Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-21 / 67. szám
o1985. március 21., csütörtök Csabai néptánciskolások, „gőzfürdőben 99 Ha becsukjuk a szemünket, s nem figyelünk a hangokra, akár gőzfürdőben is erezhetnénk magunkat. A próbateremben több mint száz gyerek ízlelgeti a mozgás, a tánc adta örömöket, már amennyire a szűkös hely engedi. Néptánciskolások. Közben jut idő a játékra is — azt szeretik csak igazán! Odakint szülők várják a próba végét. Estébe hajlik a délután, mire végeznek. Szilágyi Józsefné Csábira, a kisfiára vár. A 10-es iskolából hosszú az út a „Balassiig”. Érte megy, s hozza, nehogy baja essék. — Mindig szerette a táncot, gondoltam, megpróbáljuk. Nem mondom, sok időm elvész így, hiszen reggel már 6-ra bemegyek dolgozni ezeken a napokon, hogy hamarabb eljöhessek. De úgy látom, megéri, hisz nagyon szeret ide járni. — A mozgásuk, ritmusérzékük sokat fejlődik — kapcsolódik a beszélgetésbe Kö- vesy Károlyné. — Az én Tündim is nagyon akart jönni, én meg örültem, hogy értelmesen tölti el az idejét. Csak' attól félek, hogy jövőre váltótanítás lesz az osztályukban és akkor nem tudom, mit csinálunk? * Végre a kis táncosokkal is szót válthatunk. Nagy Kláriról alig hinni, hogy másodikos, olyan aprócska. Kedves, igazi cserfes kislány. — A tévében mindig nézem. ha tánc van. úgy szeretem! Anyu azt mondta, amíg neki kedve tartja, járhatok. Remélem, soká tartja kedve! Az unokátesóm is táncolt, de mikor megnőtt, azt mondta, többet nem jön. mert itt kövér lányokkal kell táncolni. Megnéztem őket, nem is kövérek! Persze, lehet. hogy akkor még azok voltak — és csengő hangon felkacag. Gaál Kornélt, Bankó Józsit és Drienyovszki Krisztiánt a ..férfiak” öltözőjében találjuk. Kornél iratkozott be leghamarabb, ő beszélte rá osztálytársait is a táncra. Józsit nem nagyon kellett biztatni: • — Otthon csak bekapcsoltam a magnót, és már jártam is . . . Wagner Virág a népdalokat sorolja, amelyeket itt tanultak. Aztán — kéretlenül — elkottyantja: szorgalomból ma egy fekete pontot kapott. Hamar ki kell javítania, mert ide rossz tanulók nem járhatnak! Mit törődnek ők a nehéz körülményekkel! A fontos, hogy próbálhatnak. Pedig ezeknek a kicsiknek még a szereplés „doppingja” sem adatott meg, több évbe kerül még. hogy színpadra léphessenek . . . *************** Lassan egy évtizede, hogy az országban először Békéscsabán életre hívták a néptánciskolát. A kezdetekre a Balassi néptáncegyüttes koreográfusa, Born Miklós emlékezik. — Addig a nagyegyüttesnek egy utánpótlás csoportja létezett, több-kevesebb táncossal. Legalább 2—3 esztendő kellett, mire felkerültek a nagyegyüttesbe, ha egyáltalán maradtak addig. Később v önálló gyermekegyüttessé szervezték ezt a csoportot, megadva nekik ezzel mindazt az élményt, melyet majd a nagyok között is átélhettek: ruhát, szereplést, sikert... — Ám amikor létrejött a gyerekegyüttes — folytatja Born Miklós —, az utánpótlás gondja mégis megmaradt. Majdhogy nem az utcáról állítottunk be táncosokat.. . így jött létre az „utánpótlást pótló” csoport. A nyelvtörőnek is beillő mondat egy olyan táncoktatói rendszert takar, melyet a néptánciskola csírájának tekinthetünk. 1975. szeptember 1-én aztán a néptánciskola is megalakult. Born Miklós asszisztense — a gyerekek tanító bácsija — Mlinár Pál lett. (Azóta elkerült Salgótarjánba, és a csabai mintára, ott is létrehozták a néptánciskolát.) — Egycsapásra megszűnt az utánpótlás gondja. Azok a fiatalok, akik a Rábai úttörőegyüttesbe, majd a felnőtt csoportba kerülnek, alapfokon már képzett táncosok, megszokták a kemény, fegyelmezett munkát, s közösségi emberekké váltak az évek során. Azóta lehetővé vált, hogy a korábbi 20—30 gyerekkel szemben most már több száz apróság ismerkedjen a tánc- hagyományokkal. A legjobbak a kisdobos csoportba kerülnek, a kevésbé ügyesek, s akiknek nincs ínyére a fegyelmezett munka, kihullanak. — Gondokkal is küszködünk. Kicsi a terem, kevés a tanerő, három ilyen magas létszámú osztály sok egy ember vállán. Ha ehhez hozzáteszem, hogy a zenei kíséret sem megoldott, még szomorúbb a kép. Szerencsére — úgy tűnik — ez utóbbi probléma hamarosan megszűnik. A zenei szakközépiskolából több fiatal vállalkozna zenekari szereplésre, csak prímást nem sikerült még találni. **************4 Sztankó Károly 1,983 szeptemberétől tanítja a kis táncosokat. Elmondja, hogy az utóbbi éyekben valóságos divattá vált a gyerekek néptánctanulása. — Jelenleg mintegy 450 gyerek jár a néptánciskola osztályaiba, illetve a kisdobos csoportba. Ha ehhez hozzászámoljuk azokat az iskolákat, ahol táncház jelleggel folyik a néptánctanítás, elmondhatjuk, hogy Békéscsabán közel 700 gyerek kerül így-úgy közel a tánchagyományokhoz. — A követelmények nagyok, és ilyen létszám mellett nem könnyű eredményt felmutatni. Sajnos, sok szülő azért hozza ide gyermekét, mert „más nem ment”. Holott, ha nem bírjp a szellemi és fizikai megterhelést. melyet a próbák jelentenek, ez előbb-utóbb csalódást okoz a gyereknek és a szülőnek egyaránt... A néptánciskolások hetente egy alkalommal próbálnak, egy órát. — Ezzel az egy órával úgy kell gazdálkodni — mondja Sztankó Károly —, hogy azok a gyerekek is élményhez jussanak, akik nem kerülnek a nagyegyüttesbe. A tánctanulás mellett fejleszthetjük ének-zene tudásukat, a néptánc történetébe is bepillantást kapnak. Meg kell érteniük a hagyományápolás fontosságát, hogy más nép- művészeti ágakban is otthonosan mozogjanak ... A néptánciskolások nem koreográfiákat, hanem az egyes tájegységek alaplépéseit tanulják. Az idén először óvodásokat is felvettek, velük elsősorban a népi játékokat ismertetik meg. illetve ritmusgyakorlatokat végeznek. — Kiválóan haladunk velük is. A cél kettős. Egyrészt, hogy képesek legyenek idővel a tánckoreográfiák elsajátítására, másrészt megszeressék a néptáncokat úgy, hogy szabad idejükben is igényeljék az effajta szórakozást. Ez utóbbit szolgálja jövőre a táncosok táncháza. Felnőttek, s gyerekek külön táncházba járhatnak majd. ha kedvük tartja, s ha idejük engedi . . . Ugyancsak a tervek között szerepel, hogy a néptánciskola mintegy 10(1 hallgatója júniusban Kétegy- házán népművészeti táborban vesz részt. Lassan kiürülnek az öltözők, az előcsarnok is elnéptelenedik. A látszólagos nyugalom csak pár percig tart, hamarosan megérkeznek a Rábai együttes tagjai. Kezdődik az újabb próba. Nagy Ágnes Készülődés... indulunk haza! Kötő: Gál Edit Tévétakarodó után A korai záróra — melynek lassan eljön a vége — nemigen mozgatta meg a rádió műsorszerkesztését, holott a feladat adva volt. Átvállalni, pótolni azt, ami a másikból kimaradt. Persze más a hang és más a kép, s aki filmet szeretett volna nézni, nem biztos, hogy beéri helyette egy rádiójátékkal. A valóság azonban erre az elgondolásra már számtalanszor rácáfolt, amikor a választás a rádiót erősítette meg és az élmény nem maradt el, mert a jó alapanyag pusztán a hangokon keresztül tökéletesen érvényesült. Kép nélkül. Mint ahogy az olvasás is kielégít egyetlen hang nélkül. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy nincs szükség hangra vagy képre, s ha az utóbbinak híján vagyunk, a rádió még jobban előtérbe kerül. De nem sok változatosságot nyújtott a tíz óra utáni műsorokkal, elég az elmúlt hetet megnézni. E késői órákon szinte-napról napra kamarazene, kórus, lemezalbum, népdal, régi és új slágerek váltakoztak, mint fix, megszokott programok, főleg a Kossuth adón, egy-egy fél óra tudománnyal vagy politikával megtűzdelve. A Petőfin is alig egy-két irodalmi összeállítást lehetett hallani, már, ha jól hallatszott, mert ilyenkor itt nem mindig jó a vétel. Ez a hét egy kissé más, de tényleg csak kissé. Igaz, ha összességében nézzük a napi műsorokat, más időpontban sincs a hallgató elkényeztetve hangjáték dolgában. Szinte megdöbbentő az eredeti és mai — főleg a magyar — hangjátékok hiánya. Pedig ez a speciális rádiós műfaj majdnem egy idős az intézménnyel és óriási sikereket ért el. A helyét egyre inkább a regény- és novellaátdolgozások vették át. Mesélő mikrofon Szeretjük a mesét, még jobban az igaz történetet, s a visz- szafelé kalandozás az időben, még ha pár évtized is, már annak számít. Mi is volt harminc évvel ezelőtt a rádióban? — erre felelt a fenti című műsor, Lévai Béla kalauzolásával, s ez a hatodik adás az 1954-es esztendőt varázsolta elő. Ennek a rádiós évnek — mint az akkori életnek — a jellemzője az új és életközeli hang, az olvadás. Ekkor került mikrofon ele Veres Pétertől A rossz asszony, Déry Tibortól a Simon Menyhért születése, s ebben az időben jelentkezett először a Kilátó, a Világirodalmi folyóirat, a Virágzó mezőgazdaság, az Ifjúsági figyelő és több' más új műsor. S egy időre —mert a népszerűsége csak visszahozta — szünetelt a Szív küldi. Ekkor volt — április 30-án —, a londoni 6—3 visszavágója, a budapesti 7:1, melyből most a hetedik gólt hallhattuk újra Szepesitől, Szusza kommentálásával. De ennél sokkal ritkábban, vagy azóta sem hallott eseménypillanatok is előkerültek a szalagokról. Hatvány Lajos és Bölöni György beszélt Adyról, Déry Tibor Karinthy Frigyesről, Szabó Lőrinc pedig a leányával beszélgetett egy villanásnyi ideig. S volt még más különlegesség is. kettő közüle megrázó erejű. Soós Imre Debrecenben Rómeót játszotta. Számos, sokkal jobb Rómeót hallhattunk már nála, művészibbet, raffináltabbat, de égőb- bet nem. A sötét kert szinte lángol, ahogy Júliáért epekedik. Tőkés Anna Lady Macbethje a másik. Félelmetesen sejtelmes és fájdalmas a hangja, amint rebeg és lebeg az éteren át. Nagyon jó műsor volt, azzal a hibájával együtt is, hogy egy-egy személyre borzasztó kicsi idő jutott. Mentsége viszont, hogy sokan szólaltak meg. Az idő. sőt az időtlenség távolából és emlékük újra felfénylett. Ok, indok, okosan, szépen Ha ez egy műsor esszenciája, bármiről lehet szó, de most egy óra.hosszán át a szerelem körül forgott minden, bár a cím A szeretet művészete volt. S míg peregtek az egymástól csak dallal, zenével elválasztott — ugyanakkor összekötött — hol lírai, hol groteszk hangvételű irodalmi számok, a gondolat is csaponghatott. Tényleg művészet — amelyet teremteni és formálni lehet — a szeretet és a szerelem? Mi a kettő közötti különbség, s mitől és hogyan válik egységgé? Hol a határ? Igaz-e, hogy az ember először, másodszor és harmadszor — vagyis mindörökké — arra vágyik, hogy őt szeressék, s kevésbé arra, hogy ő szeresse a másikat? Az olykor koppanó, majd csendes eső gyanánt hulló szép és okos szavak cáfoltak és igazoltak, akár a különböző emberek különböző tapasztalatai. Mást érez a végleg egyedül maradt, mást akiben épp most lobban fel az érzés és a viszonzás boldogsága örökkévalónak tetszik. Megint más a kiábrándultság határán bukdácsoló, elfáradt, megkopott szerelem, melyet a regi tűz parazsa sem melegít már. És még számtalan változat lehetséges e nagy témára, csak egy életen belül is, összessége pedig — hol léte, hol hiánya miatt —, a legszebb műveket hozta létre zenében, szóban, írásban. A szerelem, a szeretet művészetét, melyből Korányi Tamás műsora egyéni ízű válogatás volt, sok színnel, Törőcsik Mari, Ronyecz Mária, Bács Ferenc, Kozák András és Rajhona Ádám előadásában. Hogy a szerzők kiléte mért maradt 'titok, az rejtély és nagy kár. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Egy kis figyelmet kérek! 8.30: Kamarazene. 9.29: Balázs Árpád gyermekmuzsikájából. 9.44: Nefelejcs. 10.05: Diákfélóra. 10.34: Szokolay Sándor: A tűz márciusa. 11.39: Jókai Mór élete és kora. 13.00: Lemezmúzeum. 13.30: Fúvószene az NDK rádió műsorából. 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.25: Zenés beszélgetés dr. Rakk István dalszövegíróval. Riport, (ism.) 15.10: Irodalmi összeállítás Illés Béla születésének 90. évfordulójára. 16.05: Révkalauz. 17.00: Kiskunhalom. Nagy Lajos regénye. 17.48: Régi híres orosz-szovjet énekesek. 19.15: Rádiószínház: Katonaének. 20.24: 300 éve született Johann Sebastian Bach. 21.40: Miért írta meg . . . 22.20: Tudósítás a Svájc—Magyarország jégkorong-világbajnoki mérkőzésről. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Humperdinck: Jancsi és Juliska. 22.45: Régi sírkövek, hajdani zsinagógák. 22.55: Báthy Anna és Rosier Endre (ének) hangversenye. 0.10: Dohnányi: Szimfonikus percek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: 1919 — kantáta. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. (ism.) 9.05—12.00: Napközben. Zenés délelőtt. 12.10: A Living Strings zenekar filmzenét játszik. 12.25: Néhány szó zene közben. 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.05: Pophullám. 14.00: Béres János furulyázik. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv. Riport, (ism.) x 16.00: Rockhangversenyekről. 17.05: A T. C. Matic együttes játszik. 17.30: Tanakodó. — Még egyszer a nyelvtanulásról. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.00: A Poptarisznya dalaiból. 20.50: Közvetítés a Svájc—Magyarország jégkorong-világbajnoki mérkőzésről és a férfi kosárlada Magyar Népköztársasági Kupáról. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Népdalkörök pódiuma, (ism.) 22.45: Havasy Viktor dalaiból. 23.20: Fecsegő felügyelő esetei. 23.50: Nóták Petőfi Sándor verseire. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. A Petőfi rádió zenés műsora. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva, (ism.) 9.23: Hovanscsina. 10.35: Népzene sztereóban. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Dzsesszarchívum. 11.47: Romantikus muzsika. 13.05: Háttérbeszélgetés, (ism.) 13.35: Reflektorfényben, (ism.) 14.09: Barokk zene. 15.00: Csak fiataloknak, (ism.) 15.55: Üj kamarazene-felvételeinkből. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Zenekari muzsika. 18.30: In limba materna. 19.05—19.35: Iskolarádió. 19.35: Holnap közvetítjük... A Budapesti fesztiválzenekar hangversenye. 19.58: Üj operalemezeinkből. 22.35: Napjaink zenéje. Indián dalok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hét közben. Aktuális magazin. Szerkesztő: Váczi Szabó Márta. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.55: Tévétorna, (ism.) 9.00: Iskolatévé, angol nyelv. 9.15: A dicsőséges 133 nap. 15.20: Hírek. 15.25: Gyermeknap a Berva- völgyben. 15.50: Pedagógusok fóruma. 16.25: Képújság. 16.30: Agrárvilág. 17.10: Törvény. Dokumentumfilm. 17.55: Én, Prenn Ferenc. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bizonyíték híján. 21.00: Metszetek. 21.05: A hét műtárgya. 22.05: Tv-híradó 2. 22.15: Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Balázs Béla: Karcsi kalandjai. 19.10: Ecranul Nostru. 19.30: Gyöngyhalászok. 19.55: Telesport. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.25:,Fiatalok stúdiója. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 9.00: A beszélő nád. 9.15: Utógondozás — művelődési adás. 9.35: Szemtől szembe a Nappal. 9.55: Szünetetekre. 10.00: A növények táplálkozása és a trágyázás. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési adás. 12.30: Hírek. 16.25: Videooldalak. 16.35: A beszélő nád. (ism.) 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Utódgondozás, (ism.) 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Jelenko — sorozat gyermekeknek. (ism.) 18.15: Tudomány. 18.45: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Színkép. 21.05: Vetélkedő. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Ifjúsági képernyő. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: örök hívás — filmsorozat. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est. SZÍNHÁZ Értesítjük bérleteseinket, hogy a plakáttól eltérően az Orpheusz aíászáll c. előadást március 21-én este 7 órakor mutatjuk be a Móricz-bérletben. 21-én Tótkomlóson az Orpheusz alá- száll c. előadás elmarad. 1985. március 22-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Pinokkió-bérlet 1985. március 22-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: NYUGAT LÁNYA Bérletszünet (a szegedi Nemzeti Színház operaelőadása) 1985. március 22-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: . GELLÉRTHEGYI ÁLMOK Megyei Tanács ea. 1985. rhárcius 22-én, pénteken 19 órakor Csongrádon: ORPHEUSZ ALÁSZÁLL MOZI Békés Bástya: 4-kor: A harapós kiskutya, 6-kor: Redl ezredes I—II. Békéscsaba Szabadság: de. 10, 4 és 7-kor: Vörös grófnő I—II. Békéscsaba Terv: fél 6- kor: Szabadlábon Velencében, fél 8-kor: Őszi almanach. Gyula Erkel: fél 6-kor: Filmklub, fél 8-kor: Menekülés a győzelembe. Gyula Petőfi: 3-kor: Déltől hajnalig, 5 és 7-kor: Aranyoskám. Orosháza Béke: Erotikus képregény. Orosháza Partizán: Házibuli. Szarvas Táncsics: 6-kor: Királylány zsámolya, 8-kor: Gyilkosok utcája, 22-kor: A nőstényfarkas kísértete, Szeghalom Ady: Finom kis bordély.
