztosítékot nyújt ahhoz, hogy a párt szervei és szervezetei rendeltetésszerűen működjenek, a párttagság eredményesen végezze munkáját. Az előterjesztett változtatások nem érintik a párt szervezeti életének főbb elveit, de növelik a pártszervezetekkel és a párttagsággal szemben támasztott követelményeket. Kedvezőbb feltételeket teremtenek a pártdemokrácia fejlesztéséhez, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítéséhez. Bővítik a pártszer(Folytatás az 5. oldalon)
