Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
NÉPÚJSÁG 1985. március 25., hétfő o (Folytatás a 4. oldalról) vek, az alapszervezetek, a fegyelmi bizottságok jogait, önállóságát. Világosabbá, egyértelműbII párt nemzetközi Pártunk aktív nemzetközi tevékenységet folytatott, hogy előmozdítsa a kommunista és' munkáspártok összefogásának erősítését, a közös célokért vívott küzdelem sikerét. Tevékenyen részt vettünk a nemzetközi kommunista mozgalom közös fórumainak, rendezvényeinek munkájában. Pártunk képviselői több mint négyszáz alkalommal összesen 85 kommunista, marxista-leninista párt vezetőivel folytattak megbeszéléseket. Több mint 50 nemzeti demokratikus párttal, nemzeti felszabadító mozgalommal, továbbá szocialista, szociáldemokrata, illetve polgári párttá] tartottunk fenn rendszeres kapcsolatot. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai a szocializmus általános, közös törvényszerűségeit, egymás tapasztalatait figyelembe véve, és ezeket országuk konkrét adottságaira értelmezve igyekeznek megtalálni a megfelelő formákat, amelyek alkalmazásával növelni lehet a gazdasági munka hatékonyságát, tovább lehet fejleszteni a szocialista demokráciát. Az elmúlt időszakban erősítették összefogásukat és az élet minden területére kiterjedő együttműködésüket. A tőkés országok kommunista és munkáspártjai figyelmüket olyan konkrét programok kialakítására összpontosítják, amelyek választ adnak a tömegeket érintő gazdasági, szociális problémákra, elősegítik a munkásosztály, a dolgozók kemény harcokban elért vívmányainak megvédését. A szocialista orientációjú fejlődő országok marxista—leninista pártjai további erőfeszítéseket tesznek az öröklött elmaradottság felszámolásáért, az új társadalom alapjainak megteremtéséért. Helyzetüket, rendkívül bonyolult feladataik megoldását nehezíti, hogy az imperialista támadás, a politikai, gazdasági nyomás, a katonai fenyegetés közepette tevékenykednek. Ennek ellensúlyozás;, érdekében növekvő mértékben támaszkodnak a szocialista országok pártjainak tapasztalataira. Hasonló módon építhetnek a szocialista közösség elvi és gyakorlati szolidaritására más fejlődő országok kommunista pártjai is, amelyek rendkívül nehéz körülmények között, több országban még ma is illegalitásban — helyenként fegyverrel is — harcolnak népük szabadságáért. a nemzeti függetlenségért, a társadalmi fel- emelkedésért. A kommunista pártok — a marxizmus—leninizmus elméletét. a szocialista forradalom és építés általános törvényszerűségeit a nemzeti sajátosságoknak, a konkrét feltételeknek megfelelően alkalmazva — önállóan határozzák meg politikájukat. Helyzetük különbözőségéből is adódik, hogy különféle megoldásokat tartanak célravezetőnek. A pártok között az. elmúlt években lényegében folyamatos volt a véleménycsere a szocializmushoz vezető lehetséges utakról, illetve a létező szocializmus eddigi fejlődéséről, mai viszonyairól és távlatairól. Pártunk tevékenyen részt vállalt az új elméleti-politikai kérdések megválaszolásában, a nézetkülönbségek tisztázásában, s ezzel a kommunista és munkáspártok közös fellépéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtésében. Támogatjuk a több oldalú együttműködés minden olyan formáját, amely megfelel a kommunista mozgalom mai helyzetének, követelményeinek, a pártok közötti viszony áltabé teszik az állami szervekben és a tömegszervezetekben a párt irányító munkáját, az e területen dolgozó kommunisták feladatait és felelősségét. tevékenysége lánosan elfogadott normáinak, s amely eredményesen szolgálja a közös ügynek, a társadalmi haladásnak és a béke védelmének sikerét. A beszámolási időszakban is fejlődtek kapcsolataink a Szovjetunió Kommunista Pártjával, amelynek nemzetközi szerepe, a szocialista építésben szerzett történelmi tapasztalatai segítséget adnak feladataink megoldásához. A magyar—szovjet pártközi kapcsolatok folyamatos bővülése jól szolgálta országaink politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködésének erősítését, népeink barátságának elmélyítését. A kölcsönös törekvéseknek megfelelően fejlődtek tovább pártunk kapcsolatai a többi testvéri szocialista ország kommunista és munkáspártjaival. Az internacionalista szolidaritás jegyében erősítettük együttműködésünket a tőkés és a fejlődő országokban dolgozó kommunista és munkáspártokkal. Igyekeztünk elérni, hogy kapcsolataink révén miné] alaposabban megismerjék a létező szocializmus valóságát, és minél reálisabban ítéljék meg távlatait. Arra törekedtünk, hogy azokkal a pártokkal is rendszeres maradjon az érintkezés, amelyek tőlünk eltérően ítélik meg a kommunista mozgalomban vitatott kérdéseket. Tapasztalataink szerint az őszinte vélemény- csere, a türelmes érvelés erősíti ;,z egymás álláspontja iránti tiszteletet, az egymás helyzetének megértésére való törekvés kölcsönösségét, javítja a pártok közötti összefogás feltételeit. Pártunk felfogása szerint az ideológiai különbségek, ellentétek nem zárják ki bizonyos alapvető érdekek egybeesését, és ezzel összhangban a különböző politikai pártok, mozgalmak- ösz- szefogását az emberiség előtt álló legfontosabb kérdések megoldásáért. Ennek megfelelően — az imperialista törekvések visszaszorításához fűződő közös érdekeink alapján — az elmúlt években is bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjaival, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A világ békéjének megőrzése, a fegyverkezés korlátozása, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködés fenntartása érdekében folytattuk a párbeszédet, a rendszeres véleménycserét a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. Ugyanezen célok szolgálatában vettük fel a kapcsolatot több nyugat-európai tőkés ország realista külpolitikai irányzatú polgári pártjaival is. * * * Pártunk XIII. kongresszusa felelősségteljes döntések előtt áll. Párttagságunk, népünk azt várja a kongresz- szustól, hogy reálisan, a közös munka eredményeit elismerve, a megoldatlan problémákat gondosan számba véve jelölje ki szocialista építőmunkánk legfontosabb feladatait, s dolgozzon ki a következő öt évre. előremutató, megvalósítható, mozgósító programot. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresz- szus erősítse meg a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke egyetemes ügye melletti elkötelezettségünket; nyilvánítsa ki pártunk szilárd elhatározottságát, hogy tovább halad előre a lenini úton, s népünk alapvető érdekeit képviselve folytatja áldozatos munkáját a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében. II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése A Magyar Szocialista Munkáspárt híven történelmi múltjához, küldetéséhez, az elmúlt öt esztendőben is felelősséggel teljesítette kötelességét, szolgálta a magyar nép érdekeit, a szocializmus építését. Politikánkban és végrehajtásában egyaránt kifejeződik az elvi szilárdság és a rugalmasság. Pártunk ügyelt arra, hogy érvényesüljenek a politika időt álló, változatlan alapelemei, ugyanakkor a változás és fejlődés követelményeinek megfelelően megújította önmagát, nem engedve, hogy a politikát akár jobb-, akár „baloldali” irányba eltorzíthassák. A Magyar Szocialista Munkáspárt mint marxista—leninista párt, a lenini normák, a demokratikus centralizmus elvei alapján tevékenykedik. Érvényesül eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége. Pártunk erős, a pártfegyelem alapvetően szilárd, jóllehet a párt egysége, a párt fegyelme, a párttagság helytállása az elmúlt években is és ma is nagyobb próbának van kitéve, mint a XII. kongresszust megelőzően. A párttagság túlnyomó többsége eleget tesz önként vállalt kötelességeinek, gyakorolja jogait, fegyelmezetten dolgozik, megfelel a tagsággal járó nagyobb követelményeknek. A Központi Ellenőrző Bizottság álláspontja az, hogy azok a követelmények, amelyeket a párt szervezeti szabályzata7 a tagsággal szemben támaszt, reálisak és teljesíthetők. A kommunista elveknek és a vállalt normáknak a párttagok cselekvésében és magatartásában kell kifejeződniük. A párttagsággal járó jogok és kötelezettségek olyan értékek érvényesülését, erősítését, elismertetését foglalják magukban, mint a becsületes munka, a felelősségtudat, a fegyelmezettség, a szerénység, a társadalom, a közösség'hű szolgálata. A pártfegyelemnek e fontos kritériumai azonban a gyakorlatban nem mindig érvényesülnek zökkenőmentesen és konfliktus nélkül a tagság életében és magatartásában. Noha a kommunisták túlnyomó többsége helytállt, voltak, akik nem tettek eleget az önként vállalt fegyelem követelményének. A XII. kongresszus óta a pártfegyelem megsértése miatt 28 739 párttagot, a tagság 3,4 százalékát kellett felelősségre vonni és pártbüntetésben részesíteni. A jelentés ezek után a párt fegyelmi helyzetét vizsgálva megállapította, hogy pártunk az alapvető kérdésekben eszmeileg, politikailag egységes. E megállapítás akkor is érvényes, ha akadtak olyan párttagok is, akik a párt politikájának egy-egy részkérdésében más véleményen voltak, illetve fenntartással fogadták a párt egyes határozatait vagy a végrehajtásra hozott intézkedéseket. Pártéletünk rendjének, ii pártdemokrácia érvényesülésének fontos követelménye, hogy az eltérő vélemények pártszerű kifejtését ne tévesszük össze a pártfegyelem megsértésével. A párt cselekvési egységének minősége a határozatok végrehajtásában, a párttagok aktivitásában, a pártmegbízatások teljesítésében fejeződik ki. A párthatározatok elfogadásában általában minden szinten nagyobb az egyetértés, az egység, mint a végrehajtásban. Ezért is fontos a párttagság tájékoztatása, meggyőzése, a határozatok, állásfoglalások megért- tetése, elfogadtatása, a végrehajtás állandó segítése és ellenőrzése. A párttagok igénylik a párthatározatok és az állami rendeletek következetes végrehajtását. Azt1 tartják, hogy a jogokat és a kötelességeket összefüggő egységnek kell tekinteni, és ezek mindenkire egyformán érvényesek. Hiányolják a kötelességmulasztások számonkérését. A tudatos meggyőződésen alapuló pártfegyelem megköveteli á demokratikus centralizmus helyes értelmezését és alkalmazását. Némelyek nem látják: a demokratikus centralizmusban az össztársadalmi célokkal és érdekekkel együtt a helyi szükségletek és törekvések is kellőképpen kifejeződhetnek. A párt a politika alakításában és végrehajtásában nem nélkülözheti a határozatok, a döntések előtti párt- szerű vitát, a párttagság véleményét. A pártélet normái között kiemelkedő jelentőségű a bírálat és az önbírálat. Ez a pártfegyelem erősítésének nélkülözhetetlen eszköze. E kérdésben a pártban alapvetően rend van. Helyenként azonban rossz néven veszik a bírálatot. A bírálat elfojtása és megtorlása sérti a párt normáit — állapította meg a Központi Ellenőrző Bizottság, vizsgálva a pártfegyelem megsértésének néhány jelenségét és azok okait. Ezek után rámutatott: A rend és a fegyelem szempontjából is kulcsszerepet töltenek be a vezető munkakörökben dolgozó kommunisták, hiszen bennük a párttagok és pártonkívü- liek is a szocialista hatalom személyes képviselőit látják. A kommunista vezetők — kevés kivételtől eltekintve — helytálltak, példamutatóan dolgoztak, és magatartásuk is megfelelt a követelményeknek. Beosztásuk miatt több figyelmet, megbecsülést érdemelnek, de ha szükséges, védelmet is, mert az ő esetükben fordul elő leggyakrabban a hibás átalánosítás. A dolgozók túlnyomó többsége értékeli, igényli a rendet és a fegyelmet, s becsüli azt a vezetőt, akinek van erkölcsi alapja ahhoz, hogy ezt számon is kérje. A párt- szervezeteknek támogatniuk és védelmezniük kell azokat a vezetőket, akik a követelményeknek megfelelően rendet és fegyelmet tartanak. Egészséges gondolkodású és magatartású nemzedékeket csak úgy nevelhetünk, ha népünk munkáját, eredményeit és vívmányait becsüljük, a történelmi utunkat, haladó hagyományainkat, az elődök küzdelmét a valósághoz hűen értékeljük. A tényekkel, a történelmi igazsággal ellenkezik egyeseknek az a kí- sérletése, hogy megszépítsék, meghamisítsák a két világháború közötti Magyarország képét. A felszabadulás utáni első évtizedet viszont úgy állítják be, mintha csak a hibák, a törvénysértések, a bűnök jellemeznék azokat az éveket, és nem akkor ment volna végbe döntő történelmi fordulat a hatalom osztályjellegében és a tulajdon- viszonyokban. Lebecsülik a nép és a párt korábbi országépítő munkáját, sőt olykor mai erőfeszítéseit, szocialista hitét is. Ez okkal váltja ki sok kommunista és pártonkívüli ellenérzését és felháb.orodását, ezért indokolt e nézetek ellen fellépni. A felszabadulás óta eltelt négy évtizedben hazánkban olyan társadalmi, gazdasági, kulturális és szocialista fejlődés ment végbe, amely hatalmas, történelmi változást hozott az egész magyar nép életében. Ez vitathatatlan történelmi tény és nem feledtetheti azt sem, hogy az 1950-es évek elején az akkori vezetés súlyos hibákat és bűnöket követett el. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezt az időszakot értékelte, a hibákat kijavította, a tanulságokat levonva közel három évtizede töretlenül folytatja politikáját. Párttagságunk és népünk túlnyomó többsége azonosul pártunk nemzetközi tevékenységével, a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájával. Helyesli és támogatja a nemzetiségek kérdésében kialakított álláspontját, akadnak azonban akik nemzeti múltunkra, jelenünkre joggal érzékeny közvéleményünkben megpróbálnak kétséget ébreszteni e politika iránt, s a szocialista haza- fiság, a proletár internacionalizmus megkérdőjelezésével. a veszélyes burzsoá nacionalizmus felélesztésével kísérleteznek. Az ilyen törekvések ellen következetes küzdelmet kell folytatnunk. Felgyorsultak a változások társadalmi életünk minden területén, különösen a gazdasági életben. Üj feladatok, jelenségek, problémák kerültek felszínre, amelyeknek megértetése fokozottabb politikai felvilágosító, meggyőző, nevelő munkát igényel. A pártszervek és -szervezetek jelentős erőfeszítéseket tettek a párttagság eszmei, politikai nevelése érdekében, azonban nem minden új jelenség megválaszolására voltak felkészítve, illetve felkészülve. Ez is oka annak, hogy vannak párttagok, akik elbizonytalanodtak, gyengült a párt eszméi melletti kiállásuk, tartózkodtak a téves nézetekkel szembeni fellépéstől. Ideológiai vitákban felkészült, képzett kommunisták sem képviselték mindig elég határozottan és kellő időben a párt álláspontját. A pártfegyelmi munka a pártpolitikai munka szerves része. Célja, hogy segítse, védje és erősítse a párt egységét és a párttagság fegyelmét. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai szerint e tevékenység a XII. kongresszus határozatainak, szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően, jól szolgálta a párt érdekeit. A pártfegyelmi munkában érvényesült a párt egységének, tisztaságának védelme, a pártfegyelem erősítése, az egyének nevelése és a hibák megelőzése. A jelenség a továbbiakban a Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységével foglalkozik, és megállapítja, hogy a KEB a beszámolási időszakban a párt rendje szerint, a szervezeti szabályzat és a XII. kongresszus határozata alapján végezte munkáját. A párt vezető szerveivel összhangban dolgozott, azok határozatainak végrehajtása érdekében tevékenykedett. A KEB vizsgálatai párt- szerűen folytak, a párt védelmét, erősítését, az érintett párttagok nevelését szolgálták. A Központi Ellenőrző Bizottsághoz párttagoktól és pártonkívüliektől 3770 bejelentés, panasz, kérelem érkezett. Ezekre nagy figyelmet fordított. A bejelentések egy részét saját hatáskörben megvizsgálta és intézkedett. A panaszok, kérelmek többségét — intézkedés céljából — illetékes párt- és állami szervekhez továbbította. A Központi Ellenőrző Bizottság a szervezeti szabályzatnak megfelelően ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. A gazdálkodás megfelelt a párt normáinak, az állami rendeleteknek és előírásoknak. Rátérve a pártegység és a pártfegyelem erősítésével, a pártfegyelmi munka továbbfejlesztésével kapcsolatos főbb feladatokra, a Központi Ellenőrző Bizottság hangsú--^ lyozta azt a meggyőződését, hogy pártunk képes a szocialista társadalom továbbfejlődését nehezítő, gátló gyengeségek, hibák leküzdésére, a kedvezőtlen jelenségek elleni határozottabb és következetesebb harcra. Ennek alapja a párt vezető, szervező és ellenőrző szerepének fokozott erősítése, a kommunisták és a pártonkí- vüliek összefogása, közös cselekvése és fellépése. Pártunk sikeres munkájának, vezető, irányító szerepe érvényesülésének fő feltétele a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége, összeforrottsága. A pártegység megteremtésének, megőrzésének és erősítésének legfőbb módszere és eszköze a pártdemokrácia fejlesztése. A párt-, a társadalmi és az állami ellenőrzést össze- hangoltabbá kell tenni. Következetesebb alkalmazásával tovább erősíthető a társadalmi fegyelem, a közmorál. A társadalmi, a gazdasági élet minden területén, az irányítás minden szintjén szükséges és elengedhetetlen a felelősség és a hozzáértés növelése, ezzel együtt az ellenőrzés hatékonyságának biztosítása. A magyar kommunisták eszméjükből fakadó meggyőződéssel, a győzelem hitével vállalják a harcot, az útkeresés nehézségeit és kockázatát. A kemény küzdelmekkel teli negyven év e hányatott sorsú ország fel- emelkedésének történelmileg páratlan időszaka. Eredményeink megerősítenek bennünket meggyőződésünkben, hogy helyes úton járunk. Hibáinkat, gyengeségeinket ismerjük. Leküzdésükre újabb és újabb erőfeszítéseket kell tenni. Pártunk ereje abban van. hogy a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete vezérli, tagjai ennek alapján cselekednek. A négy évtized alatt felhalmozott tapasztalatok alapul szolgálnak a jövőbeli tennivalókhoz, a XIlI. kongresszus határozatainak megvalósításához. (MTI)
