Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-21 / 67. szám
1985. március 21., csütörtök Az üzemi balesetek megelőzéséről Beszélgetés Varga Istvánnal, a megyei munkavédelmi felügyelőség vezetőjével NÉPÚJSÁG Békés megyében 1984-ben 22 halálos, 36 csonkulásos és 4648 három napon túl gyógyuló üzemi baleset történt. A kiesett munkanapok száma csaknem 115 ezer volt. A legtöbb halálos és csonkulásos baleset a téeszeknél fordult elő. A halálos balesetek 23 százaléka alkoholos befolyásoltság hatása alatt következett be. Március 18-án hozták nyilvánosságra a megye orosz katonai parancsnokának utasítását: „Békés vármegyei szemleutam alkalmával azt észleltem, hogy a vármegye közigazgatási vezetői (polgármesterek, főszolgabírók, községi vezető tisztviselők) nem fordítanak kellő gondot a köztisztaságra... A tavasz közeledtével beálló felmelegedés folytán az eltakarítat- lan hullák és romlás állapotában levő anyagok járványos fertőző betegségnek lesznek okozói. Ezért elrendelem, hogy az egész vármegye területén mindenütt a legsürgősebben, közerő kirendelésével a közegészséget veszélyeztető hullák és romlandó anyagok legsürgősebben eltakaríttassanak! Vonatkozik ez az utakra, terekre, hidakra, valamint árkokra és csatornákra is.” Az alispán négy nappal később a következőket jelentette a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Gyulán székelő képviselőinek: „A vármegye egyes részein a kukorica- és napraforgótermés, valamint a növények szára nincsen betakarítva, a tavaszi szántást-vetést csak igen lassú tempóban végzik, a gazdák teheneiket nem jármozzák. a rendelkezés ellenére, és az ellenőrző bizottság tagjai kőrútjuk alkalmával nem is láttak teheneket a szántási munkáknál.” Az Orosházi Munkabérmegállapító Bizottság március 18-án közhírré tette a következő javaslatokat: ,,A napszámbérek búzaáralapon, élelmezés nélkül: aratás és hordás idejére 40 kg búza; július és augusztus hóra, aratás és hordás kivételével, más munkáknál 35 kg búza: május, június, szeptember és október hóra 30 kg búza: április, november hóra 25 kg búza: december, január, február és március hóra 20 kg búza. Étkezési idő: reggel 1 óra és délben 1 és fél óra. A munkaidő minden időszakban napfelkeltétől naplementéig tart.” Március 22-én megjelentek az MKP központi vezetőségének irányelvei a földreform végrehajtásáról: „Olyanokat kell a földigénylő bizottságokba beválasztani, akiket a falu népe ismer, mint harcos embereket. A bizottságokban ne csak gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások legyenek, hanem törpebirtokosok is, és feltétlenül olyan kisgazdák is, akik a földreformrendelet értelmében igényjogosultak. . . . A kommunistáknak már a földigénylő bizottságok szervezésénél szembe kell szállniuk olyan törekvésekkel, amelyek a földigénylö bizottságot kizárólag a falu nincstelenjeinek szervévé próbálják szűkíteni, és ki akarják zárni belőle az igény- jogosult kisgazdákat és törpebirtokosokat. A kommunisták kötelessége megakadályozni, hogy a földreform végrehajtása során nincstelenek, törpebirtokosok és kisgazdák egymással kerüljenek szembe.” A gyulai nemzeti bizottság március 20-i ülésén Szó bek András főispán a földre- formrendeletet magyarázva, egyebeken kívül ezt mondta: „Ha itt az Alföldön egyes embereknek nem jutna föld, nem kell kétségbeesni, mert a Dunántúl csak ezután fog felosztásra kerülni, és a Dunántúl a nagybirtok hazája. A földigénylő bizottságokra most nagy feladat vár, de hiszek az ifjú magyar demokráciában, annak erejében, és'az minden nehézséget le fog küzdeni.” Két nappal később a főispán ezt jelentette a földművelésügyi miniszternek: „A községi földigénylő bizottságok kevés kivételével megalakultak, a többiek megalakulása folyamatban van, úgyszintén a járási repülőbizottságoké is. Az igénylők összeírására, és a teendők elvégzésére a járásokban oktató előadásokat tartunk .. . Ma felkeresett az ellenőrző bizottságtól egy őrnagy, és holnap együtt megyünk körutazásra. Látni akarja, menynyire haladnak a földreform végrehajtásának elökészitő munkálatai.” A szovjet katonai hatóság más szinteken is figyelemmel kísérte a mezőgazdaságot. A battonyai járási parancsnok utasítására született meg — mint ezt a Békés megye 1944—1945-ben című tanulmánykötetben olvashatjuk — ez a rendelkezés: „A földet minden erővel meg kell munkálni. Ha nincsen igaerő, ásóval, kapával kell a föld megmunkálásához fogni, erre a célra nőket is ki kell rendelni, mert egyetlen hold földnek sem szabad munkálatlanul és vetetlenül maradni." Egyre több energiát igényeltek a politikai küzdelmek. Ismét Szobek Andrást idézzük: „Legelső feladatunk a belső rend, fegyelem, munkakészség, munkaszeretet kiépítése, és az egymás megbecsülése kell, hogy legyen. Ennek előfeltétele, hogy megtisztítsuk a magyar közéletet az oda nem való fasiszta, nyilas elemektől. Ne fájjon senkinek, hogy egy pár nyilas, fasiszta hazaáruló megkapja az őt megillető büntetést. Minden átalakulás fájdalommal jár, így a demokrácia felépítése sem lehet szenvedésmentes.'' A battonyai járás főszolgabírója március 21-én utasította a község illetékeseit: „Felhívom, hogy folyó hó 22-én; reggel 7 órára a községháza udvarába 50 nyilaskeresztes párttagot rendeljen be, kik a Komandatúra, parókia és a Száraz-ér háromszögében levő teret, valamint a Száraz-ér bal partján levő parkot, a levelektől és egyéb gaztól rendbe hozzák. Ezzel egyidejűleg négy volt vezető tag az esetleges házakon levő horogkeresztes, vagy nyilaskeresztes feliratokat, illetőleg régi eredetű jelvényeket egy rendőr felügyelete mellett le fogják kaparni.” Az Orosházi Hírekben szót kapott a Kőszegi-színtársulat igazgatója: „Szívesen jöttem vissza Orosházára, hol négy évvel ezelőtt úgy hiszem, megalapoztam már a társulatom jó hírét. Most nehezebbek a körülmények. A darabok beszerzése körül nagy nehézségek merültek fel, de ezeket sikerül áthidalni ... A társulatomat sikerült jól összeválogatnom. Azt a hiányt, ami a mostoha külsőségekben megnyilvánul, művészi teljesítményünkkel fogjuk pótolni.” Március 24-én jelent meg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az iskolákhoz szóló rendelete: „Az 1944— 45. iskolai év nevelési feladata minden iskola számára a világnézeti áthangolás demokratikus szellemben. Ennek módjairól, eszközeiről, s új tankönyvek kibocsátásáról külön intézkedem.” Folytatódott az élelmiszergyűjtés a rászorulóknak: március 20-án 742 mázsa búzarakománnyal három vagon indult Békéscsabáról Nagybátonyba, és hat vagon Salgótarjánba. Daniss Győző Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséghez tartozó Békés megyei Munkavédelmi Felügyelőség 1984 július 1. óta látja el azt a feladatot, ami előzőleg az SZMT Munkavédelmi Felügyelősége, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, a KI- SZÖV, a KIOSZ és a KI- SOSZ hatáskörébe tartozott. A megyei felügyelőség vezetőjével. Varga István főfelügyelővel beszélgetek az elmúlt évi baleseti helyzet alakulásáról és az átszervezéssel 'kapcsolatos változásokról. Varga István bevezetőben elmondja, hogy az előző évekhez képest tavaly kevesebb volt az üzemi balesetek és a kiesett munkanapok száma, aminek azonban a további csökkentése az egész társadalom és a dolgozók érdeke is. A felügyelőség a cél elérésének szolgálatába állítja a tevékenységét. — Milyen változást jelent a felügyelőség létrejötte? — A legfontosabb változás, hogy egységessé vált a munkavédelem irányítása és ellenőrzése Békés megyében. A felügyelőség hatóság is. Ahol hiányosságot tapasztalunk, ott, ha szükséges, államigazgatási vagy szabálysértési eljárást alkalmazunk. — Milyen intézkedések történtek 1984 második felében? — A felügyelők 315 állam- igazgatási határozattal 821 intézkedés megtételére kötelezték az ellenőrzött gazdálkodó szervezeteket. A végre A kétegyházj Béke Tsz elnöke, L empert László beszélgetésünk elején arra kért, ne dicsérjük a vezetése alatt álló gazdaságot, hiszen nem nagy dolog, amit a múlt évben elértek. A jobb megértés kedvéért azonban meg kell írni: a szövetkezet nyeresége ugyan csökkent a múlt évi aszály hatására, de nem álltak messze attól, hogy megpályázhassák a kiváló címet. Következzék tehát az, amit a cím így fogalmaz: amit még rendbe kell tenni a kétegyházi tsz- ben — a jó eredmények ellenére . . . * * * Szakemberek talán már ki is találták, a sertéságazatról lesz szó, hiszen nem egyedül a Béke gondjai azok, amelyek megoldásra várnak. De kezdjük talán egy rövid ismertetővel. A kétegyháziak (a tsz és a háztáji) sertéstartási, -nevelési kedve az utóbbi 2—3 évben lendült fel. 1982-től a múlt év végéig a szövetkezetben több mint kétszeresére, a háztájiban majdnem másfélszeresére nőtt a leadott hízók száma. Hogy közben mennyit vágtak le a házaknál, és hány sertést adtak el malacként, nem tudni pontosan, de egy biztos: soha ennyi sertés nem nevelkedett a községben, mint napjainkban. A mennyiségi gyarapodást nem követte a minőség javulása, s ez eddig csak a közös gazdaságot érintette hátrányosan. A háztájiból származó hízókat nem minősítik vágósúly, szalonnavastagság és más értékmérők szerint, csupán ‘a súlyuk szabja meg az átvételi árat. . A tsz azonban évről évre pórul jár. részben saját, részben más hibájából. Hogy ezt megértsük, röviden át kell tekintenünk, milyen tenem hajtott határozatok miatt hat esetben kellett kiszabni bírságot. Szabálysértés miatt 54 esetben róttunk ki bírságot, amelyek összege 200 és 3 ezer forint között mozgott. Nagyobb ösz- szegű bírság kiszabására ismétlődés vagy jelentős mulasztás esetén került sor. Egy esetben — haláleset bekövetkezése miatt — büntető eljárást kezdeményeztünk. Megjegyzem még, ha valaki, a munkahelyén például nem viseli az előírt védőfelszerelést, vele szemben helyszíni bírságot alkalmazunk. — Hogyan törekszik elősegíteni a felügyelőség elsősorban a balesetek megelőzését? — Működésünk kezdetétől felmérjük az egyes ágazatok munkavédelmi helyzetét, a munkakörülményeket, a termelőeszközök, berendezések állapotát, a biztonságtechnikai felszereltséget, a belső szabályozást, a munkavédelmi vezetők, előadók szakmai alkalmasságát stb. Már sok tapasztalatot gyűjtöttünk össze. Ezek alapján határozzuk meg a teendőket. A legfontosabbnak tartjuk most a vállalatok, üzemek, intézmények belső ellenőrzését. — Mire irányuljon a belső ellenőrzés? — A technológia kezelési, műveleti és karbantartási utasítások meglétére, tartalmára és megtartására, a dolgozók személyi alkalmasságára. Igen lényegesnek tartom a műszakok kezdése előtt a gazdasági vezelepekről kerülnek ki a szövetkezet hízói. Az I-es telep adja az ágazat gerincét, itt csak saját koca-, malacállomány és vásárolt, ellenőrzött apaállatok vannak. Az ösz- szes hízók felét adja ez a komplex telep, tegyük hozzá, azt a felét, amellyel minősítéskor nincs gond. Innen helyeznek ki kocákat a háztájiba. A telep állategészségügyi minősítése jó, — állapítja meg a két, velünk beszélgető állatorvos, dr. Tar Mihály és dr. Ejsele József. A II., korábban szarvasmarhatartásra szolgáló telepen már vásárolt malacokat is hizlalnak. A harmadik változata a tsz-ben a sertéshizlalásnak, hogy választási malacokat adnak ki a háztájiba — jó minőségű takarmánynyal együtt —, és csak a hizlalásért fizet a közös. Három beszélgető társam egyetért abban, hogy a nagyüzem által leadott évi 6700 disznó fele külsejét, minőségét tekintve, valóságos „zsibvásár”. Ami ennél is fontosabb. 1.29 forinttá] kevesebbet kapnak minden kilogramm élő állapotban mért húsért, mint a megye téeszei átlagban, s ez a majdnem 750 ezer kilogramm húsnál bizony tetemes összeg . . . * * * Amikor a megoldást kérdem, a három szakember kész tervvel ál] elő: javítani kell a vágóhídra kerülő állatok válogatását, hogy egy- egy csoport minél egységesebb legyen, súlyát, küllemét tekintve. Mivel a hizlalásra kerülő malacok felét a község kocatartóitól vásárolják fel. biztosítani kel] a téeszbe kerülő malacok szülői hátterét úgy, hogy a gazdákat jó genetikai tulajdonságú apa- és anyaállatok tartásában teszik érdekeltté. S bizony — teszik tök részéről történő ellenőrzést, új munkahely létesítése esetén a tervezői és beruházási feladatok munka- védelmi követelményeinek a teljesítését. A második és a harmadik műszak munka- biztonsági feltételeinek a megteremtése sem maradhat el. Hadd térjek még ki a fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó előírások betartatását';, is. Végül pedig felhívom a figyelmet arra. hogy minden halálos és csonkulásos üzemi balesetről kötelező az azonnali bejelentés telefonon vagy telexen. — Milyeji a felügyelőség kapcsolata más megyei szervezetekkel? — Kapcsolatot tartunk az SZMT-vel, a TESZÖV-vel, a KISZÖV-vel, a KlOSZ-szal és a KISOSZ-szal. Ezek a szervezetek számot tartanak a munkánkra, és elősegítik azt. Az SZMT, a TESZÖV és a KISZÖV társadalmi munkavédelmi aktívahálózata különösen jelentős tevékenységet fejt ki a balesetek megelőzésében. A társadalmi munkavédelmi ellenőrök és a munkavédelmi őrök az üzemek dolgozói közül kerülnek ki. Segítségüket a gazdasági vezetők mindenütt igénybe veszik. Együttműködünk még a megyei tanács szakigazgatási szerveivel, a rendőrséggel, a tűzoltósággal, a NEB-bel. valamint a tudományos egyesületekkel. — A munkavédelmi szabályozás vonatkozásában milyen változások várhatók? — Az új vállalati irányítási rendszer szükségessé teszi a korábban kiadott, munkavédelemről szóló minisztertanácsi rendelet módosítását, valamint ezt követően hozni hozzá — nem árt néha elmenni a felvásárlóhoz, és végignézni, hogyan minősítenek egy-egy szállítmányt . . . Nehezebb a helyzet a háztájival, hiszen itt az állami akarat és a gazdák érdeke jelentősen különbözik egymástól. A szabályzók az adott súlyhatárba tartozó, vékony szalonnájú fehér sertések nevelését ösztönzik. A háztáji gazdák a pisze orrú, tarka, betegségeknek ellenálló, hízékony malacot szeretik; az amolyan „góré alatt tartott” disznót. Ez utóbbi kevés takarmánnyal, gyorsan és biztonságosan felnevelhető. Pedis előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, hogy a háztájiban hizlalt sertéseket is minőség szerint , vegyék át. Nehéz előre megmondani, ha ez bekövetkezik, mennyire lesz valóban érdekelt a gazda a szabályzókban megfogalmazott minőségű sertés előállításában, mennyire érzi a zsebén, hogy fehér vagy színes hízót adott le. De az biztos, a kétegyházi téesz vezetése — a közös és a háztáji érdekében — hatni akar tagjaira, hogy olyan legyen az felnevelt disznó, amint az a „nagykönyvben” meg van írva. Nem lesz könnyű dolguk, az biztos. * * * Nem szakemberek talán mosolyogva olvassák: a legtöbb gondot az úgynevezett zugkanok okozzák. A hozzá nem értők kedvéért: ezek olyan állatok, amelyek származása, örökítő képessége nem ellenőrzött, tőlük származnak az említett, háztájiban kedvelt malacok. Van ugyan rendelet rá, hogy ezek a kanok apaként nem használhatók, de ez egy 4850 ]aa végrehajtásra kiadott miniszteri rendelkezések módosítását. Az új jogszabály a korábban egységes vállalat-felügyeleti irányítás rendjét az új típusú vállalatirányítási formáknak megfelelően differenciálja. További jogszabályok megjelenése várható még 1985- ben: a gépek, berendezések munkavédelmi minősítésére, a munkavédelmi oktatásra és vizsgáztatásra, a munka- védelmi ellenőrzésre vonatkozóan. A miniszteri végrehajtási rendelkezések várhatóan 1985 októberéig kerülnek kiadásra, ezt követően pedig a gazdálkodó szervezeteknek 1986 tavaszára kell befejezniük a belső szabályzatok módosítását. Az új jogszabályokat és a módosításokat követő vállalati szabályozás határidőre történő és megfelelő színvonalú elkészítéséhez a felügyelőség igyekszik majd hatékony segítséget, szakmai útmutatást nyújtani a megye gazdálkodó szervezeteinek. — Mi a felügyelőség további célja? — Természetesen a balesetek megelőzése, de legalábbis a balesetek számának csökkentése. Elsősorban a faipari gépek és a gépjárművek műszaki állapotát, a szállítások tervezését, a gázüzemi berendezések, az emelőgépek használatba vételét, karbantartását, az egyéni védőeszközök és védőfelszerelések használatát ellenőrizzük majd. Igyekszünk kellő tájékoztatást adni a munkánkról, a tapasztalt hiányosságokról, a bekövetkezett balesetekről, és azok okairól — fejezi be a beszélgetést Varga István. P. B. kosú községben nehezen ellenőrizhető, akadályozható meg. Rendelet van arra is, hogy az úgynevezett állami, tehát ellenőrzött, jó tulajdonságú kanok helyezhetők ki a háztájiba. Aki vállalja tartásu- * kát, az pénzt kap érte, ha más háztájiban is használják apaként a nála tartott állatot. Kétegyházán jelenleg 11 ilyen sertés „működik”. s hoz létre jó tulajdonságú utódokat. Éppen az említett zugkanok kiszorítása miatt lenne szükség több állami apaállat tartására, azonban ez utóbbiakat nem szívesen viszik haza a gazdák. Félnek attól, mi lesz, ha elpusztul a nagy értékű állat, ki viseli ennek anyagi terhét. A másik ok, hogy ezek az apaállatok hamar meghíznak, elnehezednek, így nem sokáig használhatók. Pedig a téesz is részt vállal azok gondjából, akik ilyen állatot tartanak, kiöregedésük után 42 napig hizlalja, majd visszaadja őket tulajdonosuknak, adott esetben a Kecskeméti Állat- tenyésztő Vállalatnak. Mi hát a megoldás? A szakemberek úgy vélik, vonzóbbá kellene tenni a kiváló apasertések tartását, mert a tartásra vállalkozóhoz befolyó összeg alig több, mint a takarmányozás költsége. Növelni kell a mesterséges termékenyítés népszerűségét is. A másik gondra, az anyaállatok minőségének javítására már konkrétabb elképzelésük van. Saját- telepükről adnak ki fiatal kocákat a háztájiba, kedvező fizetési feltételekkel. Azt is egyhangúlag vallják, hogy 3 tenyésztés szintjének emelése parancsszóra nem megy, csak az anyagi érdekeltség javításával. Ennek egy része nem a szövetkezettől függ, a másik, rájuk tartozó területen — a kocakihelyezésen — azonban képesek változtatni. Ennek útját-módját keresik, és várhatóan meg is találják a Béke Tsz szakemberei. M. Szabó Zsuzsa Kétegyházi Béke Tsz Amit még rendbe kell „Világnézeti áthangolásra van szükség”
