Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

iesztése, az iskolai élet demokratizálása, az oktató-nevelő munka irányításának átszervezése. Nagy lendületet adott a munkának a Központi Bizottság határozata. Munkánk során f >kozatosan a nevelésre terelődött a hangsúly. A gazdasági változásokkal összhangban kedvező változások indultak el a szocialista nevelőiskola kialakulása útján. Ezek eredményeként a megye pedagógusai nevelő-oktató munkájának színvonala javult, tervszerűbbé és tudatosabbá vált.

A közoktatás fejlesztésében jelentős szerepet játszottak az irányító pártbizottságok, fokozatosan nőtt a pedagógus-pártszervezetek aktivitása, javult a pártszervek pedagógus-alap- szervezetek irányító munkája, segítésük, ellenőrzésük, beszámoltatásuk rendszeresebbé vált. Ebben fontos esemény az alsó- és középfokú oktatási intézmények pártbizottsága megalakulása Békéscsabán. Javult az ifjúsági szervezetek munkája és pártirányítása.

Nem sikerült kellően aktivizálni a szülői házat az iskolai nevelőmunka támogatásában, az oktató-nevelő munka társadalmasítása nem éri el a kívánt és lehetséges szintet.

A demográfiai hullám, az ötnapos munkahét bevezetése, a növekvő szükségletek és igények egyre nehezebb feladatokat rónak a közoktatás területén dolgozókra, amit a tárgyi és személyi feltételek javítása csak részben tudott fedezni. Intézményeink változatlanul zsúfoltak, sok a szükségtanterem, pedagógushiány van, miközben a megyei összkép kedvezően változott. Jelentős eredmény, hogy javult a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése, bár az még mindig elmarad a velük szemben támasztott növekvő követelmények szintjétől.

A demográfiai hullám és a társadalmi igények változása miatt az általános iskoláról a középfokú oktatási intézményekre terelődik a fokozottabb figyelem.

Az óvodai hálózat alapvetően kielégítette a jelentkező igényeket, valamennyi gyermek számára biztosított az iskolaelőkészítő évfolyamon való részvétel. Az óvodák zsúfoltsága alacsonyabb, mint az országos átlag, de a városok lakótelepein csak a szükségmegoldásokkal lehet kielégíteni az igényeket. Javultak a személyi feltételek. Nőtt a nemzetiségi nyelvi oktatásban részesülő óvodások száma és részaránya

is. Az óvoda-pedagógiai munka színvonala fokozatosan emelkedik.

Az általános iskolai hálózat fejlesztésében kiemelt programot valósítottunk meg, de még mindig nem értük el sem a kívánatos szintet, sem az országos átlagot. A városi isko- 'ák különösen zsúfoltak, nőtt a napközi otthonban elhelyezett tanulók száma, ami még tovább fokozza a zsúfoltságot, emelkedik a váltakozó tanításban részesülők részaránya. Az új iskolák telepítésével tovább nőtt az egyes intézmények felszereltsége közötti különbség. Nőtt a pedagógusok létszáma, de az igényt nem tudtuk csak nyugdíjasok és képesítés nélküliek beállításával kielégíteni. A szakos ellátottság javult. Kiemelkedő eredmények születtek az iskolakötelezettségi törvény végrehajtásában, amelyhez jelentősen hozzájárultak a diákotthonok. A végzős gyermekek mintegy 97%-a tanul tovább a középfokú tanintézetekben. Jelentősen javult a nevelés tervszerűsége, a munkára, a világnézeti, erkölcsipolitikai, a közösségi, a hazafias és internacionalista nevelés hatékonysága. Változatlanul napi feladat a hátrányos helyzetű, és a tehetséges gyerekekkel való kiemelt foglalkozás.

A középfokú oktatási intézményekben befejeződött az új tantervek, az új vizsgaszabályzatok bevezetése. A középfokú iskolák tanulói létszáma fokozatosan emelkedett, legdinamikusabban a szakmunkásképző intézetekben. Az intézmény- hálózat érdemileg nem fejlődött, a leterheltség tovább fokozódott, a jelenlegi hálózat nem bírja el a demográfiai hullámot. Az intézmények felszereltsége javult, de az előbbre lépés ellenére súlyos gondokkal küzdenek elsősorban a szakmunkásképző intézetek, melyek gépparkja elavult, korszerűtlen. A középfokú szakmai képzésben változatlanul megoldatlan a tényleges társadalmi szükségleteknek, és az iskolák lehetőségeinek összehangolása. A gondokon csak valamelyest enyhít a technikusképzés megindítása nappali tagozaton. A személyi feltételek általában tovább javultak, jók, miközben néhány szakon egyre nagyobb hiány keletkezik. A [elsőfokú beiskolázási mutatók évről évre javultak.

A felnőttoktatás iránti érdeklődés az utóbbi években fokozatosan csökken, amit a tényleges iskolázottsági szint nem indokol. A munkahelyek nem fordítanak kellő gondot dolgozóik általános .és szakmai képzettségének fejlesztésére, sem a képzésre, sem a továbbképzésre. A meglevő és várható, növekvő szükségletek kielégítése követeli a munkahelyek és az oktatási intézmények szorosabb együttműködését, mind az oktatás feltételeinek javításában, mind a szervező munkában.

A felsőfokú tanintézetek munkája tartalmilag korszerűsödött, a képzés egyre inkább követi a gyakorlati szükségletek változásait. Az intézetek vezetése megszilárdult. Mindkét intézmény jelentősen hozzájárul a megyében a jó szakemberellátáshoz, <\ szakműveltség korszerűsítéséhez.

A közoktatás terén előttünk álló legfontosabb feladataink:

— az oktatáspolitikai határozatból adódó feladatok folyamatos megvalósítása;

— a demográfiai hullám levezetésére való felkészülés a középiskolákban;

— javítsuk az oktatás személyi feltételeit, el kell érni, hogy a VII. ötéves tervben Békéscsabán pedagógiai főiskolai tagozat létesüljön;

— tovább kell javítani az oktató-nevelő munka tárgyi feltételeit, csökkenteni az adminiszratív terheket;

— növelni kell a nevelés hatékonyságát, szorosabb együttműködést alakítva ki a szülői házzal a munkahelyekkel;

— erősíteni kell a munkahelyek felelősségének növelésével, az oktatási intézmények és munkahelyek kapcsolatát a felnőttoktatásban;

— megszervezni a technikusképzés feltételeit, a megye szakemberszükségleteivel összhangban;

— erősíteni az iskolai pártszervezetek és ifjúsági szervezetek együttműködését az iskolai feladatok ellátásában.

3. fl közművelődés

A közművelődéspolitikai feladatok végrehajtása folyamatos és következetes volt, melynek eredményeként tovább gyarapodott a megye lakosságának általános és politikai műveltsége. A közművelődés egyre inkább közös üggyé válik, mind jobban tudatosodik a társadalmi, a gazdasági és kulturális fejlődés szoros kapcsolata, erősödött a közműveltség emelésénék általános igénye. A közművelődés fejlesztésére a települések tervet készítettek, aszerint dolgoznak. Kiemelt feladatként kezeltük a munkahelyi művelődés fejlesztését, így szélesedett a közművelődés hatóköre, különösen a munkásság körében (a kedvező folyamat bázisát a szocialista brigádok képezik). Lényegesen javult a közművelődés pártirányítása minden szinten.

A megye közművelődésének tárgyi feltételei csak kevés úi létesítménnyel gazdagodtak, általánosan jellemző a stagnálás, néhány területen a visszaesés. A hálózat fejlettsége területenként és ágazatonként aránytalan színvonalú, különösen a megyeszékhely és a kisebb települések ellátottsága hiányos.

A személyi feltételek valamelyest javultak, ennek ellenére intézménytípusoktól függően szakemberhiánnyal küzdünk. Dolgozóink mintegy fele szakképzett, zömük a megyeszékhelyen és a városokban dolgozik, a kisebb települések szakmai ellátottsága nem megoldott. A velük szemben támasztott követelmények gyorsan növekednek. Anyagi megbecsülésük szintje általában alacsony, emiatt is a fluktuáció nagyarányú, gátolja a folyamatos színvonalas munkát.

Az egyes közművelődési ágazatok közötti együttműködés javult, eredményeket értünk el az oktatási intézményekkel való integráció terén. Folyamatosan javult a közművelődés társadalmasítása, a művelődési bizottságok betöltik szerepüket.

A közművelődési munka tartalmi korszerűsítése tovább folyik, miközben újabb és újabb igények keletkeznek. Ezek kielégítése nem teljes, de a megye közművelődési teljesítménye így is nagyobb, mint ami a feltételrendszeréből következnék.

A művelődési ház jellegű intézmények javuló tartalmi munkájukat gyorsan romló anyagi-tárgyi feltételek között végzik. Sokrétű tevékenységük mind hatékonyabban szolgálja az ismeretek bővítését és megújítását, a szocialista életmód formálását, a szabad idő hasznos és kellemes eltöltését. A hálózat korszerűsítése elkezdődött. A Megyei Művelődési Központ működési feltételei nagyon rosszak.

A Megyei Könyvtár új épületének átadásával országosan is élenjáró könyvtárhálózata lesz Békés megyének, jelentős előrelépés a zenetárakkal való bővítés. A könyvtárlátogatók száma az elhúzódó építkezések miatt valamelyest visszaesett, de a területen folyó munka változatlanul kiemelkedő.

A Jókai Színház művészeti, tartalmi munkája javult, kiegyensúlyozottabbá vált. A vezetés megszilárdult, műsorpolitikája a megye társadalmi, politikai szükségleteinek megfelelő. Egyre szélesebb közművelődési tevékenységük. A személyi feltételek kiegyensúlyozottak, anyagi feltételeik romlottak.

A Gyulai Várszínház művészeti munkáját országosan is elismerik. A további munkát anyagi gondok és a vár állagának rohamos romlása egyre kérdésesebbé teszi.

A Megyei Moziüzemi Vállalat működési feltételei nem javultak, a hálózat állapota gyenge. Ennek ellenére jelentős szervező munkával, helyes műsorpolitikával sikerült elérni, hogy a nézőszám tovább nem csökkent.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenysége a tanfolyamok iránti érdeklődés kiszélesedésével tovább bővült, különösen kedveltté váltak a közhasznú ismereteket nyújtó előadások.

A Megyei Múzeumi Szervezet és a Megyei Levéltár köz- művelődési tevékenysége szélesedett, szaporodott mind a kiállítások, mind a látogatók száma, a hálózat új létesítményekkel gazdagodott.

©

I

egyeztetésében, sorolásában és képviseletében, a terület- és településfejlesztésben. Nőtt a tanácsok önállósága és felelőssége. A közigazgatás korszerűsítése során 9 közigazgatási körzet jött létre. Szeghalmot az Elnöki Tanács 1984-ben várossá nyilvánította. A továbbiakban Gyomaendrőd, Me- zőkovácsháza, Sarkad várossá nyilvánítására kerül sor. 5 nagyközséget a megyei tanács közvetlenül irányít. A helyi tanácsok önállóságának kibontakoztatását, érvényesítését — a fejlődés ellenére is — még sok szervezeti, esetenként szubjektív, személyi tényező gátolja.

A tanácsok — lehetőségeik keretein belül — jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy a lakosság javaslatait, igényeit figyelembe vegyék és kielégítsék, életkörülményeit javítsák, ellátását fejlesszék, hogy a városi és községpolitikai feladatok megtervezésébe és végrehajtásába a dolgozókat bevonják.

Ellentmondás mutatkozik a tanácsok törvényben biztosított jogai és kötelezettségei, valamint érvényesítésük valóságos lehetőségei között. A terület- és településfejlesztés kérdéseiben döntési lehetőségeiket sok formalitás terheli. A tervezési és szabályozási rendszer — minden demokratikus törekvés ellenére — szűk kereteket biztosít az ésszerűbb gazdálkodásra. A tanácsoknak a bevételek növelésében nincs elég érdekeltsége, gazdálkodásukat zavarják a menetközbe- r.i pénzügyi elvonások. Nem erősödött kellően a tanácsoknak, mint testületeknek tényleges döntést hozó szerepe.

Az igazgatási apparátusnak a döntéshozatalra történő befolyása csökkent, de az indokoltnál még mindig nagyobb. A tanácstagok és a lakosság kapcsolatának erősítését kedvezőtlenül befolyásolják a formális jelenségek (pl. a tanácstagi beszámolók esetenként alacsony színvonala).

Igazodott a tanácsok szerveinek felépítése, munkaszervezése az új követelményekhez, egyszerűbb szervezettel, észszerűbb munkaszervezéssel, a lakosság ügyei intézésének könnyebbé tételével végzik munkájukat. A tanácsi apparátus — melynek tevékenysége elismerést érdemel — szakmai, politikai felkészültsége javult. Törvényesen, a jogszabályi előírások betartásával, a lakosság gondjainak kulturáltabb ügyintézésével végzik mindennapi munkájukat. Némileg csökkent a bürokrácia. Ennek ellenére nemegyszer előfordul az ügyek indokolatlan elhúzódása. Körültekintőbb, emberségesebb ügyintézéssel számos panasz megelőzése válna' lehetővé. A bürokrácia további visszaszorításának — a belső szervezés javításával is — nagy tartalékai vannak.

A lakosság ellátásának helyzete, az állampolgárok közérzete szempontjából döntő a tanácsok irányítása alatt álló nagyszámú intézmény színvonalas és eredményes működése, a szűkös anyagi lehetőségek hatékonyabb felhasználása. Jelentős előrelépés történt az integráció területén a megyei oktatási, közművelődési, egészségügyi intézmények szakmai, gazdasági összevonásával. Az intézmények még hatékonyabb működését zavarja az egyes igazgatási szervek indokolatlan gyámkodása, az intézményvezetés önállóságának csorbítása.

Az államigazgatás és a tanácsi munka korszerűsítése a továbbiakban is megköveteli, hogy erősítsük:

— annak tudatát, hogy a tanácsok a nép hatalmát megvalósító állam területi és helyi szervei, amelyek a demokratikus centralizmus alapján működnek;

— a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és állam- igazgatási jellegét, különösen nagy figyelmet fordítva a nép- képviseleti és az önkormányzati munka erősítésére, a helyi és területi érdekek feltárására, egyeztetésére, a testületi munka politikai tartalmának javítására;

— a tanácsok, mint testületek vezető, meghatározó és ellenőrző szerepét;

— tovább kell erősíteni a demokratikus fórumok tartalmi munkáját, a formalitások elleni küzdelmet;

— a tanácsi tisztségviselők és az apparátus szemléletének, munkastílusának, munkamódszerének fejlesztését;

— a lakosságot közvetlenül érintő intézményeket, szolgáltatásokat ért panaszok, kritikák okainak megszüntetését.

c) A megváltozott külső és belső feltételek új követelményeket támasztanak az állampolgárok magatartásával szemben is. Az állampolgárok döntő többsége törvénytisztelő, becsületesen él és dolgozik. Rendkívüli helyzetben példás fegyelmet tanúsít (pl. árvizek, földrengés, hóvihar, polgár- védelmi gyakorlat stb.). Ugyanakkor tapasztalható az állam- polgári fegyelem ellen vétők számának és eseteinek növekedése a törvénytisztelő állampolgárok körében is. Bővül azoknak a köre, akiknek életvitele kifogásolható, akik törvénysértő magatartást tanúsítanak, élősdi, harácsoló, lumpen életmódot folytatnak.

Ezért:

— a párt-, állami, és társadalmi szervek, a vezetők: lépjenek fel a negatív jelenségek, a fegyelmezetlenség megnyilvánulásaival szemben; óvják a közélet tisztaságát; ne

túrjék a hatalommal való visszaélést, a személyi összefonódásokat, a protekció és a korrupció különböző megnyilvánulásait.

d) A bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek a beszámolási időszakban a párt jogpolitikájának szellemében, a törvények alapján dolgoztak. Pártunk jogpolitikai céljai megvalósulnak. A megyére általánosan jellemző a rend- és jog- biztonság, a szocialista törvényesség érvényesülése. A közrend és közbiztonság — a meglevő gondok ellenére — kiegyensúlyozott, az állam biztonsága szilárd. A köznyugalmat jelentősen zavaró bűncselekmény nem maradt felderítetlen. Javult a rendőri munka hatékonysága és a felderítő tevékenység. Az ügyészi szervezet színvonalasan látja el feladatait, a bírói ítélkezést a kiegyensúlyozottság és az életviszonyok változásának figyelembevétele jellemzi.

Megyénk bűnügyi fertőzöttsége változatlanul alacsony, ennek ellenére az ismertté vált bűncselekmények száma évenként hullámzó, egyes bűncselekményfajtákban lassan emelkedő tendenciájú. A bűnözés alakulását meghatározó okok nem csökkentek, sőt, néhány újabb is kialakult. A társadalomra különösen veszélyes bűncselekményfajták közül nőtt az erőszakos és garázda jellegű, a halált okozó közlekedési bűncselekmények száma. A társadalmi tulajdonban bűn- cselekménnyel okozott kár nő.

Emelkedett a büntetett előéletűek, a visszaesők száma. Némileg nőtt a fiatalkorú bűnözők száma, fokozódott a cigánybűnözés. Jelentős az alkohol hatása alatt elkövetett bűncselekmények száma is.

A bűnmegelőzés folyamata kibontakozóban van, társadalmi bázisának növelése érdekében további tudatos, tervszerű intézkedések megtétele szükséges.

A polgári ügyekben érvényesül a személyi és vagyoni jogok védelme. Az eljárások során néha nem érvényesül eléggé a törvénytiszteletre, az állampolgári kötelezettségekre való nevelés.

A gazdaságban mind több a szavatossági, kártérítési ügy. Növekedett, de változatlanul alacsony a kötbérügyekben történő igényérvényesítés. A gazdálkodó szervek közötti szerződéses fegyelem még mindig nem kielégítő. A munkaügyi jogvitákban a jogalkalmazó szervek ügyelnek a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése összhangjára. A munkáltatók következetesebben élnek a munkafegyelem megszilárdításának jogi eszközeivel, de nem egy esetben kísértenek a kiegyensúlyozatlanság jelenségei a fegyelmi büntetés kiszabása során.

e) A honvédelmi felkészítés megyénkben eredményesen valósul meg. A megyében állomásozó fegyveres erők alakulataival kapcsolataink a vonatkozó párthatározatoknak megfelelő, rendszeres. Nevelőmunkájuk színvonalas, harckészültségük javult. A területvédelmi és hadkiegészítő parancsnokság jól és törvényesen látja el feladatait. A tiszti és tiszthelyettesi pályára irányításban is kedvezőek az eredmények, számottevően javítja lehetőségeiket Békéscsabán a katonai kollégium és Orosházán a tiszthelyettesi szakközépiskola beindítása.

A polgári védelmi törzsek, a tartalékos állomány és szak- szolgálatok, önvédelmi szervezetek kiképzése, a lakosság felkészítése eredményesen fejlődött. Javult a parancsnokságok és alegységek harckészültségi, mozgósítási, alkalmazásba helyezési készsége, a Varsói Szerződés szintű „SZEKTOR ’82” polgárvédelmi gyakorlat színvonalas előkészítésében, lebonyolításában jelentős érdemeket szereztek.

A határőrkerület és az alegységek eredményesen látják el határőrizeti feladataikat. A politikai, társadalmi, gazdasági szervekkel, a határterületi lakossággal kialakított együttműködésük tartalmas. A határőr alegységek részt vesznek a községek arculatának formálásában, rendjének fenntartására pozitív hatással vannak. Kiszélesedett az önkéntes határőrmozgalom.

A megye munkásőrállománya magas fokú felkészültséggel és szervezettséggel teljesíti a párttól kapott feladatát. Tudatosabb a politikai és a szakmai nevelőmunka összekapcsolása, tervszerűbb a személyi feltételek biztosítása, folyamatos a bázishelyi párt- és gazdasági vezetéssel való kapcsolat. A munkásőregységek közötti színvonalkülönbség fokozatosan kiegyenlítődik vagy megszűnik, s csaknem azonos színvonalon dolgoznak. A munkásőrség tekintélyének fontos forrása az állománynak a politika melletti kiállása, a termelőmunkában való példamutató részvétele, a munkásőri feladatok maradéktalan teljesítésé, mely az állomány döntő többségét jellemzi. A jövőben is feladat az állomány politikai érzékenységének további növelése, a parancsnoki munkában a személyiségformálás erősítése, és a katonai felkészültség növelése.

A tűzoltóság megfelelő szinten látta el feladatait az emberi élet, a társadalmi tulajdon, a személyek javai védelmében.

o