Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

Az MHSZ fontos feladatát, a lakosság hazafias, honvédelmi és internacionalista nevelését, a fiatalok honvédelmi felkészítését jó színvonalon látja el. Jelentősek sikerei a honvédelmi jellegű tömeg- és minőségi sport területén, egyes sportágakban nemzetközi sikereket értek el. Kiemelkedő jelentőségű volt a XII. motoros műrepülö világbajnokság megrendezése. Javult a bázisok anyagi, technikai ellátottsága.

0 A sportpolitikai feladatok megyei végrehajtásában kezdeti eredményeket értünk el. Javult a testnevelési és sport- mozgalom helyi, állami irányításának rendszere. A kiemelt sportegyesületek létrehozásával megteremtődtek a minőségi munka bázisai. Eredmények születtek az ifjúság, a lakosság trstnevele.se és sportja területén. Ebben a döntő szerepet a megyei tömegsport-koordináció tölti be. A megye tömegsport jellegű hagyományai és az új szabadidős sportí'ormák bevezetése a résztvevők számának mérsékelt növekedését eredményezte.

Az iskolai testnevelés és diáksport fejlesztésére hozott határozatok nem hozták meg a várt eredményeket. Korszerűsödött a tanterv, ciklusonként emelkedett a testnevelési órák száma. A megnövekedett gyermeklétszám, a tanulók túlterheltsége, a testnevelési és tömegsportórák tartalmi munkájának gyengesége továbbra is gondot okoz. Nem javultak kielégítően a testnevelés és sport anyagi, tárgyi, technikai feltételei. A sportszervek sem találják meg a megfelelő formát, módszert a lakosság spontán sporttevékenységének támogatására, bővítésére, ösztönzésére. Ezért a jövőben lényegesen nagyobb hangsúlyt kell helyezni:

— az ifjúság testnevelés és sport iránti igényének felkeltésére és annak kielégítésére.

II. Gazdasági építőmunka, az életkörülmények

1. n gazdasági fejlődés főbb jellemzői

a) A megye gazdasága adottságait kihasználva, a változó körülményekhez igazodva fejlődik. A párt-, a gazdasági, az állami, a társadalmi szervek, a megye lakossága nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy — a nehezebb feltételek között is — hatékonyabban járuljanak hozzá a népgazdasági egyensúly javításához, az elért életszínvonal megvédéséhez. Az iparban a Központi Bizottság termékszerkezet-váltásra, illetve az export fokozására hozott határozatának, a mező- gazdaságban a KB Titkárság 1976. szeptember 27-i határozatának végrehajtása jelentette a legnagyobb feladatot. A gazdaságpolitikai határosatok végrehajtása újabb eredményeket hozott. A megye gazdasága az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődik, és a főbb mennyiségi előirányzatokat tekintve megközelíti a megyei VI. ötéves tervet.

A termelőágazatok jövedelmezősége elérte, illetve meghaladta az országos átlagot. A fejlesztésből való részesedése, és a dolgozók keresete ugyanakkor az átlag alatt maradt.

b) Kedvezően változott és fejlődött a megye ágazati szerkezete. Az ipar részaránya meghatározó, néhány termékcsoportban országos jelentősége tovább nőtt (pl. szénhidrogének, építőanyagok, élelmiszerek, betakarítógépek, központi fűtési kazánok, csomagolóanyagok). A mezőgazdaság dinamikusan fejlődött. Eredmények születtek a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításában, az export növelésében. Az adottságoknak megfelelő az élelmiszer-gazdaság exportban elfoglalt helye. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelésből származik továbbra is a megye összes exportjának több mint 70"u-a, a nem rubelelszámolású export közel KO" „-a. Emelkedett a munka termelékenysége, mérséklődtek a termelés fajlagos anyag- és energiaráfordításai, ennek ellenére mérsékelt ütemben nőtt a vállalatok és szövetkezetek eredménye. Erősödött a jobb minőségű termékek előállítására, a munka- és technológiai fegyelem javítására való törekvés, bár a munkaerő-gazdálkodásban, az eszközök kihasználásában még jelentősek a tartalékok. A beruházások reálértéke csökkent. Elsőbbséget kaptak a központi programokhoz kapcsolódó fejlesztések. Folyamatos ágazati átrendeződés mellett a teljes körű foglalkoztatás biztosított. Bevezetésre került az ötnapos munkahét. A termelő és kommunális fejlesztések javulást eredményeztek a munka- és élet- körülményekben. Tovább bővültek a társadalmi juttatások. A növekvő nehézségek ellenére az alapvető árukból az ellátás biztosított volt. Jelentős számú lakás, bölcsőde, óvodai férőhely, iskolai osztályterem, gyógyintézeti ágy létesült.

Az elmúlt időszak eredményei abban összegezhetők, hogy — az előre láthatónál nehezebb feltételek ellenére is — a gazdaságpolitikai határozatok által kijelölt úton haladunk. Céljaink maradéktalan megvalósításához a gazdaság minden területén újabb erőfeszítésekre van szükség:

— a megye általános fejlődésének kulcskérdése a gazdaság dinamikus fejlesztése, erre kiemelt figyelmet kell fordítani;

— a termelésiszerkezet-váltás, korszerűsítés az export- és jóvedelemtermelő-képesség fokozásában;

— a tartalékok feltárásának, hasznosításának gyorsabb ütemű megvalósításában.

2. 0 gazdasági ágazatok helyzete

a) Az iparban — változó feltételek és erősödő differenciálódás mellett — a termelés mennyiségi növekedése megközelíti a megyei középtávú tervben meghatározott előirányzatot, éves átlagban eléri a 3%-ot. A nehézipar és élelmiszero

ipar, valamint a szövetkezeti ipar fejlődése meghaladta az átlagot. Az építőanyag-iparban legjelentősebben a hőszigetelő üveg és a tégla termelése növekedett. A szénhidrogénkitermelésben a központi programnak megfelelően a földgáztermelés volt dinamikusabb. A gépipari termékek közül átlagosnál gyorsabban nőtt a betakarítógépek, a járműrészegységek, a központi fűtési kazánok és egyes háztartási gépek termelése. A könnyűiparban nőtt a kartondoboz, a kárpitozott ülőbútor, csökkent a női cipő, a férfiing termelése. Az élelmiszeriparban a feldolgozottabb mezőgazdasági termékek részaránya emelkedett. Legdinamikusabb a sertéshús, a vágott baromfi, a gyümölcpkonzerv, a száraz tészta, a cukor és az üdítő italok termelésének emelkedése. A termelés növekedése a létszám és a beruházások csökkenése mellett a termelékenység évi 4%-ot meghaladó javulásában adódott. Átlagot meghaladó termelékenységnövekedés a szövetkezeti ágazatban, valamint a nehéziparban valósult meg. A termékszerkezet-váltást a Központi Bizottság határozata alapján hozott intézkedések, valamint a piaci igények kényszerítő hatása váltotta ki. A népgazdasági egyensúly javítását elősegítő folyamatok kibontakozása megkezdődött, az export növekedése dinamikusabb a termelés növekedésénél, meghaladja az évi 3"0-ot. Az exporttermékek aránya elsősorban a húsiparban és a gépiparban nőtt. Ebben a Gyulai Húskombinát, valamint a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat exportteljesítménye volt meghatározó. A könnyűiparban értékesítési nehézségek, alapanyaggondok (minőség, ár, beszerzési nehézségek), az építőanyag-iparban a belföldi ellátás javítása mérsékelte az exportot. A kedvezőtlen piaci viszonyok és alacsony exportárak miatt az exportárbevétel a kiszállított termékmennyiségnél mérsékeltebben nőtt. Az egyre nehezedő értékesítés ellenére a gazdálkodó szervezetek piaci tevékenysége javult, aktivitásuk fokozódott.' Ezt központi és.helyi intézkedések is segítették.

A fokozatosan szigorodó gazdasági szabályozás, az anyagellátás zavarai, az importbeszerzés nehézségei, az egyre jobban kiéleződő háttéripari problémák és az emelkedő árak elkerülhetetlenné tették a költségek növekedését. Ezt a takarékosabb gazdálkodás csak részben ellensúlyozta, emiatt a nyereség növekedése lelassult, elmaradt a termelés növekedésétől. Egyre jobban kiéleződtek a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodási problémái: a körülményekhez nem kellő alkalmazkodás; a műszaki fejlesztés gyengeségei; a piaci igényekhez és minőségi követelményekhez nem elég gyorsan igazodó termékszerkezet; a termelésszervezési, munkafegyelmi és vezetési hiányosságok; a soktelepes szervezetek érdekeltségi és irányítási ellentmondásai. Nem javult megfelelően a gazdálkodó szervezeték kapcsolata, továbbra is laza a kooperációs és szállítási fegyelem. A gazdálkodási eredmények tovább differenciálódtak, a nehéziparban jelentősen, a könnyűiparban mérsékeltebben nőtt, az élelmiszer- iparban a nagy exportárveszteségek miatt csökkent a nyereség. Az egyes ágazatok jövedelmezősége továbbra is kedvezőbb az országos átlagnál.

Az iparban kiemelt, általános feladat:

— az adottságokon alapuló műszaki fejlesztéssel az intenzív fejlődés biztosítása;

— figyelmet kell fordítani a szénhidrogén-kitermelés, a gép- és elektronikai ipar, az építőipar és az élelmiszeriparnak a mezőgazdasági termeléssel összhangban álló fejlesztésére ;

— az élelmiszer- és nehézipar arányának növelése, korszerű gyártási kultúrák meghonosítása;

— a minőség javítása, a szervezettség és takarékosság fokozása;

tak lehetőséget a propaganda hatókörének kiszélesítésére. A munka hatékonysága még nem teljesen kielégítő.

A kedvező változások eredményeként a propaganda közelebb került a politikához.

b) Az Oktatási Igazgatóság az elmúlt 5 évben is jelentős szerepet töltött be megyénk párttagságának képzésében, a káderképzésben és továbbképzésben. Pártiskolai és esti egyetemi tagozatokon 5065 fő fejezte be tanulmányait.

A kádertervek és a valóságos politikai igények összhangja jobb, céltudatosabb a beiskolázó munka, a beiskolázottak 70°/o-a párttag, növekedett a 30 éven aluliak, a propagandisták, a társadalmi tisztségviselők száma.

Az oktató-nevelő munka tartalmában jelentős a fejlődés, szorosabb lett az elmélet és a gyakorlat kapcsolata, erősödött a hallgatók kritikai érzéke, politikai érzékenysége és elkötelezettsége.

Az Oktatási Igazgatóság nyitottabbá vált, erősödött együttműködése a megyei társintézményekkel. Üj továbbképzési formák bevezetésére került sor a különböző társadalmi rétegek — elsősorban az értelmiségiek és a fiatalok körében.

Kibontakozóban van a műhelymunka, melynek eredménye és hatása a propagandamunka tartalmi, módszertani segítésében, korszerűsítésében jelentkezik.

A marxizmus—leninizmus esti középiskola biztosította a helyi káderek képzését, az utánpótlás nevelését.

c) A párt agitációs munkája meggyőző erejének növelésével, módszerei korszerűsítésével hatékonyan segítette az eszmei, politikai, cselekvési egység szilárdulását; a társadalmi, gazdasági folyamatok megértetését; a politikai feladatok megoldására való mozgósítást. Nőtt a pártmunka minden szintjén az agitáció önállósága, tervszerűsége, a társadalmi aktivisták és munkacsoportok száma.

A feladatok változatlan formákban, pártnapokon, rendezvényeken, politikai vitakörökön, egyéni agitáció keretében valósultak meg. Ez utóbbi, valamint a kiscsoportokban való munka egyre inkább előtérbe kerül.

Az agitáció legátfogóbb formája a politikai vitakörök egész megyét behálózó rendszere, melyek betöltik alapvető szerepüket. Jelenleg 433 vitakör működik 8013 résztvevővel. Nem teljesen kielégítő az informálás gyorsasága, majd továbbadása, képviselete a dolgozók körében. Ezt a feladatát csak részben teljesíti, annak ellenére, hogy a személyi feltételek sokat javultak. Valamennyi vitakörvezető rendelkezik a megfelelő végzettséggel.

A párt tömegkapcsolatának folyamatos biztosítását, erősítését eredményesen szolgálják a pártnapok. A központi kezdeményezésű pártnapok mellett rendszeressé váltak a megyeiek, miközben mind gyakrabban kerül sor helyi igények alapján pártnapokra (évente mintegy 500 alkalommal kb. 35 000 hallgatóval). Érdemi tartalmi változás, hogy a nemzetközi, országos, megyei gondok mellett mind rendszeresebben szólnak a helyi feladatokról, befolyásolva a tényleges, helyi cselekvést.

Fejlődött a szemléltető agitáció az ünnepi megemlékezéseken és a nagy rendezvényeken, de nincs előrelépés a hétköznapokon. A munkamozgalmak, a szocialista brigádok, az élen járó dolgozók eredményei, a lakóterületek szociális, kommunális fejlesztése nem kapja meg a kellő elismertetést. A meglevő technikai feltételek már korszerűbb, hatékonyabb szemléltető agitáciőt is lehetővé tesznek.

d) A párt politikájának terjesztésében, elfogadtatásában a helyi gondok feltárásában és a problémák megoldásának segítésében jelentős szerepet játszanak a tömegkommunikációs eszközök. Közülük helyileg meghatározó szerepe van a Békés megyei Népújságnak, amely fokozatosan javuló színvonalon teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket. A lapban megjelenő írások politikailag elkötelezettek, felelősség- teljesek, érzékenyen reagálnak az új jelenségekre, tárgyilagosak. A Szövetkezeti Élet és az üzemi lapok színvonala változó, sok a protokolláris jellegű cikk, s nemegyszer időben is megkésve követik az eseményeket. Nőtt a lapok példányszáma. Változatlanul az országos átlagot magasan meghaladó a magyar nyelven megjelenő szovjet lapok terjesztése és olvasottsága.

Mind több híranyag szerepel megyénkről a központi tájékoztató eszközökben, bár még mindig nem követik eléggé az eseményeket, nem eléggé frissek, aktuálisak. Jelentős eredmény a nemzetiségi adások növekedése a rádióban és a televízióban. Figyelemre méltó a tv szegedi stúdiójának munkája, melyben még sok további lehetőség kínálkozik. Újabb lehetőségeket kínál a kábeltelevízió kiépítendő rendszere.

Változatlanul nagy segítséget nyújt a politikai nevelő munkához a politikai és egyéb irodalom terjesztése. Ehhez a megyei könyvkiadás is hozzájárult több országosan is elismerést kiváltó kiadványával. Emelkedett a megvásárolt könyvek és folyóiratok példányszáma, bár a pártfolyóiratok olvasottsága még a párttagság körében sem éri el a kívánt szintet.

e) A politikai információs munka a pártmunka szerves részévé vált. Pártszerveink és -szervezeteink rendszeresen foglalkoznak tartalmi és szervezeti kérdéseivel egyaránt Mind

több segítséget nyújt a vezetés és irányítás számára. Általában javult az információk színvonala, előbbre léptünk a jelzett problémákra való válaszadásban, azok megoldásában, bár még mindig ez információs munkánk gyenge pontja. A másutt is hasznosítható jó megoldásokat egyre inkább jelzik. Néhány helyen a követelményektől elmaradnak, jelzéseikben bátortalanság tapasztalható.

í) A hazafias és internacionalista nevelést, a szocialista nemzettudat kialakulását és fejlődését szolgálják a politikai ünnepségek, amelyek szervezése és lebonyolítása egyre inkább tervszerű, tudatos. A rendezvények jól szolgálják múltunk megértését, jelenünkkel való azonosulásunkat, jövőnk megismerését. Egyre inkább kifejezésre jut az adott ünnepség tényleges társadalmi értéke. Kiemelkedő helyet kapott munkánkban hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplése.

g) Mélyültek és szélesedtek megyénk nemzetközi kapcsolatai, melyek eredményesen szolgálják a lakosság hazafias és internacionalista nevelését.

A legkiterjedtebb és legsokoldalúbb kapcsolatok a szovjet néphez, ezen belül Penza megye lakosságához fűzik dolgozóinkat. A rendszeres és tervszerű kapcsolatok átfogják a megye különböző társadalmi, politikai szervezeteit, intézményeit és gazdasági egységeit, megjelennek a gazdasági, a politikai, a kulturális élet területein. A kapcsolatok eddigi eredményei újabb és újabb lehetőségeket nyitnak a testvéri barátság elmélyítésére.

Kulturális és gazdasági kapcsolataink továbbfejlődése a szomszédos Arad megyével erősítette a magyar és a román nép barátságát.

Erősödik kapcsolatunk a portugál Santarém megye dolgozóival, a rendszeressé vált kölcsönös látogatások lehetővé teszik egymás kölcsönösen jobb megismerését, a szocialista építés tapasztalatainak megismertetését csakúgy, mint a hatalomért küzdő kommunista párt gondjainak, problémáinak megértését.

A megyei szintű kapcsolatok mellett városaink, településeink, üzemeink és intézményeink hasznos kapcsolatokat alakítottak ki és ápolnak más szocialista országok településeivel, szervezeteivel, melyek tovább szélesítik a hazafias és internacionalista nevelés lehetőségeit.

További lendületet és lehetőséget adott nemzetközi kapcsolataink elmélyítésére a szocialista országok felszabadulása 40. évfordulójára való készülődés, az ünnepségsorozat.

Kiemelt gondot fordítunk a magyar és a szovjet nép barátságának ápolására, segítjük az MSZBT-tagcsoportok munkáját (számuk 70-re emelkedett). A tagcsoportok jelentős szerepet vállalnak a szovjet kultúra megismerésén és megismertetésén keresztül a magyar—szovjet barátság elmélyítésében.

Mind eredményesebben működnek a szovjet rádió magyar nyelvű adását hallgató csoportok. A pártszervezetek rendszeresen figyelemmel kísérik a tagcsoportok munkáját, irányítják tevékenységüket.

A béke- és barátsági munkában jelentős szerepet vállal a Hazafias' Népfront Békés megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ Békés megyei bizottsága. A rendezvények megyeszékhely-centrikussága megszűnt, evente egyszer a kisebb településeknek is van alkalmuk a szocialista országok vagy a testvérpártok képviselőivel találkozni. Ezek a találkozók mind külsőségekben, mind tartalmukban tovább gazdagodtak, s eredményesen szolgálják az internacionalista nevelés ügyét. A békemozgalom erősödik, egységes, szilárd.

Az ideológiai-politikai nevelőmunka szükségessé teszi az utóbbi időben kibontakozó kedvező folyamatok fenntartását, az alábbi feladatok megoldását:

— a marxizmus—leninizmus elmélete ismeretének további elmélyítését, amely erősíti az önálló helyzetelemzést, a keletkező új lehetőségek, tendenciák feltárását, befogadását, a nekik megfelelő magatartás kialakulását;

— a társadalmi, gazdasági problémákból adódó helyi feladatok felismerését, a megoldásukra való szervezett mozgósítás erősítését;

— a propagandisták és az agitátorok minden szintjén a továbbképzés, az utánpótlás és a tartalékok képzésének rendszeressé tételét;

— a rétegpolitikai muhka során kiemelt foglalkozást az értelmiségiekkel és a fiatalokkal, fokozott figyelmet a nyugdíjasok között végzett propagandára és agitációra;

— az információs jelzések frisseségének javítását, a felvetődő problémák megválaszolásának és megoldásuk megszervezésének gyorsítását;

— a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítését, a bel- és külpolitikai feladataink jobb megértéséhez, és eredményes megoldásához való hozzájárulást.

2. II közoktatás

A beszámolási időszakban tovább folytatódott az állami oktatás tartalmi korszerűsítése, az intézményhálózat fej0